A felvétel az egyik nagy völgyet örökítette meg, amely valószínűleg víz hatására jött létre

REUTERS/ESA - -

Ezzel egy időben német kollégáikkal sikerült olyan modellt alkotni, amely arra utal, hogy egy rendkívül vékony vízréteg valóban megjelenhet a sarkvidéki dűnemezők tetején, létrehozva az előbbi alakzatokat. Földi extrém életformák vizsgálata alapján pedig kidolgoztak egy modellt, amely szerint a Mars sarkvidéki dűnéinek felszíni rétegében tavasszal, megfelelően magas hőmérséklet idején elképzelhető az élettevékenység. A magyarok immár kilencéves, marsi életre vonatkozó hipotézisükhöz keresnek és találnak újabb és újabb bizonyítékot.

A Mars Asztrobiológiai Csoport (Mars Astrobiology Group) nevű közösség szerint - Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bérczi Szaniszló fizikus, Gánti Tibor vegyész, Horváth András csillagász, Kereszturi Ákos geológus, Pócs Tamás biológus és Sik András geográfus - az alakzatok tavasszal az erősödő napsugárzás hatására a jégtakaró borította dűnéken jelennek meg. Szerintük a felmelegedés során keletkező folyékony vizet a feltételezett marsi élőlények veszik fel, és a nap melegebb időszakában aktív élettevékenységet folytatnak. A nyár közeledtével a fagytakaró teljesen eltűnik, és a dűnehomok felső néhány milliméteres rétegében lévő mikroorganizmusok tetszhalott állapotba kerülnek a következő tavaszig.

A csoportban 2003 óta folyó, de a nemzetközi közvélemény által meglehetős kétkedéssel fogadott kutatómunka alapját a DDS-MSO (Dark Dune Spot - Mars Surface Organism, sötét dűnefolt - marsfelszíni organizmusok) hipotézis adja. Eszerint a vörös bolygó sarki dűnéinek felszíni rétegeiben olyan extrém életformák lehetnek, amelyek a helyi tavasz idején minden nap rövid ideig életképesek, az év nagyobb részében pedig inaktívak.

A kellemetlen marsfelszíni viszonyok ellenére azért lehet élet a sarkokon, mert a sarkvidéki területek kedveznek a vízjég, és esetlegesen a folyékony víz megjelenésének. A felszínen a napsugárzás a sarkvidéken a helyi tavasz és nyár idején dél körül nulla fok közelébe is melegítheti a kőzetszemcséket. A Collegium Budapest kutatói szerint a dűnék sötét anyaga könnyen felmelegszik, és néhány milliméter vastag rétege a fotoszintézishez elég fényt enged át, míg a kellemetlen sugárzásokat kiszűri.

A csoport tegnapi tájékoztatóján elhangzott: a Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda felvételein sikerült az északi és a déli féltekén a tavaszi folyásnyomokat azonosítani.

Kapcsolódó cikkek: Bolygóleső óriástávcső | Románia méretű területen keresik a lezuhant Airbus fekete dobozait | Forgatható magyar online marsgömb | Ősbolygó maradványait keresi két űrszonda | Aszteroida robogott el a Föld mellett