Titokzatos vietnami aranyskorpió

Kurucz Árpád

Tavaly ilyenkor még semmit sem tudott a nagyközönség a volt diplomata fantasztikus keleti műtárgyairól, híre azután terjedt el, hogy lapunk megírta, „aranymúzeumot” nyit gyűjteménye számára az Andrássy úton. A múzeum ugyan még nem készült el, de a közönség kíváncsisága már részben kielégülhet: az aranyak léteznek és megnézhetők.

Az arany bűvölete talán el is homályosítja a tudományos tudnivalókat. Nem lehet a tárlók közt attól a gondolattól szabadulni, hogy a Tróját felfedező Schliemann aranyaival vetekedő értékeket lát az ember, amit jelen esetben összeggel is ki lehet fejezni: 26 milliárd forint. Ennyire biztosították ugyanis a kiállítást, melynek értékesebb részét a Zelnik-gyűjteményből itt szereplő huszonhét délkelet-ázsiai maszk alkotja. Többségében aranymaszkok, de vannak köztük féldrágakő, bronz- és ezüstarcok, sőt még egy majombőr pofa is.

De nemcsak ennek az öszszegnek a dermesztő hatása miatt szorulnak háttérbe a tudományos mondanivalók, hanem azért is, mert azok még viszonylag bizonytalanok. Legtöbb esetben csak odáig terjednek, hogy mi lehetett egyegy maszk funkciója, s ritkán kaphatunk tájékoztatást arról, hogy pontosan hol és mikor készülhettek. Jelen János professzor, a gyűjtemény tudományos feldolgozásának vezetője szerint ez annak köszönhető, hogy e darabok nem régészeti ásatásokról, lelőhelyekről kerültek elő, hanem a kereskedelmi forgalomból, magángyűjtőktől, családi örökségekből. Így a származásukra, eredeti használatukra csak a megmunkálásuk, motívumaik alapján lehet következtetni, olykor esetleg az eladó mellékelt némi szóbeli tájékoztatást.

Az adatok tehát egyelőre kevéssé hozzák közel e távoli, idegenszerű világ kincseit, de ismerkedésnek talán elég annyit megtudnunk, hogy mire is használták őket. Látunk halotti maszkokat, fogadalmi maszkokat, démonűző rituális maszkokat. Koruk egészen különböző, némelyik VIII–IX. századi, a legkésőbbi talán XIII. századi lehet. A kiállitás legértékesebbjei közé tartozó, kitáj fülesmaszkok például Észak-Kína területéről valók, a 927 és 1125 között uralkodó Liao-dinsztia idejéből. Ezek halotti arcfedők, feltűnő füleik pedig állítólag a korona megtartására szolgáltak. A kiállítás legértékesebb tárgyegyütteséről, az egyenként 70 centimétert elérő arany skorpiópárról jóval kevesebbet tudunk. Előző tulajdonosuk szerint a vietnami hegylánc gerincére visszaszorult törzsek egyikének fejedelmeitől valók, és talán a nemzőerőre voltak hatással.

E csodás ritkaságok június 20-ig maradnak a Néprajzi Múzeumban, majd a gyűjtemény tulajdonosa vidéken is bemutatja őket: Debrecenben és Szegeden, év végétől pedig remélhetőleg az Andrássy úton is láthatók lesznek.

Kapcsolódó cikkek: Picasso Moszkvában | Akvarell, vászon | Budapest zászlóshajói Cannes-ban | Hazatérnek az elüldözött zsidó művészek a Páva utcába | Sztálin füle lesz a hónap műtárgya