belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

Paradicsom a Szaharában

A napjainkban egymás után átadásra kerülő arab építészeti csodák fellelkesítették a tervezőket. Egy brit tervezőcsapat mezőgazdasági Paradicsomot álmodott a homokdűnék helyébe.

Kocza Zoltán| Népszabadság| 2009. január 26. |7 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

atomi | 2009. február 13. | 21:09:05

Algéria nem jó a sósvíz ellátás miatt. Így is túl sós az a víz, ami a Földközi tengerből a Gibraltári szoros alján visszafolyik az Atlanti óceánba.
Marokkó, a Nyugat-szaharai Köztársaság, vagy Mauritánia jöhet szóba, ezek közül a domborzati viszonyok a mórok országa mellett szólnak.
Fontos szempont az is, hogy az év jelentős részében a légkörbe kerülő vízpárát az uralkodó széljárás ne az Atlanti óceán fölé vigye, hanem lehetőleg az Atlasz hegység, vagy a Szahara belseje felé.
Amit még a Szahara fásítása előtt meg kell oldani, az a malária végérvényes felszámolása, ami ellen jelenleg Európát a Szahara megvédi. Maga a szó latin eredetű!
Szerencsétlen szenegáliak jártak úgy, hogy az öntözőcsatornák a szúnyogok tenyészhelyei lettek.

Ratioactiv | 2009. február 11. | 12:19:57

Víz és Energia! A jövő évtizedek konfliktusforrásai. Dícséretes, hogy ilyen projektekkel foglalkoznak remélhetőleg hozzáértő és remélhetőleg nem csak publikációs kényszerben kínlódó kutatók.
Én helyesnek találom az ötletet, van is rá példa, Egyiptomban is, Izraelben is vizet vezettek a terméktelen sivatagba. Igaz, nem tengervizet, de ha van energia a sótalanításra, biztosan sikerül a Szaharában is. Mindenesetre nem egy óriás létesítménnyel kezdeném, hanem valami kisebb próbaüzemekkel Marokkó, Algéria civilizáció-közeli területein.

atomi | 2009. február 9. | 20:57:04

Kedves kutyavati
1. Lehet hogy olcsóbb a sótalanító berendezésnél két atomerőmű építése, egyik az Amazonas deltájához nyomni, egy pedig Nyugat-Szaharához szívni a vizet. A Szahara által igényelt vízmennyiséget sem a Kongó, sem a már most is túlterhelt Nílus nem tudja biztosítani.
2. Fásítani már lehetne, mert a biomasszára a szándék is meglesz a kőolaj elfogytával, műszakilag már nem probléma a megvalósítás.
3. A fáknak nem kell vizet találni, csupán a párolgás minimális abban a mélységben, ahová a citrus,- fenyőfélék,cédrus stb gyökerei leérnek.
4. Ahol igény volt a fúrásra, akár olaj, akár víz miatt, ott már fúrtak.
5. Ha elhaladsz Zaragoza és Madrid között a sziklás kopár hegyvidéken, vagy öntözött kukoricaföldet, vagy pedig kősivatagot találsz. A nálunk szokásos erdei humuszt aligha.
6. A vándorló homokdűnék helyi sajátosság. Ártérre itt sem illik tervezni épületet, vagy mezőgazdaságot. Speciális eset volt a Tisza árterében a vetés. Aszályos évben a TSZ nagyot kaszált, árvizes évben pedig fizetett a biztosító.

kutyavati | 2009. február 9. | 16:43:51

1. Hmm. Elég érdekes lenne az Amazonas vizét a Szaharába vezetni! Mondjuk a Nílus egy kicsit közelebb lenne!
2. Valószínűleg a fásítás sem vezetne eredményre, mert akkor már megtették volna...
3. Egyébként a fák gyökerei sem hatolhatnak olyan mélyre, hogy vizet találjanak, mert akkor már egy rahedli kutat fúrtak volna.
4. Vagyis megtették, de nem vizet találtak, hanem olajat!
5. Ami a termőréteget illeti, az nulla.
6. Ja, és a vándorló homokdűnék! Idővel mindent betemetnek: házat, építményt, még üvegházat is!

atomi | 2009. február 9. | 15:59:01

Tisztelt Kocza Úr!
Annyi nem világos, hogy ha a cég erdősítene, akkor mi szükség van az üvegházra?
Mert ha már nem az óceán alatt vezetik át az Amazonas vizét, hanem a tengervízből sótalanítanak, akkor ahhoz valóban szükséges az üvegház(ráadásul nagyon jól szigetelt).
A növényzethez viszont nem kell üvegház, hiszen a fákat szabadon hagyjuk nőni.
A fásításban az a hasznos, hogy a fa lombja letakarja, védi a csekély termőréteget az erős napsugárzástól, gyökerei pedig olyan mélységben is elérik a vizet, ahol a gabona már nem.

atomi | 2009. február 9. | 15:45:44

A tulajdonviszonyok rendezése fontos dolog!
Ha brit kft megállapodik Alival, akkor az első puccs után érvénytelen Mohammad szemében a szerződés az erdősítésre vásárolt területre. Abban igazuk van, hogy az erdősítés stabilabb megoldás, mint a Kadhafi szerinti sivatagi kukorica termesztés. Hiszen nem kell minden betakarítás után újra a sivataggal harcolni. Már csak az időjárási adatokat kell feldolgozni annak érdekében, hogy hol lehet a legnagyobb hatékonysággal visszahóditani az édent a sivatagtól. Ha ezt az elefántos Hannibál megérte volna!

timbukta | 2009. január 26. | 12:11:41

akkor hajrá! "száz vasutat, ezeret!"

HIRDETÉS
A szaharai erőmű sótalan...
A szaharai erőmű sótalanítja a tengervizet a növények öntözéséhez
Pm

A sivatag ronda tréfája az emberiséggel szemben, hogy ahol hét ágra süt a gyümölcs- és kalászérlelő Nap, semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem lehet végezni, mert hiányzik a víz. Egy brit mérnökcsoport a tengerből vezetné a növénytermeléshez szükséges vizet a Szaharába. A Sahara Forest Project keretén belül óriási területeket fednének be üvegházakkal, amelyekhez a locsolóvizet és a termelés feltételeit biztosító körülményeket egy központi naperőmű biztosítaná. Az erőmű legfontosabb feladata a csővezetékeken a helyszínre juttatott tengervíz sótalanítása. Ezt a vizet használnák a növények öntözésére, a munkások ellátására és a termeléshez szükséges hőmérsékleti viszonyok megteremtésére.

Mivel az üvegházak az amúgy is kibírhatatlan szaharai hőséget felerősítenék, ezért az egész telepet folyamatosan hűteni kell nappal. A tervezők egy trükkös megoldást akarnak alkalmazni. A termelőkomplexumon belül apró tavacskákat alakítanának ki, amelyek a hőségben intenzíven párolognak. A párává alakuláshoz természetesen a környezetükből vonnák el a hőt. A levegő páratartalma éjszaka lecsapódna, és a kondenzvizet visszavezethetik a tavacskákba.

A számítások szerint ezzel az eljárással a nappali csúcshőmérséletet 15 fokkal is csökkenteni lehetne, ami lehetővé tenné az intenzív mezőgazdasági termelést. A telep nemcsak mezőgazdasági, hanem energiatermelésre is kiválóan alkalmas, ami a szaharai országok gazdaságának új irányt szabhatna.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    7 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS