Beteg pakisztáni kisgyerek üres tállal. Az árvíz áldozata.

Reuters - Damir Sagolj

A most megismételt felhívás arra hivatkozik, hogy a segítségre szoruló emberek számát tekintve „egy példátlan léptékű humanitárius műveletről” van szó. Az egy hónapja tartó áradások 1600 kilométer hosszan a Himalája déli hegyláncaitól az Indus folyó egész medencéjére kiterjednek. Eddig 1760 halálos áldozatról tudnak, de feltételezhető, hogy az árvíz elvonultával további tetemekre bukkannak. Fennáll a veszélye járványok kialakulásának is. Manuel Bessler, az OCHA pakisztáni irodavezetője hangsúlyozta, hogy legalább nyolc millió emberhez kell azonnali élelmiszerszállítmányokat eljuttatni, miközben összesen 18 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO felmérése szerint az árvizek mintegy 3,5 millió hektár területen pusztították el a termést, ezért nagymennyiségű vetőmagra is szükség van, hogy biztosítani lehessen a jövő évi termést. Ha a következő hetekben nem lesz mód a vetésre, akkor nincs remény a gabonára jövőre sem, milliók élelmiszerellátása forog kockán.

Juszaf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnök Iszlamabádban mondott beszédében az árvízkatasztrófa következményeként tartós munkanélküliséget, és magas inflációt valószínűsített. Mint közölte, a mezőgazdaságban és a szállításban eddig mintegy hat milliárd dollár a közvetlen veszteség, ám - mint az AFP jelentette - egyes források a károkat következményeikkel együtt több mint 40 milliárd dollárra teszik. Az infláció különösen súlyosan érinti a lakosságnak több mint egynegyedét kitevő szegényeket, akik napi egy dollárból tengődnek. Ebben a helyzetben fontos fejlemény, hogy a Világbank egy milliárd dollárra növelte az ország sürgősségi támogatását.

Pakisztánban nem csupán a monszunesőzés okozta árvíz szedi áldozatait, hanem a politikai és a vallási erőszak is. Tegnapi jelentés szerint a Lahorében szerdán elkövetett három robbantásos merénylet halottjainak száma 35- re növekedett. A majd háromszáz sebesült közül jó néhány életveszélyes állapotban van. A rendőrségi közlés szerint a merénylők, köztük két öngyilkos robbantó a síita vallási kisebbség mintegy harmincezer fős gyászmenetére támadt. Mint az MTI emlékeztet, az al-Kaida terrorszervezettel és a tálibokkal szövetséges szunnita szélsőségesek az utóbbi időben több ízben is támadták a síita kisebbséget. Egyúttal arra is törekednek, hogy destabilizálják az amerikai támogatást élvező pakisztáni kormányt. Ezzel áttételesen segítik az Afganisztánban harcoló tálibokat.

A washingtoni kormányzat az utóbbi időben a pakisztáni tálibokat már terrorista szervezetként kezelte. A májusi, a Times Square-i sikertelen bombamerényletkor az Obama-kormányzat a pakisztáni tálibokat vádolta meg háttérbeli szereppel. Szerdán az amerikai külügyminisztérium első ízben fogalmazott úgy, hogy a Tehrik-e-Taliban (TTP) néven ismert csoport „nemzetközi terrorszervezet”- jelentette az AP. Ez a minősítés azzal jár, hogy az amerikai pénzügyi intézményeknél befagyasztják a csoport vagy a csoporthoz tartozó személyek számláit, s nem teljesíthetők átutalások.

Egy kilenc tagú, magas rangú pakisztáni katonatisztekből álló küldöttség, miután a Dulles nemzetközi repülőterén két és fél órás „kihallgatáson” esett át, tiltakozásként lemondta részvételét a két ország katonai konzultatív bizottságának Tampában esedékes éves konferenciáján, és hazautazott Iszlámábádba. A Washington Post értesülése szerint az egyik pakisztáni tábornok „félreérthető” kijelentést tett, amikor Washingtonban beszálltak a repülőgépbe, ezért tartóztatták fel a delegációt.

Kapcsolódó cikkek: Pakisztán – a mi ügyünk | Pakisztán még évekig nem heveri ki az árvizet | Pakisztánt csak a segély élteti | Félmilliárd dollárnyi segély gyűlt össze Pakisztánnak | A szélsőségeseknek kedvez a pakisztáni káosz