Gyermekeik felnőttek, családban betöltött szerepük magas felelősségérzetet alakított ki bennük, megbízhatóak, pótolhatatlan tapasztalattal rendelkeznek, egyéniségük stabil, munkahelyükhöz pedig ragaszkodnak – sorolják a szakemberek az 50 felettiek előnyeit. A csoporttal mégis mostohán bánik a munkaerőpiac.

– Néhány évvel ezelőtt bizonyos életkor alatt az ember nemigen lehetett felső vezető. Mára a vállalatok menedzsmentje megtelt harmincasokkal. Ők gyakran előítéletekkel viseltetnek az idősebbekkel szemben, és közülük sokan úgy gondolják: egy életkor szempontjából homogén csapatba nagyon nehéz beilleszteni egy 50 feletti kollégát. Pedig minél színesebb egy kollektíva, annál könynyebb a problémamegoldás – véli Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. Hozzáteszi: tapasztalatai szerint problémát jelent az is, hogy a munkáltatók gyakran azt hiszik, az idősebbek túlképzettek, karrierjükért nem vállalnak annyi túlórát, mint egy feltörekvő fiatal.

– Fontos lenne, hogy a vezetőkbelássák: az ötven felettiek más, de a cég számára pótolhatatlan értékekkel bírnak, és pusztán életkor alapján nem szabad félretenni az önéletrajzukat egy kiválasztás során.

A jó munkatársat a megfelelően elvégzett feladatok minősítik, és nem az, hogy melyik évben született – mondja.

Ferenczi Andrea elnök
Fotó: Ferenczi István A FIATALOK NEM AKARJÁK ŐKET

Sok kis- és közepes vállalkozás szívesen alkalmazna tapasztalt, idősebb kollégát, ezek a cégek azonban jellemzően nem tudják megfizetni őket, a nagyvállalatoknál pedig nemegyszer megesik, hogy egy-egy ötvenes a kiválasztás során bejut az utolsó körbe, ahol a lényegesen fiatalabb menedzser nemet mond az alkalmazására.

Ez a mentalitás az ötvenesekre is rossz hatással van. A legtöbben úgy érzik, sehol nem kellenek, és ez beindít egy ördögi kört, mert idővel ennek megfelelően kezdenek viselkedni például az állásinterjún. Nem tudják önmagukat adni és eladni, mogorvák lesznek, befelé fordulnak. A generációknak nyitottnak kellene lenniük egymás iránt, tisztelni az életkori sajátosságokból adódó előnyöket,

értékek és nem előítéletek mentén gondolkodni, dönteni - teszi hozzá Csaposs Noémi. Az idősebbeknek jó lehetőséget kínálna a kutatás-fejlesztés bármely ágazatban, hiszen itt hasznosítható leginkább az évek során felgyűlt tudás akár tanácsadás, akár valamilyen technológiai újításban való közreműködés révén. Magyarországon azonban a gazdaság jelenlegi szerkezetében elsősorban az alacsony hozzá adott értékű tevékenységek – összeszerelő üzemek, logisztikai és szolgáltató központok – vannak túlsúlyban.

AZ UNIÓBAN SINCS MEGOLDÁS

Csaposs Noémi úgy véli: az aktuális trendekkel párhuzamosan nem csak Magyarország, az Európai Unió sem találja helyét a munkamegosztásban: az idősödő társadalom, a fiatalok egyre növekvő, országok, sőt kontinensek közti mobilitási hajlandósága a korábbitól eltérő hozzáállást követel nemcsak a cégektől, hanem a generációktól is.

Jó példák mindenesetre akadnak: Németországban olyan mentoringprogramokat működtetnek, ahol a nyugdíj előtt állók tanítják meg, adják át munkájukat a fiatal kollégáknak – mindezt fokozatosan, eleinte nyolc, majd hat, végül csak négy órában együtt dolgozva. Így az idősebb generáció tagjai meg tudják osztani tudásukat, tapasztalatukat, és úgy érzik, eddigi eredményeik jó kezekbe kerülnek. A másik jó példa a skandináv országok gyakorlata, ahol a munkavállalókat kortól, nemtől, életkortól függetlenül egyenrangú versenyzőként kezelik. E szempontból korábban az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália számított paradicsomnak, mára azonban a szakember szerint Svédország, Finnország és Norvégia beelőzött.

Tavaly novemberben a brüsszeli Foglalkoztatási Hét (Employment Week) fő szponzora az amerikai nyugdíjasok szervezete, az American Association of Retired persons (AARP) volt. Mint arról Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnöke beszámolt, a szervezet képviselői a többi közt olyan HR-módszereket ajánlottak a résztvevőknek - ilyen például a legjobb 50 feletti munkavállalónak járó díj -, amelyek segíthetik a cégeket az idősebb munkavállalók toborzásában, megtartásában.

ÜZLETI ÉRDEK AZ IDŐS DOLGOZÓ

- Az Egyesült Államikban az idősebb generáció minél nagyobb arányú foglalkoztatása régóta nem szociális, hanem üzleti kérdés és érdek - hívja fel a figyelmet Ferenczi Andrea.

Eközben Magyarországon főként az 50 év feletti nők halmozottan hátrányos helyzetben vannak: bérszínvonaluk a hasonló képzettségű és beosztású férfi kollégák bérének mindössze 70-75 százalékát éri el, és a tapasztalatok szerint csoportos létszámleépítésekkor elsősorban ők veszítik el a munkájukat, pedig nemcsak a családban betöltött, hanem gazdasági szerepük is kulcsfontosságú. Kutatások szerint az ő fogyasztási döntéseik adják például az összes fogyasztói költés felét.

A KORAI NYUGDÍJAZÁS NAGY HIBA

– Magyarországon a rendszerváltozás után is majdnem minden gondot a korai nyugdíjazással akartak megoldani, ami nagy hiba volt: erejük teljében lévő negyvenesek kerültek ki a munkaerőpiacról, akiket most már semmiképpen nem lehet visszahozni. A gazdasági válság során is az 50 felettiek csoportja lett az egyik leginkább veszélyeztetett – mutat rá a szakember. Szerinte az előrehozott nyugdíjat mindenképpen lehetőségnek kell tekinteni, ha például a leépítés alternatívája, de ez semmiképp nem lehet széles körben alkalmazható megoldás, hiszen az ország jelenlegi helyzetében arra kell ösztönözni a munkavállalókat, hogy minél tovább maradjanak aktívak.

– Tapasztalataim szerint jellemzően kényszerből – egészségügyi, családi okokból – döntenek az emberek az előrehozott nyugdíj mellett, például ha szülő, hozzátartozó ápolását kell megoldaniuk, vagy nagymamastátuszban van rájuk szükség – mondja az MNKSZ vezetője. Majd hozzáteszi: pozitívum, hogy Magyarországon még mindig erős és fontos a család szerepe. Ez pedig főként a vidéki, szegényebb térségekben sokat segíthet a kisebb közösségeknek, hogy átvészeljék a válságos időszakokat.

A 2003-ban alapított, jelenleg 85 tagot számláló Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség célja a nők, és ezen belül az idősebb korosztályt képviselők karrierlehetőségeinek folyamatos bővítése, az esélyegyenlőség minél szélesebb társadalmi szintű megvalósítása.

Az MNKSZ a kormány, a gazdasági és a tudományos szféra, a civil szervezetek, valamint a média képviselőiből álló eszmecserefórumokat hozott létre és működtet. Szakemberei a magyar és az európai uniós mellett ENSZ-szinten is szerepet vállalnak. Hazai és nemzetközi fórumokon megoldásokat, új programokat javasolnak, az idősek, a pályakezdők vagy épp a fogyatékkal élők munkaerő-piaci lehetőségeinek bővítésére.

Kapcsolódó cikkek: Arizonai álmodozók | Hírek röviden | Santana receptje | Még rákot is okozhat a vörös hús | A kocsmákban is tilos lesz a dohányzás