Fáy Zsolt, az igazgatóság elnöke a különbségeket sorolja

Szabó Bernadett

Ennek lényege, hogy a betétes látja, hogy a bank hová helyezi ki hitelként a pénzét, illetve afféle „forintszavazatként” el is döntheti, hogy a bank milyen, jellemzően a fenntartható fejlődést szolgáló céget finanszírozzon. Erre két lehetőség van: a „szféra”-betétnél az ügyfél kiválaszthatja, hogy betétjéből a bank mely tevékenységi ágba (biogazdálkodás, megújuló energiaforrások) fektessen, míg a „mentor”-betétnél az ügyfél egy konkrét vállalkozás finanszírozásában lehet részes.

A kereskedelmi bankoktól eltérően a MagNet nyeresége tíz százalékát szétosztja több tucat, a bankkal szerződést kötő közhasznú, illetve civil szervezet között. Sőt maguk a betétesek rendelkezhetnek arról, hogy a pénzükből termelt nyereség adott része mely civil szervezethez kerüljön. Különbség az is, hogy az adózás utáni profit 30 százalékát fizeti ki osztalékként, a többi eredménytartalékba kerül.

A nálunk most startoló szisztéma nem új, leginkább a spanyol Caja Navarra (Can) működésére hasonlít, amelyet az ezredfordulón hoztak létre, s 2004-től vezette be Spanyolországban a civil bankként ismert elemeket, majd rövidesen civil közösségi hálózatot szervezett maga, illetve az általa finanszírozott beruházások köré. A Can néhány év alatt megsokszorozta a forgalmát, és növelte nyereségét. A spanyol cég 2008-ban 30 százalékos tulajdonrészt szerzett az akkor takarékpénztárból kereskedelmi bankkáalakuló HBW-ben. (A spanyolok tervei között korábban még a teljes felvásárlás szerepelt.) A MagNet ezzel együtt többségi hazai tulajdonban maradt. Salamon János vezérigazgató szerint a modell átvétele a hazai tulajdonosok döntése volt, s nem másolták egy az egyben a spanyolt. A holland Triodos és a német GLS Gemeinschaftsbank működéséből is vettek át elemeket, amit hozzáigazítottak a hazai viszonyokhoz.

A HBW tavaly 442 millió forint adózás utáni nyereséget ért el, tőkéje 3,3 milliárd forint, betétállománya 44, míg hitelállománya 25 milliárd forint volt.