belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

A világhálón is fizetős lehet a minőségi tartalom

A kiadók jogos érdekeit sérti az internetes újságok ingyenessége

Megoldást kell találni arra, hogy az igényes tartalmat előállító médiacégek az interneten közzétett anyagaik után is direkt bevételekhez jussanak – vetette fel a közelmúltban Mihók Attila, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatója. A piaci elemző szerint ennek lehetősége attól is függ, mennyire képesek megerősödni az online tartalom szolgáltatói.

Pintér Attila| Népszabadság| 2010. január 2. |36 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

]{entaur | 2010. január 4. | 05:38:54

FOLYTATAS


Sajnalattal latom, hogy a Nepszabadsag is kezd olyanna valni, mint anno kedvenc partom, az SzDSz. Azok sem mertek kiallni az altaluk kepviselt elvek mellett, mert hogy azok eppen nem voltak nepszeruek, aztan gyavasagbol, szamitasbol szepen addig toketlenkedtek (jobb szot most erre nem talalok), amig azok is otthagytak oket, akik addig hittek bennuk, tamogattak oket.

Ugyanitt tartunk most a Nepszabadsaggal is, balra neha-neha ut egyet, jobbra meg meg annyit sem, de gondosan vigyazva, hogy nehogy valakinek a tyukszemere taposson. A Hir szent, a Velemeny szabad — ugye, ismeros? Ma mar ennek nyomat sem latom egykori kedvenc lapomon. Lehet, nem lesz konnyu, ha a Fidesz atveszi a hatalmat az orszagban, de naivitas azt gondolniuk, hogy a mostani torleszkedesukkel barmit is javithatnak helyzetukon. Legalabb legyenek becsuletesek, higgyenek abban, hogy a sajto szabad, es a nyilvanossag meg fogja Onoket vedeni, mert ha Onok sem hisznek az olvasoikban, a nyilvanossag erejeben, akkor az olvasoik sem fognak Onokben, Onoknek hinni.


Ja, es hogy ez az egesz mikeppen jon ide?
Ugy gondolom, az elmult evekben ekszenvedett jelentos peldanyszamcsokkenesert a fentebb leirt jelensegek a felelosek. Nem, nem az internet, hiszen csak eleg a Blikk peldanyszamat megnezni, amely nem kovette a Nepszabadsag meredek zuhanasat.


Udvozlettel

Kentaur

]{entaur | 2010. január 4. | 05:38:26

Kedves Mihok ur, mint a Nepszabadsag kiadojanak egyik vezetoje!


Egyebkent nem ertem a sirast. Mi tartja vissza a nolt vagy barnelyik lap kiadojat, hogy fizetosse tegye az elerhetest? Az MTI megoldotta, a Kreativ megoldotta, nem egy bonyolult dolog technikailag. Ja, akkor a hirdetok elmaradnanak? Ez igaz.

Esetleg az nem merult fel, hogy vehetnenek fel korrektorokat, szerkesztoket, javitani a minoseget? Esetleg némileg emelhetnek az ujsagiroikkal szembeni elvarasokat is.

Mihok ur, segitsen mar, mert en nem emlekszem: mikor jelent meg a Nepszabadsagban oknyomozo ripot (elsokent) mondjuk 100 millios ertekhatar feletti sikkasztasos vagy adocsalasi, eleve, barmilyen gazdasagi bunugyrol? Vagy ilyenek mar nem is leteznek, igy nincs is mirol irniuk ezen temakban? Mint az orszag vezeto napilapjatol, azt varnank, hogy nem az esemenyek es az MTI utan kullogjanak, hanem Onok boritsak eloszor a bilit, legyen az politikai skandallum, hivatali hatalommal valo visszaeles, vagy tobbmillios gazdasagi buncselekmeny. Talan meg kellene keresni az oreg Szucsot a valamikori Kurirtol, hatha kicsit fel tudna razni az eltespedt es mind "bulvarosabb" tarsasagot.

Sajnalattal latom, hogy a Nepszabadsag is kezd olyanna valni, mint anno kedvenc partom, az SzDSz. Azok sem mertek kiallni az altaluk kepviselt elvek mellett, mert hogy azok eppen nem voltak nepszeruek, aztan gyavasagbol, szamitasbol szepen addig toketlenkedtek (jobb szot most erre nem talalok), amig azok is otthagytak oket, akik

]{entaur | 2010. január 4. | 05:13:02

vakablak | 2010. január 2. | 20:36:29

"Az egyetlen, aminek nem szabad sohasem megtörténnie, az a szolgáltatón keresztül magába az internet-szolgáltatás árába beépített, s így kötelezően fizetett univerzális tartalom-flat-rate. Nyilván ez volna a Rigniernek és egyéb nagy kiadóknak a lucskos álma: minden struktúra és minden minőségi elvárás marad a régiben, csak elkezd dőlni a lé az internet-használóktól, azaz rövidesen mindenkitől."


Pedig sajnos ezt szeretnek. Hogy is van a szorakozohelyeken tartott televiziok, radiok utan kotelezoen fizetendo dijjal? Vagy a kotelezo TV dijjal, meg ha csak DVD-ket nezegetsz rajta, akkor is? (Letezik meg ez?)
Es van is mar egy ilyen model szerint mukodo gittegyletunk, az Artisjus altal megtamogatott MAHASZ.

Esetleg meg abban remenykedhetunk, hogy ha ezek a trogerek osszeallnak kartellba, es hirtelen nem lesz mas ajanlat a piacon, csak az altaluk megalmodott vegyesfelvagott, akkor az EU jol feneken billenti majd oket.

Fidesz SS | 2010. január 3. | 23:47:46

Ezek a kapitalisták képtelenek haladnia korral, tudomásul kell venni ahogy a technológia fejlődik a társadalom is demokratizálódik ez ellen meg nem sokat lehet tenni max jó kis diktatúra pl mind kinában kommunista kapitalizmus:)

sronti | 2010. január 3. | 15:07:56

A flat tarifa nem menne át az EU-szűrőn, másképp meg több bevételt vesztenének a tartalomszolgáltatók, mint amennyit az előfizetésből nyernének. A reklám a nyomtatott verzióban is nagyobb bevételt jelent, mint az újság ára. Ha marad ingyenes alternatíva, a többség akkor is azt fogja választani, ha a színvonal valamivel alacsonyabb, ha pedig a színvonal azonos, akkor pedig a döntő többség marad ennél. Nehezen elképzelhető, hogy az ingyenes tartalomszolgáltatást betiltják. Szóval bevételeket kell találni, blogokat kell integrálni, alapítványokat kell keresni, még több olyan újság lesz, ami csak pártlapként maradhat fenn, nekünk olvasóknak pedig egyre jobb lesz. A nyomtatott lapoknál érdemes számolni az elektronikus olvasók előretörésével, amelyek mobilinternettel felszerelve végleg ellehetetlenítik majd a nyomtatott sajtót, már csak azért is, mert a nyomtatott napilapok már így is lehetőségeik határán vannak, újabb olvasók vesztése fenntarthatatlanná teszi a működést, a színvonal zuhanásához vezet, ami újabb olvasóvesztést eredményez stb. Ennek lesznek előnyei és hátrányai is, de egyelőre több előnyt látok, mint hátrányt.

hegyaljai | 2010. január 3. | 12:12:41

Én azért nem fizetek elő az MTI-re, mert az fél-,kettő, vagy tizenkét óra múlva elérhető valamelyik napilap, hetilap honlapján ingyen. Akkor ez hogyan működne a Mihók úr féle modellben? Aztán van ugye az MTI-nek több ingyenes szolgáltatása, mint OTS Közlemények, OS Közlemények, önkormányzati Sajtószolgálat. Ezeket lehet, hogy sokan nem tekintik minőségi tartalomnak, de legalább tudjuk, hogy ki tájékoztat, kinek a véleményét látjuk, ki akar bennünket félrevezetni. Az itt információt közlők száma többszöröse annak, mint a nyomtatott és elektronikus sajtó valamint az MTI összes munkatársa együtt. Pártok, önkormányzatok, civil szervezetek. Ha fizetőssé teszik a napi-, hetilapok online tartalmát én a várható nagyszámú illegális utánközlő mellett itt tervezek tájékozódni. Tudom kicsit macerásabb, de fizetni azt nem készülök senkinek. A saját szakmám ügyeiről eddig is a blogok és a fórumok nyújtottak többet, mint a tartalomszolgáltatók.

gerald | 2010. január 3. | 12:04:18

Csomagold be termékedet. Lásd például iSlate. Szokj le a közpénzekről. Szerzői jogdíjas internetelérés Állami tettestárs segítségével? Ők majd hoznak ilyen törvényeket csak nyalni kel az ügyeletes állampártnak? Szabad sajtó, negyedik hatalmiág még meddig tudtok lezülleni? Szabad társadalomban ez a piac dolga és rengeteg fejlesztés és új munkalehetőség eredménye. És bármennyire hihetetlen Jó Újság! Ja ahhoz meg új-tartalomiparos újságíró! Pedig már sokan vannak. Foglalkoztasd őket!
A piacon megmérettél kevésnek találtattál. Jöjjön a legtutibb lenyúlás modell a politikai segítségével?

brinas | 2010. január 3. | 11:06:09

Na és ki fogja eldönteni,mi a minőségi tartalom? A netre eleve csak minőségi tartalmakat szabadna feltölteni,teljesen ingyen,mint ahogy pl. a BBC. adásaiért sem kell fizetnünk!

chmtx | 2010. január 3. | 10:45:01

"A nagy tartalomszolgáltatók összeállva igenis mondhatják, hogy pénzt kérnek bizonyos prémiumtartalmakért"

Csodálatos lenne egyszerre feljelenteni az összes nagy tartalomszolgáltatót kartellesedés miatt...

Csutak | 2010. január 3. | 08:22:37

Teljesen jogos, hiszen a reklámbevételek a költségeket biztosan nem fedezhetik teljesen (választási időszakot leszámítva). Fizessen a "minőségi" tartamért a UPC meg az egyéb szolgáltató, akik amúgy is zsírosra keresik magukat.

irriga | 2010. január 3. | 08:07:06

Ha fizetni kell, akkor jöjjön a papíros.
Egyébként jön is.

irriga | 2010. január 3. | 08:06:18

szájkosár.törvény | 2010. január 2. | 20:22:05

Szerintem az itteni "trollok" kifejetten hasznosak.
Jót lehet rajruk mulatni, egyben a társadalom alkotóit is megismeri az ember.

Végvári | 2010. január 3. | 05:44:22

miért a népszabi minőséginek tartja magát???réteg újság réteg embereknek,ezt abszolult nem nevezném minőségnek.

dubitandum | 2010. január 3. | 04:43:44

Ez a minőségi tartalom egy szakmai babona. A szabad mezőből mindenki megtalálja a magának valót. Ha a mező egy részét elzárják, legel a maraDÉKON.Vagy külföldi ingyenes forrásokat keres magának. Minőségi fizetőképes igénye annak van, aki ezekből a közleményekből dolgozik, ettől függ a megélhetése. Nekem eszembe sincs az MTI fizetős szolgáltatásait igénybe venni. Ha egy hír lényegét tudom tőlük, a többit úgyis megtalálom máshol.

evanagyi | 2010. január 3. | 02:23:25

Hany bort akarnak meg lehuzni rolunk? Szerintem egyaltalan, hogy hozzaferjunk az internethez tetemes osszeget fizetunk.
Ez a felvetes talan akkor allna meg a helyet, mikor az internetszolgaltatas mar lefedi az egesz vilagot ingyen, lakasokban es kozteruleten. Igy elkepzelhetonek tartom, hogy egyes szolgaltatasokert, mint egy tv-adas, vagy ujsagolvas, kulon kelljen valamennyit fizetni. Eleg bonyolult a megszervezhetosege a dolognak szerintem.

egymegegy | 2010. január 2. | 23:44:20

"...szóba jöhetne a világhálón is a kábeltévészerű üzleti modell..."

Pár évvel ezelőtt az akkor még monopól helyzetben lévő kábel szolgáltatóm, levélben közölte, hogy nagyon szerencsés vagyok mert, eztán plusz díj fizetése ellenében (a HBO mozicsatornák mintájára) elérhetővé tesz számomra egy új Sport csatornát. Egy kicsit sem érdekelt a dolog, a levél ment a szemétbe és kész, Valószínűleg sokan mások is így tehettek, mert egy évvel később újabb levél, amiben közölte a szolgáltató, hogy a nagy "sikerre tekintettel", berakta a Sport csatornát az alap választékba és beépítette az árát is a csomagárba... Mind a tartalom, mind a stílus nagyon dühített és 2 évvel később amikor lett alternatív szolgáltató, búcsút is vettem tőlük!
Az internetben az a jó, hogy itt mindig, minden téren van alternatíva... lehet próbálkozni a papíron jó, üzleti modellekkel, én (és mindenki más is) meg a "lábával" szavaz majd. Ma a mobil internet világában, még a szolgáltatón keresztül sem tud már megfogni, mert majd kötök mobil szerződést, osztrák, román, piréz szolgáltatóval és nyalják ki! :)

Zolizoli | 2010. január 2. | 23:40:46

A webaudit-számok azt mutatják, hogy azok az online tartalmak - Blikk, Story... - amelyek printben is jól fogynak, nagy látogatottságot generálnak a neten is. Ezek egyértelműen a tévé által generált celebekről szólnak.
A minőséginek mondott újságcikkek iránt csökkent az érdeklődés, mert ugyan mi a túróért érdekelné azokat a tömegeket a BUX-index állása, akiknek husz forintja se marad hó végére? Mi a fenét kezd a Népszabi szinikritikáival az, aki utoljára tiz éve volt szinházban? kétezer az olcsóbb jegy, kettőnek már négyezer, nem telik rá. Miután az életlehetőségei a társadalom jelentős részének beszűkültek, - a középosztály hihetetlen sebességgel csúszik lefelé... - ez együttjár az érdeklődés beszűkülésével is. Nemcsak az információhordozók változtak meg, de a társadalmi összetétel is - hiába papolják, hogy műveltnek, képzettnek stb. kell lenni, minimálbérből, pedagógusbérből ez megvalósíthatatlan.
Teljességgel kizárt, hogy tömegek fizessenek online tartalmakért.
A szűk rétegeknek meg eddig is voltak fizetős lapok Magyarországon is, pl. Kreativ. Kiváncsi lennék, hogy a tehetős olvasói réteggel rendelkező Kreativ - a print lap ára is 4000 körül van... - vajon hány fizetős olvasót tudott szerezni? Esetükben a pénzhiány nem lehet ok. Minőségi tartalom is van úgyahogy. És működik a fizetős modell?

ImreS | 2010. január 2. | 23:22:03

Határozottan izgalmas kérdést vet fel az igazgató. Viszont én úgy gondolom, hogy a jövő útja nem az általa vázolt modell.
Tudom, hogy az előfizetői díjak kiesése súlyos érvágás a médiumoknak, de azt is tudomásul kell venni, hogy az a médium amelyik fizetőssé teszi portálját, meghal.
Ez ellen lehet ágálni, lehet szövetkezni.... megítélésem szerint eredménytelen vállalkozás.
Azért néhány szempontot érdemes figyelembe venni, mielőtt az ingyenes tartalomszolgáltatás megszüntetése mellett tennénk le a voksunkat. Manapság a kiadók költségeinek jelentős százalékát teszik ki a nyomdai és terjesztési költségek.
Ne feledjük, ezen költségek megszűnése (minimálisra zsugorodása) az előállítás költségét nagy mértékben csökkenti.
Ja, hogy a kiadóknak közben folyamatosan a reklámbevételek biztosítésa érdekében sokkal több munkájuk lesz, mint eddig?
Ez természetes folyamat. Csodálom (illetve nem csodálom), hogy a riportban szereplő igazgató képtelen alkalmazkodni a piac követelményeihez.
A tisztelt igazgató egy dologban biztos lehet. Ahogy az egész világon általános jelenség, úgy Magyarországon is, hogy az Internet tartalomszolgáltatói által bevezetendő díjfizetési kötelezettség az adott szolgáltató halálát jelenti.
A magyarázat egyszerű. Ha ő pénzért adja, akkor - tekintettel arra, hogy tartalomszolgáltató bárki lehet - az internetes közösség máshová megy.
Ez ilyen egyszerű.
Persze értem én az aggodalmát, hiszen ebben az ínséges időkben a szoci állami apanázs apad.

nagy_a_jólét | 2010. január 2. | 23:08:01

Megmondom mi lenne ha fizetős lenne a nol. Mégha csak 10 forintot kéne fizetni naponta, de hitelkártyával lehetne regisztrálni, kb a 10%-ra esik vissza az olvasottság, mert az átlagembernek egyszerűen elege van hogy akármit csinál csak fizet, fizet és fizet. Az életszínvonala meg romlik, romlik, és romlik. Mégkevesebb ember informálódna, és mégkevésbé lennének az emberek naprakészek, pedig így sincs fogalma a legtöbb embernek a világ történéseiről.

Facebook nevű amerikai közösségi oldalon is felröppentették hogy legyen fizetős, majd alakult egy csoport, akik szerint ha fizetős lesz, ők fel nem mennek többet facebook-ra. Egy hét alatt 4 millióan csatlakoztak a csoporthoz, majd a készítők rájöttek hogy ez hülye ötlet volt, így hamar el is vetették, a csoport így meg is szűnt. Az emberek egyszerűen NEM akarnak fizetni az internetes tartalomért. (ezért olyan népszerűen az ingyenes pornóoldalak a fizetősekkel szemben)

Toleranciahorror | 2010. január 2. | 23:03:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

minime | 2010. január 2. | 22:17:30

teljesen nevetséges... hírekért nem lehet pénzt kérni. max valamiféle elemzésekért, meg vélemény rovatért, de arra meg hányan fizetnének elő? angol nyelvterületen még esetleg össze lehet vadászni elég embert, de egy ilyen kis nyelven, mint a magyar tuti nem.

Polemius | 2010. január 2. | 22:13:00

Az átalánydíjas, hozzáférésbe épített sarc lenne csak igazán a minőség halála! Mert ugye, akkor bármilyen szemetet gyárthatnak, megkapják a fizetésüket. (Ugyanez igaz bármilyen más "termékre", pl. zene.)

Egyébként évek óta mantrázzák ezek a dinoszauruszok, hogy fizetős tartalmaké a jövő. Bár a gyakorlat egyre inkább az ellenkezőjét mutatja.
De tessék csak zárt, fizetős netes újságokat csinálni. Mi lesz az eredménye?

Esetleg áttevődik az "amatőr" szférába a hírközlés, az elemzések, miegymás. Már így is nagyon sok információ például blogokból származik (akár szorosan vett, akár mikroblog, vagy más forma).
Mit veszthetünk? A profi fotókat? A profi elemzéseket? Sok "amatőr" is hozza azt a színvonalat. Ráadásul sokszínűséget kapunk helyette, több független forrást, több nézőpontot, nyitottságot.

A dinoszauruszok meg majd szépek kihalnak.

Mandos kutyája | 2010. január 2. | 21:49:40

Tisztelt vakablak! Valószínűleg igaza van - nekik az lenne a legjobb, ha ugyanúgy fizetni kellene nekik minden netelőfizetésnél, mint az ArtisJusnak az üres cd-k kapcsán..
De a netezők többsége nem a hírportálakat nézi, hanem iwiw-et, blogokat, hobbioldalakat..
Mi alapján osztanának lét?
Vagy Nagy Testvér mindent lát? Kína forever?? (s figyelnék, hogy ki kattint az rpg.hu-ra és ki a femforgacs.hu-ra?)
Nem tetszik ez nekem..
+ Tegyék fizetőssé a nagyobb újságok honlapjait - mi lesz az eredmény?
a) Fellendül a labancinfó nézettsége..
b) letorrentezi az ember..
c) keresi a jólelkű blogírókat, akik beszkennelik, átmásolják a fizetős tartalmakat..
Ácsi, a net nem erről szól..
A cd-formátum is ezért haldoklik, egyszerűen túl nagy pénzt akartak róla lehúzni..

picihopi | 2010. január 2. | 21:16:09

És mi a helyzet a külföldi online hírszolgálatókkal...? Azokra, hogyan fizethetnénk elő?!

szájkosár.törvény | 2010. január 2. | 21:02:46

Szerintem komszomolnak igaza van, ha pl. a nol fizetős lenne, sokan hamar megtalálnák azokat a "még ingyenes" blogírókat, akiknek adnak a véleményére, stílusára és őket olvasnák.

Ezek a blogírók pedig vidáman eltartanák a blogjukat a látogatóforgalom adatai kapcsán befolyt reklámbevételekből. Azaz a "régi" modell kikoptatása szerintem kivtelezhetetlen. Maximum az internetes reklám betiltásával megoldható. :))

vakablak | 2010. január 2. | 20:41:26

zerohunter kommentezőtárs az illusztráció a 2-es szám alatt tárgyalt problémára. :)

zerohunter | 2010. január 2. | 20:40:01

Akkor ez lesz az internetes napilapok halála. Én biztos nem fogok fizetni értük! Nekem elég txt szintű hírszolgáltatás is!

vakablak | 2010. január 2. | 20:36:53

A második lehetséges probléma, hogy én még azt sem látom, hogy tényleg lehet-e konvertálni napjaink ingyenességre építő internetes olvasási szokásait a fizetős modellre. Én ezt úgy ismerem, hogy ha valami akár csak egy fillérbe kerül, annak minőségétől függetlenül a legtöbben felé se néznek többször az életben. Jó dolgokkal ugyanis tele a világ. Igaz, lehet, hogy ANNYIRA jó dolgokat mégsem találunk (ezen lehet vitatkozni a sajtó mai állapotát tekintve), de nem, nem és harmadszor is nem: a fogyasztó nem fizet, inkább a szokásain változtat, az ízlésén, vagy az igényességén.

A harmadik baj pedig lehet az, hogy ha és amennyiben kialakulnak a fizetős „premium” tartalmak, nem jutnak-e ezek is hasonló sorsra, mint a filmek és a zenék. A premium sajtótermékek terén ugyan ma még nem jellemző (bár én ilyenre is tudok példát), de ami digitálisan lemásolható és pénzbe kerül, azt igen hamar másolni és megosztani is fogják.

picihopi | 2010. január 2. | 20:36:31

Irriga... csinálj jobbat! :)
Majd írd meg kommentbe, ide a NOL-ra!, hogy milyen minőségi napilapot készítettél...
A politikai irányultságot nem kell, arra úgyis rájövünk... ha pedig független szeretnél maradni, sok sikert az ötös lottóhoz! :P

vakablak | 2010. január 2. | 20:36:29

Az egyetlen, aminek nem szabad sohasem megtörténnie, az a szolgáltatón keresztül magába az internet-szolgáltatás árába beépített, s így kötelezően fizetett univerzális tartalom-flat-rate. Nyilván ez volna a Rigniernek és egyéb nagy kiadóknak a lucskos álma: minden struktúra és minden minőségi elvárás marad a régiben, csak elkezd dőlni a lé az internet-használóktól, azaz rövidesen mindenkitől.

A Mihók által vázolt egyik lehetőség („az internetszolgáltató oldalán ikszeljük majd be, melyik prémiumtartalmakra akarunk előfizetni, s ennek díja aztán megjelenik a havi internetszámlánkban”) elvben egész jó, de van ezzel is egy pár probléma.

Az első, hogy ebből hamarosan olyan csomagokat horgolna össze minden ISP, mint most a kábeltévé-szolgáltató: én csak 2-3 csatornát akarnék, de muszáj megvennem a szaros csomagját, amiben van másik 40, s ezeket sohasem nézném. Mégis, tetszik-nem tetszik, ezeket is muszáj fizetnem. Ennek analógiájára lehet, hogy én csak a Népszabit akarnám meg a Bucimacit, de ha ezeket beikszelem, jön velük a Blikk, a Kiskegyed meg a Magyar Hírlap, meg még vagy harminc egyéb tökéletesen érdektelen dolog, mint a Méhtenyésztők Lapja (csak a példa kedvéért).

szájkosár.törvény | 2010. január 2. | 20:22:05

komszomol | 2010. január 2. | 02:31:43

"No, nem ezért, de a Népszabi ablaktisztításhoz nélkülözhetetlen. Igaz, arra még a Magyar Nemzet is használható. Meg ha elfogy az egészségügyi papír, a monitor nem az igazi... :-)"

LOL :))

Amúgy való igaz, sok megoldhatatlan probléma merülne fel ha pl. a nol is fizetős lenne.
Példának okáért, rögtön nem lenne anonim aki kommentel...
Ezen azért érdekes lenne elgondolkodni. :D

Én például szívesen áldoznék rá ha "szűrt" légkört teremtene, azaz trollmenteset...

Mogyoró | 2010. január 2. | 20:04:03

Csatlakozom Irriga hozzászólásához!:)
+ Muhaha!

irriga | 2010. január 2. | 19:46:42

Ha ha ha!

És hol van ma kicsiny hazánkban minőségi napilap?

medve1942 | 2010. január 2. | 10:58:44

komszomol, háztartási célból az ingyen osztogatott "témafajtákat" fogjuk használni.
Amúgy valószínűleg ez a jövő, most a "beetetés" folyik.
És a tökéletes világhoz (idézőjelben) azt is meg kell várni, hogy mindenkinek legyen bankkártyája.

komszomol | 2010. január 2. | 02:31:43

"Mihók Attila szerint egyébként korai lenne még temetni a nyomtatott lapokat. Az újságolvasás ugyanis nem csupán informálódás, hanem egyben szórakozás, kulturális tevékenység, kikapcsolódás is."

No, nem ezért, de a Népszabi ablaktisztításhoz nélkülözhetetlen. Igaz, arra még a Magyar Nemzet is használható. Meg ha elfogy az egészségügyi papír, a monitor nem az igazi... :-)

komszomol | 2010. január 2. | 02:26:07

"Megoldást kell találni arra, hogy az igényes tartalmat előállító médiacégek az interneten közzétett anyagaik után is direkt bevételekhez jussanak – vetette fel a közelmúltban Mihók Attila"

Nem érti, ez a siketfajd, hogy egyszerűen nem lehet? No meg hol is lenne az a minőségi tartalom?

Ha fizetőssé teszik az egyébként egyáltalán nem minőségi tartalmakat, a gyakran sokkal minőségibb blogereket fogjuk olvasni.

Ha Diurnus blogot ír, mit akarnak EZEK a "minőségi" hülyeségükkel?

HIRDETÉS
A tét a fogyasztó eléged...
A tét a fogyasztó elégedettsége
Teknős Miklós

A netes tartalmak fizetőssé tételére még nem dolgoztak ki hatékony, általánosan alkalmazható üzleti modellt – így reagált a Ringier ügyvezetőjének felvetésre Incze Kinga piaci elemző, a Mrs. White Media Consulting vezetője. A kábelen terjesztett televízióknál működik a fizetős modell: ezek nem reklámbevételekből tartják el magukat, hanem a kábelszolgáltatóktól kapott, végső soron az előfizetőktől származó pénzből.

Incze szerint a gyakorlatnak a netre való átültetését ma még számos tényező nehezíti. A netszolgáltatókat – szemben a kábeltársaságokkal – semmi nem ösztönzi a „tartalomcsomag-képzésre”. A háztartásonkénti néhány ezer forintos szolgáltatási díjért cserébe „korlátlan” internet-hozzáférést árulnak.

Az elemző ma még elképzelhetetlennek látja, hogy bevételükből bizonyos százalékot átengedjenek a tartalomszolgáltatóknak azért, mert azok értékes tartalommal látják el a netre látogatókat. A helyzet csak akkor változna, ha az egyes internetes tartalomszolgáltatók (például hírportálok) annyira megerősödnének, hogy nélkülük nem lehet nethozzáférést eladni.

Ekkor szóba jöhetne a világhálón is a kábeltévészerű üzleti modell, vagyis hogy a netszolgáltató fizet a tartalomszolgáltatónak. Az elemző szerint ugyanakkor utóbbiak fő bevételi forrása továbbra is a hirdetési díj maradna.

HIRDETÉS

Árnyaltabbnak látja a helyzetet Mihók Attila, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatója (a Népszabadság Zrt. igazgatóságának tagja). – Csak hirdetési bevételekből hosszú távon nem lehet jövedelmezően minőségi tartalmat szolgáltatni a világhálóra. Ha a társadalomnak szüksége van igényes tartalomra az interneten, akkor el kell rajta gondolkodni, hogyan fizeti azt meg. A nagy tartalomszolgáltatók összeállva igenis mondhatják, hogy pénzt kérnek bizonyos prémiumtartalmakért – ismételte meg lapunknak aszakmai fórumon tett korábbi kijelentését Mihók.

Korántsem állítja azonban – amint az egyes fórumokon megjelent –, hogy így egyáltalán nem maradnának ingyenes tartalmak a neten. – Például egy focimeccs eredményét és rövid összefoglalóját ingyenesen kapná mindenki. De a meccsről készült prémiumfotókért, videókért, az értékelő interjúkért, a részletes felvételekért, elemzésekért, statisztikákért már fizetni kellene – szemlélteti egy példával elképzeléseit.

A minőségi online tartalmak fizetőssé tételére a világ számos pontján keresik a megoldást. Legerőteljesebben talán Rupert Murdoch médiamágnás, a News Corporation elnök-vezérigazgatója, aki nemrég újfent kijelentette: feltett szándéka fizetőssé tenni lapjai internetes kiadásait is, mivel a megbízható, magas hozzáadott értékkel készülő hírek Amerikában vagy Angliában sem ingyen készülnek.

– Idehaza további érvek is szólnak a fizetős modellek bevezetése mellett – állítja Mihók Attila. Szerinte a honi reklámpiac országos kereskedelmi televízióból vagy rádióból is csak kettőt képes tisztességesen eltartani; a korlátlan interneten a reklámtorta elvileg a végtelenségig osztható. Világos tehát, hogy csak ebből nem lehet minőségi tartalmat finanszírozni.

A tisztán reklámból fenntartott online média ellen szól szerinte az is, hogy az újságírás abban a modellben totálisan kiszolgáltatottá válna a hirdetőknek. – A hirdető saját magáról, termékeiről nemhogy negatív, de esetleg még csak semleges információt sem szeretne viszontlátni. Ekkor nem válaszható külön a PR- és manipulált tartalom a valódi, független minőségitől – érvel Mihók Attila.

Márpedig utóbbira az ügyvezető szerint igenis szükség van: az újságírásszakma, a tartalom előállítását nem lehet ráhagyni a közösségi oldalak tömegeire vagy a bloggerekre. Szerinte az is a változás mellett szól, hogy az internetszolgáltatók egyre nagyobb sávszélességet kínálnak magasabb áron.

Amire viszont csak akkor fognak tömegesen előfizetni az emberek, ha komplexebb online tartalmakat érhetnek el rajta keresztül: minőségi írásokat, fotókat, videókat, teljes tévéműsorokat. A fizetős modellek kialakítása végső soron tehát éppúgy érdeke az internetszolgáltatónak, mint a tartalmat előállító vállalkozásoknak, médiacégeknek, hiszen a tét a fogyasztó elégedettsége.

Mihók szerint nem kérdés, hogy az interneten is kialakulnak majd a fizetős modellek. Az viszont még kidolgozásra vár, hogy pontosan mely tartalmakért kérnek pénzt a jövőben, és hogy milyen csatornákon valósul meg a díjbeszedés. – Elképzelhető, hogy az internetszolgáltató oldalán ikszeljük majd be, melyik prémiumtartalmakra akarunk előfizetni, s ennek díja aztán megjelenik a havi internetszámlánkban. A bevételből pedig a tartalomszolgáltató – például egy hírportál, televízó – is részesedik.

Mihók Attila szerint egyébként korai lenne még temetni a nyomtatott lapokat. Az újságolvasás ugyanis nem csupán informálódás, hanem egyben szórakozás, kulturális tevékenység, kikapcsolódás is. – Sokáig lesznek még olyanok, akik nem a képernyőn szeretnék olvasni a terjedelmes vagy elmélyülést igénylő tartalmakat. Az persze elképzelhető, hogy a nyomtatott sajtó és főleg annak néhány szegmense idővel prémium- (így drágább) termékké alakul át, de a piacról még jó ideig nem fog eltűnni a „print média”– mondta a Ringier ügyvezető igazgatója.

Címkék: internet, média, újság
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    36 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS