Dr Photon | 2009. augusztus 20. | 14:03:39

Ratioactiv | 2009. augusztus 14. | 17:20:36
Allergias vagyok a birtokmerettel kapcsolatos fejtegetesekre. Ilyesmiert Ausztriaban vagy Nemetorszagban jokora lehurrogast kapna barki. A birtokok elaprozodasa technikailag egyaltalan nem akadalya az ontozesnek, a nmagybirtokos meg ontozes helyett a birtok tovabbi novelesebe fektetne talan. Igenis legyen sok kis birtok, azok meg fogjanak ossze szovetkezetbe, onkentes alapon persze, ugy mint Ausztriaban, vagy Nemetorszagban es akkor a mezodazsag sok embert tud majd ujra eltartani. Nem a nagybirtokosok szamat kell gyarapiotani, hanem a tulajdonnal rendelkezo emberek szamat, azt, hogy az atlagembernek minel tobb es minel jobb minosegu tulajdona legyen. A nagyon szeles kozepretegeket kell szaporitani. Nem akarunk visszamenni a nagybirtok es zseller szeru tarsadalomhoz. A szerbiai bansagi/banati foldek 3-4 oriasbirtokos tulajdonaban vannak, akik a lakossagot rabszolgasagban tartjak, mezogazdasagi berrabszolgasagban.
Errol nyilvan tud Ratioactiv is, csak eppen neki az felelne meg, ha a videki emberek tulajdont vesztenenek es kiszolgaltatott rabszolgakka valnanak. Kosz, ebbol nem kerunk, inkabbb tartsd meg magadnak ezeket az elkepzeleseidet. Sokkal kreativabb lenne, ha olyan otletekkel tudnal elojonnmi, igazi innovacioval, amivel megmutatnad, hogyan lehet a kis fodtulajdonnal rendelkezo embereknek minel tobb megelhetest nyerni a mezogazdasagi munkabol. nyilvan ehhez szervezesei technologia ujitasok lennenenek, vagyis igazi innovacio, es nem primitiv birtokmeret noveles. Legy kreativabb!

bolomba | 2009. augusztus 20. | 12:50:21

Hianyerzetem tamadt a cikk elolvasasa utan.

Elozeteskent felreertes ne essek, nem teriteni akarok, csupan egy masik fontos ivoviz pazarlo alaptetelre szeretnek ravilagitani, nevezetesen a mai joleti emberek atlag dietajara.

Sokszor ugy erzem magam, ehhez hasonlatos cikkek olvasasakor, mint Vida Gabor Helyunk a bioszferaban c. konyvenek eloszavaban a bekak:
"A történet vége ugyanaz, mint az egyszerû békatanmeséé.
Megfõttek."

http://www.interkonyv.hu//index.php?page=getpdf&media_id=5&method=inline


Eloallhatunk tizedevel kevesebb vizet fogyaszto mosogeppel, es hasonlo nagyszeru (cinikussagtol mentesen) technikai vivmanyokkal, de ez nem mas csak idohuzas.

Alapvetoen egy sulyos es meghatarozo ivoviz pazarlo felhasznalasrol, az iparositott allattartasrol es az ehhez kapcsolodo fogyasztas marketingrol ritkan esik szo ilyen cikkekben. Mintha bebetonozott, megvaltoztathatatlan letszukseglete lenne a hetkoznapi ember dietajanak az allati eredetu produktomok.

Itt egy nagyon jol osszefoglalt iras, az ezzel kapcsolatos problemakrol, adatokrol es a nagyszeru (na ez most cinikusan) nemesitesek varhato megtakaritasairol.

http://www.matud.iif.hu/08sze/08.html

Oszinten. Felesleges. Irgalmatlan pazarlas mind ivoviz, mind foldterulet hasznalasaban.

Remelem nem voltam tolakodo, es a szerzo a kesobbiekben erre is kiter hasonlo temaju cikkei soran.


udv egy 3 eve vegan eletmodot folytato egeszseges :) ember

Ratioactiv | 2009. augusztus 14. | 17:20:36

Az elárasztásos gazdálkodás lehet jó gondolat. Hiszen Egyiptom évezredekig művelte. De elgondolkodtató, hogy mint e módszer kétségbevonhatatlan szakértői végül mégis a duzzasztással tárolt vízzel való öntözgetésre tértek át. Ez nálunk is működik - félig-meddig. Ugyanis a két tiszai vízlépcsőnk fő szerepe nem az áramtermelés, hanem több főcsatorna táplálása az Alföld ínséges vidékeire. A Körösök a tiszavízzel való pótlás nélkül már időnként pocsolyává apadnának. Sajnos azonban, az öntözésre a szerencsétlenül fölaprózott termőföldek gazdáinak se beruházása, se hozzáértése nincs.

Ha azonban előre tekintünk (és ebben benne van az ésszerű birtoknagyságok kialakulása is agrárszakemberek vezetésével), akkor parancsoló követelményként jelenik meg a Csongrád vízlépcső és a Duna-Tisza csatorna megépítése. Ha van is elég vízünk, azzal illik okosan gazdálkodni!!!

Dr Photon | 2009. augusztus 14. | 12:42:37

Ratioactiv | 2009. augusztus 14. | 11:23:36
A cikk fokeppen a kulfoldi problemakrol szolt, ezert kerult inkabb az a tarsalgas fokuszaba. Nekem leginkabbb valami olyasfajta elkepzeles tetszeszene a hazai ontozesrol, hogy vissza kellene terni a folyamszabalyozas elotti idokhoz es idonkent - szabalyozottan - el kellene arasztani az orszagot aradasokkor, hogy jol megszivhassa magat a fold vizzel mindenhol. Errol lehetett is tanulmanyokat olvasni a NOl-on, csakhat elhalt az ugy, jelenleg semmilyen nagyobb vizugyi programra nincs penz es ki tudja, mikor lesz. Nagy kar, hogy hagyjuk gyorsan lefolyni az aradasokkal hozott vizet, ahelyett, hogy okosan hasznositanank.

Ratioactiv | 2009. augusztus 14. | 11:23:36

Miközben itt a sivatagi áramtermelésről, a tengervíz sótalanításáról folyik a társalgás, azért észre kellene vennünk, hogy nálunk sem fenékig tejfel. A Homokhátság sivatagosodását már egy évtizede szóvá tette a parlamentben Lezsák képviselő. Stílszerűen: pusztába kiáltott szó maradt az aggodalma.

Úgy gondolom, hogy a vízhhiányos és szennyezett vízű országok gondjai mellett többet kellene foglalkoznunk a hazai, egyelőre rejtett víz-gondjainkkal. Persze vannak, akik okosan tudnak ezekben állást foglalni. Kiemelem a nemrég elhúnyt Mosonyi Emil akadémikus prof cikkét: "A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai" Mérnök Újság 2007. március). Talán erre kellene irányítanunk a figyelmünket. Van mit tanulni a dolgozatból!

Ratioactiv | 2009. augusztus 14. | 11:12:02

A szóbanforgó cikk globális megközelítésben tárja elénk a vízhiány problémakörét. Úgy tűnik ki belőle, hogy mi nem vagyunk még érintettek, mi még gondtalanul pancsikálhatunk a bőségesen rendelkezésre álló áldásból. Foglalkozzunk az ínségesek megsegítésével. Hazánkban meg is volt erre a hajlam. Az ötvenes években fiatal geofizikusaink települtek ki Mongóliába kutakat fúrni. Talán Afrikában is jártak... Most is akad prominens geofiz, akit szívesen költöztetnék oda, itthon normálisabb lenne a vízgazdálkodásunk kezelése.

lényeglátó | 2009. augusztus 13. | 07:25:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Dr Photon | 2009. augusztus 12. | 11:05:19

VLaci | 2009. augusztus 11. | 19:12:17
Mar hogyne szamitana. Felteve, hogy a veszteseg linearis fuggvenye a megtermelt/szallitott energianak, ha 10-szer annyi a beeso energia, akkor a fogyaszohoz is 10-szer annyi energia erkezik, hiaba 10-szer akkora veszteseg is.
Amugy, a DESERTEC program allitasa szerint magasfeszultsegu egyenaramu halozatokkal hatekonyan megoldhato az energia szallitasa tobbezer kilometeren keresztul is, es ez allitolag letezo technologia volna. A napenergia haszosithatosagat illetoen: a kozolt adatok nem a beeso energia mennyisegere vonatkoznak, hanem arra, hogy ha az adott teruletet naphoeromuvekkel fedik le es a naphoeromuvek hatasfokat is figyelembe veszik, akkor a Szahara algeriai reszenek 1/16-a eleg volna a vilag teljes energiaigenyenek kielegitesere. Tehat megegyszer: erre a bizonyos 1/16-os teruletre eso napenergia mennyisege szorozva a naphoeromuvek hatasfokaval egyenlo a vilag teljes jelenlegi energiaigenyvel. Ezt mondja a DESERTEC program leirasa. tessek elolvasni! Nagy EU-s cegek mar osszeadtak ra a 400 milliard eutot, es leszerzodtek a program elso fazisanak a megepitesere. Nyilvan, az emlitett 1/16-odos terulet mondjuk megduplazasaval tengerviz sotalanitasra is jutna epp eleg energia. Ami meg az energia elszalliotasat illeti, nekem az jutott meg eszembe, hogy aram helyett lehetne hidrohegazt is szallitani, a foldgazhoz hasonloan: a helyben termelt elektromos energiat a tengerviz elektrolizisebol szarmazo H2-ben kellene tarolni es azt szallitani. Ott is lenne veszteseg, mert a H2 konnyen megszokik, de viszonylag alacsony nyomason talan kevesbe. Ez csak amolyan kobor otletem volt, biztos masok is elgondolkodtak mar rajta. Tessek elolvasni a DESERTEC-et bemutato oldalt, sajtot. Ahhoz kepest, hogy EU-s program total elhallgatjak.

VLaci | 2009. augusztus 11. | 19:12:17

Kedves Dr Photon!

Nem számít a beeső energia mennyisége, ha csak nagyon rossz hatásfokkal nyerhető ki, és csak iszonyú drágán, hatalmas energiaveszteséggel szállítható el.

Dr Photon | 2009. augusztus 11. | 09:33:26

irriga | 2009. augusztus 10. | 11:28:17
En nem a Magyarorszagra eso napenergiarol beszeltem, ahogy a DESERTEC program sem. Az az erzesem, nem igazan figyelsz arra, amit irok. En arrol beszeltem, hogy az EU-s DESERTEC program kereteben kimutattak, hogy a Szahara algeriai reszenek 1/16-at naphoeromuvekkel lefedve a vilag teljes energiaigenye kielegitheto volna. Ez pl Szaud-Arabia teruletenek is csak a pici toredeket jelenti. Ezt a technologiat meg is fogjak valositani, olvashatsz rola DESERTEC altalam is emlitett web-oldalain. Amit en fuztem hozza, az az, hogy a DESERTEC bovitesevel akar annyi energiat is lehet termelni amivel a sivatagos teruleteket ontozesehez szukseges vzet tengerviz sotalanitasaval elo lehetne allitani. Olvasd csak el a DESERTEC honlapjan, hogy javasoljak a technologiajukat tengerviz nagymennyisegu sotalanitasara is. Meg azt tennem hozza, hogy a napsutes hatekony felhasznalasat a Rakterito es a Bakterito kozotti teruleteken sokkal hatekonyabban lehet megvalositani, mint mashol, ezert telepul oda a DESERTEC is: egyszeruen azert, mert ott talan 10-szer, vagy tobbszor is nagyobb a napsutes fluxusa, vagy kozerthetobben az egysegnyi foldfeluletre eso napenergia mennyisege. A fluxussal kapcsolatos szamot is elo tudom halaszni, ha nagyon kell valamelyik DESERTEC-es cikkben lattam, a Der Spiegel-ben is pl.

irriga | 2009. augusztus 10. | 20:31:20

Az artézi víz a Föld mélyebb rétegei közé zárt, nyomás alatt levő víztest.

Mondjuk a Keleti Kárpátokban beszivárog egy rétegbe az esővíz, mely réteg Nagykamráson is elérhető, mivel alacsonyabban fekszik mint a beszivárgás helye, így a víz nyomás alatti azaz artézinek is nevezhetjük.

Ne feledd az anyagmegmaradás törvényét: a víz sem keletkezhet semmiből, mégha artézi is a neve.

Ja!
Nem te vagy a cikk írója?
Az ismereteitek kb. azonos szinten mozognak ...

mizar | 2009. augusztus 10. | 12:50:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. augusztus 10. | 11:28:17

Dr Photon | 2009. augusztus 10. | 09:21:41

Saját számításaim szerint hazánkra éveente 17700 db paksnyi energia jut. Megawattban ez 17700x1760-nal.

Energia sz.rtig van, csak nem használható fel.

Egyébként pedig érdemes itt az értéktörvényt figyelembe venni: a termék ára mutatja a környezeti erőforrások felhasználásának mértékét. Ha valami drága, az jobban terheli a környezetet.

irriga | 2009. augusztus 10. | 11:23:40

mizar | 2009. augusztus 10. | 07:42:56

Az látszik, hogy nem sok közöd van a témához.
A földbe került víz a csapadékból származik, ha nem esik ott sincs víz.

irriga | 2009. augusztus 10. | 11:22:16

Azért nagy arc van a NOL-nál.
Ezt a cikket a tuddomány kategóriába sorolja.

Ez egy sima bulvár, valószinűleg a szerző egy "The Sun" cikket vett át.

Dr Photon | 2009. augusztus 10. | 09:21:41

irriga | 2009. augusztus 10. | 06:23:32
Nem ertem, amit mondasz. Nezd meg ezt a kepet:
http://www.manager-magazin.de/fotostrecke/0,2828,PB64-SUQ9NDQyNzEmbnI9MTI_3,00.html
Ez azt allitja, hogy a Szahara algeriai reszenek kb 1/16-anak naphoeromuvekkel valo lefedese a vilag jelenlegi teljes energiaigenyet fedezni tudja. Hol van ez a Szahara egeszere eso napsugarzastol, vagy mondjuk az USA deli allamaira, mexikora, stb eso hasynosithato napenergia-mennyisegtol. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az osszes sivatagot ontozni lehetne, ha nem bankokra pazarolnank a trillio dollarokat, hanem naphoeromuvekre. nem csak emberi, hanem mindenfele mezogazdasagi celra volna eleg ivoviz. Sot ezaltal valoszinuleg a globalis klimat is le lehetne huteni.

mizar | 2009. augusztus 10. | 07:42:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. augusztus 10. | 06:23:32

Dr Photon | 2009. augusztus 10. | 04:48:25

A tengervíz sótalanítása ott jöhet számításba, ahol a víz csak az emberi létfenntartáshoz szükséges. Azokon a helyeken, ahol az állatok, növények is szükségesek az ember fennmaradásához, ott szóba sem jöhet.

Megoldás lehet az olajtermelő oszágokban, ahol van ZS a technológiára és a lakosoknak nem kell mezőgazdasággal bíbelődni.

Egyébként a lakosság számának egyensúlyba kell kerülnie a rendelkezésre álló erőforrások nagyságával.

Dr Photon | 2009. augusztus 10. | 04:48:25

Ha valaki kovette az europai DESERTEC programrol (http://www.desertec.org/en/concept/summary/?gclid=CJPQ48KImJwCFRINDQodtn-scw) szolo sajtoanyagokat ( a magyar sajtoban minimalis volt,a nemetben nagyon sok) tudja, hogy a napenergia haszonositasabol a tengerviz sotalanitasa megvalosithato es mindenkit el lehet latni egeszseges es boseges mennyisegu ivovizzel. Sajnos az itteni cikk meg sem emliti azt, hogy pont a sivatagos orszagokban van epp eleg napsutes, hogy azzal eleg energiahoz jussanak a tengerviz sotalanitasahoz. Az ivoviz problemaja a korrupcio problemaja, vagyis a kozossegek eroforrasait nem a valos problemak megoldasara hasznaljak. technologiailag mind az energia, mind a sotalanithato tengerviz, mind a szallitas megoldhato, toredek penzekbol ahhoz kepest, amit a mostani penzugyi valsag kezelesere hasznalnak. A Desertec elso fazisa (kb a kovetkezo 20 ev) kb 400 milliard euroba fog kerulni, amire mar ossze is szovetkeztek EU-s cegek (nagy energialobbi-ellenszelben, persze).

irriga | 2009. augusztus 9. | 20:58:06

silenthill1 | 2009. augusztus 9. | 12:28:10

Persze jó kérdés, hogy melyik palesztin területről beszélsz.

A West-Bankon levő palesztin települések részei az izraeli vízhálózatnak.

irriga | 2009. augusztus 9. | 20:40:29

galicia | 2009. augusztus 9. | 19:04:09

Nagyon elvetetted a súlykot.

Mit tudsz te csinálni évi 114 000 000 000 köbméter vízzel?


A rendelkezésre álló készletnek kb. 0,3 %-át, 365 000 000 m3-t használuk ivóvíznek!
Hadd jöjjön valami karvaly aki feltornássza 50 %-ra!
És még fizet is érte állam bácsinak!

Hazánk 2 módon segíthet a vízben szegény országoknak:
1. vizet exportál.
2. befogadja az ottani embereket.

Kinek, melyik verzió tetszik?

galicia | 2009. augusztus 9. | 19:04:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. augusztus 9. | 18:35:48

Hát a 9 filléres, 90 Ft/m3-es vízre azért kíváncsi lennék hazánkban.

Hacsak nem önzötővízről van szó.
De azt hülyeség a palackos vízzel hasonlítgatni.

irriga | 2009. augusztus 9. | 18:31:02

Egyébként az ivóvíz három okból fogy:
1. növekvő fogyasztói létszám.
2. növekvő szennyeződés éppen a fentiekből következően.
3. a folyól vizét öntözéssel szétterítik és elpárologtatják, hogy ennivalót termeljenek.

Megoldás:
A szomjazó emberek átköltöztetése a vízforrásokhoz.
Milyen jó lenne egy 15 millás Magyarország!
Sok politikus álma teljesülne anélkül, hogy a szomszédainkat bosszantanánk ..

irriga | 2009. augusztus 9. | 18:28:47

Egyébként az ivóvíz három okból fogy:
1. növekvő fogyasztói létszám.
2. növekvő szennyeződés éppen a fentiekből következően.
3. a folyól vizét öntözéssel szétterítik és elpárologtatják, hogy ennivalót termeljenek.

Az emberek átköltöztetése a vízforrásokhoz.
Milyen jó lenne egy 15 millás Magyarország.
Sok politikus álma teljesülne anélkül, hogy a szomszédainkat bosszantanánk ..

irriga | 2009. augusztus 9. | 18:23:52

Hát igen!

Egy hatásvadász, innen-onnan összelapátolt cikkel állunk szemben, melyen a végső simitásokat nem végezték el.
Dehát mit várunk uborkaszezonban ...

Ja!
És Hargitaitól ...

irriga | 2009. augusztus 9. | 18:20:29

Egy kicsit arrébb már leírtam.

Hazánk napi vízfogyasztása kb. 6 perc alatt lefolyik a Dunán Budapestnél. És az ivóvíz döntő többsége visszakerül a természet körforgásába.
Persze itt a nagy kérdés: Milyen minőségben?

Két folyónk közepes vízállás esetén másodpercenként 4 000 000 l vizet továbbít déli szomszédaink felé, csúcs esetén olyan 9-10 millió liter folyik át MÁSODPERCENKÉNT.

Hazánkban még a legszárazabb klímaváltozási verzióban sem várható vízhiány. Amennyiben a vizet tisztítják, bárki lelkismeretfurdalás nélkülannyit használ belőle, amennyire szüksége van hazánkban.
Az afrikaiakon kétféle módon lehet segíteni a mi vízforrásainkból:
1. Szállítunk nekik vizet.
2. Ideköltöztetjük őket.

Józsi | 2009. augusztus 9. | 16:47:14

Egyes adatok szerint a legutóbbi teljes pénzügyi műbalhéra kifizetett összegek kb.5%-ért meg lehetett volna oldani a világ ellátatlan részein a vízellátást.
De ha Szomáliában nem egymást ölnék a muzulmánok és Nigériában nem az olajvezetékeket robbantgatnák, valószínűleg ehelyett sokkal gyümölcsözőbb lenne, ha a vízkérdés megoldásával foglalkoznának.

Tanulság számunkra is: Az egymás elleni őrület helyett a valós problémákra kellene fordítani az energiát. A törzsi magyar viszonyok előre vetítik a szomáliai efekktus felbukkanását.

kftkft | 2009. augusztus 9. | 15:35:00

A Gorgol-körzet a mauritániai Iszlám Köztársaság fővárosától Nouakchottól délkeleti irányban fekszik 400 km-re. A félsivatagos vidék északi részén, a néhány vízlelőhely közelében nomádok és csordáik zsúfolódnak össze. A kutak környékén az asszonyok végzik évezredes feladatukat: a víz gyűjtését.

"Számomra a víz..." - egy afrikai lány monológja

Haratin vagyok, más szóval fekete mór. A régi időkben mi "foglyok", a fehér mórok rabszolgái voltunk, ma már szabadok vagyunk, de családom még ma is egykori gazdáinkhoz tartozik, és ők sokat segítenek nekünk. Napfelkelte előtt indulok a táborból. Senkinek nem kell figyelmeztetnie, Khadjettou - mert így hívnak -, menj vízért! A családom számít arra, hogy meghozom az egy napi vízszükségletet. Szerencsém van, hogy olyan kút közelében lakom, mely egész évben, még a legnagyobb hőségben is ad vizet. A kúttól öt kilométerre találtunk legelőt az állatoknak. Vannak asszonyok, akiknek tíz kilométert vagy annál is többet kell megtenniök a vízért. Tizennyolc éves vagyok, a lábam erős. Egy óra alatt odaérek a kúthoz. Végülis az egészben az a legrosszabb, hogy meg kell várnom a kannámat hozó két szamarat.
A neheze a kútnál kezdődik. Előbb az állatok, a tehenek, a birkák, a tevék meg a szamarak következnek, először az ő szomjukat kell oltani.
Amikor nagy csordák jönnek inni a kútra, egész nap várnom kell, ilyenkor naplemente előtt nem tudok visszaindulni. Mindenképpen rászorulok a férfiak segítségére. Ők erősek, meg tudják emelni a vízzel telt tömlőket, nógatják a vizet a kút mélyéről felhozó tevéket és szamarakat. Amint kannáim megteltek, indulnom kell haza.
A víz, amit hozok, a baromfiaknak, a kecskéknek és a főzéshez kell. Fürdő- és mosóvízért hetente 2-3 alkalommal megyek el a kúthoz. A maradék víz ivásra, tea készítésre és a rituális mosdásra szolgál. Apám mindig azt mondta nekem: "Ha jó muzulmán vagy és van elég vized, a napi öt ima előtt meg kell tisztálkodnod. Ha azonban kevés a víz, ezt elmulaszthatod".
Ha a kút kiapadna, vagy az állatok nem találnának elég táplálékot, el kellene mennünk, s távolabb kellene vizet keresnünk. Én még nem vagyok férjnél, követném a törzset és a családomat. Akárhogy is asszonyként, vagy hajadonként, mindig vízért fogok menni, míg csak túl öreg nem leszek hozzá. (HVG 14/681)

smartdrive | 2009. augusztus 9. | 12:56:23

a fürdő gyerekekről a kép Indiában készült

silenthill1 | 2009. augusztus 9. | 12:28:10

Egyszerű. Amíg régen a közel keleten elvoltak azzal, hogy az oázisok, vízgyűjtők területén kis falukat alapítottak, folyók mellett voltak városok, addig most több milliósra duzzadt a lakosság és az egész közel keleti háborúskodás se a "gonosz zsidók---gonosz arabok" tengely mentén folyt, hanem hogy ki tudja kontrollálni az ivóvízkészletet. Ha jól tudom az izraeli területeken van a nagy része az ivóvízkészleteknek, a palesztin területeken nagyrészt víztisztással oldják meg a kérdést ami rosszabb minőségű vizet eredményez és drágább is. A tengervízből ivóvizet dolog meg már nagyon a legalja minőségben.

A másik: Afrikában is régen elszórva voltak kis falvak száz lakossal, elég volt nekik a kút a falu szélén, de ne csodálkozzunk már hogy szomjan halnak, ha helyette most 2ezren élnek ugyanott. Vannak bizonyos keretek, amiket ez a bolygó tud biztosítani, és ezt már régen túlléptük.

Mi egyelőre a szerencsésebbek közé tartozunk.

medve1942 | 2009. augusztus 9. | 11:32:42

"...a világ összes kórházi kezelésére a nem megfelelő ivóvíz fogyasztása következtében van szükség..." - itt valami kimaradhatott a szövegből, ez így biztosan túlzás.
Egyébként igencsak fontos cikk, talán emiatt sem szól hozzá senki. Még arra az amerikai "e-mailistára" sem hivatkoznak, akinek legújabb körkiáltványát épp a napokban dobtam ki a gépből - kormányunkról szóét, amely épp most lopja ki a világ leghatalmasabb vízkészletét alólunk. Vagy esetleg felröppenhetne néhány összeesküvés elmélet: jövőre az átlagpolgárok számára betiltják a klotyók lehúzását, esetleg krokodilokat telepítenek a Dunába-Tiszába, hogy csökkentsék a népességszámot az EU által kötelezően előírt hatmillióra...