Hétezer éves asszony Sé település határából - még 1976-ban találták
Százszorszépek - - Vajon mire voltak valók ezek a szobrok a maguk idejében? A kiállításhoz írt katalógus bevezetőjében Kalicz Nándor, a téma szakértője kifejti: tulajdonképpen nem pontos az idol kifejezés, mert nem bálványokat vagy istenségeket jelenítettek meg, hanem ezek a közösség "sokféle szimbolikus tevékenységének, rítusainak eszközei" voltak. Az egyszerűség kedvéért mégis az idol kifejezést használjuk. Nyilván összefügghettek valahogy ezek a rítusok a termékenységgel, mert a szobrok szinte mind női alakok. Lehettek talán szimbolikus áldozatok, hisz összetörték őket, sőt eleve összetörésre készültek, ennek érdekében jó néhányon előre be is mélyítették a törési vonalat.

A nőidolok általában a kőkorra jellemzők, mondja Ilon Gábor. Férfiszobrok már csak valamikor a kőkor végén, a rézkor elején jelennek meg az Alföldön és a Dunántúlon, amikor a földműveléssel, a vagyon kialakulásával és a vele járó hatalommal felértékelődik a férfi szerepe. A kőkor még alapjában véve matriarchális, s két szakaszából ismeretesek ilyen nőszobrocskák. A korai időszakból, több tízezer évvel ezelőttről (ezek közé tartozik például a 25 ezer évesre becsült Willendorfi Vénusz) és az újkőkorból, 6-8 ezer évvel ezelőttről. Az Oladi platóról származó idolok, meg a közeli Sé településen korábban találtak, vagy a 2005-ben előkerült nagycenki Vénuszok ez utóbbi időszakból származnak, annak is a végéről, az i. e. 4900-4000 közötti időszakból, amelyet a Dunántúlon az úgynevezett "lengyeli" kultúra képvisel (ez a Lengyel nevű településről kapta a nevét). Sé is (és más lelőhelyek, mint Sormás, Nagycenk) a lengyeli kultúrának a korai, az Oladi plató pedig a klasszikus, középső időszakát képviseli. Ezeknek a feltárásoknak az anyaga teszi ki a tárlaton látható 154 emberábrázolás zömét.

És milyennek látjuk ezek alapján a 7 ezer évvel ezelőtti Dunántúl asszonyait, "százszorszépeit"? Némelyiket mai szemmel is vonzóan formásnak, főleg a séi típusú idolokon. Nem jellemző rájuk a willendorfi teltség, kebleik általában csak apró bütykök, de csípőjük, fenekük azért hangsúlyos. Hosszú hajuk fonottnak vagy hullámosnak képzelhető el a bekarcolások alapján. És ami nőknél ugyan különös (bár az idoloknál jellemző): nincsen szájuk. Szemük, szemöldökük viszont jól látható. Ha ruházatukat jelölte a hajdani szobrász, akkor ezek általában kötényszerű darabok, melyeket többsoros öv tart, néhol pedig nyakláncszerű vonalat látni rajtuk. A ruhák geometrikus vonalkötegmintái is látszanak. És ugyan nem ruhamintaként, hanem egy mécsestartón fedezzük fel, de fontos, hogy már ekkor (az ókor előtt) ismert motívum volt a meander.

Antropomorf edény Sé településről - 1978-ban került elő
Százszorszépek - - Még a ruhák színét is sejthetjük, hisz gyakran sárga és vörös festéknyomok tarkítják őket, s az Oladi platón előkerült edényeken is ugyanilyen színek fedezhetők fel. E lelőhelyen festékrögöket és festékőrlő köveket is találtak. Ez, valamint a szobrok száma is azt sejteti, hogy a mai Szombathely mellett, az egymáshoz nagyon közel eső Sé és az Oladi plató az újkőkori, dunántúli kultuszszobrok egyik gyártóhelye lehetett.

2006-ban talált őstorzó az Oladi platóról - összetörésre készült
Százszorszépek - - Hétezer év múltán sokszor már a csontok is elporladnak, ezért felrázó, kivételes élmény ebből a nagyon távoli korszakból emberszobrokkal találkozni, melyek közelünkbe hozzák írott történelem előtti elődeinket. Június 20. óta Szentesen láthatók a Százszorszépek, alföldi kortársaikkal, a sarlós istenekkel együtt.

Kapcsolódó cikkek: Lefejezett, meztelen fiatal férfiak | Háromdimenziós utazás egy római katakombában | Mithrast is imádták Savariában | Görög romokat találtak Kuvaitban | A brit tulajdonos el akarja adni a Seuso-kincset