belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Díszszingliből boldog (Teréz)anyu

A gyerekvállalásról anyáknapján – Rácz Zsuzsa a kislányával

Nehogy már pont egy ilyen díszszingli beszéljen nekem az anyaságról! – mondhatja most bárki. De kutyából is lesz néha szalonna, díszszingliből is lehet odaadó szülő: én boldog és szerencsés anyukája vagyok egy édes kis kétévesnek.

Rácz Zsuzsa| Népszabadság| 2010. május 1. |72 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Drbagira | 2010. május 30. | 06:06:12

Nagyon jó kifejezés a rejtőzködő réteg. Van már képviseletük, az a bizonyos kerekasztal. Egyre erősebb lesz, érdemes odafigyelni és érdemes csatlakozni hozzájuk. Egy 3 hónapos és egy 2 éves és 3 hónapos kislánnyl vagyok itthon, egy karrieren túl, közel a 40-hez. A nagyobbik koptatja a CSANA-t és a pénztárcánkat, merthogy rendkívül kommunikatív, imádja a közösséget, de nem veszik fel bölcsibe. Így heti kétszer mehet. És az havi 30 (netto!!!). Amiért nekiduráltam magam a regisztrációnak: meg fogom venni a könyvet és belepasszírozom az időmbe az elolvasását, mert rólam szól. És még vagy 3 millió nőről, anyukáról. És mert, engem is felállítottak, segítséget kérve. A 3 hónapos gyermekem mellől. Mert sok-sok anyuka szenvedélybeteg, kontrollvesztő lett. A rózsaszínnak hitt köd mögül. fórumoznak, közösségi portáloznak, borozgatnak, chatelnek. Feszültek, idegesek a fent vázolt körülményektől. Attól, hogy tanultak, pörögtek, diplomákat szereztek és kihúzták őket a falból. Tartóselemre téve. De az kezd lemerülni, mert nincs hol feltölteni. És igen-igen, a lelkiismeret furdalás…nem lehet 24 órában kiborult kajapacákat törölgetni, logikozni és homokozni. A szomszéd anyukát hallgatni. És kerülni a tükröket. Még szülés előtt kiengedtem egy szellemet a palackból: interjúztam skyp-on, személyesen, hogy meséljenek erről a “szégyellnivaló”, megalázó kontrollvesztésről. Hogy milyen reakciókat is kap szegény gyerek (amit csak ketten tudnak…még). És rámzúdult az árvíz. Mert ezek az anyukák elkezdt

MoRa_Lisa | 2010. május 5. | 00:46:42

vajon mit keres május 1 óta ez a cikk a főoldalon?

csak nem

X

?

reader | 2010. május 4. | 10:27:16

"Ma Magyarországon néhány évnyi otthonlét után nagyon nehéz visszakapaszkodni a munkaerőpiacra, mert a kisgyerekes anyákat a munkaadók – tisztelet a kivételnek – nem tartják kívánatos munkaerőnek."

A három éves időkeret gyerekenként már kivételnek számít a fejlett világban. (Mellesleg ha egy férfi munkavállaló azt mondaná a munkahelyén, hogy ő most úgy gondolja, hogy elmegy 3 évre kipróbálni a baby sitterkedést, és utána visszajön dolgozni, szakmai okok miatt hozzá sem ragaszkodnának annyira...)

Valószínűleg arról van szó, hogy bölcsődéket építeni hosszabb távon drágább lenne az állam számára, ezért inkább kiosztanak egy kis aprópénzt. Pedig egy jó bölcsődei rendszer újabb munkahelyeket teremtene (bölcsődei pedagógus, konyhás, takarító, beszállítók, stb...) és a nőkről sem kellene hosszú évekre lemondani a munkahelyükön.

Balango

Tényleg sok nő csimpaszkodik rá a "kiválasztottjára". Néha úgy érzem, hogy felborultak a nemi szerepek, és a nők udvarolnak a pasiknak.

reader | 2010. május 4. | 09:54:11

Bizony, bizony...

Balango | 2010. május 4. | 07:23:05

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:29:38

Ne haragudj, de ha ilyen férfit választasz, annak viseld is a következményeit.

Azt gondolom, hogy a nők mindent megtettek és mai is megtesznek azért, hogy a férfi-nő viszonylatban leértékeljék magukat. Elég jó eredménnyel működtek.

Ma már bármelyik 20 éves egyetemista talál magának ágyast, ha akar. Újabban ezt élettársnak hívják, de azért tudjuk: az a nő, aki együtt él egy férfivel, mos rá, főz rá, mindent megtesz neki, akár gyereket is szül neki, miközben nem a felesége - na, ez az ágyas.

Voltak korszakok, amikor egy jó ágyasért komoly pénzeket kellett fizetni. Ma megkapod ingyen. Sőt, sorban állnak a szerepért.
Aztán csodálkoztok, hogy a pasik nem akarnak nősülni. Miért tegyék?

Angy | 2010. május 3. | 12:58:11

Egyetértek Rácz Zsuzsa gondolataival. A környezetember lévő barátnők, ex-kollegiánák kismama létének többsége - és a saját tapasztalatom is - a statisztikai átlagnak és Rácz Zsusza gondolatainak megfelelően alakul/alakult, sajnos. Szubjektív benyomásom, hogy a kismamák 90%-a valóban önbizalom hiánnyal küzd és a gyes-betegség nagyszülő és babycsősz nélkül az első év után borítékolható. Amúgy a Nesze Neked Terézanyu! nekem is nagyon bejött, jobban tetszik, mint a Terézanyu 1.

MoRa_Lisa | 2010. május 3. | 10:34:14

aszteroid | 2010. május 2. | 16:06:15

Itt nem sztereotípiákról, hanem statisztikai nagyátlagról beszélünk.

És reménykedünk, hogy a jövőben ez esetleg változni fog.

RZs.hoz nincs hozzáfűznivalóm, mint már elmondtam, nekem is az a véleményem, hogy aki amit vállalt, annak felelősségét is vállalja fel és ne nyavajogjon.

HankHill | 2010. május 2. | 20:01:31

Jól van, ez a vita nem ment át egymás mocskolásába, már érdemes volt elolvasni,ritka ez manapság.Véleményem tartom: R.Zs, díszpinty, műszingli, "bakelitszingli" (itt olvastam), jó pénzt szakított a könyveivel, és tartom: a Szilágyi műsorban siralmas volt szegény. (Aki ennyire nem képernyőképes, ne menjen oda, kérem.)
Jó lett itt a vita, HR-estől a bárbeli ismerkedésig volt minden.Valóban kérdés: "kicsim vagy kocsi" ("60-70-es évek, Kádár-konszolidáció) helyett: "kicsi, vagy karrier"?? A kettő együtt nagyon nagy elszántságot és sok erőfeszítést kiván. Valóban nem kellene sipákolni, szabad dönteni, kiskosztüm, karcsú derék, formás cicik, nyaralás Egyiptomban, és szingliség 40 felett is, vagy melegítőnadrág, kínai papucs, tömzsi derék, megcsócsált cici, nyaralás a panelok közti játszótéren, akkor pedig ott bébi, jöhet a gyerektartás, a gyes, gyed, stb...Nos, aki tud egyensúlyt tartani, okos asszony, és annak nincs is ideje R.Zs-t olvasnia.
math: párkapcsolatos írásod találó!

math | 2010. május 2. | 17:27:40

Mora Lisa:

ha az ember kapcsolatot keres, és lemegy mondjuk egy bárba, akkor a következő lehetőségek vannak

1) ha szép nő, vagy csak kívánatos, akkor le fogják szólítani, és válogathat

2) ha nem annyira szép nő, de kiöltözik, még jó eséllyel leszólítják

3) ha egy jóképű férfi, akkor kisebb esélye van, esetleg néha leszólítják. de valószínűleg inkább idősebb hölgyek

4) ha nem jóképű, akkor legfeljebb nagyon ronda nők szólítják le, minden szökőévben egyszer

ez tökéletes igazságosság? nem egészen. a világon nincs tökéletes igazságosság, ez nem egy igazságos Univerzum. de nem is annyira igazságtalan ez, hogy itt nyavalyogni kelljen. el kell fogadni, hogy ez van, kihívásnak kell venni, és megpróbálni kihozni belőle a legtöbbet.

természetesen van az univerzumban olyan igazságtalanság, amit már szóvá kell tenni. például a rasszista megkülönböztetés az sokkal erősebb, és igazságtalanabb ennél, azt szóvá kell tenni. de a kismamákon szerintem nincs mit nyavalyogni. a gyerekvállalásnak van egy kis ára, be kell vállalni. annyira nem nagy ár, hogy ne érné meg.

ás amikor konkrétan valaki azért nem vesz fel egy nőt, mert szülésből jön vissza, és ez kitudódik, na akkor oda kell szólni.


van egy olyan gyanúm, hogy Rácz Zsuzsa és a többi bakelitfeminista ilyenkor nem igazán aktív, csak cikkekben nyavalyog.

aszteroid | 2010. május 2. | 16:06:15

És amennyiben a 3. és a 4. értelmesebb, okosabb, megbízhatóbb (nem fog kockáztatni, hisz gyereke van, azért is felelős), ráadásul kevesebbet kér, mint az 1. számú, és még a gyerekfelügyelet problematikáját is meg tudja oldani? Akkor sikerül a sztereotípiát leküzdeni, adott esetben?

MoRa_Lisa | 2010. május 2. | 14:59:28

Ha veszünk egy átlagos munkáltatót ma Magyarországon, aki férfi és mondjuk van 20-30 alkalmazottja, és szeretne felvenni valakit egy pozícióra, akkor mondjuk tegyük fel, hogy a következőkből válogathat:

1. középkorú férfi, van munkatapasztalata, meg kell fizetni az árát
2. fiatal pályakezdő férfi, nincs munkatapasztalata, kevesebbet kell neki fizetni is
3. középkorú nő, van munkatapasztalata, + gyereke, meg kell fizetni a bérét
4. fiatal pályakezdő nő, nincs munkatapasztalata, nincs gyereke, kevesebbet kell neki fizetni

- A tuti választás az 1. rendesen fog dolgozni, van tapasztalata, megéri a pénzét, lehet rá számítani s.o.s. esetekben is, hosszútávú munka esélyes
- Ha 2-4-et döntök, akkor arra apellálok, hogy majd betanulnak, de tudom, hogy lehet őket túlóráztatni, és dolgozni fognak vélhetően rendesen, hogy többet keressenek, vagy előrébb tudjanak lépni.
- A legrosszabb választás a 3. Meg kell fizetni, ugyan jól dolgozik, de a gyerek miatt több szabit kell neki adnom, több időt tölt a munkahelyén kívül, a nap végén muszáj elrohannia a gyerekért, tehát s.o.s. túlórában nem számíthatok rá, és ha a gyerek beteg, akár azonnal is el kell rohannia a munkából.

Ez a nagy büdös igazság. Ezzel kellene valamit kezdeni.

Egyébként meg teljesen nyilvánvalóan aki gyereket akar, az mindent vállal érte, és azzal én is egyetértek, hogy ha vállalta, akkor tessék nem sipogni, hanem megoldani a dolgokat.


MoRa_Lisa | 2010. május 2. | 14:47:42

tengerimalac | 2010. május 2. | 12:24:51

Szerintem fontos, hogy egy nő is képes legyen ha szükség van rá pénzt keresni, mert ha csak egy valaki tartja el az egész családot, az betegség, halál, válás ...stb. esetén elég kellemetlen helyzetbe hozza az anyát a gyerekkel/gyerekekkel.

tengerimalac | 2010. május 2. | 12:24:51

Érdekes a téma! Ugye az emancipáció elvei és a megvalósulás között feszül az ellentét. Amíg a nő munkája az volt, hogy gyereket neveljen, kiszolgálja a férfit, aki viszont keresetével eltartotta a családot ez rút elnyomás volt a nők többségének számára. Amint felszabadult a nő és elkezdett kenyérkeresővé válni az az elmebeteg szokás alakult ki, hogy egy fizetésből szinte lehetetlen megélni! A dolog feloldására nem a bérek, keresetek korábbi lehetőségét állították vissza, vagyis, hogy egy kereső is képes legyen a család eltartására, helyette kitalálták a családi pótlékot. Nos ez viszont létrehozott „némi” feszültséget! Arról ne is beszéljünk, hogy semmit sem pótol igazán, viszont a politikusoknak jó „játékszer”! Mi a megoldás? Fogalmam sincsen! Talán az árak és bérek közötti feszültségen kéne változtatni és azon a szemléleten, hogy inkább a kényelem, mint a gyerekkel járó lemondás!

aszteroid | 2010. május 2. | 12:10:49

math | 2010. május 2. | 09:39:22
Egyébként igaz, nincsenek törvényszerűségek semmire sem, egyedi helyzetek, lehetőségek, képességek viszont vannak,rengeteg egyéb emberi tényező. Valóban lehet 25 évesen és 35 évesen is szülni, tök mindegy, de abban egyet értünk, hogy a nyavalygás és az ürügykeresés helyet merjenek a nők odacsapni az asztalra és bebizonyítani, hogy igen is képesek gyereket nevelni és munkát is ellátni...cak kapjanak esély a bizonyításra.

lollipop | 2010. május 2. | 11:22:56

@math - :)

math | 2010. május 2. | 09:39:22

"Egyszerűen nem kell kivárni a 40 éves kort az első gyerek vállalásáig!"

de lehet várni addig is. na jó, legyen 35 év de ugye akkor a nő csinálja meg a karrierjét előtte. ha az életrajzában már mindenféle jó dolog szerepel, és elmegy negyven évesen szólni, akkor megint nem lesz semmi gond, visszaveszik.

és 35 évesen az a nő bemehet a HR-eshez, és lemoshatja az asztalról, ha azzal jön, hogy pár évig gyerekszabadságon volt. kioszthatja ott helyben.

persze a buta, bizonytalan, semmihez nem értő nők azok ezt nem tudják, de azoknak nem a baba rontja el a karrierjét, hanem eleve nincs nekik.

math | 2010. május 2. | 09:34:41

lollipop: én, ha HR-es lennék, akkor az olyan kismamát, akinek van végzettsége, behívnám. ugyanúgy kikérdezném a 4-5 év gyereknevelésről, mint másokat az előző munkahelyről. és ha azt látom, hogy okos, és szorgalmas, és helytállt, akkor a gyereknevelést egy igen nehéz szakmában valkó helytállásként fognám fel.

mert a jó gyereknevelés az szorgalmat, kitartást, kreativitást, rugalmasságot igazol. lehet, hogy megis kérném, hogy találkozzunk egy játszótéren, és hozza el a gyermekét is.

az a baj, hogy a gyereknevelést nem fogják fel teljes értékű tevékenységként, és ez ott kezdődik, hogy a nők sem. Rűcz Zsuzsa arról ír, hogy a gyermekét nevelő nő magabiztossága elvész. miért? mert nem büszke a nevelési munkájára. itt a hiba.

meg Rácz Zsuzsa arról ír, hogy a férj nyolckor hazajön fáradtan. pedig a feleség biztosan még fáradtabb, ha babája van. Rácz Zsuzsa, a nők hozzáállása is rossz ebben, itt kezdődik. ezt a nőknek kell kiharcolniuk. nekik kell kezdeni azzal, hogy máshogy fogják fel ezeket.

az nem elég a harchoz, hogy "jaj de jó lenne, ha jobb lenne", de még az ehhez szükséges hozzáállás sincs meg a nőkben.





xanadu | 2010. május 2. | 06:35:35

Ezerszó | 2010. május 1. | 22:24:07

A 3 éves GYED valószinűleg nem kedvező hatású sem a gyerekre, sem a nőkre.
Nem hiába komcsi találmány ....

Steve Smith | 2010. május 2. | 00:55:23

Hankhill: Én is láttam a Szilágyi műsort RZs-vel, nekem tetszett.

Ezerszó | 2010. május 1. | 22:24:07

Még egy: a program közepén beállított az egyik apuka is, és büszkén dajkálta a kisfiát, amíg a felesége a következő találkozó programját szervezte a többiekkel.

A saját tapasztalatom, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. Anno, még nem volt eldobható pelenka, kész bébiétel (volt, de ehetetlen), mégis jutott idő a gyerek mellett a páromra is, a közös családi programokra is, és nem voltam gyesen, mert akkor még nem volt.

Ezerszó | 2010. május 1. | 22:14:41

Idevéstem egy ménkű hosszú kommentet, de elszállt.
Akkor most rövidebben. Két napja vendég voltam egy kisváros könyvtárának most induló babamama klubjában. Kilenc anyuka jött el a gyerekével, a legkisebb öt hónapos, a legnagyobbak is 2-3 évesek voltak. Eldöntötték, hogy kéthetenként találkoznak, sok jó programot találtak ki, a babaruha börzétől, a családi mesedélutánig
Az anyukák között volt huszonéves, de olyan is, akinek már két nagylány után jött a kisfiú. Egyikük sem panaszkodott a 24 órás készenlétre, hogy a gyerek miatt lemaradna bármiről is. Talpraesett, boldog, kiegyensúlyozott anyák voltak.

aszteroid | 2010. május 1. | 21:42:34

Agymosott_panelnyugger | 2010. május 1. | 13:54:25
Ezt mondom én is: Nagyban megy a "nyafogás" és magyarázkodás a "díszszingli" állapot igazolására. Ennél jóval egyszerűbb ám a képlet és nem igaz, hogy aki AKAR ne tudná 2-3-4 otthon töltött éve alatt folyamatosan képeznie magát, képben maradni..hülyeség és álprobléma. Amúgy van ilyen munkaadó is és amolyan is, de ha értelmes és talpraesett nővel találja magát szemben, egyszerűen nem igaz, hogy ne alkalmazná csak és kizárólag azért mert gyereke van..Egyszerűen nem kell kivárni a 40 éves kort az első gyerek vállalásáig!

HankHill | 2010. május 1. | 20:27:14

"Díszszingli" - ez jó, ez tetszik.Mélyen igaz. Különösen azok után, hogy ápr.30-án életemben először láttam és hallottam R.Zsuzsát. (ATV, Halló, itt vagyunk c. műsorában Szilágyi János egyik beszélgetőpartnere volt.) Jeges rémülettel figyeltem: hát ilyen egy szingli? Ez a feminizmus? Ilyen könnyű elrontani egy (máskülönben nézhető, könnyű péntek esti levezetést kínáló) műsort? Mert R. Zs. ezt tette. Rémült voltam (kicsit), aztán megszántam, íly külső megjelenéssel, ilyen hangfekvéssel nem lehet könnyű párt találni, persze, hogy "szingli" maradt szegény (nagyanyáim idején vénlánynak mondták az ilyet, affektáló, jellegzetes kézmozdulatokkal hadarva beszélő típusukat magam is láttam az utcánkban).Aztán már nem ijedeztem, nem szántam, csak bosszankodtam: ennyire beszélni nem tudó, a műsorra ügyet sem vető,hibás mondatokat csak úgy kisujjból kirázó valaki miért kerül képernyőre, épp' a Szilágyinál?
Most megnyugodtam. A cikk címe lelkemre gyógyír: hát csak egy díszszinglit láttam...Remélem, elégedett ezzel a saját maga által adományozott titulussal.Ennél többet nem is érdemel.

lollipop | 2010. május 1. | 18:26:40

math
azt hiszem nem érted a különbséget a 4-5 évet egy másik szakmában dolgozom, és a 4-5 évet otthon töltök és gyereket nevelek között. ugyanis amíg te csak szimplán másik szakmában vagy, és ott érsz el sikereket, az azért jól fest az önéletrajzodban, amíg a gyerek nem feltétlen. sőt.(és igen, tudom, hogy te nem mennél olyan munkahelyre, akik annyira korlátozottak, hogyha nincs meg a szakmai tapasztalatod az életrajzod alapján, akkor interjúra sem hívnak be, de mivel pénz kell, az ember mindenhova jelentkezik.) Nem gondolom továbbá, hogy Rácz Zsuzsa nyavalygásaira kéne figyelni különösebben, de azt hiszem itt nem is ő a lényeg, hanem a helyzet, amiben a kisgyerekes anyák vannak. (és köszi, és a saját részemről munkaügyben jól megvagyok, szeretem a melómat)

math | 2010. május 1. | 13:58:31

"hát math az kell mondjam, hogy te vagy az egyetlen, akinek ez sikerült."

akkro lehet, hogy figyelni kéne a tanácsaimra, és nem a Rácz Zsuzsa féle nyavalygásra?:)

Agymosott_panelnyugger | 2010. május 1. | 13:54:25

Lányom, mielőtt teherbe esett, csinált egy kis magánbölcsit.
Mikor szült, minimális időre elment, majd visszajött a gyermekkel.
El van foglalva, van kihivás, van pénz, van elégedettségérzet.
Aki akar, az tud.

Lizy | 2010. május 1. | 13:51:14

math: Rácz Zsuzsa kívánja vagy sem a társadalmi elismerést, nem tudom. De hogy nem áll rosszul társadalmi presztizs tekintetében, az biztos, igaz tett is érte,

 elég csak az elismeréseket megnézni itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1cz_Zsuzsa#Elismer.C3.A9sek




+ bekerült a 100 legnépszerűbb regénybe, anno a Nagy Könyv kapcsán, most pedig a Libri Aranykönyv kapcsán egy társaságban van olyan halhatatlanokkal, mint Rejtő, Janikovszky, a szórakoztató irodalom kategóriában:

http://litera.hu/hirek/majus-2-ig-lehet-szavazni-a-libri-aranykonyv-szavazasan



Azért ez nem semmi, ebben megegyezhetünk, 
 Úgyhogy szerintem tök jó, hogy Rácz Zsuzsa végre anyakánt is megszólal. Olvastam a Terézanyu 1-et, az is tetszett, de a folytatás (Nesze Neked) jobb. A humora ugyanolyan fanyar, de sokkal mélyebb. A “díszszingli” beérett író és anya. I like it. 


lollipop | 2010. május 1. | 13:47:31

"én 4-5 évet kihagytam a tudományos kutatásban, mivel a kereskedelemben dolgoztam, összehoztam egy jó lakást.

ez meg is látszik az önéletrajzomon, amit szóvá is tesznek. de azért találok pozíciót, és egy kis idő után már nem fog számítani ez a "lyuk" az önéletrajzban."

hát math az kell mondjam, hogy te vagy az egyetlen, akinek ez sikerült. nyilvén hozzátesz, hogy nincs egy két kisgyereked. nem gondolod?

math | 2010. május 1. | 13:21:23

Mora Lisa: hatalmas ellentmondásban vagy magaddal, mert egyszerre állítod, hogy a kismamák nem találnak munkát, mert a cégek a tapasztalatlan alkalmazottat szeretik, meg azt, hogy azért, mert a tapasztaltat szeretik.

szerintem különféle cégek különféle alkalmazottat keresnek, és meg kell találni a te cégedet. ha valahol nem vesznek fel, az nem a te céged. így van ez jól.

math | 2010. május 1. | 13:17:58

én 4-5 évet kihagytam a tudományos kutatásban, mivel a kereskedelemben dolgoztam, összehoztam egy jó lakást.

ez meg is látszik az önéletrajzomon, amit szóvá is tesznek. de azért találok pozíciót, és egy kis idő után már nem fog számítani ez a "lyuk" az önéletrajzban.

ás büszke vagyok rá, hogy megcsináltam. nem nyavalygok. ez az élet, ez így volt kihívás.


MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 13:17:15

wallaby37 | 2010. május 1. | 13:07:34

Az jó, ha te pont az ellenkezőjét tapasztaltad, de én meg hozok neked ismerősi körből 3 példát, ahol az történt amit én mondtam. Statisztikázunk egyet, hogy melyikből van több?

A cég, amelyik a jobb szaktudásút kirúgta azért, hogy a gyerekes maradhasson, erkölcsileg figyelemreméltó, szakmailag katasztrofális döntést hozott.

math | 2010. május 1. | 13:12:21

"(te ezt tényleg komolyan gondoltad, hogy több millió ember képes valami olyan extrát mutatni, amit a többiek nem tudnak?)"


ha nem tudnak, akkor a kínai és indiai munkaerővel nem fognak tudni versenyezni. akkor nem a gyerekvállalás lesz a társadalmunk veszte, hanem, hogy nem nőtt fel több millió ember a kihíváshoz.



"de az életrajzodba ezt hiába írod be, ha még az interjőig sem kerülsz el mert nincs meg a több éves szakmai tapasztalatod."

nem mennék olyan helyre dolgozni, ahol ennyire szűk agyú a vezetés


jelenleg egy olyan pozícióban dolgozok, amihez nem volt meg a szükséges tapasztalatom. eljutottam az interview-ig, aztán felvettek. mert látták a kvalitásaimat. mert tudok valamit. mert nem volt más. mondom, olyat kell tudni, amit más nem tud.



wallaby37 | 2010. május 1. | 13:07:34

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:29:38
"Milyen érzés az, amikor a munkáltatónál szembesülnek vele, hogy hiába jók és tapasztaltak, felveszik azt aki nem olyan jó, de nincs gyereke, mert az bent tud maradni túlórázni, kevesebb fizetést kér, agyonterhelhető, naiv és hiszékeny."

Én pontosan az ellenkezőjét tapasztaltam a cégnél, ahol dolgozok.

Létszám leépítésről volt szó, két kollegámról.
Az egyiknek gyereke volt a másiknak nem.
A szakmai tudása a gyerektelennek volt nagyobb ezt a cég vezetés is elismerte.
DE A GYEREKEK MIATT NEM A GYENGÉBB TUDÁSÚT RÚGTÁK KI, HANEM A GYEREKTELENT!!!!

Nem a tudás számított, hanem az, hogy kinek volt gyermeke.

HA RÁM FOG KERÜLNI A SOR AZT FOGOM HAZUDNI, HOGY GYEREKEM VAN!!!!!

lollipop | 2010. május 1. | 13:04:07

@math és aszterioda - furcsa hogy a kisgyerekes dolgozni akaró barátnőimet valahogy senki nem akarja alkalmazni. mivel amig ők otthon "csak" babáztak valahogy a házimunka, gyerek, eleget teszek a férjemnek is bermudaháromszögben nem nagyon maradt idejük, energiájuk a szakmai fejlődésre.
math továbbá javaslom, hogy találj réspiacokat, és indíts képzést kismamáknak, hogy egyedi munkaerők lehessenek. (te ezt tényleg komolyan gondoltad, hogy több millió ember képes valami olyan extrát mutatni, amit a többiek nem tudnak?)
az hogy a több éves tapasztalat behozható pár hónap alatt, ha az embernek van egy kis agya, oké. ez nem kérdés. de az életrajzodba ezt hiába írod be, ha még az interjőig sem kerülsz el mert nincs meg a több éves szakmai tapasztalatod.
@wallaby37 - lehet, hogy máshol rövidebb a gyes - amivel személy szerint egyet is értek, de pl Dániában (ott éltem, ezért tudom) a gyerek féléves koráig a munkáltató KÖTELES a nő TELJES bérét fizetni,nem havi 25.000 HUFnak megfelelő segélyt. A fél év után ha nem megy vissza dolgozni utána a bérének 75%át kapja még max fél éven át. illetve a törévények valóban megvédik az kisgyerekes anyákat, és nem látszat megoldást csináltak, mint itt.
egyébként meg a gyes és gyed, ha wallaby szerinted olyan nagyszerű, meg a két év otthon, akkor vállald át és maradjatok ti pasik otthon. végülis nem nagy dolog. ugye? :P

math | 2010. május 1. | 13:02:07

"Minden tiszteletem a kismamáké, akik szerintem is sokkal keményebb munkát végeznek, mint én a heti átlag 60 órás munkarendemmel. De sajnos “cserébe” a minimális társadalmi presztizs látszatát sem kapják meg "

mint a cikk is mutatja, nem is igénylik. ha Rácz Zsuzsa arról elmélkedik, hogy de rossz a gyerekszülés, de rossz otthon lenni anyának, és hogy a nőknek elmegy az önbizalmuk, stb. akkor ebből látszik, hogy Rácz Zsuzsa eleve lemond arról, hogy társadalmi elismerést igényeljen.

Rácz Zsuzsa magára nem tekint úgy, mint aki egy elismerésre méltó munkát végez, hanem úgy tekint, mint akit bezártak otthon egy unalmas tevékenységre, jajj de rossz. amíg maga így tekint magára, addig mástól sem kap elismerést.

math | 2010. május 1. | 12:59:13

Mora Lisa: szerintem ha te még ott tartasz, hogy a férjedet gyerekként ki kell szolgálni, és megcsal a munkahelyen, akkor te vagy az, aki még a felnőtt szintet nem érte el. fel kéne nőni!

az ilyen férjhez nem kell hozzámenni, ha már hozzámentél, el kell válni, és nem gyereket szülni! ennyi a megoldás. ez egy másik téma.



wallaby37 | 2010. május 1. | 12:56:50

Steve Smith | 2010. május 1. | 12:51:14

"De sajnos “cserébe” a minimális társadalmi presztizs látszatát sem kapják meg"
LOL. Eddig akár 9 évig is elmehetett GYES-re valaki, ha sorban született 3 gyerek.
Szerinted a GYES-t ki finanszírozza??? Nem az adófizetők pénzéből fizetik ki a GYESt?
Szerinted a GYES pénz a fán terem?

AZ itt az elismerés, hogy más zsebébe belenyúlnak (adó formájában), hogy egyesek otthon maradhassanak a SAJÁT gyerekükkel. MILYEN EGYÉB ELISMERÉS KELL? Talán piros szőnyeg?

math | 2010. május 1. | 12:56:45

"Ugye nincsenek nős férfi munkatársaid, cinkos összekacsintásokkal a félredugások után?"

nincsenek. talán azért, mert nem barátkozok olyan emberekkel, akik így félredugnak. bizonyára nem velem szeretnek kacsintgatni.

megint arról van szó, hogy vannak szar férfiak (nők is, de most a férfiakról van szó), és a helyett, hogy azt a triviális konkluziót vonnánk le, hogy "szar alakokkal nem barátkozunk, szar alakokkal nem házasodunk", elkezdjük szidni a rendszert, hogy az a szar.

nem, a rendszer nem szar. de felnőtt ember tudja, hogy miért nem szabad korpa közé keveredni. 8 éves szint.




math | 2010. május 1. | 12:52:58

"Milyen érzés az, amikor a férjük ugyanúgy "igényt tart" rájuk, mint a gyerekük, de a nap még mindig csak 24 óra, nem több.
Milyen érzés az amikor halálosan fáradtan a férjük elvárja tőlük, hogy ugyanolyan szabad, szexi és kedves csajok legyenek, mint a két gyerek megszülése előtt."

ha egy nőnek ilyen férje van, akkor már régen rossz. nem a gyerekszülés rontotta el. nem a civilizáció, nem a rendszer a rossz, hanem a férje. és a nő maga is hibás.

ez kb olyan, mintha valaki arról panaszkodna, hogy hozzáment egy alkoholistához, de szar a rendszer. nem szar a rendszer, hanem hülye a nő.



Steve Smith | 2010. május 1. | 12:51:14

Kisgyerekes apaként is teljesen egyetértek Rácz Zsuzsával, 
sőt örülök, hogy végre őszintén és személyesen beszél valaki erről az agyonhallgatott témáról!


Minden tiszteletem a kismamáké, akik szerintem is sokkal keményebb munkát végeznek, mint én a heti átlag 60 órás munkarendemmel. De sajnos “cserébe” a minimális társadalmi presztizs látszatát sem kapják meg éppen ők, akik gyakran elszigetelve látják el, nevelik a jövő generációit. 

Mindezekell együtt a párommal szeretnénk egy kistesót. 


math | 2010. május 1. | 12:50:56

"Milyen érzés az, amikor a férjük ugyanúgy "igényt tart" rájuk, mint a gyerekük,"

ha egy nő egy olyan férjhez ment hozzá, aki gyerek, akkor magára vessen! teccettek volna meggondolni!




"Milyen érzés az, amikor a munkáltatónál szembesülnek vele, hogy hiába jók és tapasztaltak, felveszik azt aki nem olyan jó, de nincs gyereke, mert az bent tud maradni túlórázni, kevesebb fizetést kér, agyonterhelhető, naiv és hiszékeny."

1) eddig arról volt szó, hogy ha van egy nő, aki egyetem után szül, és elmegy dolgozni, akkor annak nincs tapasztalata. most hirtelen azzal jössz, hogy ez a gyakorlattal nem rendelkező nő versenyhátrányban van a gyereket nem szülőm gyakorlattal rendelkező nőkkel szemben, mert azok naívok és hiszékenyek. nem kavarodtál te bele egy kurva nagy ellentmondásba?!

2) ha egy nem naív és hiszékeny nő olyan munkahelyen olyan munkát akar, ahol naív és hiszékeny embereket vesznek fel, akkor szerintem egyáltalán nem olyan baj, hogy nem vették fel. az lenne a baj, ha felvennék.

te is önsorsrontó módon gondolkodol. vesztes, nyavalygós módon. nem látod meg a helyzetben a pozitiovumot, a kihívást, a fejlődést, a továbblépés lehetőségét.









bellaragazza | 2010. május 1. | 12:49:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:48:30

math | 2010. május 1. | 12:41:43
"jaj de szar"

Annyira nem szar, de egyeseknek semmi sem elég jó.
Pédául itta van a GYES:

Magyarországon 2 év
Angliában 6 hónap
Egyesült Államokban 3 hónap

Biztos nálunk a legszarabb.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:47:32

math látom, hogy írogatsz nekem, de nem olvasom el.

feleslegesnek tartom.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:46:41

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:41:14

"Ha a te pasid ilyen, akkor őszinte részvétem."

Valamiért biztosan tudtam amikor azokat a sorokat leírtam, hogy ezt nem úszom meg.

Kicsit idősebb vagyok annál, mit szerintem te gondolsz. Ennek kapcsán talán nagyobb az élettapasztalatom is.

math | 2010. május 1. | 12:41:43

"Szerinted 30 nőről van szó, vagy több millióról?"

szerintem több millióról. és mind a több milliónak azt tanácsolom, amit tanácsoltam. ha szerinted több millió nő "nem változhat meg", akkor meg bele lehet nyugodni a helyzetbe. akkor felesleges cikkezni erről.

cikkezni nyilván akkor van értelme, ha az embernek konstruktív gondolata van. azaz van reménye abban, hogy lehet valamit csinálni, és attól jobb lesz.


azzal a hozzáállással cikket írni, hogy "jaj de szar, és ez már csak így is marad", felesleges.

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:41:14

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:35:06
"Ugye nincsenek nős férfi munkatársaid, cinkos összekacsintásokkal a félredugások után?"
Akiket én ismerek (Nős munkatársak) azok nem dugnak félre, nem éri meg nekik feladni több éves viszonyt egy félredugásért.
Ha a te pasid ilyen, akkor őszinte részvétem.

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:38:09

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:33:08

Amúgy tényleg nem egyeztethetők össze korábbi kommentjeivel a mostani megjegyzései. Valami történhetett math-al. Vagy talán ezt az oldalát nem sikerült megismerni. Kommentjei most inkább konzervatív szemléletet tükröznek, de lehet hogy csak a női témák esetében ilyen.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:35:06

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:32:14

Ugye pasi vagy? Ugye nincs feleséged, gyereked? Ugye nincsenek nős férfi munkatársaid, cinkos összekacsintásokkal a félredugások után?

Te egy másik bolygón élsz?

Vagy egyszerűen csak túl nagy korkülönbség van köztünk. Tacskóktól elnézi még ezt az ember, bár szerintem ennél egy 8 éves gyerek is többet tud a valóságról.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:33:08

math, befejeztem a 8 éves gyerek szintjén álló kommentjeid olvasgatását.

Nem látom értelmét a többi hülyeség kommentálásának.

Eddig értelmes embernek hittelek.

Illúzió volt.

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:32:14

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:29:38

"
Beszélgess velük arról, hogy milyen a nap 24 órájában éveken keresztül "rendelkezésre állni", mert a gyerekekkel már csak így van.
Milyen érzés az, amikor a férjük ugyanúgy "igényt tart" rájuk, mint a gyerekük, de a nap még mindig csak 24 óra, nem több.
Milyen érzés az amikor halálosan fáradtan a férjük elvárja tőlük, hogy ugyanolyan szabad, szexi és kedves csajok legyenek, mint a két gyerek megszülése előtt.
Milyen érzés az, mikor a férjük elmegy más szabad, szexi és fiatal csajokkal bulizni, azért, mert "ő fáradt és nincs ereje és kedve ehhez".
Milyen érzés az, amikor a munkáltatónál szembesülnek vele, hogy hiába jók és tapasztaltak, felveszik azt aki nem olyan jó, de nincs gyereke, mert az bent tud maradni túlórázni, kevesebb fizetést kér, agyonterhelhető, naiv és hiszékeny."

Nincs neked üldözési mániád?

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:30:17

"több éves tapasztalatot értelmes ember egy hónap alatt pótol. onnantól meg az értelmes ember messze jobb. szóval nem baj, ha anya vagy, ha nem vagy hülye."

Hoppá, ezzel is egyetértek.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:29:38

math | 2010. május 1. | 11:10:04

"Egyáltalán nem értem azt, hogy ha valakinek születik egy gyermeke, akkor akármennyi gond is van ezzel, hogy nem képes az egészet áldásként felfogni, és a nehézségeket olyan árként, ami az áldás ára, de nyilván megéri."

Ajánlom, hogy beszélgess gyerekes anyukákkal!!

Beszélgess velük arról, hogy milyen a nap 24 órájában éveken keresztül "rendelkezésre állni", mert a gyerekekkel már csak így van.
Milyen érzés az, amikor a férjük ugyanúgy "igényt tart" rájuk, mint a gyerekük, de a nap még mindig csak 24 óra, nem több.
Milyen érzés az amikor halálosan fáradtan a férjük elvárja tőlük, hogy ugyanolyan szabad, szexi és kedves csajok legyenek, mint a két gyerek megszülése előtt.
Milyen érzés az, mikor a férjük elmegy más szabad, szexi és fiatal csajokkal bulizni, azért, mert "ő fáradt és nincs ereje és kedve ehhez".
Milyen érzés az, amikor a munkáltatónál szembesülnek vele, hogy hiába jók és tapasztaltak, felveszik azt aki nem olyan jó, de nincs gyereke, mert az bent tud maradni túlórázni, kevesebb fizetést kér, agyonterhelhető, naiv és hiszékeny.

Soroljam tovább?

wallaby37 | 2010. május 1. | 12:26:07

math | 2010. május 1. | 11:11:41

"bármelyik, amelyiknek tényleg szüksége van rá. ehhez a nőnek tudnia kell valamit. ha csak tizenkettő egy tucat munkaerő, akkor persze nehéz munkát találni, amúgy is.
tessék olyat tudni, amit más nem!"

Nahát math, ez az első gondolatod a nol-on amivel egyetértek.

MoRa_Lisa | 2010. május 1. | 12:22:32

math | 2010. május 1. | 11:11:41

" >"szerinted melyik munkáltató vesz fel egy kisgyermekes nőt?"<
bármelyik, amelyiknek tényleg szüksége van rá. ehhez a nőnek tudnia kell valamit. ha csak tizenkettő egy tucat munkaerő, akkor persze nehéz munkát találni, amúgy is.
tessék olyat tudni, amit más nem!"

Math, ne haragudj, de felháborítóan éretlenül gondolkozol most!

Szerinted 30 nőről van szó, vagy több millióról?
Eszednél vagy?!


wallaby37 | 2010. május 1. | 12:10:31

Moderálási alapelvek- komment törölve -

aszteroid | 2010. május 1. | 12:04:22


lollipop | 2010. május 1. | 11:17:01

"tehát elvégzed mondjuk 24-25 éves korodra az egyetemet. szülsz utána 1-2 gyereket, és 28-29 évesen pályakezdő leszel nulla gyakorlattal, és megkopott tudással, hiszen négy - öt év masszív babázás nem arról szól, hogy a szakmád újdonságaival foglalkozol."

Látszik, hogy elég komoly előítélet él még a kismamákkal kapcsolatban, ez a gond! Hidd el, hogy végig lehet csinálni!

aszteroid | 2010. május 1. | 11:47:43

"te hány 28 éves kisgyermekes pályakezdőt foglalkoztatnál. de most őszintén."
bocsika, csak amgamból indultam ki:-) Én igy csináltam...

math | 2010. május 1. | 11:37:13

lollipop: több éves tapasztalatot értelmes ember egy hónap alatt pótol. onnantól meg az értelmes ember messze jobb. szóval nem baj, ha anya vagy, ha nem vagy hülye.

math | 2010. május 1. | 11:24:43

"te hány 28 éves kisgyermekes pályakezdőt foglalkoztatnál. de most őszintén."

akárhányat, ha van tudása, értelmes, és nem ez a nyavalygós, terézanyu fajta.

math | 2010. május 1. | 11:23:30

komolyan nem értem, miért kell az anyákat gyerekként kezelni. mert ezek gyerekes problémák. hogy egy felnőtt nőnek azt kelljen magyarázni, hogy "lányom, ha elköltözöl, akkor el leszel költözve, annak minden következményével", ez elég gyerekes.

az meg, hogy egy nőnek attól ingadozzon az önbizalma, hogy nem dolgozik pár évet, hát az pszichológiai eset. legyen már annak a nőnek önbizalma abban, hogy felnevelt egy gyereket. ha már Rácz Zsuzsa ezt a férfisoviniszta bevett nézetet vallja, hogy a gyereknevelés az teljes egészében a nő dolga, akkor legalább fölözze le a hasznot a helyzetből. elvégre akkor ő valami olyat tud, amit a férje nem. tessék ebből önbizalmat kovácsolni!

persze akinek eleve nincs önbizalma, az mindenféle helyzetben "elveszti" azt. akinek meg van, az nem fogja elveszteni semmilyen helyzetben, mert bármi is a helyzet, abból önbizalommal tud kijönni. ez az önbizalom.

Rácz Zsuzsa eleve egy önbizalomhiányos nő.


lollipop | 2010. május 1. | 11:17:01

@aszteroid - tehát elvégzed mondjuk 24-25 éves korodra az egyetemet. szülsz utána 1-2 gyereket, és 28-29 évesen pályakezdő leszel nulla gyakorlattal, és megkopott tudással, hiszen négy - öt év masszív babázás nem arról szól, hogy a szakmád újdonságaival foglalkozol. arról nem is beszélve, hogy ha 24 évesen vagy pályakezdő, már akkor is több éves szakmai gyakorlatot várnak el.
btw. te hány 28 éves kisgyermekes pályakezdőt foglalkoztatnál. de most őszintén.

math | 2010. május 1. | 11:15:03

"Pláne úgy létezni a négy fal között, hogy ma már nem él együtt több generáció, mégcsak nem is azonos településen élnek felmenők és lemenők. Ráadásul a harmincas éveinkre tolódik a gyermekek vállalása, így a mai anyák egyre kevésbé számíthatnak nagymamák, nagypapák, nagynénik lelkes felmentő seregére – vagyis még inkább magunkra vagyunk hagyva."

Ez például nem külső kényszer, hanem döntés kérdése. Aki szüleitől messzire költözik, az bevállalta. Akkor ne nyavalyogjon!

math | 2010. május 1. | 11:11:41

"szerinted melyik munkáltató vesz fel egy kisgyermekes nőt?"

bármelyik, amelyiknek tényleg szüksége van rá. ehhez a nőnek tudnia kell valamit. ha csak tizenkettő egy tucat munkaerő, akkor persze nehéz munkát találni, amúgy is.

tessék olyat tudni, amit más nem!

math | 2010. május 1. | 11:10:04



Egyáltalán nem értem azt, hogy ha valakinek születik egy gyermeke, akkor akármennyi gond is van ezzel, hogy nem képes az egészet áldásként felfogni, és a nehézségeket olyan árként, ami az áldás ára, de nyilván megéri. Miért kell azon nyavalyogni, hogy egy gyerek vállalásával nehézség is jár? Mindennek ára van az életben. Ha nem volna, nem is értékelnénk.

A gyereknevelés, gyerekvállalás pontosan azért érték, mert van benne nehézség. Ha ingyencirkusz volna, akkor nem volna értékes.








math | 2010. május 1. | 11:09:31

Például:

1) Miért kéne a férjnek este 8-kor hazaérkeznie? Miért nem előbb? Miért ne segíthetne?

2) Miért kéne a nőnek, és csak a nőnek 5 évig a gyerekkel maradnia?

3) Miért teher az, hogy valaki pár évig másfajta életet él? Miért kell erre teherként tekinteni? Miért nem lehet izgalmas változásként felfogni? Izgalmas vállalkozás lehet a gyereknevelés is, és az otthon nyugalma is. Érdekes, hogy az emberek egy nyugodtabb életformára vágyakoznak, aztán amikor ott van, akkor meg tehernek fogják fel. Mit lehet tenni az ilyen hülyével?!

4) Miért ne lehetne gyereknevelés mellett valamennyit dolgozni, vagy legalább fejlődni? Miért ne tanulhatna otthon az anya? Ma már ez bevett dolog. Megtanulhat egy nyelvet.

Aztán egy újságírónő ne magyarázza már meg nekem, hogy nem jut eszébe, hogy írjon havonta pár cikket, csak az érdekesség kedvéért a gyakorlatért, és némi pénzkiegészí1tésként.

Van a nyavalygós életfelfogás, annak semmi sem jó, se a szingliség, se az anyaság se semmi. Rácz Zsuzsa az ilyen nyavalygós életfelfogást szolgálja ki. Könyve azért népszerű, mert Magyarországon sok a nyavalygó ember.

De szerintem nem nagy dicsőség a nyavalygós életfelfogáson élősködni. Sokkal nagyobb dicsőség volna pozitív életfelfogásról írni. Arról, hogy mi a jó a gyereknevelésben, hogy lehet pozitívan, konstruktívan hozzáállni, milyen ötletességgel lehet belőle kihozni jó dolgokat.

Egyáltalán nem értem azt, hogy ha valakinek születik egy gyermeke, akkor akármennyi gond is van ezz

bellaragazza | 2010. május 1. | 11:08:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2010. május 1. | 10:54:56

Közhelyes, unalmas ember, egy közhelyes, unalmas ember problémáival.

math | 2010. május 1. | 10:53:09

Rácz Zsuzsa egy népszerű regény írója. Egyébként tök átlagos nő. Miért lenne jó tanácsadó, vagy miért lenne érdekes a véleménye bármiről is?

Agymosott_panelnyugger | 2010. május 1. | 10:34:04

Én meg azon csodálkozom, mekkora lufit fújnak ebből, megy a szingli életmód erőltetése a médiában, mintha azt sugallnák: ha gyereket vállalsz, vége az életednek. Pedig nem.

Málna Béla | 2010. május 1. | 10:29:09

Teréz anya Teréz apa!
Te réz apa! mennyivel máshogyan hangik így

Vétel!

aszteroid | 2010. május 1. | 09:21:52

"Ráadásul a harmincas éveinkre tolódik a gyermekek vállalása, így a mai anyák egyre kevésbé számíthatnak nagymamák, nagypapák, nagynénik lelkes felmentő seregére – vagyis még inkább magunkra vagyunk hagyva."
Na, szerintem ebben van a gond: ha mondjuk az egyetem elvégzése után 1 évvel - mondjuk 23-24 évesen - tudnának vállalni 1-2 gyereket egymás után a nők, akkor akár 4 otthon töltött év után visszatérve a munkaerőpiacra is még pályakezdőként tudnának elhelyezkedni, még idejük sem lenne bármiből "kiesni", tiszta lappal indulhatnának szakmailag 30 éve alatt, de már a gyerekprojekt " után! Ezt kellene valahogy támogatni, elősegíteni, hogy ne húzódjon már el ennyire a gyerekvállalás kora.

HIRDETÉS


Rácz Zsuzsa a kislányával
Népszabadság - Kurucz Árpád
De milyen út vezet idáig? – Az Állítsátok meg Terézanyut! nemrég megjelent folytatásában (Nesze Neked Terézanyu!) éppen erről írok. Arról, hogy egy mai nő – Terézanyu – milyen akadályokat küzd le mind a saját lelkében, mind a külvilágban addig, míg meghozza élete legnagyobb döntését: azt, hogy gyereket vállal.

Ezért mertem venni magamnak a bátorságot, hogy anyák napja kapcsán kérdéseket tegyek fel az anyaságról, remélve, hogy termékeny párbeszédet indíthatok el vele.

Főhősnőm, Terézanyu kérdése – és persze az enyém is – az, hogy a hivatás, a munka, az alkotás szabadságát valóban fel kell-e adni egy nőnek, ha gyereket, családot szeretne?

Mivel jár ma az elköteleződés, a gyerekvállalás? Miben különbözik attól, ahogyan anyáink, apáink köteleződtek el, és ahogyan vállaltak minket?

Mit jelent ma elég jó anyának lenni, mi mellett dönt az, aki gyerekszülés mellett dönt?

„Az anyaság szent” – ezt talán már a kétévesek is tudják, és ez a szentség gyakran akadályoz minket abban, hogy az anyaságot körülvevő számtalan taburól nyíltan beszéljünk.

Például arról, hogy minden, a pályáját, hivatását fontosnak tartó nő szakmai életé ben törést okozhat a szülés. Ma Magyarországon néhány évnyi otthonlét után nagyon nehéz visszakapaszkodni a munkaerőpiacra, mert a kisgyerekes anyákat a munkaadók – tisztelet a kivételnek – nem tartják kívánatos munkaerőnek.

Mi mást jelezne az a tény, hogy átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebb pénzt a nők, még ugyanazon pozícióban is, mint férfi kollégáik, és rátermettségük és végzettségük ellenére alig-alig kerülnek vezetői pozíciókba? (A felső vezetők között 1-3 százalék a nők aránya, a középvezetők mindössze ötöde nő.) Ritkán és nehezen beszélünk arról is, hogy milyen érzés egy munkáját szerető nőnek két, három vagy akár öt éven át otthon lenni? Alig beszélünk arról, hogy micsoda drámai váltás hosszú évek munkahelyi nyüzsgése, pörgése után elfogadni az otthoni, kisgyermekünknek biztonságot nyújtó, de mégiscsak monoton életformát. Milyen érzés a négy fal között 24 órában szolgálatot teljesíteni egy csecsemő, egy kisgyermek mellett, alig találkozva, beszélve felnőtt emberrel, arra várva, hogy a kenyérkereső férj hazaérjen este nyolcra, hullafáradtan.

HIRDETÉS

Pláne úgy létezni a négy fal között, hogy ma már nem él együtt több generáció, mégcsak nem is azonos településen élnek felmenők és lemenők. Ráadásul a harmincas éveinkre tolódik a gyermekek vállalása, így a mai anyák egyre kevésbé számíthatnak nagymamák, nagypapák, nagynénik lelkes felmentő seregére – vagyis még inkább magunkra vagyunk hagyva.

Alig beszélünk arról, hogy mennyire elszigetelődhetnek, magányossá válhatnak a nők a hosszú otthonlét alatt, és mennyire elveszíthetik – kemény munkával megszerzett – szakmai önbizalmukat, hiszen a munka világa egészen másfajta készségeket követel tőlünk – vagy legalábbis ezt hisszük –, mint a gyermek gondozása, nevelése.

De hogyan is beszélnénk ilyen nehezen megfogható dolgokról, mikor alig beszélünk olyan teljesen kézzelfoghatóakról, mint hogy kevés a játszótér, a park, nem biztonságosak a gyalogátkelők, és babakocsival közlekedni a városokban – elsősorban Budapesten – majdhogynem lehetetlen, mert akadálymentesítésnek híre-hamva sincsen...

Arról is nehezen beszélünk, hogy a legtöbben nem azért nem szülünk sok gyereket, mert nem szeretnénk nagy családot, vízilabda-csapatnyi édes lurkót, hanem azért állunk meg a statisztika szerinti 1,3 gyermek világra hozatalánál, mert ma mindkét szülőnek dolgoznia kell ahhoz, hogy viszonylagos anyagi biztonságban legyen a család. És nem igazán beszélünk arról sem, ami pedig könyörtelen tény, hogy az elszegényedés egyik legnagyobb kockázata maga a szülés, és ennek a kockázatnak leginkább a 3 vagy több gyermeket nevelő családok vannak kitéve, illetve a gyermeküket egyedül nevelők...

Nehezen beszélünk arról is, hogy a munkába állás gyerek vagy gyermekek mellett állandó idegörlő zsonglőrködés egy nő számára az idejével, az energiáival, és állandó forrása is a bűntudatnak: a nők többsége élete minden területén tökéleteset szeretne nyújtani, anyaként ugyanúgy, mint munkaerőként, de ehhez nem egy, hanem legalább öt életre lenne szükségünk...

De csak ez az egy van.

És még a gyerekszülés óhatatlan fizikai következményeiről, az állandó kialvatlanságról, a szexualitáshoz való viszonyunk drámai átalakulásáról, a női test gyakran maradandó változásairól, a szülés félelméről és fájdalmairól nem is beszéltünk, mert ha lehet, ezek még inkább hétpecsétes tabuk...

Miközben minden anya átéli őket. De aki ezekről a nehéz és ellentmondásos érzésekről beszél anyaként, könnyen megbélyegzik és leszólják. Ám az anyaság valóban semmi máshoz nem fogható öröme és kiváltsága mellett jó lenne, ha végre nyíltan beszélhetnénk a nehézségeiről is.

Ez elindíthatná végre a közös gondolkodást arról, hogy miképpen támogathatjuk egymást, a nőket, a férfiakat, a családokat, a felnövekvő generációkat abban, hogy Magyarország a jövőben ne a legalacsonyabb termékenységű országok egyike legyen, nem csupán Európa-, hanem világszerte.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    72 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS