belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Sok zsír, sok cigaretta - magyar módra

A magyarok körülbelül hat évvel rövidebb ideig élnek, mint az unió nyugat-európai polgárai. Az ok az életmód: kevés mozgás, egészségtelen ételek.

Kőműves Anita| Népszabadság| 2009. augusztus 5. |18 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Moliere | 2009. augusztus 7. | 04:50:10

Akkor már csak azt a kérdést kéne föltenni: vajon miért dohányozna, kávéznak és zabálják a disznózsírt a magyarok?

Attila1 | 2009. augusztus 7. | 00:48:54

A gazdasági válság ha előidézi az energiahiány ételek fogyasztását és az életkor meghoszabbodását,akkor mintha nem bánám a szegénységet.

kations | 2009. augusztus 6. | 00:17:07

Robin Good,

Nagyon jó pont. A kerékpárutakban talán fejlődtünk de a többiben nagyon visszaléptünk. Saját tapasztalatból tudok olyan országról ahol az iskolákban 18 éves korig bármely sportág ingyenesen (vagy jelképes összegért, mondjuk havi egy órányi munkabérért) űzhető. A jobbakat innen viszik a versenysportba. A felnőttek is nagyon olcsón „tömegsportolhatnak”.

Kissé témán kívüli de ugye milyen jó érzés amikor olimpián vagy világversenyen a magyar Himnuszt húzzák? A ritka alkalmak egyike (vagy egyetlene) amikor minden magyar sírva borul a másik vállára. Pártállásra való tekintet nélkül. És ez jól van így.

Ha ez ilyen fontos és jó nekünk akkor miért nem teszünk érte többet? Tömegsport nélkül nincs élsport. Tényleg miért szüntetjük meg a sportpályák zömét? Főleg ha értékes helyen van az ingatlan. Miért nem építünk másikat és nyitjuk meg a közönség számára is? Anyagilag miért engedjük a legjobb edzőinket máshova (külföldre)?

A sport az egyetlen terület ahol mindig is nagy „közös” sikereket értünk el. A legutóbbi vizes világbajnokságon is a 7. nemzet voltunk. Elképesztő siker és lehetett volna jobb is de ne legyünk telhetetlenek. Attól tartok ha továbbra is „piaci” alapon akarjuk szervezni az alapokat jelentő tömegsportot akkor hamar lecsúszunk. A legutóbbi olimpián „nagyságunk és gazdasági erőnk” szerinti eredményt értünk el. Csak mi nem ehhez vagyunk szokva.

Ha ez ilyen összetartó erő és sikerélmény akkor miért nem áldozunk rá többet. Milyen vagy kinek a törvénye akadályozza meg, hogy a parlament többet szavazzon meg a tömeg- és az élsport támogatására? Ezzel közös egészségi állapotunk is javulhatna. A sport tekintélyével a mozgás újból divatos lehetne.

kations | 2009. augusztus 5. | 23:15:41

Gaspar,

Elnézést kérek valóban kissé túlzásba vittem a szarkazmust. Tettem ezt azért, hogy felhívjam a figyelmet a túlzott leegyszerűsítés veszélyeire. Minden becsületes statisztika tankönyv felhívja a figyelmet arra, hogy a számítások interpretálásában a szakmai és emberi tényezők befolyásolhatják a végkövetkeztetéseinket. Semmiképpen sem akartam siránkozni vagy a nyugati népeket magunkkal szemben isteníteni. Sőt, ezt akartam a cikkben kritizálni. Rossz élettartam mutatóinknak szerintem a leírtaknál több és történelmi oka is van. Az is igaz, hogy a nyugat-európai népek is elszenvedtek jó néhány háborút. Az észak-amerikaiak helyzete speciális mert a háborúk nem a saját földjeiken zajlott. Mégis, saját tapasztalataim szerint is e népek átlagembereinek mindennapjai kevésbé stresszesek mint amit idehaza magunkon érzünk. A folytonos stressz hozzájárulhat a káros szokásokhoz és rövidítheti az élettartamot. A miértre nem tudom a választ és ez a téma egy másik diszkusszió tárgya lehetne.

Teljesen egyetértek. Az egyén felelős saját testének állapotáért, még akkor is ha bármely sérelem érte őt vagy felmenőit. Felelős önmagának, szeretteinek és ezen keresztül a társadalomnak. Ezzel nem az anyagiakra gondolok hanem a saját és környezetünk életminőségére. Én nem állítottam, hogy nem kellene egészségesebben élnünk. Sőt.

Azért jó lenne látni néhány más statisztikát is. Például az átlagos testtömeget (régiesen testsúlyt), az elfogyasztott tudatmódósító drogokat, stb. Nem biztos, hogy a legrosszabb helyen lennénk. Én csak azt akartam mondani, hogy egy-két kiragadott statisztika alapján nem szabadna ledorongolni az egész népet. Még akkor sem ha lenne miben javulnunk. A népnevelést sokkal nagyobb empátiával kellene csinálni. Az egyén felelőssége mellett az egészségügyi ellátás központi szerepe szerintem megkérdőjelezhetetlen. Beleértve testi és lelki állapotunkat is.

Robin Good | 2009. augusztus 5. | 23:10:34

Tessék körülnézni a "hosszúéletű" országokban. INGYENES, NYILVÀNOS, karbantarott sportpályák a nagyvárosoktól a legkisebb falvakig, kerékpárutak, NYILVÀNOS, NEM BEKERÌTETT, fürdésre alkalmas élővizek elérhető távolságban.
Ezzel szemben nálunk: piacgazdasági alapon működő, félnapi munkabért elkérő létesítmények, horgászegyesületek által kisajátított tavak. Marad a fekvőtámasz és a kocogás (a többség számára baromi unalmas) vagy a Telesport a fotelben.

JoGabor | 2009. augusztus 5. | 22:53:08

Kedves Gaspar, azért nem kellene túlozni. Azt írja: „jelenleg az egész társadalom fizeti a korengedményes nyugdíjazás, indokolatlan táppénz, rokkantság, és a különböző, az egészségtelen életmódból eredő betegségek gyógyításának költségeit.” 1. ugyan, ki más fizetné? (nincs más)
2. maradjunk a dohányosoknál. Mi csak kivételesen éljük meg a 65. évünket, előtte meg jövedéki adó formájában nagyságrenddel többet fizetünk be a közösbe, mint a nemdohányosok. Ezzel szemben ők (remélhetőleg) sokáig élnek, ezért hosszú évtizedekig nyugellátást kapnak (jó sokba kerülnek a társadalomnak), és életkoruk okán ugyanazt az eü-ellátást ugyanazokra a nyavalyákra, amit korábban mi a mienkre, csak mi jóval rövidebb ideig (ami sokkal kevesebbe kerül a társadalomnak).
Írja: „Az sem egészen igaz, hogy mindenki azt csinál a saját testével/egészségével, amit akar.” Lehet, hogy igaza van (nem vagyok jogász). De amíg az állam nem ismeri el a saját test fölötti önrendelkezés abszolut korlátlanságát, addig nem beszélhetünk egyéni szabadságról. Tudja, itt nincs „korlátozott” vagy „részleges” szabadság, az ugyanis vagy van, vagy nincs. Ha az állam bármilyen formában is dönthet az én testemről (pl. felülbírálhat engem az akaratom ellenére), akkor ez nem szabad ország. Sajnálom. Ki kell vívnunk a szabadságunkat. Csak remélem, nincs igaza.

Gaspar | 2009. augusztus 5. | 22:04:34

kations,

Azért nem kellene túlozni. Évekig éltem "Nyugaton", ott sem fenékig tejfel minden.
Ugyanaz a generáció, akiről beszél, ott is végigélte a világháborút, esetleg harcolt a fronton, lebombázták a városát...
Sőt, jóval előbb ismerte meg a munkanélküliség okozta stresszt, mint a kommunizmusban biztonságban, viszonylagos jólétben, állami gyámkodás alatt élő kelet-európai embertársai. Versenyezni sem 1989-ben kezdtek és ugye a szocializmusban köztudottan a legtöbb ember nem szakadt bele a munkába.

Ami az egészségügyi ellátást illeti, a brit egészségügyi rendszer például közismerten rossz, az állami ellátás valószínűleg a magyarnál is rosszabb.

Szóval fel kellene hagyni végre az örök siránkozással, felelős keresésével, mert bizony az egészséges életmód alapvetően kultúra kérdése, ami nálunk hiányzik.
Az, hogy állítólag a magyarok azért kénytelenek zsíros ételeket falni, nai két csomag cigarettát elszívni és vedelni, mert oylan szerencsétlenek lenének, és bezzeg ha nyugaton élnének, nem így lenne, csupán ürügy arra (persze a többségről beszélek), hogy felelőtlenül folytathassák eddigi életmódjukat.

Az sem egészen igaz, hogy mindenki azt csinál a saját testével/egészségével, amit akar.
Így lenne persze, ha maga vállalná az egészségtelen életmód esetleges következményeit. Azonban jelenleg az egész társadalom fizeti a korengedményes nyugdíjazás, indokolatlan táppénz, rokkantság, és a különböző, az egészségtelen életmódból eredő betegségek gyógyításának költségeit.

A férfiak és nők várható életkora közötti különbség egyébként Nyugaton is, nálunk is csökken azóta, amióta a nők a munkába álltak.

bbicus | 2009. augusztus 5. | 21:54:13

Na ne kábítsuk már a népet. Nyugat-Európában nem azért esznek más kajákat az emberek, mert okosabbak nálunk, hanem azért, mert történelmileg más táplálkozásai szokásaik alakultak ki. Amely országok a tengerek partjain helyezkednek el, élenjárnak a halfogyasztásban. Ennének disznót is, de hal van.Amely országok a hegyi pásztorkodásban jeleskednek, azokban magas a tej és tektermék fogyasztás. Ennének birkát is, de azért zrityón rúgja őket a gazda.
Miért kellene nekünk feltétlenül azt ennünk és annyit, amennyit a nyugat-európaiak esznek? Zöldség-gyümölcsben jók vagyunk - hát persze, abból rengeteg terem nálunk. Hal meg alig van, de van sertés-marha-baromfi. Ilyen egyszerű.
Hogy egy francia 81 évig él? Nagy durranás. Egy grúz hegyi pásztor meg 162 évig, pedig nem is nyugati. Na?
Hülyeség messzemenő következtetéseket levonni egy ilyen statisztikából.
Mellesleg az USA statisztikái meg arról szólnak, hogy az amerikaiak elhízottak. Akkor mi van? Azok is bunkók?
Ehh...

Minorkavidor | 2009. augusztus 5. | 20:39:50

teljesítménytúra természetesen. Gyertek!

kations | 2009. augusztus 5. | 20:39:31

Elképesztően gyenge és félrevezető cikk. Szeretném azt hinni, hogy ez inkább a hagyományosan pocsék újságírói teljesítménynek (tisztelet a kivételnek) „köszönhető” mint a nyilatkozó professzor tudatlanságának. Aki mégiscsak kellett halljon a tudomány egzaktságáról és objektivitásáról. Esetleg a statisztika előnyeiről és hátrányairól. Handabandázás helyett néhány tény:
Magyarországon (is) szignifikáns különbség van a férfiak és nők átlagéletkorában az utóbbiak javára. Ennek oka (megkockáztatnám) többek között az, hogy az általában kompetitívebb férfiak sokkal több stresszt viselnek el. Mint például háborúk, forradalmak, munkaszolgálatok, beszolgáltatások, elkobzások, padláslesöprések és még sok más. Az idézett 73 év melyik nemre vonatkozik? Mikori a statisztika? A legutóbbi 2008-as lehet ha a KSH gyorsan dolgozik.
A magyar Átlag Józsi (vagy Józsa, ez a cikkből nem derül ki) aki tavaly halt meg 73 éves korában 1935-ben született. Igaz csak 10 éves volt a második nagy háború befejezésekor de családjában már akkor is lehetett ideges a hangulat. Például mert embert is, vagyont is vesztettek az előző nagy háborúban. Hogy mást ne említsek. Azt is hiperinfláció követte. Feltételezem a háború, az ostrom gyerekként sem nagy élmény. Az éhezés mellett sok alattomos lelki és testi betegséget lehet összeszedni. Az 56-os forradalom idején már felnőtt. Tett amit tett bármelyik oldalon, egyik sem növelte az élethosszát. Tegyük fel itthon maradt, hogy majd 2008-ban rontsa a halálozási statisztikát. Közben végigcsinálta (nem saját akaratából) a Rákosi korszakot, az 56-os forradalmat (régebben ellenforradalmat) és az azt követő bosszúhadjáratot, az olajválságot majd a rendszerváltás „örömeiben” részesült. Miután végigcsinálta a majd 45 éves szovjet rendszert. Ami szerintem nekünk felért egy harmadik világháborúval. Nem akarom ismételni, hosszú regények szólnak az elszenvedett egyéni és közösségi, égbekiáltó sérelmekről.
Ezek után köszönjük a szerzőtől és a nyilatkozótól a túlságosan leegyszerűsített leb(unkózást). Igen, stresszesen élünk, sokat dohányzunk és zsírosan eszünk. Az ivást elfelejtették említeni. Mindez természetesen hozzájárul a rövid élettartamhoz. Köszönjük, hogy a fejlett nyugati népekhez hasonlítanak bennünket. Például a francia boros gazdához akinek generációk óta egyetlen gondja a szőlőtermés nagysága.
Köszönjük az ország vezetésének, hogy a nyugdíjkorhatárt a fejlett nyugati népek korhatárához igazítja. Holott a magyar férfiak áltag életkora mintegy 10 évvel rövidebb. Többek között azért mert minket elért a szovjet fenevad, őket meg nem. Így is, úgy is 10 évvel rövidebb ideig kell fizetni a nyugdíjat. Ezek után az univerzális ellenségnek kikiáltott dohányzás (ellenségkép még egy kicsiny országban is kell), zsírevés és ivás ebből a szempontból egyenesen hasznos.
Utolsó gondolat: A magyar egészségügy szép sikereket ért el a 20. században. Épp ideje volt de a rendszerváltást megelőző időszakra gondolok. Az innen örökölt és azóta lezüllesztett egészségügy, beleértve a kőkorszaki orvos-beteg viszonyt tovább csökkenti várható élettartamunkat. Meglehet, ehhez a nyilatkozó is hozzájárult? Ha mással nem akkor az efféle félinformációkkal.

Minorkavidor | 2009. augusztus 5. | 20:38:29

Tegyük hozzá, hogy ha elmegyek a kínaiba egész olcsón vehetek szabadidőruhát és sportcipőt vagy tornacsukát. A futáshoz vagy a kocogáshoz nem kell több. De ha nem szerettek futni tudom javasolni a túrázást ezen belül is a teljesítménytúrázást. Beütitek a keresőbe a teljesítménytúra szót máris ott vagytok teljesítménytúrázok honlapján. Minden hétvégén van az ország valamely pontján teljesítménytúrqa!

aranybika | 2009. augusztus 5. | 17:44:53

Jogábor! nem ismerem éppen a gerinc-sérultek felteételeit ugyhogy érveléseidre nem tudok válszolni. de ami a kedvezményes furdözést illeti, megnéztem a bp:i dagály strand kedv. árait; " délutáni utalványos göz belépö (3 orás): 300 ft,gyógyvizes gyógymedence téritési dij: 400 ft ,orvosi gyogymasszázs téritési dij 400 ft...stb Ez drága? Gyogyfurdö, gözfurdö vagy masszázs kb két strandi lángos (hmm..nem egészséges de finom) áráért?

Torrente | 2009. augusztus 5. | 17:27:51

A recskázás is stresszoldó.Ebédszünetben a kaja után rántsatok rá a brére.Nem káros és nem kerül semmibe.Sokkal jobb mint a cigi.Persze akinek van ideje hazaugrani egy menetre az még jobb.

JoGabor | 2009. augusztus 5. | 17:16:19

Kedves aranybika, úgy tűnik sajnos, maga nem érti amit olvas. Siránkozás? Jajgatás? felelősség-áthárítás? Hol olvasott maga ilyeneket?
"Cigaretta ming stresszoldó....hát ez meg olyan hulyeség hogy nem is tudok mit szolni hozzá..." Ne is szóljon, próbáljon meg előtte legalább egy kicsit tájékozódni a témában. Pl. a gerinc-sérült nyugdíjasok évi (?!)max. kétszeri, egyenként 15 kezeléses (20 perc) fürdőjegyéről... Ez "rengeteg"?
Még valami. Az ember saját teste fölötti önrendelkezési joga - beleértve az abortuszt, eutanáziát, a prostitúciót és bármely élvezeti szer használatát - korlátlan. Nincs itt semmilyen felelősség-áthárítás.

aranybika | 2009. augusztus 5. | 16:19:03

Èrtelemetlenségi és Jogábor- ti a tipikus siránkózó magyar mentalitásnak megtestesitöi vagytok. A hiba mindig valaki másé- a társadalomé, a kormányé, a kulföldieké, zsidóké stb...de SOHA nem az egyéné. Pedig igaza van a cikknek. Sok magyar egészsségtelenul sok hust és zsírt eszik (aztán megy a jajgatás hogy milyen szegények..) ezért a magyar lakoság nagy része irtóan elhizott. megy a jajgatás hogy milyen sok pénzbe kerul a mozgás... venni egy olscobb sportcipöt kinaipiacon és esténként lemenni kocogni a tv-zés helyett NEM kerul sok pénzbe! sok nyugdijasnak meg rengeteg kedvezmény van furdökbe stb... Cigaretta ming stresszoldó....hát ez meg olyan hulyeség hogy nem is tudok mit szolni hozzá... DE KÖNNYEBB JAJGATNI MEG A KORMÁNYT CSESZEGETNI! (ami persze nem jelenti azt hogy a kormány nem tudna többet csinálni pl a sporthoz férés könnyebbitésére...) De a fö felelöség az egészség felett mindig az egyénnél van, akármilyen kulönösen hangzik ez ma M.o:n!!!!!!

andras1 | 2009. augusztus 5. | 15:34:44

A képen miért baromfihús van? Már az is egészségtelen?

JoGabor | 2009. augusztus 5. | 15:18:49

Eléggé bosszantó, hogy a dohányzás és a dohányosok elleni álszent és ostoba kampány állandósul. "- A dohányzás bizonyítottan 200-300 milliárd forint kárt okoz évente a társadalomban, például a munkaképes korúak korai halálozásával - mondta a kardiológus." Jó. Akkor ugyanezt az ostoba demagógiát alkalmazva fordítsuk meg: a nemdohányzás vajon mennyi kárt okoz a társadalomnak azzal, hogy a nemdohányzók bizonyítottan 10-15 évvel tovább élnek, így 10-15 évvel hosszabb ideig, arányosan magasabb költségekkel veszik igénybe az egészségügy szolgáltatásait, nagyjából ugyanazokra a panaszokra, mint a korábban elhunyt dohányosok?
Mint már írtam többször: a dohányzás stresszoldó (a szegényeké). Stresszoldót manapság mindenki használ, a kardiológus professzor úr nyilván mást: márkás whiskeyt, edzőtermet, sziklamászást, vizitúrát, stb. Nagyon helyes, de azért ne csesztessük talán azokat, akiknek ugyanezért csak napi egy doboz cigire és a reggeli felesre futja.
A cseszegetés helyett inkább értelmes kampányok kellenének: Vedd ki a hátsódat az autóból, járj gyalog, vagy kerékpárral! Ingyen adjuk a pályát, öltözőt, gyere focizni (kosarazni, teniszezni, stb.)! De ilyenek nincsenek.

értelmetlenségi | 2009. augusztus 5. | 15:15:57

A professzor úr figyelmét felhívnám arra - bár szerintem nagyon is jól tudja - hogy az unalomig szajkózott táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód és a dohányzás mellett van még jópár dolog, ami a felsoroltaknál is rosszabb hatással van a várható élettartamra. Kezdjük mindjárt a magyar egészségügy katasztrofális - hogy ne mondjam: balkáni- szinvonalával, amiről a professzor úr egy szót sem ejt. Ott van azután a társadalmi és az anyagi kiszolgáltatottság, a létbizonytalanság, a környezet állami szinten művelt szennyezése (parlagfű...), amelyek igy együtt jobban rombolják a testet-lelket, mint a dohányzás és a zsíros ételek együttesen.

Álszent dolog a hazánkban kétségbeejtően nagyszámú korai halálozásért az áldozatokat hibáztatni, kedves professzor úr! Hadd adjak egy tippet Önnek: jelentkezzen be mondjuk egy prosztata szűrőviszgálatra - no persze orvosi mivoltának és titulusainak titokban tartásával...

HIRDETÉS
Az ok, egészségtelen étel
Az ok, egészségtelen étel
Népszabadság - Szabó Bernadett

A magyarok születéskor várható élettartama évekkel marad el az európai uniós átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok átlagosan valamivel több mint 73 évig élnek, az összes EU-tagállamra vetítve ez a szám 79 év, azaz hat évvel több. A nyugat-európai országokban még ennél is tovább élnek az emberek: egy francia polgár például 81 évre számíthat.

- A születéskor várható élettartamot elsősorban az életmód befolyásolja - mondta lapunknak Nagy András kardiológusprofesszor. - A statisztikák megmutatják, hogy Magyarországon magas a dohányosok száma, magas az energiabevitelen belül az elfogyasztott zsír aránya, és itt a legkevesebb az aktív mozgással töltött idő. A zöldség-gyümölcs fogyasztással nem állunk rosszul, ott az európai középmezőnybe tartozunk - fejtette ki a Magyar Nemzeti Szívalapítvány kuratóriumának elnöke. A profeszszor hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a várható élettartamra az egészségügyi ellátórendszernek kevés hatása van, annak eldöntésében tízszázaléknyi a szerepe.

Mindezek megváltoztatásához Nagy András szerint nem elegendő egy-egy reklámkampány vagy szűrőprogram. - Arra lenne szükség, hogy a kormányzat kiemelten kezelje az egészségügyet, és olyan átfogó programot indítson, amely a társadalom minden szegmensére kihat - mondta. Ennek eleme lehetne például az egészségtan oktatásának bevezetése alap- és középfokon, továbbá az élelmiszercímkék reformja is. - Ma a címkékről az sem tudja megállapítani, pontosan mi van benne, aki szeretne egészségesen étkezni - magyarázta a profeszszor. Mindezek mellett elő kellene segíteni, hogy minél könynyebben jussanak be "civilek" sportlétesítményekbe, és hasznos lenne, ha az egészségpénztárak minél nagyobb mértékben támogatnák a rekreációs tevékenységeket.

HIRDETÉS

- A dohányzás bizonyítottan 200-300 milliárd forint kárt okoz évente a társadalomban, például a munkaképes korúak korai halálozásával - mondta a kardiológus. Hangsúlyozta, hogy így a probléma gazdasági hatásokkal is jár. - Nyugat-Európában már sok országban érvényben van az a szabályozás, amely tiltja a dohányzást a vendéglátóhelyeken, zárt közterületeken vagy hivatalokban - mutatott rá a professzor.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    18 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS