Az út hossza 1128 kilométer és 200 méter. Ritkán járt szakaszait időről időre visszaveszi az erdő, a Budapest határában húzódó ösvényeit viszont szeméthegyekkel és építési törmelékkel "kövezték ki" látogatói. A rendszerváltás óta több mint ötvenezren vágtak neki, a rekordot egy békéscsabai sportember tartja, aki tizenhét nap alatt végigfutotta. A többség néhány résztáv után feladta, a végállomásra évente csupán hetven-száz túrázó érkezik meg. Az Országos Kéktúrát ötvenhét év alatt négyezer-négyszázan járták végig.

Rockenbauer Pál legendás filmsorozata óta tudjuk, hogy a Zemplén keleti szegletéből másfél millió lépésnyi út vezet az ország nyugati csücskéig. A hetvenhét napos gyaloglásáról forgatott, tizennégy epizódból álló tévésorozat még a hetedik ismétlésekor is rengeteg nézőt ültetett a képernyők elé, pedig a hegyeken kívül alig maradt valami, ami az 1979-ben rögzített valóságot idézhetné. Maga a kéktúra sem ugyanaz már, a legújabb térképeken például három út is fut ilyen néven.

Az eredeti és egyben a legismertebb közülük az Országos Kéktúra, amely erdei ösvényeken köti össze a Zemplént a Kőszegi-hegységgel. 1989 óta létezik az 565 kilométeres Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, amely Írottkőtől Szekszárdig vezeti a túrázókat. 1996-ban újabb utat avattak (igaz, az erdei jelzések teljes felfestése csak 2000-ben fejeződött be), a Szekszárd és Sátoraljaújhely közötti 848 kilométeres szakasz az Alföldi Kéktúra nevet kapta. A három együttesen alkotja a Kék Kört, amelyet végigjárva, 2541 kilométert legyalogolva (az alföldi szakasz kerékpárral is teljesíthető) a büszke túrázó nem kevesebbet mondhat el magáról, minthogy körbejárta Magyarországot. Igaz, ezzel egyelőre nem sokan dicsekedhetnek, hiszen a két újabb kéktúrát alig néhány százan próbálták ki.

Aki a Magyar Természetbarát Szövetség fővárosi székházába belép, vagy az erdei útjelzések hiányosságaira panaszkodik, vagy az Országos Kéktúra hatszáz forintért megvásárolható füzetét keresi. Ez utóbbiból több mint ötvenezret vittek el a rendszerváltás óta. A füzet részletes térképvázlatait több mint százhetven helyen kell igazoló bélyegzőnek lepecsételni. A pecsétnyomók az adott településeken többnyire vendéglátóegységekben, vagy valamilyen nyilvános helyen találhatók. (Ha valahol nincs meg a túra pecsétje, bármilyen helyi bélyegző, például a vasútállomás, az önkormányzat, vagy akár egy éttermi vállalkozás pecsétje is elfogadható, végső esetben egy helyben készült fotó is pótolhatja a hiányzó lenyomatot.)

Ha az utolsó kockába is bekerült a megfelelő pecsét, a túrázó visszaviheti füzetét a természetbarát szövetség Bajcsy-Zsilinszky úti székházába, ahol egy sorszámozott jelvényt vehet át. Ez hivatott igazolni, hogy viselője végigjárta a túrát. Régebben a jelvény kiérdemléséhez a túrázónak egy szigorú bizottság előtt vizsgát is kellett tennie, vagy kétszáz képről kellett felismernie, hogy az ország mely pontján készült. A rendszerváltás hullámai azután a szigorú számonkérést is elmosták, a telepecsételt füzetért automatikusan jár a jelvény. Pálmai Vencel, a gyalogló szakág elnöke azt mondja, időnként kapnak olyan visszajelzéseket, hogy autóval érkező emberek pecsételnek, máskor egyvalaki akár egy tucat füzetbe is belenyomja az igazoló bélyegzőt, ezzel azonban nem tudnak mit kezdeni.

Séta a Bükk-fennsíkon
Bánhalmi János De mi értelme van csalni ott, ahol nincs verseny? Pálmai Vencel értelmezése szerint a kéktúra elsősorban természetjáró és honismereti mozgalom, nem pedig sport. A gyalogló szakág vezetője szerint kár is mérni az időt, ugyanolyan elismerés illeti azt, aki öt év alatt ér a túra végére, mint azt, aki három hónap alatt teljesíti a távot.

A rókák is járják a kéktúrát
Bánhalmi János Mellesleg, a rendszerváltás óta alig több mint ezerötszáz igazoló füzetet adtak le. Az egyes sorszámú jelvényt 1961-ben adta ki a természetbarát szövetség, és még 2008 októberében is csupán 4379-es számnál jártunk.

Az átlagtúrázónak egyébként (nettó) 332 órára és 24 percre volna szüksége az Országos Kéktúra bejárásához. Kinek van ma erre ideje és energiája? Mészáros János személyes tapasztalatai szerint elsősorban a fiataloknak és a nyugdíjasoknak. A Stadion létesítményvezető-helyetteseként dolgozó túravezető, a Téry Ödön Turista Baráti Társaság elnöke úgy látja, a harminc és hatvan közötti korosztály az utóbbi években mintha kikopott volna az erdei ösvényekről, leszámítva a túrázást és az erdőjárást életformaként felfogó családokat. Az ő számukat bárki megbecsülheti, elég, ha azt vesszük számba, ismerőseink között hányan nevelik úgy a gyermekeiket, hogy az ember vendégségbe érkezik az erdőbe, és ott ennek megfelelően kell viselkedni is... De Mészáros János emlékszik egy középiskolai tanárra is, aki minden osztályával a négy év alatt végiggyalogolta a kéktúrát, és az erdei ösvényeken tartott rendhagyó órákkal alapozta meg diákjai nem mindennapi földrajzi és biológiai ismereteit. De ő már évekkel ezelőtt nyugdíjba ment.

A kéktúrát első alkalommal 2001 tavaszán futották végig, így csak tizenkilenc napig tartott az út, legalábbis a kihívásra elsőként vállalkozó miskolci Németh Csabának, aki extrém távokon induló ultramaratonistaként Európa-szerte ismert futó. (Tavalyelőtt például a 158 kilométeres Mont Blanc-kerülő verseny kétezres mezőnyében sikerült másodikként célba érnie.) "Hegymászóként, túravezetőként és futóként több mint harminc ország hegyeit ismertem meg, de a magyar kéktúra egyikhez sem hasonítható élményt adott" - mondja. Pedig semmilyen különleges kihívás nem volt benne, leszámítva a napi ötven-hetven kilométeres szakaszokra osztott távokat. Akkor mégis mitől volt emlékezetes? Például a kiskutyától, amelyik tizenöt kilométeren keresztül futott utána, a pincértől, aki (vesztére) fogadott vele, hogy nem tud hat adag tésztát megenni vacsorára, a vártól, ahol egyedül éjszakázott. Ami pedig a kihívásokat illeti, a Bükkben vihar után negyedóránként kellett a cipőjére tapadt félkilónyi sarat levakarni, a Mátrában kidőlt fatörzseket kerülgetett és elakadt erdészeti autót tologatott, a Vértesben talált alkalmi ismerőse pedig kitartó faggatás után sem árulta el, hol szedte a szatyrában illatozó gombát. A legemlékezetesebb kalandjai rendszerint esténként kezdődtek, amikor gőzölgő ruhájában betoppant a legközelebbi faluba, hogy szállást vagy útbaigazítást kérjen. Az, ahogyan az emberek a különös vándort fogadták, Németh Csabát visszavonhatatlanul a kéktúra rajongóvá tette.

Turistakresz Dobogókőn
Kocsis Zoltán Így már azt sem bánta, amikor a békéscsabai Szarvas Gábor két nappal rövidebb idő alatt lefutotta a távot.

Megálló Szilvásváradon
Bánhalmi János Éjszakai pecsét

A kéktúra kiindulópontja Írottkő-Kőszeg. A túrázók többnyire a közeli Velem valamelyik magánházában töltik az indulás előtti éjszakát, ami általában 2500-3000 forintba kerül. Az útvonal közepe Dobogókő, a Visegrád közelében járók ugyancsak 2500-3000 forintért találhatnak maguknak olcsó szállást, az erdei ösvényekhez közel eső büfében pedig 680 forintért kaphatnak kétfogásos menüt. A kéktúra keleti végállomását a hollóházi porcelángyár portája jelenti, ahol az utolsó igazoló pecsétet üthetik be füzetükbe. A túrázók kedvéért a gyári porta éjjel-nappal nyitva tart. A későn érkezőket a falu valamelyik magánszállásán már 1800 forintért befogadják éjszakára.

A legolcsóbban az úgynevezett kulcsosházakban lehet megszállni, ezek számát azonban a változatos tulajdonviszonyok miatt ma már csak becsülni lehet. A Tourinform-irodákban például egyáltalán nem tudnak ilyen lehetőségről, ott csupán panziókról és apartmanokról adnak felvilágosítást. A Magyar Természetbarát Szövetség helyi tagszervezetei összesen mintegy nyolcvan kulcsosházat tartanak számon, ezekben akár már 500 forintért is el lehet tölteni egy éjszakát, de a legdrágább szállás sem kerül többe 2200 forintnál.

Bár az erdei gyaloglásnál olcsóbb kikapcsolódást aligha találunk, az igazi természetjárók nem sajnálják a pénzt tartós és kényelmes bakancsra, vízálló ruhára és fagypont alatt is melegen tartó hálózsákra. A divatos sportüzletektől ódzkodó túrázók között ma is akad, aki szlovákiai mesterekkel készíttet kétrétegű (kivehető bélésű) túrabakancsot, melyet akár 10-15 éven át is hordhat, legfeljebb a sarok kopásait kell - sajnos a gyártás helyszínén - időről időre megcsináltatnia. (B. R.)

Országos Kéktúra

Írottkő-Hollóháza

Jelenlegi hossza: 1128,2 km

Nettó gyaloglás ideje (sík terepen négy kilométeres átlagsebességgel haladva,

Összegyűjtendő igazoló pecsétek száma: 173

Másfél millió lépés Európa szívében. Első leírása Országos Kék Út néven 1928-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem 1938-ig tartott.

Első országos bejárása 1938-ban volt Szent István-vándorlás néven. 1952-ben kék turistaútként hirdette meg bejárását a Budapesti Lokomotív Sportegyesület. A természetbarát szövetség 1961 óta tartja nyilván a távot teljesítőket. A kéktúra útvonalát sem a megyei bizottságok/szövetségek, sem egyéb szervezetek, illetve egyének nem változtathatják meg. Az esetleges ilyen irányú javaslatokat vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni. Az útvonal egyik "szerelmese", Pápics Péter István egyetemi évei közepén, 2005-ben készítette el erről saját honlapját, ma már rátette a Google Earth-ben megjeleníthető útvonalakat. 2007 elején regisztrálta a kektura.eu domén címet.