ScotyPipec | 2012. január 14. | 01:34:23

Adjanak a kezembe száz milliót és olyan örök érvényű igazságot szarok ki magamból, ami még ezer év múlva is megemlegetnek. Haleluja.

Postmaster | 2011. december 30. | 17:49:38

Látom, váratlanul visszakerült a cikk a Top10-be, így hát nem árt emlékeztetni, hogy ami a kommentekben olvasható, az nagyjából a 60-as évek "Művészfilm vagy közönségfilm?" című vitája, ugyanazokkal az érvekkel. Nem csodálom, ha a rendezők, akiket az egyetemen művészetre oktattak, kétségbeesnek.

merle | 2011. december 30. | 10:44:42

medve1942 | 2011. december 30. | 10:29:27

Persze, de hát van Forma 1 és autóipar is. Ebből nem következik, hogy Forma1-nek unalmasnak kellene lennie. A művészfilmnek nem az a baja, hogy olyan amilyen, hanem az, hogy kitermeli a lila gőzben fetrengő művészfilmeseket, akik aztán megalkotják az érinthetetlenek kasztját. Nálunk ennek kiváló példánya Jancsó Miklós volt, aki a Madaras nevű népfiával merényleteket követett el a nézők ellen. Tarr Béla pedig pontosan követi azt fajta belterjes közéletiséget, amit Jancsó csinál évek óta.

medve1942 | 2011. december 30. | 10:29:27

Jó volna látni tényleges összegeket, amivel a filmeket támogatják... Jankovics Az Ember tragédiáját még a korábbi rendszerben kezdte el.
A rendezői látomást közvetítő filmek ritkán kerülnek sokba, hacsak nem olyanok, mint Kuroszava történetei egy hadsereg statisztával. (Tönkre is ment bele, úgy tudom...) Egymás mellett létezik a művészfilm és a moziipar, és az előbbi úgy működik, mint a gyógyszerkutatás - tulajdonképpen mindegy is, mennyi a néző meg a jegybevétel. A sikeres kommerszfilmek valójában művészfilmek kísérleti megoldásait hasznosítják. Például a teljes Keresztapa sem rövidebb a Sátántangónál, hogy csak a filmhosszra utaljak.
A filmtörténet egyes szerencsés pillanataiban egymásba olvadt a két típus.
Ma viszont van televízió, éjszakai rétegműsor - meg lehetne teremteni a művészfilm "közönségét" is, anélkül, hogy üres nézőterekbe kényszerítenénk az embereket. Mármint az emberek kicsiny százalékát.

merle | 2011. december 30. | 10:27:49

amergin | 2011. december 29. | 19:07:44

Csak annyi a gond, hogy nincs bizonyítva, hogy ezt Göring, vagy Göbbels mondta volna. De ha tévednék segítsen.

"Ja, mein lieber Herr! Hanns Johst! http://en.wikipedia.org/wiki/Hanns_Johst - Ott van Nálad az idézet pontos helye, forrása... Was ist das Problem? Mi a gond?

lorid | 2011. december 30. | 01:00:07

megj. a magyar nézettségi adatokról van szó.

lorid | 2011. december 30. | 00:56:50

a torinói ló nézettségi adatai és a film magyar költségvetése fényében a magyar állam a film egy látogatójára fejenként másfél millió forintot költött. a londoni embernél még nagyobb a ráfordítás. kinek éri ez meg? a mozinak nem, az egyetemes filmnek nem biztos, a magyar filmnek talán, tarr bélának bizonyára.

proalbin | 2011. december 29. | 22:03:14

Nos, mint minden, ez is mérték kérdése, mármint az, hogy kevés nézőt vonzó filmeket kell-e állami pénzből gyártani. Egyrészt kell, mert az államnak tényleg az a feladata, hogy támogassa a kultúrát, még a legelvontabb, legelitebb kultúrát is, mert ez az a kategória, amely által a magyar kultúra bekapcsolódik a világ legmagasabb szintű kulturális életébe. És itt valóban nem számít, hogy hányan nézik meg. Párizsban ma két dologról beszélnek Magyarország kapcsán: Orbán Viktor őrületéről és Tarr Béla zsenialitásáról. Tehát hiába nézi meg csak 5 ezer magyar a Torinói lovat, mégis ez az a film, ami a magyar kultúrát a világ számára érzékelhetővé teszi. Másfelől, tarthatatlan, hogy az elmúlt két évtizedben évente húsz valahány olyan magyar film készült, amely sem a magyar kultúra hírét nem öregbíti külföldön, sem a magyar nézők épüléséhez vagy szórakoztatásához nem járul hozzá, mert senkit nem érdekel. A magyar filmszakma önkormányzatisága azt eredményezte húsz év alatt, hogy lényegében mindenféle kontroll eltűnt. Nem lehet csak zseniális filmeket csinálni, de ha hosszú évtizedekig csak a középszer alsó rétege jelenik meg - tisztelet a kivételnek - akkor valami nagyon nincs jól.

FilmGeek | 2011. december 29. | 21:34:40

Romain Goupil: A toplistádat honnan loptad? Csak mert hiányos. Hol van a sok millió állami pénzből dotált Az ember tragédiája? Meg amúgy is? Ha évente három embernek van szív átültetése, akkor az nem éri meg, kevesen vannak?

amergin | 2011. december 29. | 20:47:49

Ps: Ez csak egy gondolatkísérlet volt. Szerencsére Joyce-nak végül sikerült anyagi támogatókat szereznie (noha anno Dublinban valóban hecckampányt indítottak ellene, hogy mi szükség van ilyen magamutogató, sznob, pornográf "művészetre" - és elhajtották mindenhonnan), és az egyetemes irodalom alapvető, megkerülhetetlen szerzőjévé vált.

Ps ps: Párizsban. Miután Írországban az ismerős bornírt mentalitás tartotta kézben a kultúra mecenatúráját.

amergin | 2011. december 29. | 20:44:00

Dagiiron - látszik, hogy semmit sem értesz a művészetekhez. Egy adott műalkotás elsajátítását mindig tanulási folyamat előzi meg. Aki nagyobb háttértudás birtokában fogad be egy műalkotás, az alkalmasint sokkal több értelemréteget tár fel benne, mint az, aki nem. Ez a művészet minden területén így működik - és lehet, hogy egy műalkotás kevésbé befogadható szélesebb tömegek számára - de mégis: a közösség általános kultúrája gyarapodik általa.
És miért fosszuk meg a jövendő nemzedékek elmélyülni kívánó tagjait attól az élvezettől, hogy a magaskultúra megszülető komolyabb alkotásait élvezzék?

De mondok egy példát. Nekem életem egyik hatalmas élménye az Ulysses (James Joyces) - háromszor olvastam végig, noha nem volt könnyű. Tegyük fel, hogy Joyce, még pályakezdő íróként megírja anno a "Dublini embereket" ("Dubliners") - amit a kortárs közönség élvezhetetlennek befogadhatatlannak emészthetetlennek tart. És Joyce anyagi támogatását mindenki elutasítja - mondván, hogy ilyen "művészetre" ("Entartete Kunst" - ismerős valahonnan, he?) nincs szükség. 1905-ben vagyunk, még híre hamva nincs az Ulyssesnek - nem tudom, mitől fosztják meg a mecénások Joyce-ot azáltal, hogy mindenhonnan elküldik, és arra kényszerítik, hogy elhagyja az írói pályát, de azt tudom, hogy az emberiséget ezáltal iszonyú, pótolhatatlan veszteség éri. Hát én fogok egy piszkavasat, megkeresem azokat, akik Joyce-ot elhajtották és éhenkórásszá tették és iszonyú csúnyán megverem őket.

Dagiiron | 2011. december 29. | 20:05:29

amergin | 2011. december 29. | 18:18:52

"a filmművészetnek megvan a maga logikája - ahogyan a modern zenének, modern táncnak, modern irodalomnak és modern festészetnek is. Ahhoz, hogy valaki ezeket élvezni tudja sajnos komolyan képzettnek kell lennie az adott művészeti ágban. Tudom, ezen magamnak is keresztül kellett mennem."

Látod itt a probléma, a művészet élvezetéhez nem kell képzettség. Ha egy művész alkotásait csak akkor tudod értékelni, ha ugymond "képezted magad" az nagy baj, mert valami tetszik, vagy sem. Ha a tetszés a tudástól függ, na az a sznobizmus. Ugyanis elmondják neked, hogy mi a szép, az értékelendő.

Jancsót nem szerettem, mert idegesít a stílusa, de azért én úgy tudom, hogy a Fényes Szeleket elég sokan látták a moziban, így nem is értem miért hozod fel példának. Az már más kérdés, hogy az utolsó 3 filmjére egy büdös fillért sem adtam volna. A Sátántangó már más tészta, ugyanis az a film egyszerűen a hosszúsága miatt olyan kis rétegnek szól, hogy ezrelékesen ki sem mutatható. Ennek ellenére adtam volna rá támogatást, de jóval kisebb mértékben, ugyanis figyelembe venném, hogy mekkora a potenciális felvevőköre a filmnek..

amergin | 2011. december 29. | 19:07:44

Ja, mein lieber Herr! Hanns Johst! http://en.wikipedia.org/wiki/Hanns_Johst - Ott van Nálad az idézet pontos helye, forrása... Was ist das Problem? Mi a gond?

merle | 2011. december 29. | 18:45:30

amergin | 2011. december 29. | 18:18:52
Ps: - utánanéztem az idézet forrásának:
http://en.wikiquote.org/wiki/List_of_misquotations
"In fact, it is a line uttered by the character Thiemann in Act 1, Scene 1 of the play Schlageter, written by Hanns Johst. The association with Nazism *is* appropriate, as the play was first performed in April 1933, in honor of Hitler's birthday." - puszi!

Ez a forrás Amergin? written by Hanns Johst?

amergin | 2011. december 29. | 18:18:52

merle: de a legjobban a ti szátokba illik :) - Dagiiron: a filmművészetnek megvan a maga logikája - ahogyan a modern zenének, modern táncnak, modern irodalomnak és modern festészetnek is. Ahhoz, hogy valaki ezeket élvezni tudja sajnos komolyan képzettnek kell lennie az adott művészeti ágban. Tudom, ezen magamnak is keresztül kellett mennem.

Az államnak vannak bizonyos mecenatúrai feladatai. Ezek a művészeti teljesítmények a piacról nem finanszírozhatóak - és mégis maradandók. Még a magánalapítványok se tudják teljesen eltartani az egyes művészeti ágak tehetségesebb, de még nem befutott képviselőit.

Ha rajtad múlt volna, akkor Jancsó Miklós "Fényes szelek" című filmje éppúgy nem kapott volna (állami) pénzt, ahogy Tarr Béla Sátántangója sem. Kapott volna viszont pénzt mindenre Jankovics Marcell. No nem a kultúrában elért érdemei miatt.

Ps: - utánanéztem az idézet forrásának:
http://en.wikiquote.org/wiki/List_of_misquotations
"In fact, it is a line uttered by the character Thiemann in Act 1, Scene 1 of the play Schlageter, written by Hanns Johst. The association with Nazism *is* appropriate, as the play was first performed in April 1933, in honor of Hitler's birthday." - puszi!

merle | 2011. december 29. | 17:18:47

"lompos natasa | 2011. december 29. | 15:18:16
Szerintem a rendezök abban a remenyben keszitik filmjeiket, hogy a nezök majd bejönnek rajuk. Vagy naiv vagyok? Lehet, hogy egymasnak akarnak imponalni?"

A zsebüknek. És abban nem is csalódnak. Máig nem tudni, hogy Koltai gyerek hogy is gazdálkodott a pénzekkel.

merle | 2011. december 29. | 17:16:51

"amergin | 2011. december 29. | 15:34:04
Dagiiron: Göbbels mondta: "Ha meghallom azt a szót, hogy kultúra, a revolveremhez kapok". A te mentalitásod sem áll ettől messze."

Valószínűleg senki sem mondta, ez egy utángyártott legenda, mint ahogy az is, hogy Hitler nem fogott kezet Jesse Owens-el, mert szines volt. Már az is furcsa, hogy ezt mondást hol Göbbelstől hallották, hol Göringtől. Ketten talán csak nem mondták ugyanazt.
Egyébként sokkal jobban illene Sztálin szájába.

Postmaster | 2011. december 29. | 17:05:15

Dagiiron | 2011. december 29. | 11:47:25

Elnézést, nem voltam gépközelben. Azokkal értek egyet, akik szerint nem A torinói ló a legalkalmasabb példa arra, hogy az állam pénzét rossz célokra költik.

Külön üdvözlet JoGabornak!

merle | 2011. december 29. | 17:04:49

Moderálási alapelvek- moderált komment -

"mrgn | 2011. dcmbr 29. | 16:00:15
z dzt pntsn, "Wnn ch Kltr hr ... ntschr ch mnn Brwnng!", Hrmnn Wlhlm Grng. tt trtnk m Mgyrrszgn."

Hgy zt mndt- vlk, z rsn ktsgs, z tpksn z fjt ktnyszttt lgnd, mnt hgy Htlr nm fgtt kztt Jss wns-l, mrt ngr vlt.
Hgy mnnyr gyrttt szls, zt bznytj z s, hgy hl Grngnk, hl Gbblsnk tljdntjk. Kttn tln nm mndtk gynzt.D nygdtn mndhtt vln Sztln s.
tt trtnk m lbrlsknl.

merle | 2011. december 29. | 16:59:02

Wolf Katit el kellett utasítanunk, mert Orbán kegyeltje, terjedt el a mértékadó médiában. Tarr Bélát azonban liberális keblünkre öleljük, mert utálja Orbánt. Ő azon Berlini fesztiválon nyert, amely nyíltan politikai töltetű volt. Aztán ahogy megnyerte a díjat rögtön lehozott a Tageszeit egy ocsmány, második Teller levél színvonalú interjút, Tarr Bélától. Tarr Béla ezt utólag nem vállalta, de nem volt benne annyi gerinc, hogy elmondta volna, hogy akkor mit nyilatkozott. (legalábbis én nem tudok róla) Inkább hagyta, hogy a levegőben maradjon egy országát gyalázó szeméthalmaz. Szóval Tarr Béla kb, annyira hiteles személy, mint Eötvös Pál, aki a Teller levél idején a Népszabadság főszerkesztője volt, aztán megválasztották a MUOSZ elnökének.
Az 5400 fős "látogatottság" pedig magáért beszél.

JoGabor | 2011. december 29. | 16:25:33

Dagiiron | 2011. december 29. | 16:06:39
látom, kár a szóért, minden jót.

amergin | 2011. december 29. | 16:00:15
kösz, én eddig valamiért Goebbelsnek tulajdonítottam.

kalamáris | 2011. december 29. | 15:51:57
kapásból minősít. Jól esik, ugye? Persze, ha nem lennének (láthatóan) komoly szövegértési gondjai, értené is, amit írok, akkor nyilván nem reagálna ilyen hülyeségeket. De mit tegyünk. Szép estét magának is.

Dagiiron | 2011. december 29. | 16:17:23

amergin | 2011. december 29. | 16:00:15

Ugye tudja, hogy marhaságit írkál. Ha én nem szeretem az operát, de komoly állami pénzt nyomnak bele, míg a kedvenc alternatív színházam kevesebb pénzt kap, s ellenőrzik, hogy mire költik, akkor itt kultúrkampf van, s itt a Hitler reinkarnációja a Parlamentben?

Dagiiron | 2011. december 29. | 16:14:58

amergin | 2011. december 29. | 15:34:04

Szerintem problémája van a szövegértéssel. Hol írtam én, hogy ne támogassák a kultúrát? Szerintem sehol. Én azt mondom, hogy abba kellene hagyni, hogy állami milliárdokat arra költünk, hogy egyes emberek azon versengjenek, hogy ki tud elvontabb filmet készíteni, s magasan tesznek arra, hogy nincs egyetlen olyan magyar művész film, ami elérte volna a 11.000 fős látogatottságot!!!

2011-ben bemutatott magyar filmek toplistája

1. Vad Magyarország 20 100
2. Bogyó és babóca 19 202
3. Pál Adrienn 10 202
4. Az ügynökök a paradicsomba mennek 8 584
5. A vizsga 5 825
6. Kaland 5700 (csak budapesti adat)
7. A torinói ló 5 400
8. Team Building 5 274
9. Womb 3 533
10. Az Örvény 2 725

Aki azt mondja, hogy ez rendben van, az szerintem zizzant.. A kommersz, s a mai magyar művészfilm között bőven vannak olyan árnyalatok, ami művészet, de meg is van nézője..

Dagiiron | 2011. december 29. | 16:06:39

JoGabor | 2011. december 29. | 15:39:52

Még mindig nem ért engem. Nem azt várnám el, hogy egy az állam által támogatott film, nyereséges legyen, mert kis hazánkban ez nem lehetséges. Azt várom el, hogy érdekelje az embereket. S itt ne milliókról beszéljünk, de mondjuk nem ártana, ha egy magyar filmet azért mondjuk 30-40ezer ember megnézne, ne adj isten egyet-egyet mondjuk akár 100ezer. S itt most nem a Valahol Amerika típusról beszélek. Azért egy 10milliós országban van 30-100ezer értelmiségi, akit meg lehetne szólítani. S tudja mit, legyen a belépő 100,-Ft. Próbáljuk ki, hogy a Sátántangót berakjuk az ország összes mozijába, s 100,-Ft-ért meg lehet nézni. Hány ember megy el? Pl. egy "normális" országban ki adna egy ilyen hosszú filmre pénzt?
Miért van az, hogy a Dicaprió féle Rómeó és Júliát a sok bunkó, ön által lenézett tömeg megnézte? S Ön szerint az a film nem jó adaptáció? Az kommersz, nem művészet?
Értse meg, a művészet nem önmagának való, amit ön ír, az sima sznobizmus, szellemi felsőbbrendűség hírdetése. Az ilyen alkotásokra is van igény, de az vicc, hogy jelenleg szinte csak ilyen igényeket elégítenek ki. Vicces, amikor azon örvendeznek, hogy a filmszemlére mennyien mentek, s csak azt felejtik el a tisztelt nyilatkozók, hogy utána a mozikban a kutya se nézi az alkotásukat.

amergin | 2011. december 29. | 16:00:15

Az idézet pontosan, "Wenn ich Kultur höre ... entsichere ich meinen Browning!", Hermann Wilhelm Göring. Itt tartunk ma Magyarországon.

kalamáris | 2011. december 29. | 15:51:57

JoGabor | 2011. december 29. | 15:39:52

Ön pedig elitista, már csak a lenézett, mucsai magyarok emlegetése hiányzik, akiknek a keservesen előteremtett adóforintjait azért szívesen elverné egy 1500 fizető nézős filmre.

Come with me for fun in my buggy! | 2011. december 29. | 15:50:30

Kopasszz világosan fogalmaz, itt nem is feltétlenül a pénzről van szó: fontos a művészi legalitás, nemcsak a politikai.

kalamáris | 2011. december 29. | 15:40:05

Tisztelt Tarr úr!

Véget ért Grunwalsky Ferenc ámokfutása, a nyakló nélkül osztogatott állami támogatások korszaka. Fogadja el ezt a tényt!

Remélhetőleg ezentúl kevesebb jut az absztrakt-lila ködös (Fliegauf-féle) vagy gagyi (Szuperbojz, Kis Vuk) művekre, és több a nézőbarát, igényes alkotásokra.

Volt önöknek is lehetőségük, megmutathatták, mit tudnak. A nézők nem kérnek önökből.

JoGabor | 2011. december 29. | 15:39:52

Dagiiron | 2011. december 29. | 14:23:10
értéket közvetíteni természetesen minden médiummal lehet. Én viszont művészetről beszélek, amit persze szintén lehet közvetíteni, ám csak a saját, testre szabott médiumán át, és ellentétben a kommersszel, nem lehet ettől "hozamot", pláne direktben, elvárni. Az intelligens államnak, ezt tudva és belátva, mégis elemi kötelessége a művészetet támogatni.

Maga szerint ellenkezőleg. Azt mondja, a művészet és a kommersz között lényegében nincs különbség, a művészet is ugyanolyan: a tömegigény és a konkrét értékesíthetőség szabja meg az értékét.
Értem, persze, hogyne érteném, de egyáltalán nem értek egyet.
Maga a középszer dicsőségét vallja, ha úgy tetszik, maga a tömeg hangja.
A tömegnek pedig, ismétlem, soha semmi köze nincsen a művészethez, nem volt, és nem is lesz. A művészet mindig keveseké, mert a befogadásához felkészültség kell. A középszer, ennek hiányában, egyszerűen nem kompetens művészeti kérdésekben - kivéve diktatúrák idején, amikor az aljanépből érkezett pártszolgálatos kifejezetten büszke arra, hogy eljött az ő ideje (lásd például Macákot Az ötödik pecsétből, néhai Vándor József alakította parádésan). Vagy Joszif Viszárionovics, aki kirendeltette a művész elvtársakat havonta néhány napra a mezőre, a gyárba dolgozni, hadd tanulják meg, mi az "igazi munka". Meg tervet határozott meg nekik, amit teljesíteniük kellett.
Szerintem az Isten óvjon ettől.

kultmester | 2011. december 29. | 15:37:39

Ha jól tudom egy mozijegy nem ingyenes, de még csak nem is 2 forint. Talán nem kellene ilyen tar filmeket csinálni és működne gazdaságilag a dolog. Tudom, ez nem támít, csak a közpénz az a tuti.

amergin | 2011. december 29. | 15:34:04

Dagiiron: Göbbels mondta: "Ha meghallom azt a szót, hogy kultúra, a revolveremhez kapok". A te mentalitásod sem áll ettől messze.

A Fidesznek a legnagyobb rombolást a kultúrában, és ami még súlyosabb: a kultúrához való általános viszonyulásban sikerült végbevinnie.

medve1942 | 2011. december 29. | 15:32:42

Szerintem az ország potenciális közönségének mérete és anyagi ereje miatt a Szabadság, szerelem épp olyan "ráfizetéses", mint A torinói ló. Összevetni nem tudom őket, mert az utóbbit nem láttam. Viszont azt gyanítom, hogy a tízezer körüli párizsi néző praktikusan többet hoz az országnak, mint százezer kommerszbámuló - tudniillik a döntéshozók és véleményformálók többnyire az ilyen artkino-egyetemistákból lesznek.

Virgula | 2011. december 29. | 15:25:09

Végre egy nívós vita, de megkésett. Nem (csak) azért nem kap a filmművészet, mert most más a kultúrpolitika, hanem azért, mert NINCS. Elfogyott. Mint az egyszeri bőgős járt a prímással, amikor az a borravalót osztotta. - Hát nekem nem jár? - kérdi a bőgős. - Járni jár, de nem jut.
Különben szerintem Dagiiron-nak van igaza, ha nem is mindenben. Szépen állja a sarat, következetesek az érvei, gratula. Tarr önmagával került ellentétbe. Ha a Magyarország 2011 az, aminek mondja (reflexiók), akkor az nem művészet. Direkt politika. Öntelt mindenki, aki önmagát vagy az alkotói csoportját a kultúrával azonosítja.

lompos natasa | 2011. december 29. | 15:18:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dagiiron | 2011. december 29. | 14:23:10

JoGabor | 2011. december 29. | 13:38:06

Ön nem értett meg engem. Azt próbáltam érzékeltetni, hogy a film és a színház hasonló. S ahogy értéket lehet a színházakban nagy tömegeknek közvetíteni ( jó rendezés, jó színészek, az embereket érdeklő helyzetek, problémák), úgy azt a filmekben is meg lehetne tenni. Csak kis hazánkban a színházaknál szempont, hogy legyenek nézők a Rómeó és júlián, addig a filmeseinket egyáltalán nem érdekli, hogy megnézi-e valaha valaki is a filmjét. A filmeseink az alternatív kisérletező színház szintjén vannak, s nem a Katona, Vígszinház, Madách vagy Nemzeti színtjén. S ez a baj.

merle | 2011. december 29. | 13:39:27

Tarr úr blődségeket beszél.
"a kultúra pedig az emberi jog"
A kultúra nem jog. És ha jog lenne, kinek joga és milyen joga lenne, ki érvényesíthetné és hogyan? Az ezer éve polírozott Jancsó joga? A dijakkal elhalmozott Kertész Ákos joga?

JoGabor | 2011. december 29. | 13:38:06

Dagiiron | 2011. december 29. | 12:55:21
látom, nem sikerült megértenie, amit írtam. Őszintén sajnálom.
Minősítése némileg téves - igaz, hogy szemléletem elitista, de nem "belvárosi kávéházas", hanem egyszerűen konzervatív.

Tudja, a film és a színház valóban lehet kommersz, és valóban el lehet adni, mint a mosóport. Azonban a filmművészet és a színházművészet sosem kommersz (ez oximoron volna), és bár megjelenhet a kereskedelemben, de a valódi helye nem ott van. Ez az a különbség, amit jól láthatóan nem ért.

Gorekaqm | 2011. december 29. | 13:16:26

Kérem egy valamit tudomásul kell venni A PÉNZ AZ ISTEN! Csinálhat filmet,de az ő pénzén és ha hasznot hoz csinálhat másikat,slusz ennyi.Amíg csak a veszteség jön,lehet az tíz díjas is, éhen lehet dögölni mellette.Megcsinálja a mi pénzünkön, kimegy és azt mondja SZAR ORSZÁG,FASISZTÁK korra és nemre való tekintet nélkül.Hát milyen ember az ilyen.Lehet bármilyen de ahol eszik oda ne sza.... . Most panaszkodik? Üljön ki és kalapozzon.

lucifer_xxx | 2011. december 29. | 13:16:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

konz | 2011. december 29. | 13:10:38

Én csak nézek, mint rozi a moziban, amint az ÉN pénzemen a kínzással felérő filmeket gyártó Tarr és az ultragagyi filmeket gyártó Vajna veszekszik. Na ez az igazi kilátástalanság.

Dagiiron | 2011. december 29. | 12:57:37

Athanáz | 2011. december 29. | 12:36:17

Senki sem vonja kétségbe Tarr Béla rendezői nagyságát, de ettől még a filmfinanszírozási elképzeléseit lehet bírálni, mert kábé azt mondja, hogy ide a pénzt, s kuss!

FilmGeek | 2011. december 29. | 12:55:25

Dagiron, A torinói lovat több mint 30 országba adták el moziforgalmazásra (nem fesztiválok!), bőven megtérül a befektetés az országimázs szintjén. A Vajna által több százmilliós állami pénzből gyártott Szabadság, szerelem hány ország mozijában ment hivatalos forgalmazásban? Nem sok...
Ami pedig a többi illeti, Tarrt idézném: a kultúra alapvető emberi jog. Még akkor is, ha vannak, akiknek ez nem tetszik.

Dagiiron | 2011. december 29. | 12:55:21

JoGabor | 2011. december 29. | 12:31:47

Hozzászólása egyértelműen elitista, belvárosi kávéházas szemlélet.

Elmondaná nekem, hogy a Zongorista és a Sátántangó közül melyik az értékesebb? Az egyiket nagyon sokan megnézték, a másik eleve úgy készült, hogy esélye sem volt a nagy néző számra fizikai okokból. Tehát a zongorista tömegigény, míg a másik művészet? Ugye ezt nem gondolja komolyan?

A film semmiben sem különbözik a színháztól, ugyanúgy lehet "kommersz", mint magas kultúra. A Rómeó és Júliát elő lehet úgy is adni, hogy a kutya se menjen be, s úgy is, hogy telt házzal menjen. A maga értékítélete alapján a most teltházzal játszott drámák nem értékesek, csak az alternatív színházak kis létszámú előadásai. Ez ugye nem így van, gondolom belátja.

Athanáz | 2011. december 29. | 12:36:17

Tehát, van, aki Vajnát tartja a magyar film hivatott védőjének, támogatójának, mesterének, és nem Tarr Bélát. Bravo, bravo, fideszfanok.

icolicom | 2011. december 29. | 12:35:23

Nagyra tartom őt, mint művészt, de: MI A JÓ ISTENÉRT KELL KÖZBEN CIGARETTÁZNIA? Az egészségrontás része a művészi létnek???????:(:(

JoGabor | 2011. december 29. | 12:32:32

jav.: kormányzó oligarchia

JoGabor | 2011. december 29. | 12:31:47

Dagiiron | 2011. december 29. | 11:38:00
hozzászólásai pontosan megegyeznek a mai (kulturális)kormányzat nézeteivel.
Engedjen meg két megjegyzést:

1. közös nincsen. Ez csak egy idea, meglehetősen naív idea. A beszedett adókat a kormányzó ologarchia - mindig, államformától függetlenül - a sajátjaként kezeli, kénye-kedve szerint osztja, ha osztja egyáltalán.

2. a művészetnek nem feladata a tömegigény kiszolgálása, azt a tömegmédia teszi. A tömegnek a művészethez soha semmi köze nincsen, nem volt, nem lesz. A két dolgot még Zsdanov hozta össze a bolsevik rögeszme szerint, szocilaista realizmusnak hívták, lényege, hogy a párt mondja meg, hogy a mi a művész elvtársak "feladata": a "nép" szolgálata (valójában a párté).

Ezzel szemben amit alkotásnak hívunk, az a tehetség intuíciójából ered, és nem célja semmilyen szolgálat. Kulturált nép kulturált állama ellenszolgáltatást nem várva szolgálja a művészi tehetség kibontakozását, mert tudja, hogy ez a "befektetése" nem direkt módon (pl.nézőszám), hanem számos áttételen keresztül "hasznosul" úgy, hogy a művészetet értő befogadók száma lassan gyarapszik, másrészt mindnyájan "jobb emberré" válnak - ami majd a saját területükön (életükben, munkájukban) látszik majd meg.
Nagyon leegyszerűsítve a filmművészetben erről volna szó, nem a középszer (tömegigény)diktátumairól.
Ha érti.

Dagiiron | 2011. december 29. | 12:29:00

Grigorij Gedeon | 2011. december 29. | 12:05:11

Nem demagógia, hanem az interjúra való reakció. Ugyanis Tarr úgy gondolja, hogy ide az állami pénzt, s majd mi eldöntjük, hogy mire fordítjuk, s ti ne szóljatok bele. Szerintem ez felháborító!

Grigorij Gedeon | 2011. december 29. | 12:05:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dagiiron | 2011. december 29. | 11:47:25

Postmaster | 2011. december 29. | 11:20:48
Nem ment jó helyre, mert kis hazánkban hányan is látták? Engem nem érdekel, hogy a világ különböző fesztiváljain milyen díjakat kapnak a magyar filmek, mert ettől még semmit nem alakítanak a hazai tömegek világlátásán stb. Ha fesztiválokra gyártja a filmjeit, akkor tegye, de ahhoz szedje össze pénzt a piacról. A közösből olyat finanszírozzunk, ami kis hazánkban ér el sikert, persze nem a buta, primitív Kabos utánzatokra gondolok.

Dagiiron | 2011. december 29. | 11:38:00

tsilivi88 | 2011. december 29. | 11:16:44
Lehet, hogy neked primitiv duma, de ez az igazság. A magyar filmek a közösből vannak finanszírozva, ezért szerintem az az alap, hogy a közösségnek is adjon valamit. Na a magyar film úgynevezett nagy nevei pont ezt nem teszik.
A politikát pedig ne keverd ide, mert az egy másik dolog. A tények azt mutatják, hogy az elmúlt években a filmszakma dajdajozott az adó forintokból, s ennek eredményeként kis hazánkban az összes úgynevezett művészfilmet nem nézte meg annyi ember, mint egy szaros külföldi vígjátékot. Ez nem normális dolog. Miért nem készül nálunk egy Philadelphia, egy Zongorista, egy Keserű Méz, egy Tetovált Lány?

Postmaster | 2011. december 29. | 11:20:48

Dagiiron | 2011. december 29. | 10:43:55
A Torinói ló elég jó üzlet lett. Az egész világon forgalmazzák. Jó helyre ment az adóforintod.

tsilivi88 | 2011. december 29. | 11:16:44

Dagiiron | 2011. december 29. | 10:43:55
Rohadtúl ócska és primitív duma az ,hogy az "én adómból".
Kapitány! Január 2-án az Operában is a te adódból buliznak -
és nem néhány ezren, henem pár százan. ÜNNEPLIK A BUKÁST ?
Mondj erre valamit nagyon okosat ,kapitány !!

Dagiiron | 2011. december 29. | 10:43:55

Tarr úr el van tévedve. Tényleg olyan filmet csinál, amilyet akar, de azt akkor ne az én adómból. Rohadtul nem érdekel, hogy a Torinói lóvat egy több tizmilliós országból 15ezren(!)néztek meg. A magyar államnak nem az a feladata, hogy egy belterjes, néhány értelmiségiből álló csoportnak, mindenfajta ellenőrzés nélkül, az álmodozásaik megvalósítására 100millió forintokat adjon. Tök felesleges arra pénzt költeni, hogy a magyar filmeket jó esetben néhány ezer ember nézi meg. Tarrnak s a többieknek tudomásul kell vennie, hogy a film van a nézőkért, s nem a nézők a filmért. Fordítva ül a lóvon. Szart se ér az olyan művészet, ami nem alakítja az emberek érzelmi világát, gondolkodásmódját, s az a film, amit a kutya sem nézz meg, az ilyen... Érdekes, máshol tudnak olyan értékeket előállító filmeket készíteni, melyek tömegeket csalnak a moziba, a tévé elé. Tarr inkább azon dolgozzon, hogy a magyar film olyan minőségű legyen, hogy az emberek elmenjenek megnézni, s ezáltal lelkiekben épüljenek, s ne azon törje a kis fejét, hogy újra átláthatatlan módon osztogassák egymásnak a pénzt, s ebből amellett, hogy jól megélnek, a tömegek által leszart filmeket gyártsanak. Jól néznénk ki, ha az Operában hasonló támogatások mellett ugyanennyi néző lenne. Ott ezt bukásnak nevezik, a filmeseiknél pedig jön a meg nem értett művész duma, meg a bunkó mozinéző alakja, mint ebben az interjúban.

waterloo20 | 2011. december 29. | 09:52:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

waterloo20 | 2011. december 29. | 09:48:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Rá Dios | 2011. december 29. | 05:59:15

A Torinói ló föltámad. Hajrá Tarr Béla, hajrá, magyar film!