Grace kilinika az űrben – így harangozták be a tavalyi tengerentúli sorozatévad egyik legbizarrabb szériáját, a Defying Gravityt. Ezt a reklámsületlenséget minden bizonnyal valamilyen jól fizetett marketingcsapat dolgozta ki. Nagyobb baj, hogy a reklámfogás koncepciója valóban átitatta az első – és mint ma már tudjuk: egyetlen – évadot. Bár amilyen perverz az ötlet még működhetett volna is, szép emberek zárt térben kavarnak egymással, a lehet csinálni mindent a súlytalanság állapotában is. Az egyenruha is szexi, de legalábbis bizsergető érzést kelt(het). (A Grace klinikában is játszik az orvos- meg nővérköpeny.)

Kihagyták a számításból, hogy egy sci-fi elé első körben a műfaj rajongói ülnek le, ők viszont sikítva menekültek a nagy szerelmi monológok, egy-egy rossz emberi kapcsolati malőr miatti lelki konfliktusok okozta agóniák, tévedések vígjátékába illő érzelmi csatározások és intrikák elől.

Kár, mert a sorozat lassan hozta a szeriőz vonalat, azaz egyfajta misztikumot, rejtélyt, dogmatizmust, tébolyt és persze a suspense-t, ami már igencsak a kedvükre való lett volna. Jó, jó, de ez meg az érzékeny lelkűeknek volt sok: kéjesen viselik, hogy egy férfi és egy nő szerelmes egymásba, mégsem képesek együtt lenni. Mintha valami túlvilági átok ülne rajtuk és emiatt hullnak a könynyek, röpülnek a felesek, s az ismeretlen és a rejtélyes anomá liák okozta zavarodottságot érdektelen mellébeszélésnek érzékelik.

Lassan elfogytak a nézők. Pedig ekkorra vált tényleg izgalmassá a 2 in 1 formula: a 2001. Űrodüsszeia és a Grace klinika jól eggyé rázva. Ráadásul az egész nem is szappannak indult. James Parriottot, a sorozat készítőjét egy BBC-dokufikció ihlette, a 2004-ben készült, hazánkban is bemuatott Űrodüsszeia: Utazás a bolygókra. Joe Ahearne rendező olyan szórakoztató show-t képzelt el, amely tudományos alapokon taglalja, milyen lehet asztronautaként a Naprendszer más bolygóin landolni és ott kutatómunkát végezni. A műsor egy Naprendszerünk távoli vidékein hat éven át tartó, elképzelt űrutazás eseményeiről számolt be. Mielőtt az asztronauták egy közeledő üstökössel találkoznak, meglátogatják a Föld legtöbb szomszédos bolygóját is, ahol elképesz tően izgalmas kísérletek végrehajtása közben gyakran kell életüket is kockára tenniük. Eközben simán lenyomtak a torkunkon sok-sk érdekes információt, tudnivalót az űrkutatásról és a csillagászatról. Szórakozva tanulás.

Parriott persze nagyobb tétre játszott. Misztikus elemeket, sőt a hitet is hozzákeverte az alapvegyülethez. Ezáltal egyfajta ontológiai útkeresés irányába akarta terelni a cselekményt. Csakhogy a sci-fi drága műfaj, ha másért nem, a számos díszlet és a CGI miatt. (CGI: számítógépes látványterv, nagyon jól működik a Defying Gravityben, le a kalappal!)

Ezért nemzetközi koprodukciót hozott tető alá: a brit BBC mellé beszállt az amerikai Fox Television, három nagy kanadai cég, az Omni Film Productions, a Space és a CTV Television Network, továbbá a német ProSieben. Minden bizonnyal az amerikaiak „nyomatták” a Grace-vonalat, ami, mint ma már tudjuk, az egész vállalkozás bukásához vezetett.

Hiába, hogy az évad végére egészen ígéretessé, vonzóvá vált a sztori: a 2052-ben játszódó történet nyolc űrhajósra koncentrál, egy hatéves misszió keretében bejárják a teljes Naprendszert. Hogy mi a céljuk, csak később derül ki: egy Földön kívüli szubsztancia is velük van az űrhajón, és továbbiakat kell begyűjteniük különféle bolygókon. Az elsőt a Vénuszon – no, idáig jutnak el az évad végére. Parriott a műsor elkaszálása után elmondta, mi minden történt volna a már megírt három évadban: hogyan változtatták volna meg az űrlények a legénységet fizikailag és szellemileg; milyen szerepet játszottak volna a tudomány és a vallás kérdéskörei? Ezt olvasva bánja igazán az ember, hogy miért kellett megalkuvóan, húszperces giccsekre és felesleges flashbackekre pazarolnia a drága játékidőt.

Mindenesetre a Defying Gravity idő előtti nyugdíjazása más miatt is emlékezetes lesz. Az amerikai ABC nyolc epizód után jegelte a szériát (csak a kanadai csatornák adták le az elkészült 13 részt), mire egyfajta pánik alakult ki a torrent (internetes kalózletöltő) oldalakon. Elképesztő forgalmat generáltak a szemrontóan ócska, amatőr kódolású kanadai DIVX-ek, mert egy kemény mag mégiscsak híven követte az eseményeket. Nem véletlen, hogy azóta megjelent a hivatalos DVD- és Blu-ray-kiadás is.

És, ami a lényeg, nemcsak az Egyesült Államokban őrültek meg érte a világhálón nézhető filmek után vadászók, hanem Magyarországon is. Erről az is árulkodik, hogy a netes premier után egy nappal már elérhető volt a magyar felirat. Giccsfaktor ide vagy oda.

A cím

Defying gravity, mondjuk: A vonzás taszításában vagy Le a gravitációval!, esetleg a történtek fényében: Bolygóközi bolyongás. Nehéz megmondani, mit talál majd ki a magyar forgalmazó, ha mégis hazai képernyőre kerül a sorozat. Ritka, hogy egy cím „egy az egyben” megmarad, sokszor az eredeti szó szerinti visszaadása semmit nem jelent a magyar nézőnek.

De például a 2001. Űrodüsszeia ilyen (A 2001 Space Odyssey), a Grace klinika viszont eredetileg Gray’s Anatomy volt. A  Henry Gray múlt század eleji, híres Anatómia című könyvére utaló szóviccet nálunk senki sem értette volna.

Adatlap

Cím: Defying Gravity (2009)

Műfaj: színes, angol–amerikai–kanadai–német, scifi drámasorozat

Évadok száma: 1

Epizódok száma: 13

Alkotó: James Parriott

Rendezők: James Parriott és Peter Howitt

Szereplők: Ron Livingston, Malik Yoba, Laura Harris, Eyal Podell, Christina Cox, Peter Howitt, Paula Garcés

Beszéljük meg!

Beszéljünk arról, vajon mi a sorozat hihetetlen népszerűségének a titka. Kommentáljon a neten: www.nol.hu/magazin.

Kapcsolódó cikkek: Kitüntetés a Szex és New York leszbikus Mirandájának | Feuer und wasser | Trancsír művek | Mindennapi (film)kenyér a netről | Csak azért is Alaszka!