belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
11. szombat

Nem büntetni: segíteni!

Olvasói levelek

Képviselői indítványként került a Parlament elé a családtámogatási törvény módosítása. A javaslat lényege, hogy 50 óra igazolatlan iskolai hiányzás után a családi pótlékhoz természetbeni formában juthatnak a jogosultak. Az indítvány a szegény családokat érinti, hiszen számukra a családi pótlék a napi megélhetést biztosítja.

Népszabadság| 2010. június 8. |19 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

zeni | 2010. június 11. | 20:03:53

Kedves Komszomol! A fene se cigányozott (legalábbis én nem). Az iskolakerülés meg a szegénység kapcsolatáról volt szó. Egyébként a törvényjavaslatban is csak az szerepel, aki 50 órát lóg, attól........., minden plusz kikötés (falusi, városi, piréz, vallásos, vallástalan stb) nélkül.
Rossz aki rosszra gondol üdv.

Csil | 2010. június 11. | 09:17:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. június 9. | 15:48:52

zeni, Csil

Nagyjából egyetértünk, de én ehhez hozzáfűzném, azok a követelmények, amelyekre hivatkoztok a szocializmusban teljesültek leginlább, tendencia szintjén mindenképpen.

Jelentősen, és nagyjából folyamatosan nőtt a TELJES NÉPESSÉG iskolai végzettsége, és az, hogy a túlkorosakat MUNKA MELLETT kötelezték a 8 általános befejezésére, anélkül, hogy a "kicsiket" zavarták volna, a leghaladóbb elv volt.

Ezekben az esti iskolás csoportokban a cigányok EGYÁLTALÁN nem képviseltek többséget, és amúgy sem volt jelentős ez a réteg.

Minden igazságosabb és emberibb volt. (Nem is nagyon volt megbélyegzés jellege, mint most a szegregációnak. Amennyiben egy kicsit mégis, azt nem "hivatalosan" generálták, mint most.

zeni | 2010. június 9. | 12:49:28

komszomol ! Igazad is van meg nincs is, szerintem. Abban az időben 4 elemi volt a kötelező, majd aki nem ment polgáriba vagy gimnáziumba annak + 2 év ismétlő. . És 12 éves korban mehetett inasnak aki mesterséget akart tanulni.
Ez mindekire igaz volt, falun és városon egyaránt, más kérdés, hogy a polgáriba, gimnáziumba csak a tehetősek gyerekei, meg az a néhány kiváló eszü szerencsés juutott akit -feltünő tehetsége okán- a földesúr vagy az egyház kitaníttatott. Abban az időben az volt a rend, ahhoz kellett alkalmazkodni, ma mások az elvárások tehát ahhoz kell(ene) igazodni. Ráadásul aki a legtöbbet profitálhatna a dologból az a gyerek, persze a társadalmi hatása sem lenne lebecsülendő.
De mint irtam nem ezeket az időket sirom vissza, csak azt kivántam megemlíteni, hogy a szegénység önmagában nem lehet ok (legfeljebb indok) az iskolakerülésre.

Csil | 2010. június 9. | 12:38:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. június 9. | 12:24:37

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lili1 | 2010. június 9. | 09:50:34

Abban egyetértünk, hogy az iskolába járás alapvető a társadalmi részvételhez.Nem értünk egyet abban, hogy az igazolatlan hiányzásokról egyedül a szülők tehetnek. Az igazolatlanul hiányzók főleg a 12-16 évesek, akik több évvel vannak lemaradva társaiktól. Az iskola is örül, ha nem járnak, mert nincs velük baj, ezért sokszor fél évig sem jelentik fel őket. Ha el is végzik a 8-at nem tudnak rendesen olvasni, nem értik a szöveget, nincs esélyük szakmát tanulni. Érdekes lenne megnézni, mit tudnak ezek a gyerekek 8. után. Ezért ki a felelős? Az a szülő, aki maga sen tud olvasni, és nincs pénze különtanárra? Az igazolatlan hiányzás egy apró probléma az előzőekhez képest. Ha ezek a gyerekek egész nap az iskolában csücsülek, akkor sem lesz esélyük szakmát tanulni, ami már komoly probléma.

komszomol | 2010. június 9. | 08:16:01

"zeni | 2010. június 8. | 11:28:51

Érdekes módon egyetlen dolog nem vetül fel bennük, hogy a szegénység "felmentés"az iskolába járás alól. Nem, a gyerekek 5-10 kilométerről gyalog jártak, leginkább mezitlább. Télen a hónuk alatt vitték a fát, hogy ne faggyanak meg, otthon jó esetben petróleum lámpa mellett tanultak. "

Figyelmetlenül olvastad te azokat a könyveket. CSAK télen jártak iskolába, mikor amúgy sem volt gazdasági munka (kb. 4 hónap); akkor sem tanultak meg egyebet, mint írni-olvasni összeadni-kivonni. Négy eleminél többet nem végeztek, falusi iskolából pedig legfeljebb ezrelékek tanultak tovább.

A mai kisiskolások egyetemi tanárok azokhoz képest

kations | 2010. június 9. | 01:45:55

zeni | 2010. június 8. | 11:28:51
Nagyon igaz!

zeni | 2010. június 8. | 11:28:51

Sajnos (vagy nem sajnos) én Móra, Móricz Gárdonyi stb. művein "nőttem fel" és bármelyik író műveiben visszatérő elem a zsellérek, szegény parasztok meg úgy általában a vidék nyomora. Érdekes módon egyetlen dolog nem vetül fel bennük, hogy a szegénység "felmentés"az iskolába járás alól. Nem, a gyerekek 5-10 kilométerről gyalog jártak, leginkább mezitlább. Télen a hónuk alatt vitték a fát, hogy ne faggyanak meg, otthon jó esetben petróleum lámpa mellett tanultak.
Eszébe se jusson senkinek, hogy ezt az időt "sirom vissza", csak úgy gondolom ma amikor azért ennél lényegesen jobb körülmények vannak (legalábbis ami a közlekedést, meg az iskolai komfortot illeti) ne már hogy kitalálják, hogy aki szegény sorsú annak nem kell tanulni, így biztosítva a jogvédők következő nemzedékének pénzszerzési lehetőségét.
Bocsánat, nem akartam rosszindulatú lenni, de ha nem "verjük bele" a gyerekekbe a tudást, szakma elsajátitást akkor végleg megpecsételődik a sorsuk, és a nyomor bővitetten újratermelődik.

moszkvicssluszkulcs | 2010. június 8. | 09:55:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

teniszke | 2010. június 8. | 09:12:01

Takács úr cikke önreklám, semmi más. A valóság mintha nem is létezne számára.
Aki nem teljesít, akkor a felelősöket igenis szankcionálni kell - e mellett persze kell és lehet utat is mutatni, merre tovább, de nem helyett, mellett!
Az otthoni szocializációs hátrányok ledolgozásának színterévé tenni az iskolát pedig csak akkor lehet, ha olyan rendszerű oktatás működik, ahol ez lehetséges - azaz pl. igenis szétválasztják térben, időben és programban "testre szabottan" a különböző indíttatású, más-más nevelést/oktatást igénylőket...

komszomol | 2010. június 8. | 08:53:11

"creal | 2010. június 8. | 08:36:57

Nem kellene iskolába menni? Dolgozni?....Esetleg a gátakra segíteni?....."

1. A tanévet sok helyen lezárták, a tanárok sem tanítanak. Akkor ugye a diákok miért tanulnának.

2. Ta sem vagy a gáton, meg a többi kommentelő sem. A fehér kitelepítettek nagy része sem. Miért pont a cigányok mennének oda? Amíg kártyáznak, legalább nem gyanúsítgathatják őket pl. fosztogatással.

A legokosabbat teszik, amit tehetnek.

komszomol | 2010. június 8. | 08:47:32

Általánosan kötelező munkaviszony tisztességes fizetéssel. Aki maga nem talál, annak államilag kijelölt munkahely.

Csak munkával lehessen pénzt keresni, spekulációval, mások kizsákmányolásával ne. Magasabb képzettséget igénylő munka persze jobban fizessen. De ne pofátlanul többet.

Tanári szakon jelentősen megemelni a követelményeket.

És a gyerekek tanulni fognak, a haza fényre derül. A szocializmust már feltalálták, ne tessék erőlködni.

creal | 2010. június 8. | 08:36:57

Innen nem messze a képgalériában van egy képsorozat, aminek a címe:
Kitelepítettek az iskolában.
Ezek között az egyik képen fiatalok kártyáznak.
Történetesen a második képen.
Nem kellene iskolába menni? Dolgozni?....Esetleg a gátakra segíteni?.....
Minden rendben van, kedves Fővédők?

Hammada Patrol | 2010. június 8. | 08:27:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

creal | 2010. június 8. | 08:27:13

Gondolom, hogy szegény családok alatt azt kell érteni, akik mondjuk Boldván laknak.
Akiknek,mondjuk, elvitte az árvíz a házukat.
Akik, mint tudjuk, vajas kenyeret kaptak reggelire, de az nem volt jó. Mint tudjuk, felvágottat kértek rá.
Kaptak.
Aztán intim szobát kértek a művelődési házban.Mert az is kell.
Ezt nem kaptak.

kations | 2010. június 8. | 00:56:36

Ha a rendőr gyorshajtáson kap akkor akkor a bűnösség és felelősség elvén feljelent. Megbüntetnek mert megszegtem a törvényt. Megtörtént párszor mégsem vártam el, hogy a rendőr "segítsen". Igazából komolyan nem is haragudtam egyikre sem.
Namármost, a készülő törvény ha jól értem nem venné el a juttatásokat teljesen. Csak kp. helyett lisztet cukrot, stb. adna. Milyen liberális és segítőkesz!
Vannak országok ahol a segélyt sosem adják készpénzben! Hanem jegyekben amit kizárólag élelmiszerre és ruhára lehet beváltani. Ugye hogy megsértik a segélyezettet!

sampinyon | 2010. június 8. | 00:25:50

Nem tudom, hogy melyik lehet az a lobbi, amelyik minden racionalitás ellenére állandóan azt nyomatja, hogy nem baj, ha a gyerekek nem járnak iskolába, és az eddigi liberális módszer eredménytelenségét látva csak folytatni akarja ezt a sikertelen hozzáállást, ami az eddigi idoszakot jellemezte. Meg kéne végre érteni, hogy az a legszornyubb a gyereknek, ha nem vesz részt az oktatásban, mert utána nem fog munkát kapni és nyomorban kell majd tengetnie az életét. Ezért tanulásra, iskolába járásra kell osztonozni a gyerekeket mindenképpen! Ne akarjunk már szandékosan rosszat.

HIRDETÉS

A javaslat kontroll alá helyezi mindazokat, akik a rendszerváltás vesztesei, mivel alkalmatlannak tartják őket arra, hogy saját sorsukról önállóan döntsenek. Miért nem járnak a gyermekek iskolába? Kitanulta a gyermek a szakmát, ígéretet kapott a felvételre. Amikor a munkahelyen meglátták a bőrszínét, elutasították. A szegény családoknál problémát jelent a tízosztályos alapképzés bevezetése. Régen 18 éves korára a gyerek kitanulta a szakmát, keresővé vált. Az alsóbb osztályokban problémát jelent a „túlkorosság”, nagyon rossz kamaszfejjel az alsó tagozatosok között lenni.

Az iskolai kudarcok, intők, fegyelmik nyomán a gyermekek „megutálják” az iskolát, amelyek a kirekesztéseket helyezik előtérbe. Nem viszik el kirándulásra, mert „rosszalkodnak”, kizárják a sportkörből, szabadidős programokból őket. Másokat még az iskolából is, magántanulói létre kényszerítve őket. Ki szeret olyan helyre járni, ahol nemkívánatos? ezek a gyerekek csődtömegként élik meg iskolai pályafutásukat. A gyermek amúgy sem az iskolát szereti, hanem a tanító nénit, aki olyan aranyos, és azért tanul, vagy viselkedik jól, hogy ne veszítse el az ő szeretetét. Az érzelmek nevelésére az iskola ma kevés figyelmet fordít. A gyermekek közti erőszak is gyakran szerepel az okok között. Szociális indíttatású hiányzások is előfordulnak (dolgozni megy, elkíséri a szülőt orvoshoz, testvérére vigyáz stb.).

Kettős csapás: az igazolatlan hiányzást eddig is büntették, most ezek mellé új „büntetésként” kívánják bevezetni a családi pótlék felhasználásának korlátozását. De miért kell a család számára pénzfelhasználási tervet készíteni, ha azzal nem volt probléma, nem hanyagolták el gyermeküket? Büntetésből. És miért kell védelembe venni a gyermeket? Büntetésből. De miért csak a szülőt kell büntetni, amikor a kialakult helyzetért az iskolának, intézményeknek és a társadalomnak legalább anynyi a felelőssége. Miért járna szorgalmasabban a gyermek az iskolába, ha a családi pótlék helyett utazási bérletet, vagy cipőt kap, esetleg kifizetik a menzáját. Az a pénz sajnos annyira kevés, hogy bárki gond nélkül el tudja költeni.

HIRDETÉS

A gyermekvédelmi törvény szerint amennyiben a hatósági intézkedés eredménytelen, a gyermeket állami gondoskodás alá kell helyezni. A törvénymódosítási javaslat rejtett funkciója az érintett családok felelősségének, bűnösségének kimondása, megbélyegzése, alkalmatlanságuk deklarálása. Hatására a gyermekjóléti szolgálatok munkája másból sem fog állni, mint adminisztráció, hatósági tárgyalások, eseti gondnoki számadások, stb., vagyis elveszik a segítő elem. Segítő intézményből a családok felett ellenőrzést gyakorlóvá válik.

Milyen alternatív megoldások lehetségesek? Elsősorban az intézményeket kellene befogadóbbá tenni, mivel hatósági eszközökkel nem lehet értékeket, normákat megváltoztatni. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok megelőzést biztosító szolgáltatásait bővíteni szükséges. A gyermekjóléti szolgálatok munkájától el kell különíteni a hatósági tevékenységeket. Elodázhatatlan az iskolai szociálismunkás-hálózat kiépítése.

Takács Imre elnök, Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    19 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS