A beruházásnak csak akkor van értelme, ha a külső hőszigetelést is elvégzik – a hun utcában ez megtörtént

Kovács Bence

A XIII. kerületi Hun utcában lévő tízemeletes, nyolc lépcsőházas, 257 lakásos sorház hőszivattyús fűtési rendszerét októberben üzemelték be, éles „tesztelése” a fűtési szezon indulásával megkezdődött. Jóllehet Magyarországon már sok épületben használnak hasonlót, ám az angyalföldi az első olyan, amelyik régi építésű, hagyományos panelház, s ezzel nemcsak hazánkban, hanem Kelet-Közép-Európában is úttörőnek számít.

A Hun utcában a kivitelezést és az üzemeltetést egy magyar–svájci–holland cég végzi. Vezetője, Szinapisz Dimitrisz László a Népszabadságnak elmondta: a társasházzal kötött, 20 éves szerződés szerint minden esetben garantálják, hogy az aktuális, helyi távfűtési tarifánál legalább 15 százalékkal olcsóbban adják a meleget. Ez azonban akár a 40 százalékot is elérheti. A Hun utcaiak nem csak bíznak az ígéretekben: előzetes számításaik alap­ ján igencsak jól járnak. Persze a megvalósításhoz egy több száz lakásos társasház esetében legelőször is a háztartásokat kellett meggyőzni arról, hogy megéri, kifizetődő és meg is valósítható a váltás. Azt azonban az épület intézőbizottságának elnöke, Fekete László és Szinapisz Dimitrisz László is elismerte, a hőszi­vattyús fűtés is csak akkor válhat igazán hatékonnyá, ha előbb elvégzik a panelfelújítást, azaz a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét. Erre a ház eddig 120 millió forintot költött kétharmadnyi állami és önkormányzati támogatás felhasználásával. A valóban takarékos üzemeltetés érdekében pedig a cég a lakásonkénti mérést is megoldja.

Fekete László elmondta, a panelfelújítás után a Főtáv Zrt. kimutatása szerint az épület hőfogyasztása 79, melegvízfelhasználása 67 százalékkal csökkent. Ám ennek ellenére a háztartások nem tapasztalhattak érdemi árcsökkenést a folyamatosan dráguló energiaés távhőköltség miatt. Maradt tehát a fűtési rendszer átalakítása. Számításaik szerint az épület 2008-as csaknem 52,5 millió forintos fűtési költségével szemben az alapdíjat sem tartalmazó hőszivattyús megoldással 32 százalékkal csökkenthető a számla végösszege, amely így már csak 35,7 millió forint lesz. A Főtáv újabb, októberi 14,1 százalékkal árcsökkentése ellenére a megtakarítás még így is 18 százalékos lesz, pedig a hőszivattyús hőszolgáltatást jelenleg 25 százalékos áfa terheli. A konstrukció miatt a legalább 15 százalékos árkülönbséget az sem befolyásolja, hogy január elsejétől a távfűtés áfája öt százalékra csökken.

Az üzemeltető cég vezetője elismerte, hogy a Hun utcai panelépület lesz a referenciamunkájuk, ám ennek csak a partnerhálózat kiépítésben van üzleti jelentősége, ugyanis nem csak az első házat, hanem a céggel szerződő összes többit is saját költségen alakítják át. A társasházaknak tehát egyetlen fillérjükbe sem kerül, cserébe a hosszú távú, 20 éves hő- és melegvíz-vásárlási szerződésért. A Hun utca beruházás mintegy 160 millió fo­rintba került, melyet még saját forrásból finanszíroztak, ám később bankhitelből teszik, 8–15 éves megtérüléssel számolva. A következő partnerük egy 384 lakásos csepeli társasház lesz, emellett csaknem 120 további lakóközösség vár a Hun utcai kedvező tapasztalatokra.

A távfűtés jelentős háló­zati veszteségével szemben a geotermikus rendszer előnye, hogy lényegében az épület közvetlen közelében, fúrt kutakból emelik ki a talajvizet, abból hőt vonnak el, egyszerre biztosítva a radiátorok melegítését, s a használati melegvizet. Miután a víz átkeringett a rendszeren, lehűtött állapotban és károsodás nélkül visszakerül a földbe. Egy akkora épületben, mint a Hun utcai, tíz – négy termelő és hat úgynevezett nyelető – kúttal megoldható volt a talajvíz­keringetés. A ház alagsorában mindössze három közepes pincehelyiséget foglalnak el az árammal működő berendezések, a 14 méter mélyből termelő kutak aknái pedig alig másfél négyzetméteresek.

A hőfogyasztás 79, a melegvíz-felhasználás 67 százalékkal csökkent
Kovács Bence Csakhogy a kivitelezés előtt hatalmas akadály tornyosult: mivel a kutakat (szemben az új épületekkel) csak közterületen lehetett elhelyezni, meg kellett teremteni a jogi feltételeket. A Hun utcaiak példa nélküli tervükhöz polgármesteri és országgyűlési képviselői támogatást kaptak: a módosított Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet nyomán 2008 őszétől valamennyi építési övezetben elhelyezhetők a megújuló energiák. „Igazítani” kellett a fővárosi, s a kerületi építési szabályzaton, így a mérnöki tárgyak közterületen is elhelyezhetők. Angyalföld e műtárgyakra tíz évre ad közterület-használati engedélyt.

A hőszivattyú napjaink egyik leghatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb hőtermelő eszköze. Nagy előnye, hogy nyáron – megfelelő radiátorral – hűtésre is alkalmas, a hőtermeléshez pedig nincs szükség jelentős mennyiségű és drága földgáz elégetésre. Nem véletlen – mutatott rá Szinapisz Dimitrisz László –, hogy például Svédországban az eladott hőszivattyúk száma a 2000-es 24 ezer darabról 2006-ra az ötszörösére, csaknem 115 ezerre emelkedett, majd egy év alatt megduplázódott, s 2007-ben megközelített a 224 ezer darabot.

Számuk Svájcban tizenkét év alatt meghétszereződött: 2007-ben már csaknem 30 ezer darabot adtak el. Az Egyesült Államokban pedig 2009-től e beruházásokat 30-50 százalékos adójóváírással támogatják.

Annak ellenére, hogy Magyarország kivételes helyzetben van, hiszen területének 90 százalékán télen-nyáron nagy mennyiségben található talajvíz, a hőszi vattyús rendszerek elterjedése igen lassú. Még úgy is, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) által kiadott engedélyek alapján az elmúlt három évben Magyarországon évente megduplázódott a számuk. Jelenleg mintegy 1500 ilyen működik. Az MBFH elnökhelyettese, Katona Gábor a Népszabadságnak elmondta, az engedély nélkül üzemeltett rendszerek számát csak becsülni lehet, ez néhány száz, esetleg ezer. A zárt hurkú hőszivattyús alkalmazások száma egyébként már most is meghaladja a termálvízkutakét, amely nagyjából 1100-ra tehető. Ugyanakkor az előbbiek növekedési üteme valószínűleg tartós marad hoszszabb távon is. E növekedési ütem ellenére is jelentős eltérés van egyes uniós tagállamokhoz képest, Németországban, s Svédországban 200-300 ezer hőszivattyú működik. Arról nincs pontos adat, Magyarország mely tájékain terjed leginkább a geotermikus fűtés.

A bányászati hivatal ritkán utasítja el a kérelmeket, legfeljebb a tervek módosítását kéri. Az eljárás nem okoz különösebb nehézséget, a részleteket a tervezők jól ismerik, a formanyomtatványok pedig 2010-től már az MB-FH honlapjáról is letölthetők lesznek. „A bányafelügyelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény általános rendelkezései, valamint a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet alapján a saját hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályai szerint engedélyezi a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményeit az épületgépészeti berendezések kivételével”. A bonyolultnak tűnő jogi idézet leegyszerűsítve azt jelent, hogy a talajvíz vagy termálvíz kinyerését is magában foglaló hőszivattyús rendszerek fő engedélyezője a zöldhatóság, azaz a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség, a bányászati hivatal tehát csak a sajátos építményekre vonatkozó létesítési engedélyt adja ki. Hogy menynyi idő alatt, arra nem kaptunk választ. Katona Gábor elmondta azt is: talán kevesen tudják, de a bányajáradék mértéket nem a talajmélység alapján vetik ki, annak összege ugyanis a kitermelt geotermikus energia értékének két százaléka. Járadékot csak akkor kell fizetni, ha a vállalkozó által kitermelt geotermikus energia hőfoka meghaladja a 30 Celsius-fokot. Ezt a küszöböt azonban sem a Hun utca épület, de általában a többiek sem „érik el”. Magyarán nekik ezért egyetlen fillért sem kell fizetniük.

Mitől geotermikus?

A bányászati hivatal eljárásában geotermikus energiának minősül a földkéreg belső hőenergiája. Geotermikus energiahordozók azok a különböző halmazállapotú anyagok (például felszín alatti vizek, gőzök), melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.