LiskaLand - A sátrakban és velük szemben büfé-vállalkozások, éttermek működnek. A sportolási lehetőségek szintén ökiben gazdálkodó vállalkozások. Még gumimedencés fürdést is kínálnak.

Liska Bence

Liska Tibor a 20. század utolsó évtizedeiben olyasmit ajánlott kitartóan szíves figyelmünkbe, amit érdemes lett volna megfontolni: teremtsünk szabad vállalkozói rendszert, piacgazdaságot, de nem monopolista rezsimet, hanem olyat, amelyben mindenki születése jogán hozzáfér a szabad vállalkozás lehetőségéhez és gyümölcseihez. A bürokratikus szocializmus monopoljogainak őrzői, amíg tehették, mindvégig gondoskodtak arról, hogy Liska Tibor ne rúghasson labdába. A rendszerváltás sem hozott azonban változást. A rendszerváltás gründolási lázában, az új magántulajdonosi felhalmozás aranylázában sem foglalkozott senki - "érthető módon" - Liska Tibor antimonopolista, szabadságelvű, velejéig humanista javaslatával. Talán most, a kijózanodás éveiben komolyan az asztalra kerül a Liska-modell.

Nem itt van a helye Liska Tibor vállalkozói szocializmus modellje részletes ismertetésének. A lényeg, hogy olyan játékszabályokkal működő piacgazdaság kikísérletezését javasolta, amelyben mindenki születése jogán, „társadalmi örökségként" kapja meg a vállalkozás lehetőségét. (S egyúttal mindenki arra is gazdaságilag garantált jogot kap, hogy ha nem fűlik a foga a vállalkozói hajszához, kényelmesen, emberhez méltó szinten megélhessen.)

A Liska-modellben mindenki kicsiben kezdi, és sikeres vállalkozásokkal, apránként duzzaszthatja fel egy életpálya során saját vállalkozói erejét. A játékszabályokat úgy kell - és lehet - megalkotni, hogy a saját sikerét építő vállalkozó a társadalmat is gyarapítsa egyúttal; hogy senki ne monopolizálhassa a társadalmi tőkét, hanem az mindig nyitott legyen bárki számára, aki a jelenleginél jobban tudja hasznosítani; hogy a vállalkozási lehetőségeket a riválisok békésen adják át egymásnak, mert nem egymás letaposásában, hanem a társadalmi tőke hosszú távú gyarapításában érdekeltek. (Sőt, mint Liska Tibor gyakran hangsúlyozta, modelljében a történelemben egyedülálló módon nem abban érdekelt a pozícióban lévő ember, hogy a nála okosabbakat, tehetségesebbeket távol tartsa monopóliumától, hanem az az elemi érdeke, hogy nála jobb jelentkezőt keressen, akinek megnyugtató módon át tudja adni a vállalkozást, miután belőle már fogytán a szufla...)

Azt, hogy egy játékszabály-rendszer a valóságban mire ösztönzi a játékosokat, csak egyféleképpen lehet eldönteni: le kell játszani néhány meccset, és figyelni, dokumentálni, mérni, mi történik. (Szükség esetén pedig rugalmasan módosítani a játékszabályokon.) Liska Tibornak és munkatársainak annak idején nem sok lehetőségük nyílt erre a közös játékra. A leghíresebb, legteljesebb kísérletet a vállalkozói szocializmussal a nyolcvanas években a szentesi termelőszövetkezetben tudták megtervezni és elindítani. Máig azok az eseménygazdag hónapok szolgáltatták a legtöbb „éles", gyakorlati tapasztalatot a Liska-modell valóságos lehetőségeiről. A kísérlet azonban rövid életű volt. A történet közeli tanúinak meggyőződése szerint a viszonylag gyors külső beavatkozásnak, a kísérlet elsorvasztásának legfőbb oka éppen az volt, hogy a bürokraták megijedtek a váratlan sikerrel induló kísérlettől.

F. Liska Tibor
NOL - Krumpli Béla Nevezetes kísérlet volt a nyolcvanas években a Felsőtárkányban, egy nyári diákújságíró-táborban indított „Liska-játék" is. A tábor egy külön világot teremtett: „ÖKLAND" világát. A táborlakók pár hétre „törvénybe iktatták" a Liska-féle „licitálós" játékszabályokat (illetve annak egy változatát). A résztvevőknek felejthetetlen élményeket szerzett a kibontakozó izgalmas, kreatív játék. Pezsgett a tábor mini piacgazdasága, egyre-másra alakultak a vállalkozások, a tábor saját valutájáért, az „ökiért" a legelképesztőbb szolgáltatásokat felkínáló mini-cégek indultak harcba nap mint nap.

1994 után, vagyis Liska Tibor halála után hosszú szünet következett. Persze nem teljes némaság. Konferenciák, szórványos publikációk, internetes fórumbeszélgetések, interjúk jelezték, hogy sokan őrzik a Liska-modellt, és keresik az újraélesztés lehetőségeit - de a felszínen csend volt. Döntő jelentőségű lépésnek bizonyultak ugyanakkor azok a próbálkozások, amelyek az új értelmiségi nemzedékekhez közelítették a Liska-modell javaslatait. F. Liska Tibor, Liska Tibor egyik fia, aki rendszeresen publikál is erről a témáról, egyetemi kurzust indított a Közgázon. A műszaki egyetemen pedig Liska Tibor egyik kitartó híve, Veress József támogatásával megalakult a Liska Tibor Szakkollégium is.

Ennek a szakkollégiumnak a nyári táborában ismételték meg 2009 nyarán, F. Liska Tibor irányításával a hajdani Liska modell-játékot. Egy hosszú hétre Tapolca és Sümeg között megteremtették „LISKALAND" világát.
Liskalandon mindent saját pénzben, „ökiben" mérnek. Az öki bankjegyeinek minden címletén ott látható Liska Tibor portréja és a nagy közgazdász leghíresebb műve, az Ökonosztát borítóján megjelent jelkép. LiskaLandon következetesen érvényesül a „licit a licitálóé" elv. A táborban működő szolgáltatások - a szállás, az étkezés, a tisztálkodás, a szórakozás stb. funkciói a diákok kezében vannak. Magyarul: a táborlakók maguk működtetik mini-világukat. Mindenki azonos induló tőkével ("örökséggel") érkezett a táborba, és ennek egy része a vállakozói tőkéje. Az első napon szabad liciten elkeltek a cégek, aztán az új vállalkozók nagy hévvel, óriási szorgalommal és hihetetlen kreativitással üzemeltetni kezdték vállalkozásaikat. A táborban a napi üzletmenet közepette mindenki árgus szemekkel figyeli, melyik cég ér valójában többet, mint amennyire az utolsó licitáló emelte értékét. Aki egy jól tejelő vállalkozásra rálicitál, az a saját tőkéjét emeli az új összeggel, és a vállalkozás jövedelméből ezentúl ő is részesedik, akkor is, ha nem ő áll a söntéspult mögé vagy a hotel recepciójához.

LiskaLand - a játék szervezőinek főhadiszállása
Liska Bence A diákok a táborban minden döntésükkel történelmet írnak. Növelik a rendelkezésre álló, elemezhető adatok mennyiségét. Esetleges tévedéseik, kudarcaik legalább annyit mondanak a kísérlet tervezőinek, mint sikereik. Nem kétséges, hogy a kísérlet szereplői a részleteket, tanulságokat tudományos és ismeretterjesztő publikációkban fogják összegezni a közeljövőben. A tapasztalatok új lendületet adnak a Liska-kutatásoknak. Az első híradásoknak, így ennek a kis cikknek is, egyelőre nincs fontosabb missziójuk, mint bejelenteni az örömteli hírt: újra él a Liska-modell, ez a nagyszerű társasjáték!

Az elején azt írtam: mindez akár az ország, sőt a világ sorsára is nagy hatással lehet. Igen, Liska Tibor vállalkozói szocializmus modellje fontos alternatíva. Vérmérséklettől függően tekintheti valaki világmegváltó eszmének, vagy olyan kísérleti javaslatnak is, amely kiegészítheti a ma létező tulajdonformákat, egyensúlyi elemeket vihet a piacgazdaságba és segíthet az embertelen monopóliumok lebontásában. A lényeg, hogy ne mondjunk le a kísérletezésről!

Kapcsolódó cikkek: Az elnök emberei | Tanuljunk Oroszul! | Aki egész nap alávetett volt, mitől kerekedne felül este? | A szív dobog, de az ember már nem él | A bivaly éve