Tízmilliók hisznek a klasszikus zsidóellenes előítéletekben a hét vizsgált európai országban - ez derül ki a New York-i székhelyű Rágalmazásellenes Liga (ADL) friss felméréséből, amelyet a TNS közvélemény-kutató kérdezett le, országonként 500-500 telefoninterjúval az elmúlt két hónapban. Az Ausztriára, Franciaországra, Lengyelországra, Magyarországra, Nagy-Britanniára, Németországra és Spanyolországra kiterjedő vizsgálatban a zsidók a válaszadók csaknem fele szerint hűebbek Izraelhez, mint a saját országukhoz. A feltett kérdések közül ez világítja meg a legjobban, hogy az előítéletek elfogadása nincs egyenes arányban a zsidó közösség nagyságával az adott országban. Az ország méretéhez képest jelentősebb zsidó közösséggel rendelkező magyaroknál "csak" 40, a franciáknál 38, a briteknél 37 százalék ez az arány.

Tízből négy európai véli úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyással bírnak az üzleti világban, illetve a nemzetközi pénzpiacokon. Az előbbi arány éppen hazánkban a legnagyobb (67 százalék), az utóbbi pedig (59 százalék) a spanyolok után a második legmagasabb. Az európaiak csaknem fele, köztük - legkiemelkedőbben - a magyarok 56 százaléka "valószínűleg igaz"-ra tette az állítást, miszerint a zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról. A hazánkban megkérdezettek egyharmada szerint a zsidók felelősek Krisztus haláláért; az ősrégi, antijudaista tétellel a hívő Lengyelországban értenek egyet a legtöbben, míg a jórészt szekularizált Franciaországban a legkevesebben.

A válaszadók csaknem egynegyede (a magyarok 15 százaléka) állította, hogy a zsidókról kialakított véleményét Izrael lépései befolyásolják. De az erre a kérdésre igennel felelők átlag 58 százaléka, köztük a spanyolok csaknem négyötöde szerint Izrael tettei miatt (még) rosszabb a véleménye a zsidóságról. Ezt tízből hat magyar is így gondolta. Hazánkban vélik a lengyelek mellett a legtöbben úgy, hogy a zsidókat érő erőszak az adott országban a zsidókkal, nem pedig Izraellel szembeni érzéseknek tudható be. A magyarok csekély többsége állítja csak, hogy kormánya eleget tesz az országban élő zsidók biztonságáért - ez a briteket nem számítva a legalacsonyabb mutató. A magyarok és a lengyelek több mint negyede szerint a kormány nem tesz eleget.

A lengyelek és a spanyolok mellett hazánkban a legmagasabb azok aránya, akik a "valószínűleg igaz" választ adták az előítéleteket tesztelő első négy alapállítás közül legalább háromra. A magyarok 18 százaléka mind a négyre így felelt. Kivétel nélkül minden vizsgált országban hajlamosabbak az előítéletekre a legalább 65 évesek, azok, akik nem tanultak tovább 17 éves koruk után, illetve az alacsonyabb jövedelműek.

A kutatók tendenciájában is vizsgálják az előítéleteket. A 2007-es adatokkal összevetve a Rágalmazásellenes Liga a hét ország közül csak Nagy-Britanniában érzékel kimutatható javulást. Hazánkban három állításnál is csökkent az előítéletesek aránya, viszont ezúttal hét százalékponttal többen értettek egyet azzal: a zsidók túl nagy hatalommal bírnak az üzleti világban.

- A felmérés megerősíti, hogy számos európai gondolkodásában él mélyen tovább az antiszemitizmus. A globális pénzügyi válság nyomán különös aggodalomra ad okot az erős hit, miszerint a zsidók túlzott befolyással rendelkeznek az üzleti életben és a pénzügyekben - nyilatkozta Abraham H. Foxman, az ADL országos igazgatója.