Kulcsár Attila ügyvédje társaságában hazatér az előzetes letartóztatásból 2004 szeptemberében

MTI - Koszticsák Szilárd

Pótkiadatási eljárást követően egy újabb, még 2001 júliusában elkövetett, 120 millió forintos sikkasztással gyanúsította meg az NNI gazdaságvédelmi főosztálya a tavaly augusztusban nem jogerősen nyolc év szabadságvesztésre, és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélt Kulcsár Attilát. Az ügy aktáit csütörtökön vádemelési javaslattal adták át a nyomozók a Fővárosi Főügyészségnek.

Kulcsár és társai ellen 2003 nyarán rendelt el nyomozást a rendőrség húszmilliárdos csalás gyanújával. A K & H Equities Rt. egykori brókere, majd üzletágigazgatója, akiről csak a rendőrségi nyomozás derítette ki, hogy semmiféle pénzügyi végzettsége nincs, nem érettségizett és brókervizsgát sem tett (mindkét bizonyítványa hamis), a gyanúsítás elől Ausztriába szökött. Az osztrák hatóságok több hónapos procedúra után adták ki Magyarországnak. De a kiadatási kérelemben akkor még nem szerepelt a csalás gyanúja, ezért 2005 nyarán, amikor a most befejezett nyomozásra okot adó 120 milliós tranzakció a rendőrség előtt ismertté vált, ezt az ügyletet elkülönítették a többitől. Két évvel később érkezett meg az osztrák bíróság jóváhagyása, hogy a Kulcsár 2004-es kiadatása óta feltárt új tények alapján csalás gyanújával is nyomozhat a rendőrség.

Egri Gábor őrnagy, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa a Népszabadságnak elmondta: adataik szerint még 2001 júliusában Kulcsár Attila 120 millió forintot utaltatott egy magánszemélylyel egy bankszámlára. Az illető úgy tudta, saját számlájára utalta a kérdéses összeget, Kucsár - aki hozzáfért az illető számlájához - azonban a pénzt az érdekeltségébe tartozó cégek egyikének a számlájára helyezte. Majd minden úgy zajlott, ahogy a brókerügyben érintett többi cég esetében is: Kulcsár a sajátjaként kezelte a kérdéses 120 milliót a rendőrség által meg nem nevezett magánszemély tudta és beleegyezése nélkül. Később, amikor már a befektető egyre határozottabban követelte a pénzét, offshore cégeken keresztül - más cégek és magánszemélyek számláiról elsikkasztott összegekből - teljes egészében visszapótolta.

Mivel a pénz jogos tulajdonosa azt állította, hogy azokra a hónapokra, amikor Kulcsár a sajátjaként rendelkezett a pénzével, nem kapott kamatot, az NNI gazdaságvédelmi főosztálya csalás gyanújával kezdett nyomozni. Ezért is kérték Kulcsár pótkiadatását. Végül azonban az ügyészség a nyomozás valamennyi adatának ismeretében úgy döntött: a kérdéses tranzakció csak egy Kulcsár számos sikkasztása közül, s ennek szellemében kell a rendőrségnek lezárnia a nyomozást.

Kulcsár életében azonban mindez vélhetően csak egy újabb, kellemetlen mozzanat lesz. Mert bár elvileg a törvény alapján a 120 milliós csalásért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ő - 20 milliárdos sikkasztásért - kapott már nyolc évet, így arányaiban ez a 120 millió lényegesen már biztosan nem növeli majd börtönéveinek számát.