Már Bozsik Yvette sem tudja fenntartani a társulatát

Kovács Bence

Tavalyelőtt decemberben fogadta el a parlament az új előadó-művészeti törvényt, amely idén januárban lépett életbe. E jogszabály garantálja, hogy az úgynevezett VI-os kategóriába sorolt nonprofit és közhasznú módon működő művészeti és civil szervezetek az önkormányzati kőszínházak éves büdzséjének mintegy tíz százalékával gazdálkodjanak. Ami azt is jelenti, hogy a színházi szférára jutó állami pénz mintegy 3,5 százaléka jut nekik, azaz körülbelül 1,3 milliárd forint. Ez az összeg egyébként pusztán attól nem nőtt, hogy a törvénybe „beemelték” ezeket a társulatokat, mivel a korábbi években is hasonló nagyságrendű támogatásban részesültek a függetlenek.

Ahogy Magács László, a Befogadó Színházak Társulásának elnöke fogalmaz, ez ráadásul működési költség, nem konkrét előadások, projektek megteremtését lehetővé tevő pályázati pénz. Ezért is érinti kínosan a független előadó-művészeti szakmát, hogy a pénzosztást lebonyolító Nemzeti Kulturális Alap, illetve a pályázatot kiíró szaktárca nem elég, hogy későn, év eleje helyett csupán március 16-án tette közzé pályázatát, de a mai napig nem hirdette ki az eredményeket – noha ennek a kiírás alapján már június 14-ig meg kellett volna történnie. A szakkollégium kurátorai viszont már döntöttek: a szakma információi szerint valahol a minisztériumban „akadt” el a dolog.

Ez pedig lehetetlen helyzetet okozott a VI-os kategóriába sorolt művészek és intézmények mindennapjaiban. Egzisztenciák kerültek veszélybe, sokan már három hónapja nem kaptak fizetést. Nem is mellékesen, 108 regisztrált szervezetről van szó – ebből 96 pályázott –, és több mint kétezer művészről, illetve művészeti munkatársról. Ez a kategória gyakorlatilag a teljes független előadó-művészeti szférát lefedi, és ide tartozik a kortárs táncélet 90 százaléka. Az érintett szervezetek évente hatezernél is több előadást tartanak, ezeket évente körülbelül 1,2 millió néző látogatja.

Az ebbe a kategóriába sorolt színházak, táncegyüttesek és bábszínházak a magyar kulturális élet külföldi megjelenésének meghatározó szereplői, számos külföldi fesztiválfellépést és -díjat hoznak Magyarországnak. Persze ez magától értetődik, ha tudjuk, hogy – a teljesség igénye nélkül –olyan előadókról és közösségekről beszélünk, mint a Bozsik Yvette Társulat, a Frenák Pál Társulat, a Szegedi MASZK, a Merlin, a MU Színház, Pintér Béla Társulata, a Stúdió K, a Szegedi Kortárs Balett, a Szkéné, a Tűzraktér vagy a Zsámbéki Színház. A listát még sokáig folytathatnánk.

Simor Ágnes, a Tűzraktér kulturális vezetője szerint már a befogadó játszóhelyek is gondban vannak, lényegében a közüzemi számlákat sem tudják kifizetni. Magács hozzáteszi, hogy a Merlin például a szponzorainak garantált bizonyos előadásszámokat, ezt azonban nem fogják tudni betartani, ami további problémákat szülhet. A dolgok jelen állása szerint az összes munkatársának kénytelen lesz augusztus 1-jén felmondani. A dominó pedig megállíthatatlannak tűnik: Bozsik Yvette már feloszlatta társulatát, Frenák Pálék is elkezdtek előadásokat visszamondani.

A „hatosokat” egybefogó három szakmai szervezet, a Befogadó Színházak Társulása, a Független Színházak Szövetsége és a Magyar Táncművészek Szövetsége július 7-én levélben kereste meg Réthelyi Miklós minisztert, illetve Halász János parlamenti államtitkárt és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárt, melyben kérik a pályázat eredményének mielőbbi nyilvánosságra hozatalát, ezzel előzve meg, hogy „a magyar nemzet kultúrájának egyik maghatározó szegmense” eltűnjön a palettáról.

A levélben emellett azt is jelzik: mivel informális csatornákon folyamatosan arról hallani, hogy az új kulturális kormányzat az előadó-művészeti törvény megváltoztatására készül, az érintett szakmai szervezetek szeretnék elképzeléseiket és tapasztalataikat egy személyes találkozón ismertetni a döntéshozókkal, illetve a törvényalkotókkal.