Egy igazán áramtakarékos mosógép

Bánhalmi János

A jobb energiaosztályba tartozó mosó-, szárító- és mosogatógépekkel, hűtőszekrényekkel, légkondikkal, sütőkkel és fényforrásokkal átlagosan 20–65 százaléknyi energiát lehet megtakarítani. Magyarországon 1999 és 2000 óta kötelező a felsorolt termékeken az EU-szabványos energiacímke használata, de tíz év nem volt elég idő ahhoz, hogy megtanuljuk értelmezni, az egyértelműnek egyébként csak részben nevezhető táblázatot.

A helyzet persze javult, hiszen az áram áremelkedése miatt már a magyarok is tudatosan választják az energiatakarékos termékeket. Nem mindig voltunk ilyen felvilágosultak: egy 2001-ben készült felmérés még azt mutatta, hogy a magyarok kétharmadát egyáltalán nem érdekli az EU-szabványos energiacímke. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata 2005-ben azt vizsgálta, hogy az üzletekben mindenhol elhelyezik-e a készülékeken ezt a tájékoztatót, s az akkori adatok korántsem voltak szívderítőek: akkor a légkondicionálók hetven, a villanytűzhelyek 25, míg egyéb termékek esetében 10–15 százalék volt azon darabok aránya, amelyek esetében nem találtak ilyet. Ma már kevés kivételtől eltekintve minden csomagoláson megtalálható ez a tájékoztató jelzés, az azonban még mindig előfordul, hogy nem a legjobban látható helyre helyezik el. De arra is van példa, hogy az adatokat biankótáblázatba írják be, amely aztán olvashatatlanná válik, így nem tölti be a funkcióját.

Az értelmezéshez jó tudni: az energiahatékonyság megállapításának alapja, hogy normál, 60 fokos programnál egy kiló ruha kimosásához mennyi áramot használ fel a készülék. Az A osztály a leghatékonyabb energiaosztály – ennyit tud az átlag magyar a címkén található jelzésekből. Azt már kevésbé, hogy egy B osztályú készülék harminc, egy C pedig 65 százalékkal fogyaszt több áramot, mint az A osztályúak. Ráadásul a technológiai fejlődés miatt ma már az A osztályon belül is vannak A+ és A++ jelölések is.

Az energiacímkén több fontos adat található meg: a készülék típusszáma, az éves energiafogyasztása – utóbbit éves ötszáz órás használattal, teljes terhelés mellett számolják ki –, a teljesítménye, a zajszintje és például mosógépeknél a tisztítás hatékonysága, valamint az egy programra jutó vízfogyasztása is kiderül. Mindez azért lényeges, mert bár az energiaosztály is fontos, a különböző méretű készülékek fogyasztása eltérő, tehát érdemes a számadatokat is tanulmányozni, mielőtt a vásárló dönt egy termék mellett. Fontos tényező a vízfogyasztás is, egy korszerűbb mosógéppel tíz év alatt ötven köbméter vizet takaríthatunk meg, ami egy átlagos háztartás csaknem egyéves vízfogyasztása.

A hűtő vagy épp a légkondi esetében a zajszint is fontos lehet, noha arról a címke alapján is csak hozzávetőleges adatot kaphatunk: kevés ember tudja a gyakorlatban is használható információra váltani a decibelben megadott értékeket. Pedig egy hűtő esetében a zajos készülék akkor is az őrületbe kergeti a tulajdonost, ha tudja, hogy energiatakarékos készüléket választott. Általánosságban elmondható, hogy 60 decibel fölött kifejezetten zajosnak számít egy készülék.

Karácsonyiajándék-vásárláskor érdemes egy kis időt szánni a címkék tanulmányozására, hogy családtagjaink, rokonaink akkor is örüljenek majd az ajándéknak, ha megjön a villanyszámla.