Az internetet nehéz határok közé szorítani

REUTERS - Heino Kalis

A hoax angol eredetű vándorszó, jelentése: „megtévesztés", vagy „kacsa", s leggyakrabban az e-mailben terjedő átverések, lánclevelek különféle változatait jelöli. Néha az írott sajtó vagy a televízió is hajlamos átvenni.

A hoax története

Talán nem meglepő, de az álhírek gyártása nem a XXI. század találmánya. Az viszont már megdöbbentő, hogy a legelső számon tartott lánclevél - amelyet a cím szerint maga Jézus Krisztus írt -, a hatodik századból származik, és évszázadokon át, több nyelvre lefordítva keringett a világban. Tömeges elterjedése azonban az 1800-as évek végére tehető. A XX. században már indigóval másolták és postán küldték tovább a láncleveleket, s a feladók fáradtságukért cserébe a címzettek városát ábrázoló képeslapokat kaptak vissza. Ekkor még közösségi tevékenység volt, s nagyon népszerű.

Később megjelentek a balszerencsével riogató és a jótékonykodó levelek, melyek közül a legismertebb a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült: 1989-ben indult, és egy beteg kisgyerek címére, jobbulást kívánó képeslapok küldésére szólított fel. 1990 végére a megadott címre 33 millió (!) darabot küldtek. Persze voltak, akik ebből az őrületből is pénzt akartak csinálni, így a kilencvenes évek elején megjelentek a pénzküldésre felszólító, piramisjáték jellegű levelek.

Az internetes álhírek

Manapság is próbálkoznak hasonló jellegű hoaxokkal, de a leggyakoribbak mégis azok, amelyek valamilyen furcsa, hátborzongató, mégis rendkívül hihető történettel, teóriával állnak elő. Többségüket viszonylag egyszerű kiszűrni: a levél elején és végén is felszólítanak, hogy minél több ismerősünknek, mielőbb küldjük tovább, 'mert a szabad világ sorsa ettől függ!' Sok, nagybetűs szöveget tartalmaznak, és többször felhívják figyelmünket, hogy milyen hihetetlenül nagy felfedezésről van szó. Gyakran valamely ismert cégre hivatkoznak, miszerint ők is megerősítették a hírt, s áltudományos nyelvezettel próbálják meggyőzni a kevésbé hozzáértőket.

Leggyakoribb hoaxok: vírus, jótékonykodás, jövedelem

Vírusveszély! Az egyik legnépszerűbb az új, minden eddiginél veszélyesebb és kártékonyabb vírusra - mely olykor természetfeletti tulajdonságokkal is rendelkezik - figyelmeztető lánclevél. Egyes riadók „olimpiai lángot" gyújtó, s a merevlemezt elégető kártevőkről szólnak. Pedig egy szoftverrel - mert a vírus is az, csak rosszindulatú - a merevlemez elektromos táplálása nem befolyásolható.

Ennél sokkal ártalmasabb azonban az a hoax, amelyben a vírusfájlt meg is nevezik, és azt tanácsolják, hogy gépünk védelme érdekében azonnal töröljük ki. Sajnos, mivel egy rendszerfájl nevét adják meg, kitörlésével az egész számítógép összeomlik. Az ilyen helyzetek elkerülése könnyen megoldható: a gyanús levél egy kulcsmondatára, vagy szókapcsolatára keressünk rá az interneten. Nagy valószínűséggel több, álhírekkel foglalkozó oldalt találunk, melyek ezt is annak nyilvánítják. Az se tévesszen meg minket, ha neves vírusirtó cégeknek tulajdonítják a veszély bejelentését - akik persze még nem találták meg a megoldást -, mivel ezzel csak hitelesebbé akarják tenni a kitalációt.

Hálófüggő
Népszabadság - Fejér Gábor Jótékonykodás

Számtalan különböző levél kering a világhálón, melyekben beteg kisgyerekeknek, vagy családoknak ígérnek segítséget, ha mi is továbbküldjük. Általában valamely nemzetközi cégre testálják rá e nemes feladatot, mely az e-mailek darabszáma után fizet. A leveleket azonban nem lehet lekövetni, így összeszámolni sem.

„Bill Gates most osztja szét a vagyonát!" Ez a típus a jótékonykodó levélhez hasonló, csak ez esetben minket kecsegtet jövedelemszerzéssel. Az elmélet ugyanaz: az elküldött levelek után ígérnek busás összeget. Gyanús lehet viszont, hogy a fél rokonság az ajánlattevő cégnél dolgozik, és bekezdéseken át bizonygatja a levél írója, hogy milyen komoly dologról van szó. De sajnos ez is lehetetlen. E-mail küldéssel nem lehet meggazdagodni.

Gyermekrabló bűnbanda

Újra és újra felüti fejét a gyerekrablással riogató lánclevél. A városok neve változhat, ám a történet hasonló. A levélíró egyik ismerősének gyermekét próbálták meg elrabolni, akit szerencsére nem sikerült, és mivel a rendőrség nem tesz semmit, a sorozatos emberrablások ellen (!?) a nép kénytelen kezébe venni az irányítást, és körlevél formájában értesíteni erről minden aggódó szülőt. Hogy a történet még hitelesebb legyen, gyakran írnak le pontos címeket, például Szigethy Attila utca, Ady város, Győr. Mivel ez a téma az érzelmekre épít, sokan továbbküldik, még ha gyanakodnak is. Pedig ha tényleg több ilyen gyerekrablás történne, az egész hazai, sőt talán még a külföldi média is tele lenne történetükkel, s a rendőrség gőzerőkkel nyomozna.

Kalóztelefonszámok

Szintén az emberek segítőkészségére kíván hatni az a hoax, melyben külföldi, emelt díjas telefonszámok visszahívásakor nyúlhatunk mélyen a zsebünkbe. E leveleknek is fontos ismérve, hogy igyekeznek minél több adatot közölni, így például olyan telefonszámokat, melyek veszélyesek lehetnek (pl.: +4478), illetve „pontos" percdíjakat (20.000 HUF). A segítőkész ember pedig - ahogy a levélben is kérik - elküldi minden ismerősének, akinek van mobiltelefonja. Pedig, ha tudnák azt az aprócska tényt, hogy külföldi, emelt díjas telefonszámot nem lehet hazai mobilról hívni, akkor rögtön a kukában landolna az összes hasonló levél. Persze a legjobb megoldás az, ha semmilyen külföldi számot nem hívunk vissza.

A műanyag margarin

Képernyõ elõtt, csatlakozás a világhálóra
Horváth Krisztina Egy, a laikusok számára akár még hihető kör e-mail azt a fontos felfedezést osztja meg velünk, miszerint a margarint mindössze egyetlen molekula választja el attól, hogy műanyag legyen! Bekezdéseken át tárgyalja ezen élelmiszer káros tulajdonságait, például: növeli a koleszterinszintet és főleg az LDL (rossz koleszterin) szintjét, míg a HDL (jó koleszterin) szintjét csökkenti. A rák kialakulásának kockázatát pedig közel ötszörösére növeli. A tudományos hangvétel sajnos sokakat meggyőz, és bojkottálják étrendjükből a margarint. Persze az egész levél az elsőtől az utolsó betűig kitaláció.

Hamis kínai tojás

A legdurvább levél, amivel valaha is találkoztam, azt állítja, hogy a kínaiak hamisítják a tojást. A levélben pontosan leírják, a legtöbb összetevőt megnevezve, miből áll az igazira megszólalásig hasonlító tojás, mi több, képeket is mutatnak a gyártás folyamatáról. Nagyon meggyőző. S mivel ezen ázsiai nép már annyi mindent hamisított, komolyan elgondolkodtam: a leírtak valóságosak?

Először a nevesebb külföldi hírportálokon kerestem nyomát az információnak, de nem találtam. Persze több tucat különböző honlapon fent volt az általam is olvasott szöveg angolul és magyarul is, de ezek szavahihetősége például a bbc.com-mal nem vetekedhet. Márpedig, ha ez tényleg igaz, találnom kellett volna valami nyomát a mértékadó internetes újságoknál. Végül is arra jutottam, hogy egy nagyon ügyes hoax-szal van dolgom. Remélem.

Egy jó hoax nyeresége a címlista

A legtöbb esetben a hatalmas levélforgalom miatt leterhelt levelező rendszeren kívül nem sokat ártanak. Egyes eseteken mégis kártékonyak lehetnek, mivel sokan úgy küldik tovább ezeket a körleveleket, hogy az addigi e-mail címeket benne hagyják, így azokhoz a későbbiekben idegenek, akár spammerek (kéretlen leveleket küldők) is hozzáférhetnek. A felesleges pánikkeltést egy módon akadályozhatjuk meg: az ilyen leveleket ne küldjük tovább, és lelkes ismerősünket is figyelmeztessük erre. A gyanús leveleket ellenőrizzük az interneten, és ne ijedjünk meg a hét év átokkal fenyegető hoaxoktól se! Ha ezzel megszüntetni nem is tudjuk, legalább nem segítjük terjedésüket.

Kapcsolódó cikkek: Jön az első nemzetközi online-filmfesztivál | A cyberszexfüggők életveszélyes világa | Ki lopja a cikkeidet? | Amerika a fizetős online sajtóban bízik | Minőségkeresés az interneten