Hollókői hétköznapok: az UNESCO is sürgeti a magyar törvény megszületését

Népszabadság - Sopronyi Gyula

Az UNESCO párizsi világörökség központjához tavaly év elején eljuttatott jelentésében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabály-alkotási munkát. Tavaly decemberben még úgy tűnt, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal készíti a tervezetet, és ezt 2009 tavaszán akár el is fogadhatja a parlament. Az örökségvédelmi hivatalt vezető Mezős Tamás, az InfoRádiónak nyilatkozva akkor azt mondta: a törvénynek köszönhetően a világörökségi cím birtokosai állami támogatásban részesülhetnek az UNESCO által is elismert értékek fenntartásához.

Fontos elem a támogatás, hiszen tavaly októberben néhány Tokaj környéki település még azt fontolgatta, visszaadja a 2002-ben kapott világörökségi címet, arra hivatkozva, hogy az gátolja a fejlesztéseket, beruházásokat. Akkor Tállya polgármestere, Osika József azt nyilatkozta, hogy a címnek egyelőre csak a kedvezőtlen hatásait érzékelik, a cím miatt elveszítik a befektetőket, miközben a térségben sorra szűnnek meg a munkahelyek.

Idén tavasszal derült ki, hogy nem az örökségvédelmi hivatal, hanem az oktatási minisztériumban létrehozott munkacsoport feladata a világörökségi törvény szövegének elkészítése. Az UNESCO júniusi sevillai közgyűlésén Tokaj és Budapest kapcsán is szóba került a magyar világörökségi törvény. Az UNESCO úgy látta, hogy a világörökségi törvény megalkotása jelentősen megerősítheti a magyarországi világörökségi helyszínek megőrzéséhez szükséges jogi környezetet.

Ha már az UNESCO is sürgeti a törvényt, azt hihetnénk, hogy a jövő évi életbelépést feltételezve az anyag már csupán a parlamenti elfogadásra vár. A tervezet legfontosabb elemeit szerettük volna a szakminisztériumtól megtudni. Például azt: igaz-e az, hogy a jövőben állami támogatás is jár(hat) a világörökségi helyszíneknek? Kitérnek-e a védendő objektumok lehatárolására, hiszen meganynyi cikk jelent meg például a fővárosi világörökségi helyszínt fenyegető építkezésekről, bontásokról. A kötelezettségvállalásokra, az ezzel járó anyagi háttérre is szerettünk volna rákérdezni. Illetve arra is, hogy jövő január elsején valóban életbe léphet-e a törvény?

A kulturális minisztérium sajtóosztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy a világörökségről szóló törvényjavaslat készítése folyamatban van. Tekintettel arra, hogy több olyan részletkérdésre is rákérdeztünk, amelynek kidolgozása még nem zárult le, továbbá velük kapcsolatban tárcadöntés szükséges, a minisztérium a feltett kérdésekre előreláthatólag a döntéshozatalt követően, szeptember végén tud részletesen nyilatkozni.

Így tehát nincs garancia arra a sajtóban több ízben megjelent közlésre, hogy a központi költségvetésből normatív módon, évekként kiszámítható mértékben támogatnák majd a világörökségi helyszíneket, ezen belül a kezelési tervek készítését. Az sem biztos, hogy különböző adókedvezményben részesülnének a tulajdonosok, és arányosan kiegészítenék a helyi ráfordításokat. Az is kétséges, hogy ezentúl hazai és uniós pályázati lehetőségeket is megnyitnak-e.

Kapcsolódó cikkek: A zsidó negyedről és Tokajról Sevillában | Nem került magyar helyszín a veszélyeztetett világörökségi listára | Kínos búcsú a világörökségtől | A világörökség szemétdombja | Törvény van, tán pénz is lesz