Az újságírókat egy iskoláscsoport követte - a boulderi NOAA központ nagy figyelmet fordít a fiatalok tájékoztatására is, hiszen ők a zöldülő Amerika jövőjének letéteményesei

-

A különleges gömb a Sziklás-hegység tövében lévő egyetemi városka, Boulder egyik kutatóintézetében született, hogy interaktív módon szemléltesse a földi folyamatok változékonyságát, legyen az egy klímamodell vagy épp a tengeráramlások rendszere, de a számítógéppel vezérelt négy kivetítő apró mozgó vonalkák képében a légi folyosókon haladó repülőgépeket is megjelenítheti. Mindez lehet valós idejű vagy korábban rögzített műholdas felvétel, magyarázza távirányítójával a feltaláló, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Szervezet (NOAA) keretében működő Földi Rendszerek Kutató Laboratóriumának igazgatója, Alexander McDonald. Az egymillió dolláros látványos fejlesztés lesz Koppenhágában a decemberi klímacsúcson az amerikai bemutató egyik központi attrakciója, bár a világ nagy része egészen mást vár Amerikától.

Konkrétan azt, hogy végre csatlakozzon a globális felmelegedés veszélyeit a kiotói jegyzőkönyv aláírásával elismerő többséghez, és ezzel kilendítse a holtpontról a káros éghajlati tendenciákat megfékezni igyekvő intézkedési folyamatot. Az Obama-kormányzat kétségtelenül igyekszik, s ez az akarat tetten érhető Washingtonban is, de nem mindegy, hogy az amerikai delegáció milyen törvénykezési felhatalmazással érkezik a dán fővárosba. Mindenképp hasznos lenne, ha átjutna a kongresszus két házán a korábbi amerikai hozzáálláshoz képest gyökeresen új és előremutató klímaügyi törvénycsomag. A törvény elfogadására azonban Koppenhága előtt Kevin Rennert, a szenátusi stáb egyik munkatársa szerint az idő rövidsége miatt alig van már esély. A politikai térkép pedig egyáltalán nem tiszta, a szenátorok egy része nem feltétlenül pártja, inkább államának sajátos érdekei szerint voksol majd. Ezt pedig az is megszabja, milyen energiaforrásokkal és ezekre épülő iparral rendelkeznek az energetikailag meglehetős önállósággal bíró államok. Ahol sok az olcsó szén vagy erős a kőolaj-feldolgozó ipar, ott erősebb ellenállás várható a munkahelyek elvesztésétől félő politikusok részéről, mint ahol - így a republikánus vezetésű Kaliforniában - élen járnak az ország zöldítésében.

Az amerikaiakon nagy a nyomás. Jelentős az országos felbuzdulás, és láthatóan a legtisztább, emellett biztonságos módon szeretnék energetikai jövőjüket megoldani - bizonygatja a Külügyminisztériumban Pete Ogden, a koppenhágai fő klímatárgyaló, Todd Stern stábfőnöke.

Az elnök azonban a rossz előjelek ellenére optimista - erősíti meg Obama tudományos főtanácsadója, dr. John Holdren, aki fehér házi szakértők egy csoportja társaságában fogadott 12 európai uniós újságírót, köztük a Népszabadság munkatársát. Tiszta felhatalmazással érkezni jelzés lenne a világnak, hogy Amerika készen áll arra, e téren is súlyának megfelelő szerepet vállaljon - mondja Holdren, bár megemlíti, hogy a szenátusban néhányan szívesen előrevennék az energetikai szabályozást, s később tárgyalnák a klímaügyi törvényt. A kormány álláspontja azonban az, hogy ezek összetartoznak, mint ahogy az is, hogy a globális felmelegedés valódi gond és gyorsul, az általa okozott károk pedig már tetten érhetőek.

Miközben az amerikai közvélemény mérhető többsége a felmérések szerint egyre inkább felfogja, hogy a felmelegedés itt van a nyakunkon és ez igenis az emberi hatásoknak köszönhető, választott vezetőik egy része még hezitál - állítja John Holdren. Az USA kétségtelenül nehezen mozdul az olcsó szénre és kőolajra épülő szemlélettől, bár ma már 38 államnak van megújuló energiával kapcsolatos szabályozása is, vagyis meghatározott hányadot ezekből kell fedezni. A klímatörvény új munkahelyeket is teremt, és pozitív gazdasági hatásai lesznek. Lassan olyan államok is mozdulni látszanak, mint a sokáig az olajból élő Texas, ahol a bezárt mexikói-öbölbeli fúrótornyokra szélerőműveket helyeztek - sorolja a jó példákat Mark Ginsberg, az Energiaügyi Minisztérium energiahatékonysági irodájának egyik vezetője.

És hát az energia- és klímakérdésekben vastagon ott vannak a nemzetbiztonsági megfontolások is, amik talán jobb belátásra térítik a vacilláló politikusokat. Nem véletlen, hogy az egyik független washingtoni szervezet, az Új Amerikai Biztonság Központja (Center for a New American Security) a jelentések és forgatókönyvek készítése mellett 2015-re vizionált, klímaváltozásból fakadó háborús konfliktust szimuláló játékot szervezett 45, a világ minden részéből érkezett kutató, politikai és gazdasági döntéshozó, valamint elemző számára. Sajnos a játékosok sem értek el áttörést jelentő egyezményeket, így a valóságban is egyre nyilvánvalóbbak az olyan fenyegetések, mint a szárazság, az árvizek, a gyakoribb természeti katasztrófák, az emelkedő tengerszint keltette társadalmi feszültségek, különösen az elmaradott régiókban, amelyek politikai instabilitást és százezres menekültáradatokat indíthatnak el. Nem véletlen, hogy a CIA is központ felállítását tervezi a klímaváltozással kapcsolatos problémák vizsgálatára - tájékoztatott a CNAS munkatársa, Christine Parthemore.

Az újságírókat egy iskoláscsoport követte - a boulderi NOAA központ nagy figyelmet fordít a fiatalok tájékoztatására is, hiszen ők a zöldülő Amerika jövőjének letéteményesei
- De voltaképpen mekkora is a klímaváltozás veszélye? Ez az a kérdés, amelyben a kételkedők mindig arra hivatkoznak, hogy maga a tudomány sincs egységes állásponton. Nos, Susan Solomon, a 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott nagy nemzetközi kutatás, az IPCC egyik vezető kutatója szerint a globális felmelegedés már nem kérdés. Sőt még ha teljesen le is állna a szén-dioxid-kibocsátás, ami gyakorlatilag lehetetlen, a folyamat legalább ezer évig akkor is visszafordíthatatlan. A Föld sok régiója a következő évtizedekben csapadékhiányossá és szárazzá válik, amihez már csak a felmelegedő víz kitágulása miatt is feltartóztathatatlan tengerszint-emelkedés járul - taglalja a legfrissebb adatok következményeit a boulderi NOAA kutatóközpont légkörvegyésze. A gleccserek és a sarki jég elolvadása miatti további emelkedés mértéke bizonytalan, de a neves kutató végre egy reménytelibb adattal is szolgált: a grönlandi jég, úgy tűnik, kibírja a légköri szén-dioxid- szint növekedését, teljes elolvadásához még a legrosszabb forgatókönyvek szerint is nyolcezer évre volna szükség.

A coloradói kisváros nem csak az előrejelzések és tudományos elemzések szempontjából kulcstényezője az amerikai klímapolitikának, hiszen itt van az ország megújuló energiákat kutató nemzeti laboratóriuma (NREL) is. Amerika színeváltozását itt jól szemlélteti, hogy az Obama-kormányzat csak az idén 19 milliárd dollárt szán "tiszta" energiaforrásokra a korábbi évi 1-1,5 milliárd helyett, és ez tíz év alatt 150 milliárd dollárt tesz majd ki. Három év alatt meg akarják duplázni az alternatívenergia-termelést, amellyel hatmillió otthont terveznek ellátni. Ugyanennyi idő alatt a kormányzati épületek mellett kétmillió lakás energiahatékonyságát akarják 75 százalékkal növelni, emellett 2015-ig az amerikai utakon egymillió elektromos autóval számolnak. Ezek után érthető, hogy a NREL lázasan bővül, most emelik a bioüzemanyagok tesztelésére szolgáló új épületszárnyat és az új központi irodaházat. Itt van a kormányzati szél-, nap-, geotermikus és mindenféle vízenergia-kutatások szíve is. Az egyik laboratóriumban, ahol mezőgazdasági melléktermékek enzimes átalakításával foglalkoznak, arról hallok, hogy 2030-ig 30 százalékban kukoricaszalmából, energiafüvekből és hasonló nyersanyagokból előállított üzemanyaggal akarják kiváltani az amerikai kocsipark kőolajigényét. Egy másik épületben pedig a legkorszerűbb nanotechnológiát vetik be a legjobb hatékonyságú napelemek előállítására. Minden pezseg, mindenki bizakodik.

Boulder amúgy is tesztváros, hiszen kísérleti jelleggel itt épült ki a világ első intelligens áramhálózata, mely interaktív módon, okos villanyórák és mindenféle automatikák segítségével teszi lehetővé a fogyasztók számára, hogy állandóan figyelemmel kísérjék saját fogyasztásukat, ami jelentős takarékosságra késztet. Az eddig több mint 16 ezer otthont és mintegy 300 közületi fogyasztót összekapcsoló hálózat fenntartójánál, az XCel Energy cégnél azt is elárulták, a SmartGrid projekt elindulása óta megszűntek az áramkimaradási és egyéb panaszok.

John Holdren
- Az igazi zöldvilág azonban San Franciscóban kezdődik. Már a repülőtér is maga a csoda. 215 tonna szén-dioxidot kiváltó napelemek a tetőn, az áramszükséglet zömét amúgy is vízerőműből fedező nyüzsgő csomópont új nemzetközi termináljának üvegteteje alatt pedig csak este világítanak az energiatakarékos izzók, amivel az elmúlt két évben 32 millió kilowattórányi árammal kevesebbet használtak fel. Kész a hidrogénes és hythanos (tíz százalék hidrogén, 90 százalék metán) gázüzemű autók első nyilvános töltőállomása, amely jövőre üzemanyagcellával működő kocsik és buszok energiaellátására is képes lesz. A várakozó repülőgépeket egy átalakító segítségével földi árammal látják el, a belsejükig kígyózó vastag sárga csövek pedig kívülről juttatnak friss levegőt a repülőbe, emiatt indulás előtt nem kell bekapcsolni a fedélzeti generátorokat. Mindez jelentősen javította a repülőtér levegőminőségét és csökkentette a gépek üzemanyag-fogyasztását. A világ legzöldebb repülőtere 2020-ra tervezi a nettó nulla szénkibocsátású, vagyis szénsemleges működést - tájékoztatott Ivar C. Satero igazgatóhelyettes.

De a város sem marad el repülőterétől. Sőt! Az itteniek az interneten kikereshetik saját házuk tetejének napenergia-kapacitását és az ott ezzel elérhető árammegtakarítást. A világelső online városi naptérkép segítségével ki-ki választhat a legcélszerűbb technológia, az igénybe vehető telepítő cégek és adókedvezmények közül, sőt azt is megtudhatja, hogy a szomszédok milyen rendszer mellett döntöttek. Az új szolgáltatás hatására a napelemtáblák száma 60 százalékkal nőtt, a napenergia-felhasználás megduplázódott, ami belátható közelségbe hozza a tízezer napelemes tető elérésére kitűzött jövő évi határidőt.

Egy évvel később az összes városi taxinak hibrid vagy alternatív üzeművé kell válnia, a buszok kibocsátását pedig 30 százalékkal kell redukálni, magyarázta a városháza 70 fős környezetvédelmi osztályának (Los Angelesben hárman vannak) munkatársa, Calla Rose Ostrander. Két éve büntetés terhe mellett betiltották a műanyag vásárlószatyrokat, miközben 71 százalékos a szelektív szemétgyűjtés aránya, amit jövőre 75 százalékosra növelnek, a társasházak lakóinak pedig képzéseken tanítják a komposztálás csínját-bínját.

Ugyanaz nagyban az Ökör-hegységnek a várostól félórányira fekvő völgyében, amelyet 1976 óta töltenek fel a környék lakóinak háztartási szemetével. De nem ám csak úgy összevissza. A felöltött hulladék közé csöveket vezetnek, mely a bomlástól keletkezett gázt a völgy tetején álló 12 megawattos erőműbe vezeti. Itt szétválasztják a metánt a szén-dioxidtól, az előbbit elégetik és a keletkezett energia Palo Alto és Alameda majd 12 ezer lakását látja el árammal. Ha a technológia környezeti egyenlegét nézzük, a megtakarítás annyi, mintha 11 800, levegőt szennyező gépkocsit tüntetnének el az utakról.

Amerika zöldül. Nem egyformán, nem egyenlő sebességgel, de az irány egyfelé mutat. És ahogyan néhány évtizede az amerikaiak zömét sikerült leszoktatni a cigarettáról, s ma már egyszerűen nem sikk rágyújtani, úgy hasonló kezdődik mostanában a környezetbarát életmóddal. Ha pedig ezt a politika és a gazdaság is támogatja, néhány év múlva meglepő változások várhatók a tengerentúlon.

Kapcsolódó cikkek: Drogos halál könnygáz miatt? | Elhunyt Marshall Nirenberg Nobel-díjas tudós | Érzéketlen háztartási robotok… | Egy életem, egy halálom | Rohamos ütemben emelkedik a hírportálok látogatottsága