Négy magyarra juthat egy külföldi áru

Kurucz Árpád

A kódex szerint - amelyet a termelők tavaly utcai demonstrációkkal kényszerítettek ki - a kereskedőknek a jelenlegi 70 helyett legalább 80 százalékban hazai élelmiszereket kellene forgalmazniuk. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az aláírási ceremónia előtt elmondta: a világon páratlan, teljes nevén Élelmiszer Termékpálya Kódex azzal a céllal készült, hogy az országban mezőgazdasági termeléssel, élelmiszer-előállítással, élelmiszer-alapanyag vagy késztermék behozatalával és élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozások számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon.

A miniszter szerint a több hónapig tartó egyeztetésekkel végül is elérték, hogy a szereplők között javuljanak az üzleti bizalmon alapuló kapcsolatok, és növekedjen a hazai boltokban a jó minőségű, biztonsággal fogyasztható hazai termékek részaránya. Ez nem vezethet áremeléshez, már csak azért sem, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a legtöbb cég kénytelen nyomott áron értékesíteni a termékeit - tette hozzá. Úgy véli, a felek jobban jártak az önkéntesen választott etikai megállapodással, mintha törvényben szabályozták volna a termelők, feldolgozók és kereskedők között vitatott kérdéseket. Ahogy a miniszter elmondta, a törvény hátránya lett volna az is, hogy annak egyes megállapításait Brüszszellel is egyeztetni kellett volna. Egyébként az önkéntes megállapodás a nemzeti termékek védelmében olyan jogi forma, amely nem ellentétes az EU szabad kereskedelmet ösztönző normáival.

Feiner Péter, a nagy multinacionális láncokat is tagjai között tudó Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség teljes tagsága július elsejétől alkalmazza a mindennapi üzleti kapcsolataiban a kódex előírásait. Hozzátette: a Lidl, az Aldi és a CBA nem tagja a szövetségnek. Malasics András, a CBA vezérigazgatója ugyanakkor a Népszabadságnak elmondta, hogy a CBA kezdettől fogva egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyek a magyar áruk kínálatának bővítését szolgálják. Egyébként az általa vezetett lánc ezzel a szemlélettel állítja össze kínálatát. Ugyanakkor kétségesnek látja, hogy sikerül-e a hazai termelőknek, feldolgozóknak feltölteniük a boltokat a 80 százalékos áruszintre.

Rákerülnek a szignók a kódexre
Kocsis Zoltán Kovács Lászlótól, Tej Terméktanács elnökétől megtudtuk, hogy júliusra elegendő magyar tejtermék szerepel majd a feldolgozók kínálatában, holott most e terméknél a legnagyobb az importnyomás. Fontos változásnak tartja azt is, hogy a jövőben a kereskedelmi szervezetek beszerzői nem - összegszerűen meghatározott - keretszerződést kötnek a beszállítóval, hanem termékszinten, tételesen megállapodnak, hiszen csak így derülhet ki, hogy képesek-e megtölteni polcaikat magyar áruval. Ha kevés a magyar kínálat, csak akkor jöhet az import. A szakember elmondta azt is, hogy a tejtermelők a növekvő kereslet miatt csekély áremelésre is számíthatnak. Ezzel már jövedelmük is képződhet, hiszen az olcsóbb takarmányozás miatt a költségeik is csökkentek.

A megállapodás részleteiről Sirman Ferenc szakállamtitkár elmondta, a mezőgazdasági alapcikkek, például zöldségek, gyümölcsök, tojás, hal, valamint a tej és a tőkehúsok csak akkor számítanak magyarnak, ha azokat itt termelték és hazai bejegyzésű cég állította elő. A húsipari készítmények és tejtermékek esetében is alapkövetelmény lesz a magyar nyersanyag-felhasználás, ám az alapanyagokat külföldről is beszerezhetik, ha ez itthon teljes egészében nem megoldható.

A szerződés aláírói egyebek mellett vállalják a 30 napos fizetési határidő betartását is. A kódex szabályainak megszegését az etikai bizottság állapítja meg, s ha szükséges, azzal büntetnék, hogy nyilvánosságra hoznák a szabály megsértésének tényét. Fél év múlva áttekintik az egyezséget, és ha szükséges, módosítják, és folytatják az élelmiszer-termékpályán a megkezdett jogszabály-alkotási folyamatot.

A Lidl még hezitál, de lehet, hogy aláír

Még fontolgatja a Lidl, hogy aláírja az egyezményt - mondta el lapunknak Kovács Gergely, a diszkontlánc beszerzési ügyvezető igazgatója. A bizonytalanság oka, hogy a cég munkatársai ugyan nyomon követték az agrártárca és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közötti tárgyalásokat, illetve észrevételeiket eljuttatták a tárgyaló OKSZ-nek, a cég képviselői azonban nem kaptak meghívót a csütörtöki aláírási ceremóniára, annak megtörténtéről a sajtóból értesültek. Mivel a termelők, feldolgozók és kereskedők által aláírt jelenlegi változatot nem ismerik, így az ügyvezető arról még nem tudott nyilatkozni, hogy a jövőben csatlakoznak-e a megegyezéshez. Mindazonáltal a cégvezető úgy látja, hogy a Lidl az itteni piacra lépése óta komoly erőfeszítéseket tesz, hogy növelje a magyar eredetű termékek részarányát a kínálatában, így bizonyos termékkörökben (elsősorban a friss áruknál) vélhetően már megfelel a kódex kívánalmainak. Jelentős a társaság által exportra kivitt magyar áru mennyisége is. Bár a cég vezetősége még később dönt arról, hogy csatlakozik-e a megállapodáshoz, a korábbi egyezményváltozatok ismeretében az ügyvezető igazgató elképzelhetőnek tartja, hogy a Lidl "belátható időn belül" teljesíteni tudja majd a kódex elvárásait.

A kódexet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz), a Magyar Agrárkamara (MA), az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, (Éfosz), a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb), a Tej Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSz) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz) képviselői írták alá.