A VÉSZ védelme alatt

Népszabadság - Móricz Simon

Magánkerítést lehet bontani, privát hotelből elvihető mindenféle berendezési tárgy és felszerelés, az APEH Váci úti irodaháza elé azonban tilos építőanyagot rakodni. A rendőrség legalábbis csak az utóbbi esetben lépett közbe, holott a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége az elmúlt hónapokban tucatnyi figyelmeztető demonstrációt hajtott végre országszerte.

Kedden egy hévízi szállodában rendeztek "tulajdonvisszaszerzési akciót", amelynek keretében hárommillió forint értékben szereltek le és vittek el berendezési tárgyakat. Egy nappal később a kis- és közepes építőipari vállalkozók nevében hordtak téglát az adóhatóság fővárosi székházának bejáratához, hogy tiltakozzanak azon vállalkozókat sújtó adók ellen, amelyeket azért nem tudnak megfizetni, mivel őket sem fizetik ki. A természetben lerótt adóval azonban átlépték a tűréshatárt.

- A magyar vállalkozók többsége saját vagyonával száll be az üzletbe. Adósságainak fedezete pedig a család vagyona, többnyire a háza. A bedőlő cégek és hitelek, illetve az otthonvesztés közötti távolság meglepően kicsi - magyarázza a VÉSZ szerepvállalását Éliás Ádám elnök.

A több mint száz civil szervezetet tömörítő "Otthonvédő társadalmi egyesülés" szerint a lakhatás lehetőségének elvesztése az a határ, amit nem szabad átlépni. Ezért a kilakoltatások leállítását követelik. Ha tehetik, meg is akadályozzák, hogy bárki elveszítse a lakását.

Számításaik szerint a 750 ezer devizahiteles mellett csaknem 720 ezer díjhátralékos feje felett függ pallos. A bedőlő hitelek emelkedő számát már a bankok sem tagadják, a közműszámlák miatt bajba kerülőkről azonban kevesebb szó esik, miközben a szociális fórumnak 210 ezer olyan esetről van tudomása, ahol a tartozás már meghaladta a félmillió forintot, és a lakóknak esélyük sincs a tartozás rendezésére.

- Két eszköz van a kezünkben - jelenti ki Simó Endre, az otthonvédő mozgalomhoz csatlakozó Magyar Szociális Fórum egyik szervezője -, a politikai és a fizikai. Az első jegyében levélben fordultak Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, aki válaszában a szociális minisztériumhoz irányította és türelemre intette az otthonvédőket. Simó úgy véli: már nincs mire várni. Ezért csatlakoztak a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) által áprilisban meghirdetett mozgalomhoz, amely gyorsreagálású önvédelmi zónák létrehozására szólított fel.

Egy hónap alatt több száz otthonvédő csoport alakult országszerte - például Szerencsen, Zalaegerszegen, Győrben, Szolnokon, Budapest XI. és XV. kerületében. A zónák az egymást megismerni és segíteni akaró emberek szabad, önszerveződő területi közösségei, amelyekhez mindenki csatlakozhat - olvasható a zónák 12 pontjában. Elsőrendű feladatuk az önvédelem megszervezése, a gyors reagálást a riadóláncszerű mozgósítás biztosítja - magyarázza Éliás, aki szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is kirakjanak az otthonából. A kilakoltatást végzőktől sem fogadható el ez az érv, hogy csak a munkájukat végzik.

A VÉSZ elnöke állítja: nem állnak kapcsolatban párttal. - Mindkét oldallal vannak közös gondolataink, de egyik táborába sem tartozunk - mondja. - Számunkra a társadalmi szolidaritás, a kisebbségek védelme és a kizsákmányolással szembeni fellépés, illetve a nemzeti sors vállalása, a nemzeti karakter megőrzése egyaránt fontos. De mindezeknél fontosabb az ember védelme. A bajbajutottak az utolsó fillérükig megpróbálnak helytállni. Így nem tartanak attól, hogy akcióik a fizetés megtagadására ösztönöznék az adósokat. Az otthonvédők minden hozzájuk fordulónak segítenek. Két feltételük van: jogszerűen lakjon az ingatlanban, s ez legyen az egyetlen otthona.

Ennek némileg ellentmond Zsigai Klára esete. A győri aszszonyt a VÉSZ aktivistáinak tiltakozása ellenére kilakoltatták szülei egykori szolgálati lakásából, ahol férjével több mint egy évtizede jogcím nélkül lakott. (A lakást édesanyja kapta a házfelügyelői munkakörhöz, ám munkaviszonya megszűnése után erre már nem volt jogcímük.)

- Az embereknek ki kell állniuk magukért, ha a politika nem teszi meg értük. S az ellenállást mindaddig kell folytatni, amíg politikai megegyezés nem születik a kérdésben - hangsúlyozza Simó Endre, aki szerint nem kívánnak ördöngösséget. Ezt bizonyítja Pintér Zsuzsanna esete is. A kétgyermekes asszony tavaly januárban vett fel 4,6 millió forintot egy 80 négyzetméteres ház megvételéhez. Ingatlanértékesítéssel foglalkozó vállalkozása azonban ősszel csődbe ment, így képtelen volt tovább fizetni a duplájára emelkedett törlesztőrészletet. Három hónap múltán a bank felmondta a szerződést, újabb három hónap múltán megbízást adott a ház elárverezésére. Az asszony ekkor a VÉSZ-hez fordult, amely levélben kereste meg a pénzintézetet. Sikerült megoldást találniuk. A ház tulajdonjoga a bankra száll, de a család bérlőként az ingatlanban maradhat.

Éliás Ádámot, a VÉSZ vezetőjét szerdán előállították a rendőrök azt követően, hogy aktivistáival tiltakozásul "természetben fizetett" az APEH-nak azoknak az építőipari kis- és közepes vállalkozóknak a nevében, akik képtelenek hozzájutni az elvégzett munkájukért járó pénzekhez, és így nem tudnak adót fizetni. A Magyar Nemzet Online tudósítása szerint a VÉSZ 30-40 aktivistája délelőtt tízkor jelent meg az APEH székháza előtt egy teherautóval, amelyről bontott téglát, ajtókat, ablakokat és zsaluzáshoz használt anyagokat rakodtak le. A három köbméterre tehető építőanyag lepakolása után az illetékes adóhatósági vezetőnek megpróbálták átadni a rakományt adótartozásaik fejében. A rendőrök az akció végén, 11 óra 15 perc körül jelentek meg. Éliás Ádám ekkor befejezettnek nyilvánította a demonstrációt. Ezt követően előállították a XIII. kerületi kapitányságra, ahonnan a délután folyamán elengedték.

Kapcsolódó cikkek: Nevetnivaló tragikomédia ... | A Fidex is szarik a kilakoltatottakra | Válságalap a családoknak? | Új társadalmi rend: a netokrácia | Az a híres Cotignac ..!