belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
11. szombat

Ha a magyar nyelv egy értékes növény, érdemes trágyázni

Schmitt Pál beiktatásakor legfőbb vállalásai közé sorolta „az édes anyanyelv védelmét, amelyet a világ egyre koptat”. Visszaadná nyelvünk régi rangját, amely szemünk láttára veszít szépségéből, hiszen a magyar fiatalok már nem fordítanak különösebb gondot a míves beszédre. Mozgalmat indítana és létrehozná a magyar nyelv védelme díjat, amely a határon túli magyarok számára is nyitott lenne.

Papp Sándor Zsigmond| Népszabadság| 2010. augusztus 19. |40 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Akitlosz | 2010. augusztus 22. | 15:10:23

jobb.parti

Napfelkelte jelensége az, amikor a Földről nézve a Nap egy napnak az éjszaka órái után újra láthatóvá válik.

Ebből mit nem értesz?

A napfelkelte egy létező jelenség, nem kitaláció.
Az pedig hogy mi e jelenség tudományos magyarázata egész más kérdés, nem nyelvészeti.

Ezzel a logikával a "vége az iskolának" kifejezés is hibás, hiszen nem az iskolának van vége, hanem a tanításnak.

Vagy a "büdös izzadtságszag", mikor köztudott, hogy az izzadtságnak nincs szaga. Ami büdös az baktériumszarszag, de kétlem, hogy divatba jönne ez a kifejezés az "izzadtságszag" helyett.

"Akkor végre fölvilágosítasz a napfölkelte definíciójáról: a teteje, a dereka vagy az alja bukkanjon a látóhatár fölé?"

Az egész. Akkor lehet elmondani, hogy a Nap felkelt. Már múltidőben.

insurgens | 2010. augusztus 22. | 12:27:44

A címben szereplő trágya eredetileg ízesítőt, fűszert jelentett. Talán nem véletlen,hogy néhol még beszélnek ízesen. A nyelvet sok modern dolog rombolja és építi is PL. SMS és ez a kommentezés is. Az idegen szavakról meg annyit, hogy erre az oldalra nem optikai vagy lézer hanem csak egy egyszerű fényegérrel jutottam.

rampampuli | 2010. augusztus 22. | 12:15:30

A nyelv és nyelvhasználat úgy vélem nem logikai érvelés és etimologizálás alapján helyeselhető vagy elvetendő. Azon az alapon inkább, hogy a nyelvet használók értik-e egymást illetve mennyire egyértelmű, kifejező erejű, élvezetes, leleményes, invenciózus, áthallásos stb a használt (vagy kitalált) szó, szófordulat vagy kifejezés.
Bizonyos nyelvek elleni vagy melletti keresztesháborúknak kb annyi értelme van mint a keresztesháborúknak, úgy általában. De legalább, itt nem folyik vér.

jobb.parti | 2010. augusztus 22. | 09:08:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Akitlosz | 2010. augusztus 22. | 08:24:04

4. A Sopronban és Sopronba közül valóban mindegyik helyes, csak éppen mást jelent. Lakni csak Sopronban lehet, Sopronba például utazni lehet. A hol illetve a hova kérdésre nem ugyanúgy válaszolunk.

5. Eszem, eszek kérdésben szerintem a "vidéki fiúnak" van igaza a "tanár úrral" szemben. A keveredett "eszem egy szendvicset" alak nagyon magyartalanul hangzik. Olyan, mintha a beszélő képtelen lenne a magyar igeragozást megtanulni és érteni, összekeveri az alanyi és a tárgyas igeragozást.

6. "Nincs napfelkelte, s ha ezt megértettük, nyugodtan beszélhetünk napfelkeltéről. Nincs nyelvhelyesség, s ha ezt megértettük, nyugodtan betarthatjuk a nyelvhelyességi konvenciókat."

Van Napfelkelte. Napfelkelte jelensége az, amikor a Földről nézve a Nap egy nap az éjszaka órái után újra láthatóvá válik.

Aki e jelenség létét tagadja nem alkalmas nyelvhelyesség ügyében sem ítélkezni.

Akitlosz | 2010. augusztus 22. | 08:23:14

1. Minden cigánygyereknek Petőfi kötetet adni a szokásos magyarellenes diszkrimináció.

2. Szintén nem a magyar nyelven segít igazán az angol nyelvtanulás erőltetése. A magyar nyelvtant kellene jobban tanítani, a magyar beszédet, az többet használna.

A nyelvtanulás persze jó és hasznos dolog. Úgy általában. Az angolt tanuló azonban a világon semmivel sem fog jobban tudni magyarul, mint a németet, franciát, bármely más nyelvet tanuló. Az angol nyelv kiemelése tehát helytelen, csupán egyéni ízlést tükröz, alapja semmi.

3. A Nap márpedig felkel reggelente. Úgy látszik. Akinek van szeme, láthatja.
A Föld mindig forog, nem csak reggelente, a Nap viszont csak reggel kel fel, tehát a Föld forgásával kapcsolatos kifejezéssel nem lehet kiváltani a Napfelkelte kifejezést. Legalábbis én ilyet nem ismerek.

tsabus | 2010. augusztus 20. | 15:14:03

A nyelv védelmét lehetne esetleg az írott sajtóban elkezdeni ? Szinte minden cikk hemzseg az elírásoktól, szóismétlésektől, vagy a "bikkfanyelvű" megfogalmazásoktól. Akkor talán nekem is jobban menne a helyesírás...

regmelocco | 2010. augusztus 20. | 13:59:23

Nádasdynak igaza van - mint sokszor máskor is.
Az élő, természetes nyelvtanulást kellene előmozdítani, és ebben a hollandok például nagyon jók. Minél magasabb szinten beszél vagy olvas valaki más nyelven, annál szebbnek tűnik a magyar, mert "más megoldásai" vannak. Ha él az "idegen" nyelv is, nem akarjuk bosszantó anglicizmusokkal sem fűszerezni beszédünket (a legutóbbi, amit láttam, az a "lájkol" a Facebook-on), hiszen átéljük, hogy ez egy pl. az angolt anyanyelvként beszélő ember számára nem a közeledés gesztusa lenne, hanem az önállótlanságé.
A másik, egyszerűen, hogy igényesek legyünk. Napjaink rádiós csatornáin a megszólaltatott közemberek pl. gyakran egyszerűen figyelemzavarosan fogalmaznak, ami bármilyen nyelven megmutatkozna. Várom, hogy folytassa a gondolatot, amit elkezdett, de mintha megtörne a figyelme úgy pár másodperc után... Ez nem nyelvi tisztaság, hanem logikai koherencia, modellek stb. kérdése.

Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 13:00:10

Moderálási alapelvek- komment törölve -

rampampuli | 2010. augusztus 20. | 12:42:40

Re:Büszke Magyar
"DE nem lehet azt mondani, hogy az angolnak kell lenni az egyedüli nyelvnek a nemzetközi kommunikációban. Az angol kaput nyithat a világra, de el is zárhat tőle."

Szerintem meg nem kell mondani semmit sem arra vonatkozóan, hogy milyen nyelvet használjunk, az úgyis kialakul magától és ez így van jól.
Laissez-faire, ahogy az ANGOL mondja.

Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 12:16:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

rampampuli | 2010. augusztus 20. | 11:58:02

Büszke Magyar: És ha te egy kínaival, arabbal stb kívánsz netezni akkor mindegyikkel a saját anyanyelvén, netán oroszul/spanyolul/németül szoktál, nemdebár?

Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 11:41:38

Moderálási alapelvek- komment törölve -

JoGabor | 2010. augusztus 20. | 11:33:05

h.genoveva | 2010. augusztus 19. | 16:29:57
sokmindenben igaza van: a példa (iskola, média, kulturális események, színház, stb.) nagyon fontos.
Schmitt-ről csak annyit, hogy vele kapcsolatban is a Kétfarkú Kutyának van igaza:
"Államreformunk legfontosabb eleme, hogy köztársasági elnök csak olyan személy lehessen, aki legalább középfokú általános bohóc képesítéssel rendelkezik."

rampampuli | 2010. augusztus 20. | 11:28:33

Re:
Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 11:04:33
Annyit még, hogy felejtsük már el az angol nyelv mindenhatóságát.

Ez (sem) megy parancsszóra, szerencsére. Különösen bizarr fölvetésnek tűnik ez a net-en amit az egész világ angolul használ. De ha ennek a javaslatnak elvi okai lennének, ahhoz csak annyit, hogy az angol nyelv eredendően egy alnémet dialektus amint azt a derék Nádasdy Ádám remekül levezette Prédikál és szónokol c. kötetében.
(Magvető, Bp. 2008; ISBN 978 963 14 2639 7)

Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 11:04:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Büszke Magyar | 2010. augusztus 20. | 11:01:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HNB9JSK041 | 2010. augusztus 20. | 09:20:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

MaxVal | 2010. augusztus 20. | 09:09:19

A magyar nyelvvel semmi gond. Csak unintelligens bulvárírók, nyilasok és áltudományos nyelvművelők gondolják, hogy "védeni" kellene.

felcsútielvtárs | 2010. augusztus 20. | 01:12:57

Schmitt elvtárs, Schmitt elvtárs, magának mindegy, hogy mi a rendszer csak konc jusson!

komszomol | 2010. augusztus 19. | 22:59:10

"Ha a magyar nyelv egy értékes növény, érdemes trágyázni"

Az újságírók nagyon sokat tesznek a trágyázás érdekében: Tudniillik leszarják.

Mekmörfi | 2010. augusztus 19. | 17:38:44

Zsír ez a Schmitt, megmondja a tutifrankót. Mikor megszületett, a doktor sírt fel, nem ő! Mindjárt dobok egy hátast.

h.genoveva | 2010. augusztus 19. | 16:29:57

Ne akarjon Schmitt Pál Sztálin nyomdokaiba lépni, aki annak idején még a nyelvészeket is kioktatta /vita Marral/. Nem az ő dolga a magyar nyelv védelme, bár nem árt ha ő is foglalkozik vele. Első sorban az iskola rendszert kell ugy rendbe tenni, hogy a gyerekek ne analfabétaként jöjjenek ki onnan. A szép magyar beszédet meg kellene követelni a közszereplőktől, rádió- és tévé bemondóktól, színészektől is. A parlamentben sem ártana szépen beszélni magyarul, figyelembe véve még nyelvünk ereszkedő intonációját is. Nem az idegen szavaktól kell félni, azok könnyen "elmagyarosodnak", pl. szerintem a bagett is jobb, mint az erőltetett "botkenyér".

csalmatok | 2010. augusztus 19. | 14:47:26

"De van-e becsülete a tanítóknak ?"

Akkor van, ha a gyereknek otthon azt sugallják, hogy legyen. Nem olyan rossz dolog egy kis kötelességtudat mindkét(három) részről. Aztán jöhetnek a jogok.

A gyerek pedig sok felmérés szerint leginkább akkor lesz sikeres, ha a szülők (viszonylag) jó anyagi helyzetűek, és sok könyvük van otthon. Tehát becsülete van az olvasásnak--ami manapság lehet akár elektronikus szöveg is. De inkább valami Kindle-szerűségen, hogy nehezebb legyen elsodródni a céltalanná váló netezés irányába.

Az angol nyelvtudás pedig ma már kötelező program, mert annak segítségével jobb pozíciót lehet kivívni a nemzetközi munkamegosztás (rabszolgatartás) globális rendszerében. Az igazi sikerhez pedig még plusz 1-2 nyelv ismerete szükségeltetik.

rampampuli | 2010. augusztus 19. | 14:21:17

Bocs, semm helyett sem.

rampampuli | 2010. augusztus 19. | 14:00:09

Nádasdy, szerintem nagyon helyesen, pozitívan diszkriminál akkor, amikor a cigánygyerekek kezébe Petőfi kötetet kíván adni. Mert, bár mások kezébe semm ártana, azoknak többnyire van lehetőségük, hogy levegyék a polcról. Cigány polgártársaink ezen a téren (is) segítségre szorulnak.

Maminti | 2010. augusztus 19. | 12:14:38

Nádasdy miért csak a cigánygyerekeknek akar Petőfi-összest adni? Ismerek jónéhány (iskolába járó/végzett) nemcigány gyereket, akinek szintén komoly nehézségei vannak az édes anyanyelvvel.

greg | 2010. augusztus 19. | 12:14:20

xanadu

Egyetértek.
Rengeteg a funkcionális analfabéta, több tízezren, ha nem százezren alig fejezik be az általános iskolát.
Van, aki a felsőoktatásig is eljut, mégsem érti, amit olvas.

De van-e becsülete a tanítóknak ?

greg | 2010. augusztus 19. | 12:11:25

Hogy jön ide a KE ?
Tragikus, most mindenkinek, aki a nyelvről írmajd mostantól, mindig ő fog elsőnek az eszébe jutni ?

Amúgy a nyelv fejlődik, úgy látszik a " szél " a sikk, az elegancia, - a kiárusítás, a leárazás a bóvli szinonimája lenne.

Ahogy a nagypolitikában is, bár az eredmény ugyanaz, ugyanazt a gagyi selejtet kapjuk.

adamant | 2010. augusztus 19. | 12:05:44

Elöször szeretném egyszer azt olvasni, hogy Magyarországon az írástudatlanok aránya: 0 %!

Csak ezután lehetne egy lépcsöfokkal feljebb indulni. Valaki képes legyen használni és különbséget tenni a hétköznapi, az irodalmi és a müszaki, tudományos nyelv között, kiegészítve a mai SMS, chat szóhasználattal és mondatfüzéssel.

lesli42 | 2010. augusztus 19. | 11:44:44

A magyar nyelv ápolása és az idegennyelv tanulása egymást kiegészítő fogalmak, igaza van Nádasdynak, anyanyelvét is jobban bírja az, aki idegennyelveket tud.

Lancelot | 2010. augusztus 19. | 11:41:45

Szép, szép, kezdhetnénk a parlamentben?

csalmatok | 2010. augusztus 19. | 11:31:33

xanadu | 2010. augusztus 19. | 06:38:49

"Micsoda baromság: nyelvstratégia.
Először is meg kellene tanítani az embereket az ISKOLÁBAN írni, olvasni.
MAGYARUL!"

Tökéletes nyelvstratégiai "csapásirányt" sikerült felvázolnod. A "mikes75" által szóvátett káromkodási hajlamot pedig irtani kellene, mert már olyan szinten harapózott el a "...zmeg"-ozás, hogy külföldi ismerősöknek ciki megmagyarázni az általuk leggyakrabban hallott magyar szavak jelentését.

nugát | 2010. augusztus 19. | 10:56:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

rénszarvas | 2010. augusztus 19. | 10:51:24

győri | 2010. augusztus 19. | 10:42:17
**************

Kihagytad a "történet arról szól"-t..

győri | 2010. augusztus 19. | 10:42:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

rénszarvas | 2010. augusztus 19. | 10:29:15

Trágyázni a magyar nyelvet? Csak nem megy vissza Verebes a Heti Hetesbe?

kic-KING | 2010. augusztus 19. | 10:16:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mikes75 | 2010. augusztus 19. | 10:01:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2010. augusztus 19. | 06:38:49

Micsoda baromság: nyelvstratégia.

Először is meg kellene tanítani az embereket az ISKOLÁBAN írni, olvasni.

MAGYARUL!

HIRDETÉS
Nádasdy Ádám többek közö...
Nádasdy Ádám többek között azt javasolja a köztársasági elnöknek: ösztönözze az angol nyelv tanulását
Teknős Miklós

Nyelvészeket kérdeztünk, hogy szerintük védelemre szorul-e a nyelv, s ha igen, akkor ők mit tennének a köztársasági elnök helyében.

Bár a nyelvésztársadalmat számos vita szabdalja, és kis túlzással, annyi nyelvfelfogás van, ahány szakember, azért annyiban mindhárom megkérdezett egyetértett, hogy Schmitt Pál felvetése igen örvendetes dolog. Hiszen csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, amely a nyelvvel foglalkozik, érdeklődést kelt és még egy kis pénzzel is jár(hat). A lehetséges védelmet viszont már eltérően értelmezték, és egészen máshová állították fel a képzeletbeli védvonalakat is.

– A nyelv védelme a kultúra alapvető és ösztönös védelmét jelenti, és ez minden társadalomban létezik – magyarázza Balázs Géza. Mint mondta, őt egyáltalán nem lepte meg a kezdeményezés, hiszen Schmitt már korábban is nyilatkozott a nyelvvel kapcsolatos elképzeléseiről. Számos nyelvész azt az álláspontot képviseli, hogy a nyelvet használni kell, és nincs szükség semmiféle jobbító mozgalomra, csakhogy, figyelmeztetett Balázs Géza, egy nyelvnek sokféle változata van: irodalmi, tolvaj- és tájnyelv, argó. Másképpen beszél a nyelvművelő, és megint másképp egy diák. Ahol viszont lenne tennivaló, az a tudatos nyelvhasználat megteremtése lenne. Hiszen a minket körülvevő, multikulturális világ gyakran elbizonytalanítja a beszélőt: rengeteg regiszterben szól hozzá. Ezért lenne fontos egy érvényes minta, amellyel ma már az irodalom nem képes szolgálni. Arany Jánostól még meg lehetett tanulni szépen beszélni, Esterházytól és Parti Nagytól már nem, hiszen nekik a nyelv jobbára már játék. Nem szolgálnak érvényes mintával a közéleti szereplők sem: a médiából csak úgy zúdul ránk a harsányság, a locsogás, a túlbeszéltség. A köztársasági elnök épp a mintaállításban tehetne sokat, hiszen így a tudatosabb nyelvhasználat felé mozdulhatnánk el.

HIRDETÉS

Alapvető hiány ma Magyarországon, hogy nincs nyelvstratégia. Nincsenek pontos elképzelések, cselekvési programok a nyelv jövőjével kapcsolatban, és mindez pont egy olyan korban, amikor a nyelvi változások igencsak fölgyorsultak. Egyre nagyobb a szakadék a nagyszülők és az unokák nyelve között, és ez érthető is: hiszen míg korábban hosszú évtizedek alatt alig érkeztek új szavak a nyelvünkbe, ma egy generáció akár ötszáz új szóval is szembesülhet. Hozza magával az SMS, a chat, az e-mail. Egy viszont biztos: bármit tesz is Schmitt Pál, az bizonyos értelemben nyelvstratégiának fog minősülni. Ezért is lenne jó, ha átgondolt elképzelés állna mögötte. Mert lenne tennivaló elég. Balázs Géza szerint lemaradásaink vannak a szaknyelvben és a fogalmi beszéd is meghaladja néha a képességeinket. Remekül tudunk társalogni a főzésről, a takarításról, de már az egyetemi hallgatók körében is gondot okoz, ha elvontabb szinten kell megszólalnunk. Ekkor kerül elő az izé, a kütyü, a valami...

– A nyelvi és viselkedési kultúránktól függ, hogy milyen nyelvet használunk – mondja Eőry Vilma. A nyelv ugyanis nem romlik, hanem változik, és eszközként mindig a rendelkezésünkre áll. Így alapvetően rajtunk múlik, hogy miként élünk vele. Ha Schmitt Pál itt szeretne változtatni, akkor van mit tennie. Akár díjakkal is. Olyanokkal, amelyek minél több embert érintenek és a kulturáltabb, célszerűbb nyelvhasználatot segítik elő. Díjazni lehetne az írott vagy elektronikus sajtót, az intézményeket, a hivatalokat, az önkormányzatokat, ha mintaszerűen és érthetően szólnak hozzánk.

A fiatalok beszédét, figyelmeztet Eőry Vilma, az öregebbek mindig is csapnivalónak találták, hiszen minden generációban él egy bizonyos nosztalgia saját fiatalkora nyelvhasználata iránt. Ezt a „konfliktus”-t nem lehet és nem is kell feloldani. A nyelv „régi” rangjáról pedig azért is kell óvatosan beszélni, mert a nyelvnek nincs abszolút értéke, ez mindig összefügg használati értékével. Azt viszont el lehetne érni, hogy a presztízse az országéval együtt növekedjék mind belföldön, mind külföldön. Ez a presztízs érzelmi indíttatású is lehet, de valójában szorosan összefügg a társadalom gazdasági, politikai, szellemi és morális állapotával. Arra nem törekedhetünk, hogy világnyelv legyen a magyar, de egészséges nemzeti, kulturális és nyelvi öntudattal elérhetjük, hogy határainkon kívül és belül megőrizzük, sőt növeljük a presztízsét. Ennek érdekében jobban ki kellene használnunk, például, hogy az EU-ban a magyar is a hivatalos nyelvek közé tartozik. Vagy a túlnyomórészt angol szakszavak jó, akár nyelvújításszerű lefordításával elérhetnénk, hogy a magyar megfelelő ekvivalens legyen a leginkább használt nyelvekkel, ne csak azok ócska utánzataként tekintsenek rá a nyelvhasználók.

Szintén a fordítással kapcsolatos játékot díjazná Nádasdy Ádám is. Például azt, aki kitalálná, hogy a francia bagett helyett használjuk inkább a botkenyér kifejezést. Persze, a találékonyság még nem jelentené az új szó elterjedését, hiszen a CD helyett sem gyökerezett meg a sugárlemez, de a játékosságot, a kreativitást mindenképpen érdemes lenne elismerni.

– Ha rajtam állna, akkor minden cigány gyerek kapna egy Petőfi-összest – érzékelteti Nádasdy, hogy nem az elvont megoldások híve. A nyelv védelme ugyanis inkább laikus és romantikus hozzáállást sejtet. Mintha a nyelv egy ritka és értékes növény lenne. A nyelv iránti szeretetünket másképp is kifejezhetjük, a botanikai hasonlat mellett maradva talán úgy, hogy jobban odafigyelünk a trágyázásra. Vagyis minél többet foglalkozunk vele. Ezért is jönne jól a Petőfi-kötet, vagy az, ha mindenki, a csíkszeredai munkástól a pozsonyi gazdáig elszavalna egy verset, a maga ízeivel. Már a sokszínűség ilyeténfajta megmutatkozásával is nyernénk. De mást is javasolna Schmitt Pálnak: ösztönözze az angol nyelv tanulását. Hiszen legtöbbször egy idegen nyelv tükrében csodálhatjuk meg leginkább anyanyelvünk szépségét. Angoltanárként sokszor látta tanítványainak szemét fölcsillanni: jé, ezt a magyar sokkal szebben oldja meg! Arról nem is beszélve,hogy egy idegen nyelv birtoklása mennyire gazdagít, nemhiába mondják: ahány nyelv, annyi ember. Így, ha Schmitt Pál el tudná érni, hogy mindenki megtanuljon angolul, akkor hirtelen azt venné észre, hogy húszmillió magyar elnöke lett.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    40 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS