
Zila László Népszabadság - Kovács Bence
Az épület, amiben lassan tíz éve szolgálják ki a vendégeket, ugyanis a múlt század eleje óta áll. Szemere Miklós gróf építette lövőháznak azért, hogy a magyar ifjúság megtanulja megvédeni a hazáját. Innen a felirat. Széchenyiek, Eszterházyak, Festeticsek jártak ide, később Krúdy Gyula is vendége volt az egyik lövőversenynek. A környéken lakóknak már kevésbé tetszett a zajos sport: 1928-ra elérték, hogy betiltsák a lőteret. Az élet a házban mégsem állt meg: rendezvényközpont lett, majd aztán kissé túl éles fordulattal az 1949-ben itt megnyílt strand öltözője.
Zila László, aki tősgyökeres pestszentlőrinci, sosem akart belvárosi üzletet. 1984-ben úgy döntött, hogy egy kis cukrászdát nyit az épület mellett. Fogalma sem volt az ekkora már igencsak elcsúfított hely történetéről, de azt látta, hogy egy-egy kánikulai hétvégén 5-6 ezer ember is megfordul a strandon. - A környező lakótelepek lakói lényegében itt töltötték a nyarakat - emlékezik. Annyira a szívéhez nőtt ez a strand, és persze a kis cukrászda, hogy amikor 1998-ban árulni kezdték, megvette az öltöző épületét és a strand területének egy részét.
Csakhogy ez cukrászdának már túl nagy volt, ezért úgy döntött, hogy inkább kávéházat nyit. És mivel alkoholtartalmú italt csak melegkonyhás helyen árulhattak, mert a közelben iskola van (Zila László egykori iskolája) egy étterem is helyet kapott benne. Így épült apránként a Zila-birodalom. Ma több száz ember élvezheti itt egyszerre a cukrászdát, a kávézót és az éttermet 700 négyzetméteren. Zila László csak egy dolgot bánt meg: azt mondja, hogy bátrabbnak kellett volna lennie és nagyobb területet megvenni a strandból. - 80-100 éves fákat vágtak ki a szomszédban épült lakópark miatt, ha akkor merészebb vagyok, most egy gyönyörű őspark lenne a hátunk mögött. Ezt az egyet sajnálom.
A családban mindenki a vendéglátáshoz kötődik: édesapja hentes volt, édesanyja cukrászdában dolgozott, a bátyja pedig szakács. - Amikor pályaválasztásra került sor, a szüleim azt mondták, hogy én meg legyek cukrász - mosolyog. Azt mondja, hogy tiltakozni nemigen lehetett, ráadásul nem is volt mit szembeállítania a szülői akarattal, hiszen 14 évesen kevesen tudják, mik akarnak lenni.
Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Elfogadta a döntést, sőt később maga is elvárta a gyerekeitől, hogy kitanulják ezt a szakmát is. A fia közgazdász, de el kellett végeznie a cukrász szakmunkásképző iskolát. Ő most az üzlet vezetője. A lánya, Krisztina vendéglátó-ipari főiskolát végzett, de emellett kijárta a cukrász és a felszolgáló szakmunkásképzőt. - Bármelyik részére helyezem őket az üzletnek, megállják a helyüket, ettől családi vállalkozás a miénk - büszkélkedik. A legkisebb fiú még tanul: a Gundel iskolában jár, a szakács- és a cukrászszakmát is ki kell tanulnia. Zila László szerint egyik gyereke sem tiltakozott a vendéglátás ellen, nem akartak más utat. - Itt vagyok a hét minden napján, ez a hely attól működik, hogy személyesen veszünk részt szinte minden munkafolyamatban, ha hibát látunk, rögtön korrigáljuk - néz körül.
De a Zila kávéház elsősorban nem erről híres. Sokkal inkább a madártej, a szatmári szilva és a pándi meggy tortákról. Ezekkel nyerték meg egymás után háromszor is az ország tortája versenyt. - Sokan megkérdezik, hogy lehet az, hogy már a harmadik évben mi adjuk az ország tortáját. Pedig nincs ebben semmi különleges, nem élvezünk előnyt - magyarázza. Az első év kivétel: akkor az ipartestület elnöke, Pataki János megkérdezte, nincs-e valami ötlete, mi legyen az ország tortája. Éppen egy madártej tortával kísérletezett, és mivel rövid idő állt rendelkezésre, ez lett a kiválasztott. A második évben viszont már többen indultak, a Zila kávéház a szatmári szilva tortával nevezett. Szakmai zsűri döntött, nem tudván, hogy melyik torta kié: a szatmári szilva nyert. Idén újra győztek, ezúttal a pándi meggy tortával. Zila Lászlót igen erős személyes szálak kötik Pándhoz, a szülei ugyanis innen származnak. A pándi meggy igazi hungarikum, vékony héjú, zamatos húsú gyümölcs - ez is fontos szempont volt a kiválasztásnál. Az ország idei tortáját bárki megkóstolhatja, hiszen augusztus 20-tól több száz ipartestületi tag cukrászdájában lesz kapható az ország minden pontján. A Zila kávéház és a Pataki cukrászda a Parlament előtt, az ünnepnapra ötezer szelettel készül. - Más cukrászdák is elkészíthetik később, ők is a siker részesei lehetnek, ezért sincs ok a féltékenységre - véli a cukrász.

Népszabadság - Kovács Bence
Zila László igazi megszállott, aki ennyi siker után sem áll meg. Három éve dolgozik legújabb találmányán, a bonbon tortán: fogyasztása közben a belsejéből öntet folyik ki. Egy 12 szeletes tortát akár 12 különböző ízzel is meg lehet tölteni. A torták elkészítéséhez egyedileg fejlesztett szilikonforma kell. Ehhez a cukrásznak meg kellett tanulnia a szilikongyártást: gépeket vett, szerszámot készíttetett, hogy saját maga gyárthassa a formákat. Sőt, oktatófilmet is készített az új technológiáról. - Meg vagyok győződve arról, hogy mind a hazai, mind a külföldi cukrászdák, szállodák és éttermek használni fogják. Jövőre ezzel szeretnénk indulni az ország tortája versenyen.
Azt mondja, hogy nem muszáj a régi, 30-40 éves cukrászati alapokhoz ragaszkodni: az igények, a gépek, az anyagok változnak. Könnyebb, lágyabb irányba kellene mozdulni, a gyümölcsök, a természetes anyagok felé. - Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt a folyamatos kísérletezésekre, új torták kifejlesztésére. Ha valaki bejön és eszik egy szelet tortát, az olyan legyen, hogy emlékezzen rá - ez a hitvallása.
Az asztalon a kávéja mellett édesítőszer: két éve cukorbeteg. Ez senkinek sem könnyű, de aki édességgel foglalkozik, annak valóságos csapás. - Tudatosan kell kezelni a betegséget, igyekszem is visszafogni magam, de utálom már a grillzöldséget - tréfálkozik. Aztán komolyan hozzáteszi: amikor kísérleteznek, amikor egy új termék bevezetésre kerül, nem tarthat diétát. - Kóstolni kell, másképp nem megy.
|