belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

'Akkor van dolog, amikor nő a fű'

Pazarló, nem hatékony, és a társadalmi feszültségeket sem csökkenti – állítják a 117 milliárd forintot felemésztő Út a munkához programot monitorozó kutatók. Az érintett tárcánál azt mondják, ezek téves következtetések, a program jó. Mintha két világ ütközne egymással.

Ónody-Molnár Dóra| Népszabadság| 2010. január 28. |49 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

komszomol | 2010. január 28. | 22:45:40

"gurbinda | 2010. január 28. | 17:46:31

117 milliárdból EZER állami tulajdonú termelő szövetkezetet kellett volna alakítani !! Csórók TÖRVÉNYES alkalmazásával kurrens mezőgazd. terméket lehetne előállítani. Valószínű SZÉTFOLYT, nyoma nincs , a 40 centis kilátó mintájára. SOHA többé mszp-t , az adóforintok szétlopása, és semmibevétele folyt cucilista hagyományok szerint."

Te sem sokat gondolkoztál, mielőtt a "cuclista hagyományokat" leírtad. A szocializmusban megalakították a téeszeket és állami gazdaságokat, nem szétverték. Gyarapodott is szépen a háztáji, nem úgy mint most.

komszomol | 2010. január 28. | 22:41:18

"ad9851 | 2010. január 28. | 17:44:43
Maximum annyit érnek el, hogy a résztvevő szociális helyzete javul csekély mértékben."

Nem javul, mert a kiegészítő fekete munkáját (ha van neki), közben elveszti, pedig a megélhetés szempontjából szüksége volna rá, ha nem akar éhen halni.

Nagyon ostoba, aki azt hiszi, hogy a segélyből bármilyen szűkösen meg lehet élni. Minimálbérből sem, még hajléktalanként sem. Legfeljebb családtagként, ha más családtag dolgozik.

Egy egyszobás lakás rezsije több, mint a minimálbér fele, BKV bérlet 9800 Ft. (már, ha van olyan hülye, aki abból megveszi), maradna egész hónapra tíz-egynéhány ezer forint. (Mennyit is kap nettó a minimálbéres?)

No, aki lázadozik, hogy ezek a szerencsétlenek többet, jobban - vagy egyáltalán ilyen segélyekért meg fizetésért - dolgozzanak, azt betenném egy évre ebbe a helyzetbe.

Mézengúz | 2010. január 28. | 18:55:56

Bocsánat, az utolsó mondatom. "Arbeit Mach Frei"

Mézengúz | 2010. január 28. | 18:53:23

Tudjátok: szégyen amikor az értelmiség nem előre gondolkozik. Az ÚMT. az első pillanattól hamvábaholt. (olvassátok előző írásaimat). Sajnálatos, hogy egyes polgármesterek ebben látták az üdvözítő megváltást, akkor is amikor figyelmeztették öket, hogy ez semmire nem jó. de mind ez nem számított, mert a szocik mondták. szerintem Szúcs Erikát többé a közösség dolgainak közelébe sem szabad engedni. Szégyen, hogy egy É.-Mo.-i város vezetője lehetett, aki a saját népét tette a programjaival vesztesekké, állította egymással szembe. Lassan az ilyen programok kapcsán egész országrészek felé kilehet írni: "Arbeit Macht Fei".

pekáj | 2010. január 28. | 18:31:48

Az egész rendszer úgy ahogy van rossz.Amit általában a közmunkások végeznek azt múlt rendszerben elvégezte a lakosság.Az önkormányzatok nem tudnak értelmes gazdasági hasznot hozó munkát adni csak minimális mértékben,mert nincs a takarító és fűnyíró szerszámokon kívül másra pénzük.Ez az út nem a munkához,hanem a tartós munkanélküliséghez vezet.A jelenlegi állapot haszonélvezőinek -akik cselédként foglalkoztatják a vállalkozásaikhoz kikért közmunkásokat az állítólagos jótetteikért cserébe -gondolom más a véleményük.

kovacsi | 2010. január 28. | 17:46:47

Ahogy a cikkben is szerepel a megálapítás: nem látják hasznosnak...
Sajnálatos módon, az ilyen munkákat --úgy tünik nálunk--leginkább a munkáltató Kht-k nem tartják annak. Különben miért hagyják az út szélén az árkokból kilapátolt hordalékot, kupacokban az összesepert hulladékot?
Mi legyen annak az embernek a véleménye saját munkájáról, ha azt látja, hogy csak neki kellett elvégezni feladatát. A szervezőnek (jól fizetett állással), már nem kötelessége feltenni az í-re a pontot, elvitetni az összegyüjtött anyagot.

ad9851 | 2010. január 28. | 17:44:43

Ennek csak pénzkidobás az eredménye, mivel a programban résztvevőkből nem lesz versenyképes munkaerő, a munkaerőpiacon nem növekszik az értékük. A közpénzt viszont viszik, mivel a szociális segélynél többet kell fizetni, a bérezés nem arányos az elvégzett munka piaci értékével. Maximum annyit érnek el, hogy a résztvevő szociális helyzete javul csekély mértékben.

komszomol | 2010. január 28. | 15:17:43

"Zolizoli | 2010. január 28. | 15:05:52

nyolc közmunkást számoltam meg, akik egy xi. kerületi Spar-bolt előterében melegednek reggel óta - havat kéne hányniuk, de ahhoz túl hideg van szerintük."

Szerintem is. Védőitalt, védőételt kapnak? És legalább nettó 6 ezer fizetést?

Egyébként gyanítom, hogy csupán arról van szó, hogy reggel óta többször betértek melegedni. Ilyen hidegben elő is írnám, hogy 30 percenként kötelező 10 perc pihenő.

Ezek nem olyan jó húsban lévő, kisportolt, egészséges körülmények között élő emberek, mint Gyurcsány meg Orbán. Azoknak nem ártana meg 2-3 óra folyamatos hólapátolás. Legalább végre csinálnának valami hasznosat.

Zolizoli | 2010. január 28. | 15:05:52

nyolc közmunkást számoltam meg, akik egy xi. kerületi Spar-bolt előterében melegednek reggel óta - havat kéne hányniuk, de ahhoz túl hideg van szerintük... a bolt dolgozói nagyon morognak, de nem tehetnek semmit, hiszen "bejött néhány vevő"

komszomol | 2010. január 28. | 14:46:09

Vigyázó szemetek a következő értelmes kommentelőkre vessétek: puli, hapsi, mogyoró

komszomol | 2010. január 28. | 14:43:45

"lényeglátó | 2010. január 28. | 11:23:27

Hasznos munka! Vegyél ároktisztítást,(amibe, ők hordák a szemete!) utca seprést!(ahová a bunkó szemetelt, így teremtve magának munkát!) Hülye magyar, te légy kényszervállalkozó. fizess adót! Eltartsd az utca seprőt"

A munkanélküliek ritkán szemetelnek a Rózsadombon, viszont pl. ott takarítgatnak olyan nagy arcok után, mint te.

lényeglátó | 2010. január 28. | 11:23:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

puli | 2010. január 28. | 10:38:29

A harmincas években működött egy közmunkaügyi minisztérium .A meló eredménye többek között Budapest II. kerület Napraforgó utca bauhaus házai ma vagyont érnek .
Mi lennénk a selejtek , vagy aki a sétáltatást kitalálta jó pénzért !!??
Másrészt 18000 főt foglalkoztatott csak a vízügyi ágazat 1988 előtt . Ma jó ha a tizede megvan . No és ott 88 előtt volt műszaki és minden más ami a működtetéshez kell . Ma van helyette helikopter , meg lovagrend .

hapsi | 2010. január 28. | 10:16:38

Így van Suttogó.Lehet keresni cukorgyárat itthon.Itt nem csak az ott dolgozók lettek elküldve,hanem a termelők is le lettek oltva.De ez senkit sem érdekel,a tőkéseket pláne nem.

lacus48 | 2010. január 28. | 10:11:24

"A munkákat az önkormányzatok szervezik, és érdekeltté tette a településeket a kormány azzal, hogy a közcélú munkás minimálbéréhez mindössze öt százalékkal kell saját költségvetésükből hozzájárulni. Rosszabbul jár a település, ha nem tud ilyen munkát szervezni, hiszen a ráthoz húsz százalékot kell hozzátennie."

Ez is jellemző. Rátolni az egész problémakör kezelését az önkormányzatokra.
A mi polgármesterünk is kijelentette, hogy nincs minden embernek munka.
Látszatmunka, álmegoldás sok-sok állami pénzből.

Suttogó | 2010. január 28. | 09:58:56

Nem kellett volna az állami cégeket eladni, és akkor lenne munkahely, sok gyárat azért vettek meg a kapitalisták, hogy bezárják és piacot vegyenek,
a hülye magyar meg mindent eladott és örült mint majom a farkának milyen ügyes volt, és mekkora üzletet csinált.

puli | 2010. január 28. | 09:56:28

Igen íróasztal mellett jól kitalálják jó pénzért a felkért külső szakértők .
Amúgy tudják é Uraim mennyit kap egy fejvadász fejenként a zsákolók után árvíz alatt ???
/Fejvadásszal hajlandó csak szerződést kötni az önkormányzat vagy a vízügy ./

puli | 2010. január 28. | 09:51:55

Meg kell találni a közös nyelvet !! Szerintem sok kék szemű szőke hajú is örülne ha el tudná tartani a családját .
Valahol ez nekem is jó lenne aki barna hajú voltam , de manapság már enyhén trimmeltetek .
Mogyoró ha a jó isten úgy akarja és fölösleget termelek ,úgy mivel lumbágóm van örülök ha kérésemre megalkudott áron kivágja valaki a tüzelőnek is jó kiszáradt gyümölcsfámat .

lacus48 | 2010. január 28. | 09:44:59

Ez a program jellemző az MSZP kormányzásra.
Íróasztal mellett kitalálnak valamit úgy, hogy terepismeretük nem nagyon van. Jönnek a kutatók akik szembesítik őket a valósággal, erre azt mondják nekik, hogy rosszul nézik.
Ez semmi más mint munkanélküli embereknek nem segélyt, hanem jóval nagyobb összeget minimálbért fizetnek. Arról nem írnak mi van ennek a bérnek a járulékaival. A 117 (+5%) milliárdban vajon az is benne van vagy nem fizetnek járulékokat utánuk?

consulio | 2010. január 28. | 09:42:01

Hol a sok ember akik a mi adónkból lebzselnek a kocsmákban???Nem csak füvet kell velük nyiratni,Hómunkásnak első osztályúak volnának,nem kéne a pénzt kifizetni a hólapátoásért.Meg vannak annak a városnak külterületei is.Menjenek bozótot irtani napi 4-5 órába.Akkor a segélyen élők csak a tea árát vennék ki +ba az adófizetők zsebéből mert a segélyt igy is meg kapja.

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:20:14

Ez igaz! Szavazatvásárlás folyik, nem munkahelyteremtés.:(((

Kár is akkor erről többet beszélni.

Nincs kire szavazni, ennyi.

komszomol | 2010. január 28. | 09:16:49

"bozsós | 2010. január 28. | 09:10:43

A magyar azonban rendkívül individualista, törekvő és fogyasztás-centrikus - ezért nálunk az emberek jószántából sosem lesz újra közösségi tulajdon."

Szerintem nem csak a magyar, de szerintem azért a kapitalizmus sem az emberek "jószántából" keletkezett. Egyszer csak bejelentették a górék, hogy ez van, ezt kell szeretni. Nem volt népszavazás, hogy kapitalizmus legyen-e vagy szocializmus.

Ha most lehetne ilyen népszavazást csinálni (nem lehet, nesze neked demokrácia), nagyon meglepő eredmény jönne ám ki a szocializmus javára.

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:16:37

http://www.meska.hu/

Nézzétek meg ezt a kis "szövetkezetet"!
Igaz, hogy ezek a munka nélkül maradt emberek rendelkeznek némi kézügyességgel, nyilván kellett pici tőke is a kezdéshez, de egyáltalán nem készítenek olyan különleges dolgokat (ill. igen, mert egyediek), amit bárki ne tudna megtanulni. Kötés, varrás, bizsukészítés stb.

Hasonló kis szövetkezet hirdethetné a nem művészi igényű, hanem roppant keresett fakivágókat, gödröt ásókat, takarítókat, kisebb kőműves munkát, apróbb ház körüli javítást végzőket.

ezekiel | 2010. január 28. | 09:15:41

Ezek állami pénzek, amit arra kellene használni, hogy általa termelő munkát végezzhessenek az emberek, és nem ilyen passzív munkát.
Ha az állam 95% ban állja az így munkát végzők bérét, akkor az iszonyatosan sok pénz!
Joggal kérhetnénk, hogy ebből olyan munkahelyeket hozzon létre, amelyből profitálhat az ország.

puli | 2010. január 28. | 09:15:17

Komszomol ! Üdvözöllek ! Nálunk kisvárosunkban a levitézlett alpolgármester ki környezetvédelmi tanácsnoknak tituláltatja magát - jól megél a felesége közterület kaszáló cégéből is .
Jó szakmai vezetéssel ,árversennyel nyilvánosan lecserélhető ez úri brancs !!!

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:12:35

A nagyobb építési vállalkozóknak bizonyára. Nagyon büntetném is.

De rengeteg apró munka lenne, amit az ember nem mer csak úgy elvégeztetni egy falragasz alapján. Lehet, hogy csupán felméri a terepet néhány kép felszerelése, apróbb munka kapcsán. Viszont egy akár önkormányzeti lista (nyilvántartás) alapján szívesebben hívnám akár a cigány munkást is, mert tudnám, hogy bármikor számonkérhető.

komszomol | 2010. január 28. | 09:12:14

"Mogyoró | 2010. január 28. | 09:07:18

Ehhez nem szocializmus, hanem lopás, és sikkasztás, meg barátoknak osztogatás nélküli korrekt munkahelyteremtés kellene."

= vagyis szocializmus. Ugyanis annak ez volt a lényege. (egyik lényege) A munkahelyteremtés.

A másik a viszonylag egyenletes elosztás. Az is jót tesz a munkakedvnek.

bozsós | 2010. január 28. | 09:10:43

komszomol | 2010. január 28. | 08:41:56
"Nem út kéne a munkához, hanem munka. Egyetlen létező megoldás csak a szocializmus."
Én 1989-ben azon három ember közé tartoztam, akik nem akartak rendszerváltást. (A másik az anyám, a harmadik a nagybátyám volt.) Mindenki más rendszerváltást akart, mert mindenki becsápolt a nyugati fogyasztási kultúra láttán és nem szeretett 3 évig várni az autóra. Most is úgy gondolom, hogy a társadalom a 80-as években sokkal egészségesebb volt (volt önálló ipari és mezőgazdasági kultúránk, nivelláltabb jövedelemelosztás, mindenkinek volt munkája), mint most - minden fogyasztási hátrány ellenére. A magyar azonban rendkívül individualista, törekvő és fogyasztás-centrikus - ezért nálunk az emberek jószántából sosem lesz újra közösségi tulajdon. Állami újraelosztás a szocializmus másik öröksége az viszont lesz - mivel a magyar potyaleső, és azokat a politikusokat szereti, akik ellenszolgáltatás nélkül szórják neki a zsozsót (legalább rövid távon).

ezekiel | 2010. január 28. | 09:09:58

Ez itt a probléma.
Régen, amikor foglalkoztatni kellett mindenkit, ilyen, ill. ilyen típusú munka mindig adódott az alulképzett munkaerőnek.
Emiatt aztán nem nagyon voltak ráutalva, hogy tanuljanak, hiszen munka volt mindig.

Most munkához kötik a segélyt(minimálbér), és szintén nem nincs ráutalva a "dolgozó", hogy képzze magát.
Azzal, hogy a cigányokat kizavarják az utcára dolgozni, még nem oldották meg a problémát.
Úgy tesznek, mintha minden rendben lenne.
Tudom nem csak Ők dolgoznak az utcán.
Ha statisztikailag kimutatjuk, hogy x cigány embernek munkát adtunk, az nem elég!
A forrást, ahonnan a bérük keletkezik, tényleges munkahely teremtésre kellene használni, és nem látszat tevékenységre.

lacus48 | 2010. január 28. | 09:09:43

"A tárca hangsúlyozza, hogy az UMA nem foglalkoztatáspolitikai eszköz, hanem szociális program, ahol az ellátás több formában történik, ezért kerül 117 milliárd forintba."

Ez itt a lényeg. Jönnek a választások és meg kell vásárolni egy csomó ember szavazatát.

puli | 2010. január 28. | 09:09:13

Gondoljatok csak bele mi barom sok ipari épület , csarnokszerkezet , laktanya áll üresen . Vannak elnéptelenedett falvacskák is .
Pénzt pályázni a működtetéshez , a termékeket eladni , egy részét vissza forgatni tulajdont szerezni , jobban élni saját munkából , büszkének lenni , követőket találni .!!!

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:08:40

Komszomol!
Ez igaz, csakhogy a betöltetlen munkahelyek bizonyos képzettséghez (költözéshez) kötöttek.

komszomol | 2010. január 28. | 09:08:34

"Mogyoró | 2010. január 28. | 09:01:24

Kertrendezésért, favágásért, gyümölcsszedésért és sok mindenért lehessen megbízható embert találni egy közvetítő cégnél. Nem kell hozzá, csak egy telefon, ahol megrendelhetem a munkást. Nyilván valamennyit fizetni kellene a kis kft.-ben résztvevőknek a közvetítésért, de még mindig megérné nekik, hogy több munkát kapnak."

Nem Mogyoró, nem érné meg nekik, főleg, hogy úgy is alig kapnának munkát. Ilyesmit elképesztően kevesen csináltatnak pénzért, a közvetítőcég tetemes sápja pedig emelné az árat.

Egyszerűbb leugrani a Moszkva térre, és közvetlenül a melóssal tárgyalni.

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:07:18

Math!
Ha van pénz a programokra, akkor mehetne ugyanaz az iszonyatos összeg sokkal hatékonyabb módszerekre is.
Miért nem azt jutalmazzák, akinek a gyereke szakmát tanul, dolgozik? Miért nem ösztönzik a cigány/szegény családokat arra, hogy a gyereküket taníttassák, küldjék kollégiumba, az iskola szervezzen nekik felzárkóztató programot stb.
Az állam most is vastagon benne van a támogatásokban, egyszerűen másként kellen felhasználni az erre szánt pénzt.
Ehhez nem szocializmus, hanem lopás, és sikkasztás, meg barátoknak osztogatás nélküli korrekt munkahelyteremtés kellene.

komszomol | 2010. január 28. | 09:04:22

"Mogyoró | 2010. január 28. | 09:01:24

Minden képesítés nélkül is lehet találni munkát, miért nem munkaközvetítő irodát létesítenek azoknak, akik most feketén dolgoznak?"

Ez viszont oltári tévedés. NAGYSÁGRENDDEL kevesebb a betöltetlen munkahely, mint a munkanélküli.

puli | 2010. január 28. | 09:03:51

Mogyoró jól gondolkodsz és jó az ötleted is a rattang keletről gazdaságosabban szállítható szálljában mint bútorokként ,
-Te ( vagy ,-Ön ) most valamit kitaláltál amihez látó értő emberek kellenek -a háziipar új hulláma jön el !!
A lényeg látás a legfontosabb ,és hogy ne játszanak ki minket az úrficskák egymás ellen .

komszomol | 2010. január 28. | 09:02:06

"Mogyoró | 2010. január 28. | 08:54:55

Az egész közmunka programot meg mindent inkább át kellene adni a Köztisztasági cégeknek, nekik legyen kötelező felvenni munkanélkülieket és rendes fizetést adni nekik."

Ez jó! Ezzel egyet értek!

Mogyoró | 2010. január 28. | 09:01:24

Sőt ezzel azt is el lehetne érni, hogy egyes nagyon szegény családok elköltözzenek oda, ahol igény van a munkájukra. Inkább a lakás keresésben, költöztetésben kellene a segítség nekik. És persze nem ajándékba adni a dolgokat, mert az nem húzóerő.
Minden képesítés nélkül is lehet találni munkát, miért nem munkaközvetítő irodát létesítenek azoknak, akik most feketén dolgoznak?
Kertrendezésért, favágásért, gyümölcsszedésért és sok mindenért lehessen megbízható embert találni egy közvetítő cégnél. Nem kell hozzá, csak egy telefon, ahol megrendelhetem a munkást. Nyilván valamennyit fizetni kellene a kis kft.-ben résztvevőknek a közvetítésért, de még mindig megérné nekik, hogy több munkát kapnak. Persze ez nem a falvakra, hanem a városokra vonatkozik.

komszomol | 2010. január 28. | 09:00:27

"Mogyoró | 2010. január 28. | 08:50:45"

A munkahelyeket meg kéne szervezni, munkával ellátni stb. ehhez pedig az állami szektor kéne, vagy szövetkezeti infrastruktúra, de azokat rendszarváltáskor szétvertek.

Amíg kapitalista közgazdászaink nem érik fel ésszel, hogy egy tevékenység nyereségessége vagy veszteségessége nem azonos a könyvelési adatokkal, addig itt csak nyomor lesz. Amíg nem lesz ismét szocializmus, addig csak nyomor lesz.

math | 2010. január 28. | 08:58:22

"Miért nem lehet Magyarországon készíteni fonott kerti bútorokat, miért az Ikea és más üzletek gazdagodnak ezekből az árukból?????"

lehet. van pénzed? van vállalkozásod? csináld! az állam nem arra való, hogy kosárfonókat tartson fent. az a szocializmus volt, csődbe ment.

puli | 2010. január 28. | 08:57:27

Üdv Nektek Jóérzésűek !!!
A lényegre térve ezen emberek nagyobb része már ebben a rendszerben lett felnőtté ,- ott ahol nagy a szegénység rövidebb az életkor is .
Mérnökként a nyolcvanas években dolgoztam olyan brigádokkal mint akiket most látok.
Ők büszkék voltak szorgalmukra négy öt szakmát is gyakoroltak .
Zsaluzás , vasbeton szerelés ,betonozás , földmunkák , rőzseműépítés -életem szebb szakasza volt ez ,- nem csak fiatalabb korom miatt .

Mogyoró | 2010. január 28. | 08:54:55

Az az igazság, hogy régen voltak útcaseprők, akikre nagy szükség volt. Mióta nincsenek, azóta az egész ország szemétben él.
Az egész közmunka programot meg mindent inkább át kellene adni a Köztisztasági cégeknek, nekik legyen kötelező felvenni munkanélkülieket és rendes fizetést adni nekik. Természetesen sokan alkalmatlanok lennének, de ezek már valóban segélyen vagy más programban vehetnének részt.
A többség megbecsült munkát végezhetne. Ugyanis a szemét összegyűjtése, szelektív válogatása nagyon hasznos tevékenység.

Mogyoró | 2010. január 28. | 08:50:45

A közmunkának a legutolsó kapaszkodónak kellene lennie.
Elsősorban munkahelyeket kell létesíteni az adott településeken. Már százszor leírtam, de vannak árucikkek, amelyek külföldről jönnek be sokkal drágábban, mint itthon előállíthatók lennének. Ráadásul minimális betanítási idő kellene hozzá. Akár otthon is végezhető bedolgozói munkák lehetnének.Akkor még munkahely sem kell, meg különösebb felszerelés.

Pl. fakanál (különböző típusúak, újabb változatok, tervezett formákkal, favillák, a teflon edényekben ezeket szabad használni, tehát van benne lehetőség,
nagy divat a fonott kosár, bútor - miért Tajvanról hozzuk be, meg más egzotikus országból? Miért nem lehet Magyarországon készíteni fonott kerti bútorokat, miért az Ikea és más üzletek gazdagodnak ezekből az árukból?????
Rengeteg kézműves foglalkozást lehetne vidéken indítani: szőnyegszövés, kötés, vászon bevásárlótáskák készítése (egyre több áruházban lehet ilyen környezetbarát bevásárlószatyrokat kapni), fajátékok készítése, párnák varrása, egyéb kézműves holmik gyártása, felvásárlása, és bizonyos nagy üzletláncokban, kisebb kézműves boltokban az eladásuk.
És ehhez lehetne kampányt szervezni, hogy ezeket vásárolják az emberek, mert ezzel munkahelyet teremtenek!

komszomol | 2010. január 28. | 08:41:56

Parasztvakítás! Az "út a munkához" program ki nem mondott, de valódi célja a szegények megalázása.

Nem út kéne a munkához, hanem munka. Egyetlen létező megoldás csak a szocializmus.

(Már amennyiben a rabszolgatartó és feudális megoldásokat elvetjük.)

bozsós | 2010. január 28. | 08:41:03

Nekem személyesen csak kedvező tapasztalatom van az Út a munkáról. A miskolc-tapolcai parkban szépen összeszedték a faleveleket, a Bódva-völgyében a falvak utcái tiszták és rendezettek lettek. Nem tökéletes, de a közmunka jobb, mint a semmi. A köztisztaság nagyon jó első lépcső. Ha a rendszeres munkába már beleszoktak a népek, lehet majd nekik kifinomultabb feladatokat adni. Az egy nevetséges elvárás, hogy aki eddig nem dolgozott, most tömegével fog tudni rögtön CNC vezérelt esztergagépek mögé állni. A közmunka egy nagyon jó kezdeményezés, amit a válságra tekintettel inkább kiterjeszteni kellene és nem megszüntetni. (pl, szükségtározók építése, útjavítás, gáz-, víz, villanyvezető árkok kiásása - nem kell mindenhez gépet használni és fogyasztani a drága benzint)

puli | 2010. január 28. | 08:36:00

Jellemző még hogy nincs munkavezetőjük .A város mely e támogatási formát megpályázta , valahol húz egy strigulát ,-ügyesek vagyunk , ez is bejött .
Jó időben , rossz időben terepi munkákat végzek .A harmadik éve csoportomat szélnek eresztettem , mert munka az nincs ,- a fűtetlen szoba ablakán bámulok ki ,én is szomorú vagyok hogy ide jutott kis városunk és az ország .

puli | 2010. január 28. | 08:29:49

Fura de nekem az az érzésem valami mást szolgál ,hogy naponta megsétáltatják őket napozó mellényben .A felszerelés része még egy új cirokseprű ami az utcai használatra mit sem ér , és egy műanyag szemétlapát rendszerint egy jó hosszú spárgával . A másik munkaeszköz egy egy átlátszó műanyagzsák amit lógatva illik vinni .A felvonuló csoport 15-20 fő általában annál jobban csiripel és viháncol minél többen vannak . Ritkábban 1-2 fő létszám is megfigyelhető ők általában valóban dolgoznak , szemüket vagy lesütik vagy szomorúság van benne .

ingyenélő | 2010. január 28. | 08:24:13

Különös gondolkodású a magyar társadalom: ha a munka nélkül tengődők nem dolgoznak, mert nincs hol, nincs mit, az a baja, ha mégis dolgoznak valamit, akkor meg az a baja, hogy de nem elég hatékonyak. Tudnék én azért néhány sóhivatalt felsorolni, ahol nem min.bérért, hanem százezrekért nem elég hatékonyak. Mégsem őket rugdossa a "társadalom", hanem a szegényeket. Mert az utóbbit jóval egyszerűbb.

HIRDETÉS
A közcélú munkás minimál...
A közcélú munkás minimálbéréhez mindössze öt százalékkal kell az önkormányzatoknak saját költségvetésükből hozzájárulniuk
Kurucz Árpád

„Nem elég az adókat és a járulékokat csökkenteni, hanem korrigálni kell segélyezési rendszerünket annak érdekében, hogy az ne tartsa távol a munkától időnként azokat is, akik, ha lenne munkahely, és ha akarnának, tudnának dolgozni.” Ezt mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő 2008 februárjában, évértékelő parlamenti beszédében. Aztán áprilisban a kormány kifejtette a programot, amelyre a fent idézett mondat utalt.

Az Út a munkáhozt (UMA) végül is decemberben fogadta el a parlament. A program módosította a szociális törvényt: az 55 év alatti munkaképes állástalanok (és azok, akik nem utasítják vissza a számukra felkínált munkát, illetve nem feketéznek), nem szociális segélyt, hanem rendelkezésre állási támogatást kapnak (rát – összege 28 ezer 500 forint) arra az időre, amíg nem tudnak közcélú munkát végezni. A munkákat az önkormányzatok szervezik, és érdekeltté tette a településeket a kormány azzal, hogy a közcélú munkás minimálbéréhez mindössze öt százalékkal kell saját költségvetésükből hozzájárulni. Rosszabbul jár a település, ha nem tud ilyen munkát szervezni, hiszen a ráthoz húsz százalékot kell hozzátennie.

Az állam nyitott kasszaként kezeli a program költségeit, ahány munkást alkalmaz, annyi munkabérhez járul hozzá 95 százalékban, ennek csak a munkához szükséges eszközök költségei, illetve az önkormányzati öt százalék kigazdálkodása szabhat korlátot. A tervezéskor a kormány nem is számított arra, hogy ekkora sikere lesz a programnak a polgármesterek körében, még inkább nem számított arra, hogy a tartósan munka nélkül élők ekkora számban bevonhatók a közcélú munkákba.

HIRDETÉS

A válság miatt a költségvetésre rakódó, egyre nehezebb terheket ezért úgy próbálta csökkenteni, hogy újra hozzányúlt a szociális törvényhez: egy családban egy rátra jogosult személy lehet. Így hiába akar dolgozni az illető, hiába működik együtt az önkormányzattal, munkaügyi központokkal, kiesik a rendszerből, és semmilyen támogatást nem kap, ha eddig második (esetleg harmadik) családtagként volt rátos.

Az Út a munkához program deklarált célja, hogy ne segélyből, hanem munkából éljen, aki dolgozni képes. A közcélú munka – így az elv – kimozdítja a tartós munkanélküliséggel járó „tespedtségből” az embereket. A programot monitorozó kutatók a politikai cél megvalósulását is vizsgálták, vagyis azt: kielégíti-e azt a társadalmi igényt, hogy „csak úgy” ne kapjon senki se segélyt.

– Még ez utóbbi sem valósul meg a 117 milliárdos költségvetésű program céljai közül – állítják az UMA hatásait és eredményességét vizsgáló szakemberek, köztük Váradi Mónika Mária, Zolnay János, Virág Tünde és Hamar Anna.

„Gazdaságilag kevéssé hatékony, olykor pazarló, ebben a formában fenntarthatatlan a program. Politikailag nem segített a szegényellenesség és a rasszizmus oldásán, mert a szegények ugyan dolgoznak, de munkájukat nem tartják értékesnek, hasznosnak, a szegényeket bezárja a közmunka-segélyezés kiutat nem kínáló csapdarendszerébe.” Ezek a legfontosabb állításai a Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült kutatásnak. Az Út a munkához program hatékonyságát elemző tanulmány több részből áll. Reprezentatív kérdőíves felmérés készült a gyereket nevelő családokkal a hét leghátrányosabb helyzetű térségben, áttekintették a települések közfoglalkoztatási terveit, négy kistérségben interjúztak polgármesterekkel, tisztségviselőkkel.

A hátrányos helyzetű térségekben alig vannak vállalkozások, a képzetlen munkaerő nem vonzza a befektetéseket, a fő foglalkoztató az önkormányzat, ezért ádáz a küzdelem a támogatott munkahelyekért. Tovább ront az Út a munkához hatékonyságán az a tény, hogy a településvezetők, akiknek a munkákat szervezniük kell, kiszolgáltatottak a választói akaratnak. E településeken nagyon magas azoknak a munkanélkülieknek a száma, akiknek nagy része soha nem volt munkaerőpiac közelében.

– Az embereknek sokkal több segítségre lenne szükségük, mint puszta információnyújtásra, mégis jellemző, hogy a települések zömében nincs se védőnői, se szociális munkás, se családgondozói állás. Az Út a munkához program úgy tört be az önkormányzatok életébe, hogy az óriási munkanélküliséggel karöltve a szociális problémák halmozottan jelentkeznek – összegzi a tapasztalatokat Váradi Mónika Mária. – A programot egy olyan időszakban vezették be, amikor arról beszéltek az emberek, hogy a „segély visszatart a munkától”, „a sokgyerekes családok többszázezret húznak le az államról”. Az igazság az, hogy a rendszeres szociális segély összege limitált, abból megélni nem lehet, muszáj a családoknak más jövedelemforrást is találni.

A vizsgált önkormányzatok esetében világosan látszik, hogy a legtöbbjük nem képes hasznos munkát szervezni. Ez tovább hergeli a többséget: irritálja őket az árokparton üldögélő közmunkás látványa. A minimálbérért három műszakban robotoló emberek, vagy a kisnyugdíjasok jelentős többsége azt gondolja, eddig munka nélkül jutottak a cigányok a segítséghez, most csak úgy tesznek, mintha dolgoznának.

„Sokszor elmondtam itt a munkahelyi vezetőknek, hogy ha netán elvégzik a munkát és leülnek, akkor ne itt üljenek le, hanem menjenek odébb, hogy ne lássa a nép”, idéznek egy polgármestert a kutatók. Rendszeresen felmerülő probléma, hogy a településeket anyagilag arra ösztönzi a rendszer, hogy minél több segélyest fogjanak munkára, de ehhez nem kapnak az államtól többletforrást, például eszközök beszerzésére. Ezért a közcélú munkák 60-70 százaléka eszközök nélküli, magyarul: nem nyílik lehetőség értékteremtő munkára. „Akkor van dolog, amikor nő a fű”, olvasható egy másik polgármestertől.

Konfliktusokat okoz a közcélú és feketemunka ütközése: az alkalmi munkák a túlélést biztosítják, de ha behívják a családtagokat közcélú munkára, nem tudnak élni az idénymunka-lehetőségekkel. A kutatás kimutatta, hogy több településen kidobták a rendszerből a feketézésen kapott segélyeseket. –Pórul jártam – meséli lapunknak egy ötvenes ózdi férfi. – Barackot szedni hívott az a vállalkozó, akinél évek óta dolgozom, épp akkor, amikor behívtak közcélúra. Nemet mondtam az önkormányzatnak, elmentem barackozni, ott többet ígértek. De a vállalkozó becsapott, nem fizetett egy vasat sem. Kizártam magam a segélyből, az unokám családi pótlékából élek. Esete nem egyedi.

Váradi Mónika Mária azt mondja, az önkormányzatok zöme tudomásul vette, hogy a segély és a közmunka nem biztosítja a családok megélhetését, ezért próbálják úgy szervezni a közcélú munkákat, hogy az ne essen egybe a fekete munkákkal. A probléma azért kezelhető nehezen, mert a közfoglalkoztatás és a feketemunka csúcsideje egybeesik, azaz: a nyári hónapokban tetőzik.

Számos településen gondot okoz a munkások ellenőrzése. Vannak olyan emberek, akik a tartós munkanélküliség miatt már nem alkalmasak munkára, az önkormányzat mégis behívja őket. – Sem a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó alkalmazottak, sem az önkormányzat szakemberei nem hisznek abban, hogy ezek az emberek viszszaintegrálhatók – áll a tanulmányban. A helyzetet illusztrálja egy szociális szakemberrel készült interjú részlete: „Szóltak a hivatalból, hogy nézzük át a rátosok listáját, és amire szükségünk van, azt ebből tudják biztosítani. Az óvoda vezetőjével néztük végig a több mint 300 fős listát, de két embernél többet nem találtunk, akikről azt mondtuk, igen, ő megfelelne, tudjuk, hogy dolgozni is fog. Még takarítót sem találtam.”

A kutatásból kiderül, hogy szórványosan ugyan, de előfordul, hogy nincsenek cigánynem cigány vegyes brigádok. Az elkülönülés és a feszültség az erős, sok helyen erős. Lakatos Alajos, az Együtt Halmajugráért Roma Magyar Egyesület egyik vezetője ezt megerősítve lapunknak elmondta: településükön a rátosok hetven százaléka roma. Nincsenek vegyes brigádok, a cigányok a legalja munkát kapják. – Embertelen körülmények közt kell dolgozni. Például egy patakot kellett kitisztítaniuk úgy, hogy a hivatal nem biztosított gumicsizmát. Az emberek térdig érő vízben álltak egész álló nap –meséli.

Megkérdeztük a szociális tárcát a program vizsgálatának következtetéseiről. Helytelenítették, hogy a kutatás közben a készítők nem keresték meg a program kidolgozóit. „Akkor talán elkerülhető lett volna, hogy neves szociálpolitikusok szakmailag hibás értelmezések és a saját előítéleteiket alátámasztó, de súlyosan téves adatok alapján egy ilyen hibáktól és tévedésektől hemzsegő anyaghoz adják a nevüket. Az érintettek nézeteit a rendszeres szociális segélyezés átalakításáról ismertük. Sajnáljuk, hogy nem adnak annyit tudományos rangjukra, hogy előítéleteiken átlépve, legalább minimális objektivitásra törekedtek volna”, áll lapunknak eljuttatott közleményükben. Szerintük módszertani hiba hogy egy több évesre tervezett programot az indulást követő első fél évben monitoroztak a kutatók.

A tárca azt állítja, hogy a programnak nem volt célja a tartós munkanélküliek visszaintegrálása a nyílt munkaerőpiacra. „Az, hogy a készítők a 2009-es változásokat aktív foglalkoztatáspolitikai eszközként kívánják definiálni, és akként is értékelik, óriási szakmai tévedésként vagy esetleg tudatos ferdítésként értelmezhető. Ismert a módszer: állítok valamit, ami nem volt cél, majd bebizonyítom, hogy nem teljesült. Ismert, de méltó is?”, fogalmaznak meglehetősen élesen a tárcánál. Ehhez képest megnéztük a tárca honlapját, ott ez áll: „A program céljai között szerepel az érintett csoportok viszszavezetése a munkaerőpiacra, a munkahelyteremtést támogató projektek bővítése, és nem utolsósorban a feketemunka visszaszorítása.”

A tárca hangsúlyozza, hogy az UMA nem foglalkoztatáspolitikai eszköz, hanem szociális program, ahol az ellátás több formában történik, ezért kerül 117 milliárd forintba. „Hogy ez pazarló-e vagy sem, azt akkor lehet megítélni, ha hozzátesszük, hogy 290 ezer embernek nyújtottunk ennyi pénzből differenciált, egészségi, családi és társadalmi állapotához igazodó, a munkaerő-piaci megjelenésre felkészítő – de nem azt közvetlenül megcélzó –ellátást”, írják. Szerintük a kutatók rosszul mérték fel a munkák minőségét, mert az önkormányzatok „messze nemcsak falucsinosítást, hanem karbantartást, felújítást, intézményekben végzett tevékenységet” szerveztek. A romák és nem romák közötti feszültségek kérdésében is ellentétes tapasztalatai vannak a program készítőinek.

Szerintük igenis csökkent „miközben persze nem szüntette meg, de az nem is várható kizárólag ettől a programtól”. Sőt a tárcánál úgy látják: „leálltak az önkormányzati kezdeményezések a segély alkotmányellenes folyósítására, és úgy kapott az érintett társadalmi csoport 2009-ben több pénzt, hogy az társadalmi elégedetlenséget és komoly ellenállást nem váltott ki, sőt alapvetően mi társadalmi támogatást észleltünk”. (Csak egyetlen ellenpélda: nem tűnik úgy, mintha csökkentek volna az önkormányzatok törvénysértő akciói, Legutóbb, három hete, Nyírkátán nem fizették ki alkotmányellenesen a segélyeket –a szerk.)

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    49 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS