– A Polgár Alapítvány az Esélyekért 2007 végén alakult meg. Az a tőke, mellyel Polgár András az alapítványt létrehozta, magánembernek rengeteg, de egy ilyen sokrétű probléma kezeléséhez kevés – mondja Szőke Judit, az alapítvány igazgatója.

Áthidaló kölcsön

– Legfontosabbnak munkahelyteremtő tevékenységünket tartjuk, de a Raiffeisen Bankkal együttműködve létrehozott Áthidaló kölcsön program is elengedhetetlen ahhoz, hogy minél több, romákat támogató projekt legyen eredményes.

– Azoknak, akik EU-s pályázatot nyertek, de a pályázati pénzek nem érkeznek rendszeresen, vagy akiknek nincs meg a szükséges önrészük, vagy akiknek valamilyen áthidaló megoldásra van szükségük, kamatmentes kölcsönt biztosítunk.

Kiútprogram

– Elindítottuk a Szegények Bankja magyarországi adaptációját Kiútprogram néven. Tehetségmentő programmal is próbálkozunk: a futballal kezdtük, van egy futballakadémia-tervünk. A kiemelkedően tehetséges, ám szegény, szegregálódott, elzárt településen élő gyerekeket szeretnénk fölkarolni és segíteni.

A Polgár Alapítvány modellje sokban különbözik a többi civil szervezet gyakorlatától. A romáknak szóló programok többsége nem a foglalkoztatást, a közösségek önfenntartóvá válását, a megélhetés javítását célozza, hanem például a sokkal egyszerűbben megoldható képzéseket helyezi előtérbe.

Közös gondolkodás

Munkánk legjellemzőbb vonása, hogy próbálunk az érintettekkel együtt gondolkodni a lehetőségeken, és ha közösen megtaláljuk a reális célokat, az alapítvány szakemberei segítenek azok megvalósításában. Csak helyi kezdeményezésű fejlesztéseket segítünk megvalósítani: már működik az Igrici Kertészeti Szövetkezet, a szomszéd településen, Tiszekesziben a megvalósulás küszöbén áll a térkőüzem.

Kertészet Mezőcsáton

A mezőcsáti kistérségben kiválasztottak öt települést, ahol magas a romák aránya, lementek, és ott helyben arról kezdtek beszélgetni az emberekkel, szerintük mire lenne szükség ahhoz, hogy a helyzetük megváltozzon. Szinte mindenki azt válaszolta: munkahelyre lenne szükség, jó lenne, ha odatelepülne egy üzem, és ők munkát kapnának.

Igriciben például többen említették, hogy egy kertészetben szívesen dolgoznának, hiszen ebben a faluban a romák szeretik a földet, napszámosként sokan dolgoztak a mezőgazdaságban. Tiszakesziben, a szomszéd faluban egész másképp gondolkodtak az emberek, az ott élők az építőiparban dolgoztak, természetes, hogy egy olyan elképzelés körvonalazódott, ami az építéshez kapcsolódik: ők a térkőgyártásban látnak lehetőséget. Ahány település, annyiféle elképzelés.

Igriciben fél év alatt soksok beszélgetésből az az elképzelés körvonalazódott, hogy ide egy kertészet kellene. Nem mondtak nagy újdonságot, hisz csak a tőlük hallottakat öszszegezték: világossá vált, többen gondolkodnak hasonlóan a közösségben, sajátjuknak érezték az ötletet. Szerencsére a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnöke, Nótár Zoltán azonnal az élére állt a programnak. Uborkát kellene termeszteni, arra van kereslet (a konzervgyárak jelenleg külföldről szerzik be a csemegeuborkát, sokszor még Indiából is érkezik szállítmány). Uborkatermesztésre alkalmas a föld, és létezik olyan termelési mód – egy támrendszeres ültetvény –, amellyel meg lehet sokszorozni a termést.

Termőföld ingyen

Természetesen nem volt földjük. Polgár András vett öt hektár földet és azt adta ingyenesen bérbe a megalakított szövetkezetnek. A beruházási költségekre pedig kamatmentes kölcsönt vettek föl – az alapítvánnyal erre a célra kialakított hitelprogramon keresztül – egy kereskedelmi banktól. Tavaly már volt termés, eladták az uborkát a konzervgyárnak, és elkezdődött a hitel visszafizetése is.

A Pogár Alapítvány egyébként nemcsak a földművelés modern technológiájának megszerzésében segíti a roma szövetkezetet – így például a korszerű cseppadagolásos eljárás honosításában –, hanem a piackutatásban, az értékesítési lánc megszervezésében, sőt a marketingtevékenységben is. Hasonló módszerrel látnak hozzá a többi településen is termelészszervezéshez.