A magyarországi szegények közül sokan kaptak fogyasztási hitelt Kocsis Zoltán A jogszabályok és a hivatali bürokrácia támasztották a legkomolyabb nehézségeket azzal szemben, hogy a szegény emberek leszakadhassanak a segélyrendszerről és adófizető, önfoglalkoztató vállalkozókká váljanak – így foglalható össze másfél év előkészítő munkáinak tapasztalatai.
A szegénybank, a Grameen adaptációján három sikeres üzletember kezdett dolgozni. Felcsuti Pétert, Ujlaky Andrást és Polgár Andrást korábban is összefűzte, hogy alapítványaikon keresztül segítették a mélyszegénységben élő roma közösségeket. Tavaly év végén alapították meg a Kiútprogram Közhasznú Nonprofit Zrt.-t, hogy elindulhasson Magyarországon is a Grameenhoz hasonló banki szolgáltatás.
Kora tavasszal terepmunkások kezdték el az előkészítő munkát a szegénygettókban: feltérképezték, hol érdemes csoportokat alakítani és milyen vállalkozásokat lenne érdemes alapítani. Mozgó élelmiszer-árusítás, kereskedés, favágás, állattartás, szerszámnyél- és bútorkészítés – ilyen ötletek merültek fel. A tizennyolc terepmunkás hatvankilenc ügyféllel kilenc csoport elindításán dolgozik, az első hiteleket heteken belül kihelyezik.
E ponton érdemes felidézni az eredeti, Muhammad Yunus nevéhez köthető modellt: a Grameenben kis összegű hiteleket helyeznek ki, amely arra jó, hogy a nincstelenek saját magukat rángassák ki a mélyszegénységből. A pénz kihelyezésének feltétele, hogy a résztvevők alakítsanak ötfős csoportot, ahol a tagok más-más vállalkozást működtetnek, azonban egymás sikeréért erkölcsileg felelnek.
A heti, pontos törlesztést tehát a pszichológia ereje is ösztönzi: a tagok támogatják egymást, ugyanakkor a csoportban erős a nyomás egymáson. A hitel további feltétele a néhány pontból álló úgynevezett életmódszabály elfogadása. Ezek közé tartozik, hogy „nem fogadok el uzsorakölcsönt” vagy „járatom a gyerekemet iskolába, óvodába”. A modell nemcsak a szegénységből jelent kiutat, hanem az alávetettségből is. A mikrohitelezésből egzisztenciát teremtők gyerekei Bangladesben és Indiában már multinacionális cégeknél, IT szektorban alkalmazottak – vagyis kikerültek a szegénységből.
Visszatérve a Kiútprogramhoz: – A közösségeken belüli, a csoportszervezéssel kapcsolatos nehézségek eddig leküzdhetőnek bizonyultak – közölte lapunkkal Molnár György, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa, a Kiútprogram Zrt. igazgatósági tagja. Az előkészítő munkák során azonban kiderült, hogy egyes jogszabályok súlyosan akadályozzák az öngondoskodóvá válást, és diszkriminálnak is a különböző foglalkoztatási formák között. Molnár György aztmondta: a vállalkozásokműködtetése természetesen csak a fehérgazdaságban képzelhető el, már csak azért is, mert a romák tudják, hogy ha ellenőrzés van, legalábbis egy roma vállalkozó ezt állítja, úgyis őket „találják meg” először.
A hitelkihelyezés előfeltétele, hogy az érintetteknek ne legyen se köztartozásuk, se banki tartozásuk. Ez egyelőre jelentősen szűkíti a résztvevők körét, a szegények között ugyanis sok a még a rendszerváltás előtt felvett OTP-hitel-tartozás, és meglepő módon a magyarországi szegények egy részét a bankrendszer is elérte: több családnak is van fogyasztási hitele.
A vállalkozóvá válást nehezíti, hogy a megalapítás első napjától kezdve fizetni kell legalább a minimálbér utáni járulékokat és a jövedelemadót.
– Ez sajátos abszurditása annak, hogy az állam mikor és mit feltételez az állampolgárról. Ha az állampolgár vállalkozó (adott esetben kényszervállalkozó), akkor az a feltételezés, hogy biztos kiveszi legalább a minimálbért, hiszen a minimálbér nettó összegénél kevesebből nem lehet megélni. Ez most 45 ezer forint. Ha az állampolgár munkanélküli, és az önkormányzat éppen nem tud közmunkát biztosítani, akkor az a feltételezés, hogy a 28 500 forintos rátból, vagyis rendelkezésre állási támogatásból meg lehet élnie az egész családnak, hiszen azt két fő már nem kaphatja – mondja Molnár György.
Bár van lehetőség vállalkozóvá válási támogatásra, erre a munkaügyi központoknál lehet pályázni, de egyáltalán nem garantált, hogy azt az ügyfelek meg is kapják. Molnár azt mondja, a Kiút lehetséges vállalkozói közül többeket is fenyeget ez a veszély. – A munkaügyi központok autonómiája sokszor önkényeskedésbe fordul át, rengeteg kérdésben dönthetnek önállóan. Túl sok minden múlik a munkatársak jóindulatán – mondja. Márpedig a csoport minden egyes tagjának meg kell kapnia a vállalkozóvá válási támogatást ahhoz, hogy a program elindulhasson.
Egy másik akadály: a Startkártya. A járulékkedvezmény ugyanis önfoglalkoztatónak nem jár. Ha az ember saját magát alkalmazza, nem élhet a Start nyújtotta kedvezményekkel, míg ha őt alkalmazzák, akkor hátrányos helyzetű térségekben akár három évig is teljes járulékmentességet élvez a munkaadó. Molnár szerint kulcskérdés, hogy ez a járulékkedvezmény kiterjeszthető-e az eddig segélyekből élő, önfoglalkoztató szegényekre. Az államnak költségvetési hiányt ez nem jelentene, hiszen olyan embereknek adná a kedvezményt, akik nem fizettek eddig adókat, viszont ha a program sikeres, akkor a költségvetésnek hosszú távon többletbevételt hoz: a segélyre nem lesz szükség, a vállalkozás ugyanakkor adókat termel. Úgy tudjuk, a program elindítói e kérdésben tárgyalásokat kezdeményeznek az új kormánnyal.
A legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy az egyéni vállalkozóvá válás előfeltétele egy OKJ-szintű vizsga. Vizsgázni csak az tud, akinek megvan a nyolc általános iskolája. Ez a szabály olyan embereket zár ki a programból, akik egyébként életképes, jó ötletekkel képesek lennének önfoglalkoztatókká válni. – Vizsga kell a mozgó árusításhoz, a takarításhoz, szinte mindenhez. Számos helyen szakmai angolból is vizsgázni kell az OKJ-s bizonyítvány kiadásához. Eközben a helyi munkaügyi központok olyan tanfolyamok tömegét szervezik, amelyek az elhelyezkedés vagy vállalkozóvá válás legkisebb esélyét sem biztosítják. A képzési rendszer sok esetben teljesen elszakad az igényektől.
Az átképző központok egy részében egyáltalán nem tudnak nyilatkozni arról, hogy az ügyfeleinket érdeklő tanfolyamok mikor indulnak, indulnak-e egyáltalán. Kijelentik, hogy kéthárom embernek nem indítanak tanfolyamot – sorolja Molnár az akadályokat, aki mindezt azzal szemlélteti: többször is előfordul, hogy az okmányiroda nem figyelmezteti az embereket arra, hogy a vállalkozásukhoz vizsga kell, és kiadják az igazolványt. Majd ugyanez a hivatal rövid időn belül kimegy ellenőrizni, és több tízezer forintos büntetést ró ki.
Mindezek ellenére a Kiútprogram elkezdődik, az első csoportok készen állnak. A zrt. alapítói most e csoportok esetleges sikerességén mérik le, hogy valóban alkalmazható-e Magyarországon a szegénybank, s ha igen, akkor azt milyen módon terjeszthetnék ki.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
Jobmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
A segélyek védik a hazai gyerekeket a szegénységtől