Az utcán járva olykor meghökkenünk HTTP://MKKP.HU/ A Nagymező utcában bogárrá alakult egy aknafedő, mert valaki néhány vonallal lábat, szemet és szárnyat rajzolt neki. A Vas utcában a nagymama festőhengerével nyomtak virágos csipkemintákat az aszfaltra. Kispesten, az Áchim András utcában meg néhány aszfaltdudort lényegítettek teknőscsaláddá az ott lakók.
Vidámító vizuális jelenségek ezek a városban. Egész más az indíttatásuk, mint a falfirkáknak, bár mindkettő street artnak, utcaművészetnek minősül. Ezek azonban nem csúfítanak. Van bennük szellem. Kreatív megnyilvánulások, amelyek egy vizuális poénnal akarnak mosolyt kelteni. Aszfaltviccek. A városi humor részei.
Folytathatjuk a példákat. Tavalyelőtt a budapesti közlekedési lámpák sárga jelzőfényeire ragasztottak valakik szemet és mosolygó szájat, s most is mindenfelé megtalálhatók még ezek a smilie-k. Ehhez hasonlatos, amikor a közlekedési táblák személytelen piktogramjait dekorálják, "hackelik" vagy egészen újakat találnak ki. A kék gyalogátkelő tábla emberkéjének pontfejét vicces matricával ragasztják le, s az arctalan jelből komikus kis alak lesz a fejcserével: földönkívüli, robot, zombi. A közlekedési tábla kicsit elveszti a komolyságát, de ettől még mindenki érti, mit jelent.
A matricaművészet egyébként is számos vicces alkotást terem. Léteznek Budapesten jellegzetes, sok helyen látható karakterfigurák, mint a pirítós, a szárnyas Trabant, a kismajom, a háromszög fejű róka. Főleg a belvárosban: kapukon, táblákon, de legnagyobb mennyiségben a romkocsmák falain találkozhatunk velük. Vannak ismert alkotói, alkotócsoportjai, például a háromszemű szörnyeket festő, rajzoló és kiragasztó "BudhaTomi", vagy az 1000% nevű társaság, amelyben a majmocskákat alkotó Stark Attila is dolgozik. Mindketten képzőművészeti egyetemet végeztek. BudhaTomit már a műkereskedelemben és a reklámiparban is jól jegyzik, Stark pedig a matricázáson kívül könyveket jelentet meg a saját rajzi világával. Jeleit újabban a politika is használja: a napokban John Emese ferencvárosi kampányfigurájaként láthattuk egy majmát.
Itt kell megemlíteni a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, melyre "Yoghurt" Gábor, az egyik street artos hívta fel a figyelmem. A "párt" székhelye s fő akcióterepe Szeged. Az MKKP önmagában megérne egy külön írást, mert legjobb képviselője annak a vizuális városi viccelődésnek, amiről e cikk szólni szeretne. A "párt" jellegzetes matricája, a kétfarkú kutya Budapesten is feltűnt, de poénjaival itt mégsem nagyon találkozni. Pedig jók. Meghökkentőek például a közlekedési táblák járdára festett és a valóságtól meglepően elhajlított álárnyékai. Meg a mimikri jelenséget produkáló postaláda: egy téglafalon lévő levélszekrény téglamintás tapétával bevonva. Vagy a falak repedéseihez, vakolathullásaihoz komponált festett és ragasztott figurák: mondjuk a légkalapácsos monguz, amely azt az illúziót kelti, mintha maga fejtené a vakolatot. És a vállalkozói álhirdetések a lámpaoszlopokon: Tóth Gábor csillagharcos, Lakatos Sanya kvantumfizikus, Perlaki Péter túlzásba vivő. Érdemes végignézni a párthonlapot, s műveiket figyelni az utcán.
Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Néhány hónapja Budapesten is működik egy hasonló indíttatású csapat, a Nemzetüdv Bizottság. Ők feliratokkal operálnak. Egy BKV-busz hátuljára például ezt az ajtókról ismert szót ragasztották: Tolni.
A street artot, amely alapjában véve városi gerillaműfaj, ma már cégek, intézmények is próbálják támogatni, s ezzel az imázsuk részévé tenni. A hivatalosan szervezett vidámító utcaművészeti jelenségek közé sorolhatjuk az elmúlt években látott műanyag teheneket is. De olyanokra gondolunk inkább mint, amit a T-Com és a Lát-Kép Egyesület szervezett a szürke, utcai kapcsolószekrények kidekorálására, az FKF Zrt. az utcai szemetesek művészi átalakítására, vagy az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. a parkolóórák kidekorálására. Születtek itt is jópofa ötletek, például Elvis-nyulas kapcsolószekrény, csókolózó kuka, tortaszeletet imitáló parkolójegy autómata. De ezek a kezdeményezések folytatás nélkül maradtak: nincsenek kint a kreatív parkolóórák, a kapcsolószekrények felületét reklámoknak adja el a telefonos cég, a művészi kukák pedig - miután a főváros magához ragadta az ügyüket - nem kerültek utcára, ma is ott porosodnak az FKF raktárában.
Hát, ez is vicces.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
Jobmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
