Az új budafoki víztorony

Népszabadság - Bánhalmi János

Fecskébe ugrottak két évvel ezelőtt magyar építészek, hogy laikus építészetrajongókat kalauzoljanak a budapesti gyógyfürdők legrejtettebb, földalatti bugyraiba. Talán épp valamelyik páragőzös fürdőcsarnokban született az ötlet: érdemes lenne egy teljes hónapot szentelni a termálvizeknek. A 15 települést, 65 helyszínt és 170 eseményt számláló rendezvény szervezői a hó végén boldogan summázták: 88 ezres látogatottságával a velencei biennále után a térség második legnagyobb, építészeti tematikájú fesztiváljává terebélyesedett egykori ötletük. Külföldi sztárépítészeket, biciklis kastélytúrákat, máskor nem látogatható ipari telepeket, meg nem épült épületeket felvonultató - az éves kulturális menetrendbe beépült - hónapjaik láttán úgy tűnt, nem tudnak hibázni. Mégis sikerült. Elfogadták főtámogatónak - a 22 milliós költségvetésből 10 milliót ígérő - építésügyért és építészetért felelős minisztériumot. A pénz sosem érkezett meg, amit az állami oldalon aláíró építésügyi főosztályvezető, Fegyverneki Sándor országos főépítész később "technikai malőrként" aposztrofált.

- Szerencsére nem a startmezőre csúsztunk vissza - zárja rövidre a fesztiválgazda, Bojár Iván András a múltidézést. Noha ebben az évben még korai lett volna megpróbálni a külföldi térhódítást, néhány héttel a kezdés előtt 30 település 155 eseménnyel iratkozott fel a változatos "étlapra", amelyen többek között a csepeli ivóvízkezelő mű és a Gellért-hegyi víztározó bejárása, a budafoki víztorony megmászása és az emberbarát építőanyagokat bemutató konferencia szerepel.

Igaz, a fesztiválok országában egyelőre nem sikerült főszponzort találniuk, a rengeteg reklámfelületet - plakátot, médiamegjelenést, több tízezer példányban kiadott programfüzetet - jelentő hónapra azért akadnak támogatók. Az idén a Víz, élet, építészet néven futó programsorozat két tematikus egységre koncentrál: körbejárja a Dunában mint városszervező és építészetgeneráló jelenségben rejlő lehetőségeket, tiszta lapként értelmezi a zsúfolt autóutakkal leválasztott rakpart nem épp csalogató szakaszát, mondván, innen bőven lehet fejlődni. A Budapest mint Duna-főváros kérdéskörön kívül a szakmai berkekben már agyonbeszélt lehetőségre, az egyelőre alig kihasznált termálvizek problematikájára fókuszálnának.

- Az édesvizek Kuvaitja lehetne Magyarország és Budapest is. Vízalapúvá válhatna az életünk, felbecsülhetetlen kincsünkre alapozva megoldhatnánk környezetünk hűtésének és fűtésének problémáját - állítja a fesztiválgazda, és hozzáteszi, az építészet már megválaszolta az ide vonatkozó szakmai kérdéseket, már csak élni kellene a technikai bravúrokkal. Ami a szomszédos Ausztria geotermikus energiát használó farmerének, Hansi bácsinak már sikerült.

Az Építészet Hónapja a Budapesten ma rendezett Dunalog konferenciával kezdődik. A Bonyhádot, Salgótarjánt, Győrt, Egert, Pécset, Siófokot is helyszínei közt tudó eseménysorozat központjául októbertől a Petőfi Sándor utcában (a Budapesti Építész Kamara égisze alatt) október elsején megnyíló, FUGA Budapesti Építészeti Központ szolgál.