Óvodában. Kinek jut hely a homokozónál?

Népszabadság - Kurucz Árpád

Helyhiányra hivatkozva még az idén is elutasíthatják az ötévesnél fiatalabb gyerekek felvételét az óvodák, a költségvetési törvénnyel módosított „salátatörvényben” ugyanis egy év haladékot kaptak az önkormányzatok. Így csak 2011-től lesz kötelezőminden óvodai ellátást igénylő, hároméves körzetes gyereket fogadni.

Egy másik módosítás értelmében viszont az idén szeptembertől már a 2,5 éveseket is be lehet íratni, föltéve, ha maradt még hely az óvodában. Tavaly ezért még bírságot szabott ki az Oktatási Hivatal, ugyanis eddig csak hároméves kor után kezdődhetett az óvodáztatás. Ennek ellenére –a 3000 főnél kisebb lélekszámú településeken – 2008-ban a 15 ezer óvodás közül 94 volt három évnél fiatalabb. A felvétel indoka az volt, hogy „az anyának lehetősége adódott visszamenni a munkahelyére, de a településen máshol nem tudta elhelyezni a gyermekét”.

Bölcsődei férőhelyből kevés van: úgy 10-15 ezer hely hiányzik, a 10 ezer főnél kisebb településeken pedig nem is kötelező bölcsődét működtetni. Az április után születő gyermekek után ráadásul az eddigi három év helyett már csak két évig jár majd a gyes, azaz az anyáknak hamarabb vissza kell menniük dolgozni.

Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának elnöke szerint az, hogy most már a 2,5 éveseket is föl lehet venni az óvodákba, lehet, hogy jó a szülőnek, mert vissza tud menni dolgozni, és a fejkvóta miatt kedvező a kis létszámú óvodák fenntartóinak is, de nem feltétlenül szolgálja a gyerekek érdekeit.

Óvodai férőhelyek
– A 2,5 éves gyerekek többsége valójában még „bébi”, zavarja őket a nagy tömeg, a zaj, többször lennének még ölben, sokszor nem is teljesen szobatiszták. Egy 25-30 fős létszámmal működő óvodai csoportban azonban az ölbe vételre, a pelenkázásra nem igazán van mód, hiszen délelőtt és délután csak egy-egy óvónő van velük – mutat rá a miskolci Szeder utcai óvoda vezetője.

Az érem másik oldala, hogy az óvodák egy része még a hároméveseket sem tudja fogadni. Sőt, van, ahol még a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem tudják mind fölvenni, pedig őket 2008 óta kötelező volna. Egy Fejér megyei település például mindent megpróbált: esélyegyenlőségi tervet dolgozott ki, pályázaton próbált pénzt nyerni, sikertelenül. Így 2008-ban a maximális létszámot túllépve, kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket vett föl az óvoda, mégis, törvényt sértve, kénytelen volt 11, halmozottan hátrányos helyzetű gyereket elutasítani.

Az idei nevelési évben 9 ezerrel bővült az óvodai férőhelyek száma, így most összesen 363 036 hely van. Az óvodáskorú gyermekek száma ennél több, összesen 388 156, ám nem minden gyereket szeretne a szülő már hároméves kortól óvodába adni, így az óvodák 90 százalékos kihasználtságúak. Átlagosan persze, mert a helyek nem igazán ott vannak, ahol kellenének. Jellemzően kevés az óvodai hely Pest megyében, a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben, az új lakóparkok környékén, illetve a kisfalvakban.

Makár Barnabásné szerint az óvodák egy része jövőre sem tudja majd az összes igénylőt fölvenni. – A problémát nem elsősorban a férőhelyek megépítése jelenti – arra vannak uniós források –, hanem azok fönntartása – mutatott rá a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: számos településen ma is törvénytelenül működnek az óvodák, a két óvónő helyett csak egy óvónő és egy dajka van – többre egyszerűen nem telik.

Paszkoszné Kulcsár Andrea, az oktatási tárca vezető főtanácsosa azt mondja: a válság miatt adtak egy év haladékot az önkormányzatoknak a feltételek biztosítására. – Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fenntartóknak ne kellene ugyanúgy gondoskodniuk a 3–5 év közötti gyerekek napközbeni ellátásáról (öt év fölött kötelező fölvenni az óvodába a gyereket) –hangsúlyozta. A különbség csupán az, hogy most még, ha a fenntartó nem tud óvodai férőhelyet biztosítani, akkor a gyerek ellátását megoldhatja például családi napközi vagy házi gyermekfelügyelet keretében is. Jövő szeptembertől viszont az önkormányzatoknak hároméves kortól minden igénylő számára biztosítaniuk kell az óvodai férőhelyet.

– Ennek megvalósulásában segíthet, ha az önkormányzatok a lakóparkok építésének engedélyezésekor a beruházókkal közösen gondolják át az óvodai, bölcsődei fejlesztéseket – jegyezte meg. A 2,5 éves óvodás gyermekek száma ugyanakkor a főtanácsos szerint elenyésző lesz. Azt mondja: ez a megoldás igazából az olyan kistelepüléseken előnyös, ahol nincs bölcsőde, kis létszámú óvodát viszont költségesebb fönntartania az önkormányzatnak. Itt az óvoda fenntartása gazdaságosabbá válhat (a fenntartó a 3. életévüket december 31-ig betöltő gyerekek után igényelhet normatívát), az anya hamarabb visszamehet dolgozni.

Kapcsolódó cikkek: A bölcsődék éve Pestszentlőrincen | Tiltakozik a Fidesz a nemi szerep óvodai háttérbe szorítása ellen | Új megoldások a kisgyerekek ellátására | Husángokkal verekszenek az ovisok | A gyerekek szeme láttára szúrta mellkason a dajkát