alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
10. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Hiperaktív gyerek: beteg – vagy éretlen?

A gyermekkori (ADHD betűszóval jelölt) hiperaktivitás sok szülő, család életét megkeserítő, manapság igen „divatos betegség”. Ám akad, aki a kór létét is vitatja, mondván, nem igazi idegrendszeri elváltozásról van szó. A szkeptikusok segítséget kaptak – az oktatás oldaláról: egy korra bontott felmérés szerint sokszor nem is ADHD-ról, hanem egyszerű iskolaéretlenségről van szó.

Dr. Nemes János| Népszabadság| 2010. szeptember 6. |15 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

komszomol | 2010. szeptember 7. | 03:59:36

"beaver | 2010. szeptember 7. | 01:03:23"

Amit leírsz, az nem nevelés, hanem szado-mazo. A törvény bünteti az általad leírt gyermekkínzást. Akit hülyére vertek, az még hálás is érte. Ez bizonyítja a totális butító hatást.

regmelocco | 2010. szeptember 7. | 02:35:12

Jó cikk - alapvetően egyetértek Alpár Zsuzsával, persze a táplálkozás is hozzájárul (pl. cukor). Kicsit több hangsúlyt fektetnék a tévé hatásaira a figyelemzavar tekintetében, és hát sokak szerint a mobiltelefonok és átjátszók sugárzása sem tesz jót a figyelemproblémával küszködő gyermeknek. Javaslom a headsetet és általában a technikai eszközök (különösen a házitűzhely szerepét ma gyakran betöltő tévé) szigorúbb kontrollját a szülőknek, továbbá a szorongások feloldását különféle professzionális módszerekkel.

beaver | 2010. szeptember 7. | 01:03:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

katarakt | 2010. szeptember 7. | 00:03:44

Néhány jól irányzott pofon mindig segít.

loallat | 2010. szeptember 6. | 22:22:50

Figyelem, gyanútlan adófizető polgárok: nem kell bedőlni ennek a mesének (sem)! Az ADHD csak egyike azoknak a kitalált "betegségeknek", amelyek gombamód szaporodnak, s amelyek listája évről évre bővül - hála a gyógyszergyárak eszement nyomulásának. Minden újabb "betegség" (mint pl. a PMS, a COPD, ADD, stb. stb. stb.) elfogadtatása újabb és újabb gyógyszerek kifejlesztését és eladását támogatja - az ADHD esetében pl. a Ritalinét, amellyel szerencsétlen, ártatlan gyerekek tömegeiből gyártanak zombie-kat. Hiperaktivitás, vagy amit annak gyanítanak, persze létezik - de ennek oka egyszerűen a sok szemét élelmiszer, a rengeteg cukor és édesség, és valóban, az otthoni, iskolai stressz, nyomás és kielégületlenség. Az okokat kellene kezelni - nem a tüneteket.

adamant | 2010. szeptember 6. | 22:18:13

komszomol | 2010. szeptember 6. | 15:37:54

"Természetesen leginkább a tahó pedagógustól lehet szorongani."

Mi meg az ilyen idétlen beírásoktól szorongunk!!

"Pedig a kisiskolások csak ifjonti koruk miatt képtelenek koncentrálni, túlmozgásosak..."

Itt a lényeg, vagyis:
- Nem szabad 6 éves kor alatt egy gyereket beiskolázni. Az elsö 6 év arra való, hogy a majdani (felnött) élethez szükséges legfontosabb ismereteket és viselkedés formákat megtanulja, azok rögzüljenek.

- A szülkök és nem a ,ajdani, késöbbi iskolai pedagógusok felelössége (ld. komszomol...), hogy egy gyereke, mire az iskolába kerül ott képes legyen 45 percet nyugodtan, koncentráltan végigülni.

Tehát ez (extrém eseteket kivéve) egyáltalán nem betegség, hanem a szülöi házból hozott viselkedési normák hiánya.

Ezt kisgyermek kortól lehet gyakorolni:
- Istentisztelet, mise, stb. (az összes vallásnál) a gyereket a hívök vigyék el minél korábban, ott kb. 1 óra "kötelezö" nyugalmi idö.
- Párttagok (föleg aszocialisták, kommunisták, esetleg zöldek) szintén - ha a pártszabályzat nincs ellen, vigyék csemetéiket a párttaggyülésre.
- Otthon játék közben lehetnek nyugalmi periódusok, egyes feladatokon gondolkodás, játékos "ki mozdul meg elöször", stb. stb.

Szóval ez a gyerekek részéröl tanulható és az ilyen állapotban lévö (nem beteg) gyerek köszönje meg figyelmetlen, lezser, nemtörödöm szüleinek...

evianna | 2010. szeptember 6. | 22:06:04

a magam részéről azonban azt hiszem, hogy a nyomott otthoni légkör és a sok frusztrált pedagógus a legvalószínűbb magyarázat a sok hiperaktív gyerek hirtelen megjelenésére - talán csak divatszó és divat-diagnózis. (a felnőttek problémáit képezik le, azt a bizonyos rohanó világot.)

evianna | 2010. szeptember 6. | 22:01:26

burry, én nem nagyon hiszek az ilyen adalékanyag-történetekben, de tényleg meg kellene próbálni a figyelemfelkeltést.
csak hát hogyan?
egy pár ismeretterjesztő cikk?
de mi van, ha ezek egyes kutatók állításai, amelyeket igazából még nem is tudtak bebizonyítani? a gyanú elég arra, hogy az ember a gyerekének ne adjon ilyet, de ez komoly piacvesztés a kereskedő és a gyártó számára, tehát kizárt, hogy ne perelnének, ráadásul felvetődik az adott terméket engedélyező hatóság felelőssége is. (és mondom: lehet, hogy alaptalanul.)

ezért én legfeljebb olyat tudnék elképzelni, hogy az "epésnek nem való...", "cukorbeteg ne fogyassza...", "vigyázat a k-betűs zöldségekkel" stb. mintájára készítsenek egy kisokost a gyermekélelmezés ilyen vonatkozásairól - ha lehet, ne teljeskörűt, hanem csak célirányosat, mert tudjuk, hogy az egészséges étrendhez nem elég a magyar átlagfizetés, kár borzolni a kedélyeket.

burry | 2010. szeptember 6. | 21:27:00

Tennék néhány érdekes megjegyzést! Mindenekelőtt hiányolom a cikkből a táplálkozás szerepét taglaló részt. A nem organikus vagy valódi betegségnek bizonyuló hyperaktivitást bizonyíthatóan a táplálékkal a szervezetbe kerülő élelmiszer adalék és egyéb anyagok okjozzák. Ez az összes hyperaktív gyermek legalább 98 % a. Ezeket a gyerekeket 3-4 nap alatt helyre lehet hozni hyperaktivitásukból. Vannak olyan országok aholo már kötelező az ilyen nagyon káros anyagokat tartalmazó élelmiszerekre ráírni, hogy veszélyesen befolyásolja a gyerekek viselkedését. Ezek az anyagok szinte minden multi polcain megtalálhatóak nem is gondolnánk milyen sok élelmiszerben. Lehetne ellene tenni!!!!!!

komszomol | 2010. szeptember 6. | 20:46:19

"propatria | 2010. szeptember 6. | 19:59:22

Amennyire tudom, a valódi hiperaktív gyerekeket arról lehet megismerni, hogy a serkentőszerektől megnyugszanak."

Rosszul tudod. Nyugtatózzák őket.

komszomol | 2010. szeptember 6. | 20:44:39

A másik baromság, hogy sokszor a gyerek normális mozgásigényét nevezik hiperaktivitásnak.

Egy 6-14 éves gyereknek legalább napi 3-4 óra futkározásra lenne szüksége? Hánynak adatik meg?

evianna | 2010. szeptember 6. | 20:01:34

komszomol:
attól a legjobban.

propatria | 2010. szeptember 6. | 19:59:22

komszomol
Ez egy kicsit túl egyszerű lenne...
Amennyire tudom, a valódi hiperaktív gyerekeket arról lehet megismerni, hogy a serkentőszerektől megnyugszanak. Tehát valahogy fordítva van huzagolva (ilyen szempontból) az agyuk.
Az érdekes, hogy szegény családokban elő gyerekeknek hamarabb felírják a gyógyszert. ez alátámaszthatja azt a feltevést, hogy az otthoni feszültségre reagálnak bizonyos gyerekek túlmozgással, fecsegéssel stb.

minime | 2010. szeptember 6. | 19:58:51

Ez nagyon durva:
"1993-ban csak 34 kg-ot, 2001-ben már 603 kgot, míg tavaly 1735 kg-ot forgalmaztak belőle."

komszomol | 2010. szeptember 6. | 15:37:54

"Dr. Alpár Zsuzsa pszichológus, közvetve ugyan, de a nem organikus eredet mellett érvelt. Ő is azt tapasztalta, azok a gyerekek hiperaktívak, akik valamiért szoronganak. "

Természetesen leginkább a tahó pedagógustól lehet szorongani.

Furcsán hangzik, de igaz: a stressz felszabadít
A régi vitát, hogy igazi szervi betegségről van-e szó, egy nemrég megjelent amerikai tanulmány szította fel. Ebben 12 ezer gyermek korát és az ADHD összefüggését vizsgálták. Kiderült, hogy a legfiatalabb és a legidősebb hat-hét éves elsősök között – tehát akiknél majd egyévnyi volt a korkülönbség – igen nagy az eltérés az ADHD előfordulási gyakoriságában, természetesen a fiatalabbak javára: a korán (túl korán?) iskolába íratott gyerekeknél 60 százalékkal gyakrabban állították fel a diagnózist. A kutatók szerint helytelenül, mert a gyerekek – elsősorban tanári javaslatra – rákerültek arra a futószalagra, amely végül a gyerekpszichiáterhez juttatta őket, akiknek többsége nem is habozott felállítani az ADHD diagnózisát.

Pedig a kisiskolások csak ifjonti koruk miatt képtelenek koncentrálni, túlmozgásosak, fegyelmezetlenek, nem tudnak beilleszkedni a közösségbe. Figyelem! A fenti tünetek tipikusak az ADHD-ra, azt pedig a szakemberek igazi szervi (agy-) betegségnek tartják. Jellemző módon az ADHD még ma is használatos egyik szinonimája a kisfokú agyi diszfunkció. Többek között azért „minimális az agyzavar”, mert a központi idegrendszerben semmilyen objektív eltérést nem sikerült kimutatni, még a legmodernebb eszközökkel, CT-vel,MRI-vel sem. A diagnózist kizárólag pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatokkal állítják fel.

AzADHD „agykárosodásos” eredetemég 1935-ig nyúlik viszsza, amikor a magatartászavart ún. postencefalitiszes szindrómának, tehát agyvelőgyulladás utáni állapotnak vélték, holott ennek azóta sem találták szemernyi bizonyítékát sem. Ha volt is olyan, aki átesett a fertőzésen, a gyerekek túlnyomó többségénél nem igazoltak előzőleg idegrendszeri gyulladást.

A kóreredetről alkotott elképzelések azóta sokat finomodtak, de a tankönyvek továbbra is kiemelik az öröklődési hajlamot, holott az utóbbi években egyre több genetikai témájú szakcikk cáfolja ezt az állítást is. De szerepet tulajdonítanak a méhen belüli traumának, az agyi ingerátvivő anyagok, többek között a szerotonin, a dopamin kóros funkciójának, a homloklebeny károsodásának stb. Számos más bűnöst is találtak – márpedig tudjuk, hogy aminek túl sok okát találják meg, annak nem tudják az igazi eredetét.

Természetesen a szociális, családi hátteret is fontosnak tartják, hisz számokkal bizonyítható, hogy – statisztikai értelemben – az iskolázatlan, széteső, konfliktusos családokban gyakoribb az ADHD előfordulása. Ma már tudjuk, hogy a stresszen kívül a túlzott mértékű tévénézés is figyelemzavarhoz, túlmozgáshoz vezethet.

Az iskolaéretlenség tehát egy pluszadalék amellett, hogy nagyobb figyelmet kellene a környezeti tényezőknek tulajdonítani. A Michigani Állami Egyetem kutatója, Todd Older egyenesen azt állítja, hogy a túl fiatalon történő beiskolázás miatt minden ötödik ADHD diag nózisa téves. Az éretlenül iskolába került gyerek nem érti az ott elhangzottakat, unatkozik, s hogy éberségi szintjét fenntartsa, azaz el ne aludjon, izeg-mozog, zavarja a többieket humorosnak vélt bekiabálásaival.

És mert gyakori diagnózis – kettő–öt százalékra teszik az előfordulását –, ez egyedül az Egyesült Államokban egymillió, a betegséggel feleslegesen megbélyegzett gyereket jelent! A betegség diagnózisa sokszor automatikusan hosszan tartó gyógyszeradáshoz vezet. Jellemző adat, hogy Németországban az ADHD-ban rutinszerűen adott methylphenidattartalmú gyógyszerek felírt mennyisége másfél évtized alatt a sokszorosára nőtt.

A Der Spiegel adatai szerint Németországban 1993-ban csak 34 kg-ot, 2001-ben már 603 kgot, míg tavaly 1735 kg-ot forgalmaztak belőle. Az is érdekes megfigyelés, hogy minél iskolázatlanabbak a szülők, annál több fogy a gyógyszerből. Anders Hjern stockholmi tudós szerint a svéd államtól szociális támogatást kapó családokban az ADHD-ben szenvedők átlagosan 135 százalékkal több tablettát kaptak, mint a segélyben nem részesülő magatartászavaros gyerekek.

Dr. Alpár Zsuzsa pszichológus, közvetve ugyan, de a nem organikus eredet mellett érvelt. Ő is azt tapasztalta, azok a gyerekek hiperaktívak, akik valamiért szoronganak. Többnyire azért, mert konfliktusos családban nőnek fel. De hát azért is lehet szorongani, mert valaki túl korán kerül be az iskolába…