A montmartre-i gyilkos. Egy kocka a győztes alkotásból

A műfaj képviselőinek minden reménye évről évre az, hogy sikerül néhány perces rövidfilmet készíteniük pályázati pénzből. A külföldről érkező egész estés munkákat, zsánerfilmeket a KAFF nemzetközi részében versenyeztetik. Az idei győztes Borislav Sajtinac francia-belga produkciója, A montmartre-i gyilkos lett.

Korlátozott feltételekkel, egymástól mégis sokban eltérő művek készülnek itthon. Láthattunk például kafkai víziót egy mindent elárasztó bogárinvázióról (Cziráki Gergely: Mérhetetlen); szocio animációt városi hajléktalanok különös üzenetváltásáról (Pálfi Zsolt: Jelek); glosszát az úgynevezett cigánykérdést egymás mellett túlbeszélő karikatúra-politikusokról (Patrovits Tamás: M-m-magyarok, c-c... romák); és animált ismeretterjesztő földolgozást M. S. mester híres képéről (Neuberger Gizella: Vizitáció).

Érdekes, több mű az emberi élet teljes folyamatát próbálja átfogni. Ilyen a maga szelíd, lírai módján a FIN (Vége) című, a fiatal Glaser Katalin munkája, amely a nagydíjat és a kritikusok díját is besöpörte. Voltaképpen egyetlen hosszú svenk, a kamera lassan halad balról jobbra, követve egy vörös (élet)fonalat, amely mentén tájak és fokról fokra öregedő arcok rajzolódnak ki míg végül megérkezünk a kiindulóponthoz: a FIN felirathoz.

Különös hangulatú Tóth Pál Kicsi rigó című filmje. Egy madárka és egy ember egymásra találását és elválását jeleníti meg finom, lírai pátosszal (a legjobb forgatókönyvdíjat kapta). Kár, hogy csak a diákzsűri ismerte el Cakó Ferenc Arc című munkáját, amelyben arc nélküli emberek élnek egy adminisztratív rendszerben, a hatóságok bonyolult eljárással engedélyezik, hogy orrot, szemet, szájat kapjon valaki. Az arcot szerzettek megjelenése azonban a "rend" fölbomlásához vezet. Mély gondolati szférát célzott meg M. Tóth Géza Ergo című filmje is. Két figurája földből kinövő oszlopokon lépdel, a mögöttük hagyott hasábok mindig leomlanak. Múltjuk elporlad, jelenük viszont úgy alakul, ahogy lépnek. Erős hatása miatt nem érthető, miért csak valóban kiváló zenéje okán kapott elismerést ez a film.

Habár a legjobbnak ítélt rövidfilm, az Ariadné fonala, Bertóti Attila munkája is üdítően tehetséges alkotás. Az ismert mitológiai történetet dolgozza föl, de Thészeusz végül elkerüli a Minótauruszt, és az utóbbi jelenik meg a labirintus bejáratában. Kétség sem fér hozzá, hogy a legjobb televíziós sorozat a Magyarországon dolgozó orosz Alekszej Alekszejevé: a Log Jam (Tuskózene) epizódja a közelmúltban a rangos Annecy fesztiválon is fődíjat nyert.

Több mint 430 filmet vetítettek a fesztivál szekcióiban, és 500-nál is több meghívottat, köztük sok külföldit vártak (a kecskeméti közönség minden vetítésre ingyen mehetett). A meghívottak között volt Marc Vandeweyer, a Cartoon főtitkára. A brüsszeli központú nemzetközi nonprofit egyesület EU-pénzből évente rendez fórumot több száz szakember részvételével új tévés animációk megvalósítása érdekében. A főtitkár elmondta, jövőre Magyarországra hoznák a Cartoon Fórumot, de az eredetileg tervezett Pécs helyett valószínűleg Sopron lesz a helyszín. Egyébként a KAFF-ot partnerfesztiválnak választotta a szervezet, így a Kecskeméten díjazottak bekerülnek a Cartoon d'Or versenyébe is.

Kapcsolódó cikkek: Velencei filmfesztivál: Herczog triplája | Nézőpont Váltás Filmszemle | 80 éves lenne Audrey Hepburn | Afganisztán forró évei | Animációs kordivatok