Kékesi László műhelyében

NÉPSZABADSÁG-ARCHÍV - Wormser Antal

Mindenesetre ennek okán kerülhettek együtt a Magyar Posta 1964-ben kiadott Évfordulók-események bélyegsorozatára. Mindkettőjüket a magyar bélyegtervezés aranykorának nevezett időszak egyik kulcsfigurája, Kékesi László rajzolta a képen látható Margit körúti lakásában.

- Az 1960 és 1970 közötti tíz évre csak úgy tudok visszaemlékezni, hogy minden fontos beszámoltatás, beszélgetés és döntés helyszíne a csővázas szék, amely asztala mellett állt - mutatja fia, ifjabb Kékesi László a székről készült képet az 1993-ban, Apa könyve címmel írt életrajzi könyvében.

Az asztal körül a korszak három meghatározó, nagyra becsült tervezője: Füle Mihály, Nagy Zoltán és Vertel József is gyakran megfordult - ők hárman jegyzik a képen látható sorozat többi darabját is. A "nagy négyes" feleségestül is összejárt, sokat kirándultak együtt, ilyenkor a férfiak sokszor a tájat is megfestették. Egyszer állítólag elfelejtettek ehhez vizet vinni, így aztán a festékeket a magukkal vitt vörösborral oldották.

Az éppen készülő, szürke és az ibolya színét kombináló Michelangelo-portrén kívül Kékesi készítette el Szabó Ervin, Madách Imre és Fáy András arcképét, Füle Mihály többek között a bányásznapot és Cegléd városának 600. születésnapját örökítette meg, Vertel József a női kosárlabda- és a teke-európa-bajnokságot, Nagy Zoltán pedig Marxról készített miniatűr grafikát.

Hogy hogyan válik valakiből bélyegtervező? Az 1919-es, szarvasi születésű Kékesi László először az édesapja boltjában található csomagolópapírokat rajzolta tele, aztán 1935-ben három táborozási jelenettel megnyert egy cserkészrajzpályázatot, amelynek fődíjaként felkereshette a híres rajzolót, Márton Lajost. Az ő biztatására felvételizett az Iparművészeti Főiskolára, amelynek díszítő-festő szakán végzett 1942-ben. Freskói, üvegablak-tervei ma is 36 magyarországi templomban - így Hatvanban, Szentesen és a művészi hagyatékát őrző Simontornyán is - láthatók. Az egységes, nagy felületekkel dolgozó, üvegablak-tervezői gondolkodás aztán bélyegtervezői munkásságában is megjelent, például a II. János Pál pápa látogatása alkalmára, a hazai Mária-kegyhelyeket feldolgozó sorozatában.

A bélyegek világába Kékesinek egy 1955-ben, a Filatéliai Vállalatnak készített elsőnapi borítékrajza jelentette a belépőt: ezt látva hívta meg Nagy Zoltán a Pénzjegynyomda grafikai osztályára, ahol 1956-tól nyugdíjazásáig dolgozott a fent említett négyes társaságában. Első tervei Füle Mihály bélyegéhez tervezett szelvény, amely a bélyeggyűjtők újonnan épült székházát ábrázolta. De Kékesi keze munkáját őrzi megannyi, mongóliai, togói, libanoni, jemeni, San Salvador-i, marokkói és dubai bélyeg is. Ez utóbbiak egy-egy példánya is mind a budapesti Bélyegmúzeum 13 milliós gyűjteményét gyarapítja.

Az írás és a fotó a nol.hu-n hetente megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A Képmentő a Népszabadság gazdag archívumából válogat.