Marcus84 | 2012. február 11. | 19:39:19

"...17 százalékuk három vagy még több nyelven."
Hááát, ezt nagyon nehezen tudom elhinni. De, ha még így is van, akkor ezeket a nyelveket nem itthon tanulták meg. Nem szerencsés a BGF hallgatóit alapul venni.

Csatlakozom én is az előttem szólókhoz. Alapvetően a hozzáállást, a szemléletmódot kellene megváltoztatni:
Megtanultak középfokon (esetleg felsőfokon) egy idegen nyelvet, az eszperantót. Időt, energiát, és persze pénzt fektettek bele (mert ugye jó tananyag, esetleg tanár nélkül ez sem megy). Ezt nem szabadna veszni hagyni, hiszen a tudás érték!
Sokan azonban nem veszik a fáradságot, hogy megismerkedjenek az eszperantó kulturális részével és a számos remek lehetőséggel. Külföldi eszperantista fiatalok (pl. Latin-Amerikából) értetlenül állnak az előtt, hogy Mo-on pusztán a diploma megszerzéséhez tanulják az eszperantót. Hiába, még sok tanulni valónk van...

Hartmut | 2012. január 22. | 13:24:13

Eszperantó nyelvű szervezeteik vannak többek között az orvosoknak, íróknak, vasutasoknak, zenészeknek, újságíróknak, tanároknak, számítástechnikusoknak. Kiadványok jelennek meg ezen a nyelven az asztronómiáról, informatikáról, jogról, orvoslásról, közgazdaságtanról, nyelvészetről stb. A filmművészet több kiváló alkotása megtekinthető eszperantóul is (pl. a Nobel-díjas Mefisztó, Valahol Európában, Incubus). A világ- és a magyar irodalom minden jelentős műve megtalálható eszperantóul is. Az internet egyik legtöbbet használt nyelvévé vált. A Wikipédiában – a szabad lexikonban – az eszperantó nyelvű szócikkek száma megelőzi jó pár uniós tagország nyelvén megjelent cikkek számát. Az év minden napjára jut egy-egy szakmai, turisztikai, szórakoztató összejövetel, találkozó, rendezvény, kongresszus.

Ez a nyelvtudás valóban nem praktikus, nem használható, nem valódi?

horsan | 2012. január 22. | 08:51:12

„Minden második európai beszél legalább egy idegen nyelvet.”
Kérdés milyen felmérés alapján készült a statisztika? Sok szlovák mondhatja magáról, hogy tud csehül, és fordítva. A volt Jugoszlávia népeinek sincs szükségük tolmácsra, hogy megértsék egymást. Sok országban a kisebbségek tagjai beszélik a hivatalos állami nyelvet, nem beszélve az elszakított területek magyarjairól, stb. Nem lehet hinni az ilyen sommás statisztikáknak.
„Az eszperantó előkelő helye egy sajátosan magyar anomáliára is felhívja a figyelmet: a praktikus, karrierépítésben használható nyelvtudás helyett sokan megelégszenek az adminisztratív szempontból a diploma megszerzéséhez még épp elégséges nyelvvizsgával. Szerencsés esetben a diákok úgy választanak és tanulnak nyelvet, hogy később azt valóban használni is tudják, vagyis nem elsősorban a papírért, hanem a tudásért, a külföldi tanulás vagy későbbi munka lehetőségéért.”
1. Mit bizonyíthat ez? a) Lehet, hogy az eszperantó tényleg könnyebben megtanulható, mint a nemzeti nyelvek, b) Lehet, hogy aki ezt a megoldást választja, annak igazából nincs is szüksége a munkájához idegennyelv-tudásra.
2. Aki csak a nyelvvizsga-bizonyítvány kedvéért tanult meg eszperantóul, az áldozata annak sem megy kárba, mert ha esetleg később mégis elkezd tanulni egy másik idegen nyelvet, az már könnyebben fog menni neki. És ha mégis tudja használni ezt a nemzetközi nyelvet . . .?!