A válság súlyos kihívás elé állítja az Európai Uniót. Idén négy százalékkal zuhan a nemzeti össztermék (GDP), vagyis tetemes kapacitások vesznek el, miközben a társadalmak elöregednek. A párizsi székhelyű, a fejlett ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett jelentése elismeri, hogy a jegybankok, a kormányok és az uniós intézmények stabilizálták a pénzügyi piacokat. Ám e nagyarányú beavatkozás nem veszélyeztetheti a belső piac működését.

Az unió átlagában a tagállamok a GDP öt százalékával támogatják a gazdaságokat. A fellendülés időszakában több tagország jó állapotba hozta költségvetését, vagyis a válságban maradt mozgástere. Más esetekben - s ez Magyarországra is egyértelmű utalás - a korábbi nagy deficitek és államadósságok miatt érdemben semmit nem lehetett tenni. Ezzel együtt az OECD azt javasolja, hogy minden tagállam hozza rendbe államháztartását az előírásoknak megfelelően.

Ám az OECD elismeri, hogy a fiskális könnyítés számos országban eleve együtt jár a szerkezeti reformok megindításával, amire az egész EU-ban nagy szükség lenne. A tanulmány említi az infrastrukturális beruházásokat, a széles sávú hálózatok kiépítését, az alacsony károsanyag-kibocsátási technológiák terjesztését, a foglalkoztatási programok meghirdetését, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a rászoruló háztartások támogatását, hozzátéve, hogy az oktatás és a képzés fejlesztése, a munkaerő szakmai tudásának emelése, a szakképzésnek a gazdasági igényekhez illesztése rendkívüli fontosságú.

Emlékeztetnek arra is, hogy az EU lényegében most fut a piac után, hiszen a pénzügyi felügyeletek nemzeti hatáskörben maradtak, miközben a szolgáltatások mindinkább integrálódtak. Az új javaslatok a felügyeletek átszervezésén túl kiterjednek a tőkekövetelményekre, az alternatív befektetési vállalatokra, a hitelminősítőkre és az állami támogatási szabályok alkalmazására. Ám a szükségtelen vagy rosszul bevezetett szabályozás többet árt, mint használ, figyelmeztet az OECD, amely azt sürgeti, hogy legyen végre világos: maradtak-e még a bankokban rossz eszközök, s hogy a bankok tőkeellátottsága megfelelő-e.

Ami a kilábolási esélyeket illeti, az OECD az első helyen említi az innovációt, amely a különböző látványos kezdeményezések ellenére még mindig az amerikai és a japán tevékenység mögött kullog. Nyilvánvaló, abból sem lesz semmi, hogy a kutatás-fejlesztési költés 2010-re elérje a GDP három százalékát. Szorgalmazza a jelentés az egységes belső piac fejlesztését, különös tekintettel a szolgáltatási irányelvek érvényesítésére. Kitér a klímavédelmi programra is, amelynek keretében az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkentené a üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, s ugyanilyen arányban növelné a megújítható erőforrások részarányát a szintén húsz százalékkal mérséklődő energiafelhasználáson belül. Szükségesnek tartják az áram- és gázpiac további liberalizálását, a belső energiapiac kialakítását és az energiaellátás biztonságának javítását.

Az elemzéssel egy időben jelent meg a brit Open Europe intézet felmérése, amely szerint a fedezeti alapok és a magántőketársaságok vezetői attól tartanak, az új uniós szabályozás bevezetése már az első évben 1,3-1,9 milliárd eurójukba kerül. Holott - érvelnek - ez az ágazat tavaly hozzávetőlegesen kilencmilliárd euró adót fizetett. A Financial Times hétfőn német bankárokat és hatósági embereket idézett, akik úgy vélik, a szigorúbb tőkekövetelmények megakadályozhatják, hogy a hitelfolyam visszatérjen a normális medrébe. A jegybankok jegybankjának számító bázeli Nemzetközi Elszámolások Bankja (BIS) értésre adta: a kedvezőnek látszó piaci jelek ellenére senki ne gondolja, hogy a pénzügyi szektor túljutott a válságon. A jelenlegi helyzetben senki sem akarja a bankokat magasabb tőkekövetelmények betartására kötelezni, csak akkor, ha a fellendülésről valóban megállapítható, hogy tartósnak ígérkezik.