alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
12. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Demszky. Pont.

Demszky Gábor elismeri politikai felelősségét a BKV-ügyek kapcsán, de nem érzi úgy, hogy le kellene mondania. Hiszen ő nem tudott semmiről. Nem tudott az aggályos végkielégítésekről, a különböző furmányos trükkökről, nem tudott arról, hogyan szipkázzák ki a cégből a pénzt. Nem látott, nem hallott semmit. Azon természetesen nincs meglepődve, hogy egykori helyettese, az MSZP-s Hagyó Miklós lemondott a Fővárosi Közgyűlésben betöltött mandátumáról, vigye csak el a balhét, ha már egyszer ott sertepertélt ilyenolyan ügyekben a közlekedési társaságnál, de személyes barátja és tanácsadója, Mesterházy Ernő meggyanúsítása már igencsak meglepte.Már hogyne lepte volna meg! Hiszen ő semmiről sem tudott, ő csak főpolgármester, akinek a dolga az, hogy főpolgármesterkedjen, világvárost építsen. Valószínűleg reggelente bement a hivatalába, hagyta, hogy a helyettesei intézzenek mindent, ami a város életéhez szükséges, barátja és tanácsadója meg elintézte a politikai egyeztetéseket. De akkor mit csinált ő, ha semmit nem tudott, így azt sem, hogy sokak szerint barátja és tanácsadója Hagyóval karöltve dolgozott ki olyan modellt, amellyel saját kézi irányításuk alatt tarthatták Budapest közműcégeit és így a BKV-t is?

Tóth Ákos| Népszabadság| 2010. február 10. |3 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

ben2 | 2010. február 14. | 17:10:09

Nem Demszky védelmében mondom, de 2006-ban Gyurcsány öszödi beszédének napvilágra kerülésekor ugyanezen megmondóemberek miért nem tanácsolták Gyurcsánynak:
"Épp ezért kéne mélyen elgondolkodnia azon, hogy hol van az a pont, amikor az embernek le kell mondania. A politikai felelősség elismerésének talán már nem nagyon van más módja."
Demszky nem csinál mást, mint követi a gyurcsányi elvet: ha már teljesen lejáratódtál - az ezáltal okozott kárra való tekintet nélkül -, hatalomtechnikai eszközökkel addig maradj pozícióban, ameddig csak lehet.
Ha az elmúlt legalább 20 évben ez volt a normális viselkedés balliberális körökben, miért tetszenek most csodálkozni?

konzekvens | 2010. február 12. | 10:05:03

Örülök, h a Nsz és Tóth Ákos eljutott idáig Demszky, BKV stb ügyben.
Kicsit demagóg és rosszhiszemű leszek, de: D. szamizdatos pályíafutásától kezdve biztonsági játékot játszik.Látványos akciókban részt venni, pár nap bezárást vállalni, biztos háttérrel diplomát szerezni, nyugatra utazgatni. Majd: szoci választók tömegeivel 20 éven át reflektorfényben maradni, dzsentroid vonásokat felvenni,olyan életvitelt folytatni, avatni, szalagot vágni, Combinó villamost és más járművet vezetni, de a felelősség alól elbújni. Bp-et lezülleszteni, "liberális világvárost építeni" 4-es metró költségeit megtriplázni, Margit hidét közel megduplázni, hagyni, hogy a kerületek kiskirályok legyenek, Lágymányosi öböl, Csepeli szennyvíztisztító ügyekben hallgatni, Schneller főépítészt, aki élhető várost szeretett volna, elüldözni, ezek csak epizódok D. regnálásából.
Mindeközben politikai zsarolások sorozatát véghez vinni,blöffölni, pártelnökként látványosan , szinte azonnal megbukni ezek is tipikus demszkiádák.

szupor | 2010. február 10. | 13:12:20

Az egykori ellenzéki hős, Demszky, kapott húsz jó évet a demokráciától. De mit kapott tőle a demokrácia? Bármit is, ez a végjáték mindent felülír. Szánalmas és átlátszó mentegetőzés helyett az lett volna egy demokratához méltó, ha lemond. Ha tudod a dolgomról, azért, ha nem tudott semmit, akkor meg azért. Utóbbival kapcsolatban morálisan biztosan rásüthető a hűtlen kezelés stigmája. Hiszen, ha a gyerek megbukik matekból, és a szülő széttárja a kezét, miszerint ő erről semmit nem tudott, akkor az a szülő megbukott. Demszkynek már csak egy tarifa-előterjesztés kapcsán is igénye kellett volna legyen arra, hogy hogyan néz ki a BKV költségstruktúrája, az üzemi költségektől kezdve a bérköltségekkel bezárólag. A városháza számára Budapest legnagyobb közszolgáltató cége transzparens kell, hogy legyen. Ha nem az volt, az azért volt, mert a városháza nem követelte meg. Vagy igénytelenség vagy egyéb alkalmatlanság miatt.
Demszky álláspontja védhetetlen.

Demszky semmiről sem tudott. Mesterházy meggyanúsítása utáni meglepetésében négy napra eltűnt. Ebben nagy gyakorlata van, a BKV-sztrájk idején sem igazán sürgölődött, nem volt ott az egyeztetéseken, nem próbálta koordinálni a folyamatokat. Igaz, jó érzékkel, a megállapodás estéjén néhány kamera társaságában megjelent a közlekedési cég székházában, ahol a rendőrség nyilvánvalóan otthonosabban mozog mostanában, mint a város főpolgármestere. Igaz, miért is kellene neki otthonosan mozognia a főváros legfontosabb cégének épületében? Ezek szerint voltak arra mások is.

Demszky semmiről nem tudott. Legfőbb felelőssége, mondja, hogy elfogadta azokat a kereteket, amelyek között a BKV a kormány és a főváros közötti politikai alku tárgya volt. Elfogadta? A főpolgár mesterrel tavaly szeptemberben készített interjút a Magyar Narancs. A cikkíró azon kérdésére, hogy „mit tud elérni a főváros a kormánynál akkor, amikor a kabinet épp az önkormányzatoktól és a tömegközlekedéstől kíván pénzt elvonni a válságra hivatkozva?”, Demszky Gábor így válaszolt: „A következő kérdést kell megválaszolnia a kabinetnek: bevállal-e egy olyan helyzetet, amikor összeomlik, ﬁ zetésképtelenné válik a BKV, leállnak a járatok, sztrájk van, az önkormányzat képtelen rendet teremteni, a lakosságban pedig gyűlik a harag – pár hónappal a választások előtt?” Ez a mondat akár politikai zsarolásként is értékelhető, s azt sejteti, hogy Demszky épp a BKV-t használta föl politikai alkura. Vagyis a kereteket nem elfogadta, hanem ő maga alakította. És ha így volt ez tavaly, a szabad demokraták szakadásakor, amikor épp ő választatta elnökké Retkes Attilát, miért lett volna másképp korábban?

A főpolgármester 2006-ban, legutóbbi megválasztásakor azt mondta, hogy Budapest liberális város maradt. Ebben igaza volt. Épp ezért kéne mélyen elgondolkodnia azon, hogy hol van az a pont, amikor az embernek le kell mondania. A politikai felelősség elismerésének talán már nem nagyon van más módja.