alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Kis pénz, kis műhold, de hatalmas siker

Az első magyar fejlesztésű műhold eddig tökéletesen működik, már a következő, nagyobb műholdat is tervezzük, de ebből igazán csak akkor lehet valóság, ha hazánk tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA) – nyilatkozta lapunknak Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Műegyetem Masat–1 Fejlesztő Csoportjának programmenedzsere. A fiatal oktató szerint ebből a programból az egész hazai űripar profitálhat, de az is benne van a pakliban, hogy kihívások híján a csapatot elcsábítja valamelyik vezető külföldi kutatóhely.

Ötvös Zoltán| NOL| 2012. február 27. |33 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

cacej | 2012. február 28. | 13:12:47

Berija | 2012. február 19. | 10:38:51

Nem vagy már kezdő. Senki nem törölte ki a kommentedet, mert akkor ott lenne a "(Moderált komment)" megjegyzés. Egyszerűen nem ment el a komment, semmi köze a tartalomhoz. Javaslat: Mielőtt rákatt az "Elküld" gombra, először kijelöl, CTRL/C, aztán "Elküld". Ha nem jlenik meg, másold be, és küldd el még1szer.

Egyébként örülök a sikernek, és gratulálok hozzá.

katarakt | 2012. február 27. | 12:50:01

Az is igaz, hogy ha ez a hazai K+F csúcsa akkor baj van. Régen azért volt KFKI meg Gamma, stb ahol azért komolyabb teljesítmények is születtek. Ezzel nem a régi rendet akarom visszasírni de azt sajnálom, hogy az egykor nagy eredményeket elért vállalatok, intézmények füstbe mentek és most majdnem amatőr szintről kell újból indulni.
Csak nehogy itt is ragadjunk. "Vezetésünk" hozzáállását látva ez komoly veszélynek tűnik.

katarakt | 2012. február 27. | 12:43:29

Valóban szerény kezdet de én is gratulálok a megvalósítóknak. Ha nem próbálkozunk, ha nem tornáztatjuk az agyunkat akkor egyre hátrébb sorolódunk. A végén már a más országokban elért eredményeket sem fogjuk tudni értelmezni.
Akár példát is lehetne venni az alkotókról. Akik éhbéren foglalkoztatva és szinte biztosan nevetséges költségvetésből kiindulva küzdenek és valamit mégiscsak elértek.
A magyar tudományt (ha még létezik) igenis át kellene szervezni. A MTA-val kezdve. Utána meg sokkal jobban finanszírozni. A tudományos eredmények termelése sokkal rokonszenvesebb és igazibb "magyarkodás" lehetne mint a malomkerék méretű kokárdák lengetése.

lazus | 2012. február 27. | 12:23:39

Ezt a Horvathot is ki kellene rugni a fenebe a BME-rol. Nincs verseny. Ugyanazok az emberek foglaljak el a poziciokat hosszu evekig, evtizedekig.
Senkinek sincs joga kisajatitani az allami penzt.

Nincs semmi nagy dolog ebben az egeszben. Osszeraktak egy doboz, ket ugyes diak is meg tudna csinalni egyedul.

xanadu | 2012. február 20. | 06:33:37

kiskutyuli | 2012. február 19. | 21:03:38

Érdemes a dolgokat a saját helyükön értékelni.
Amennyiben a maszat egy diákklub munkájának eredménye, úgy az építőket ki kell tüntetni.

Amennyiben a maszat a magyarországi K+F csúcsproduktuma, akkor itt (is) nagy baj van..

HongKong | 2012. február 20. | 00:40:32

Köszönjük mindazok támogatását, akik aki 2010-ben támogatták a Műegyetemi Rádió Club tevékenységét, a MASAT elkészítését! Adószámunk a jövedelemadó 1%-ához: 19005072-2-43

Akkor most a BME Rádióklubja készítette a MASAT-ot és az egyetem egyéb híján learatja a sikert? Kik a klubtagok akik ezt csinálták? Esetleg kép róluk?

http://www.ha5mrc.hu/

kiskutyuli | 2012. február 19. | 21:03:38

xanadu | 2012. február 19. | 17:21:09

"A magyarságot nem a kokárda nagyságával kell mutatni, hanem a közös tudás, kultúra fejlesztésével."

Szerintem meg az múlik a dolog, hogy ki minek érzi magát. Az viszont része a dolognak, hogy együtt tudjunk örülni honfitársaink sikereinek és ne rögtön becsméreli kezdjük pont azt, aki fel tud valamit mutatni!

St.simoni | 2012. február 19. | 18:54:35

Nem szabad se túl, se leértékelni. Nyilván kész alapegységekből van összeállítva. Ha lesz folytatás, kezdetnek nem rossz. Nem kell állandóan a Pille műszert emlegetni. Azt még Farkas Berci vitte magával. Igaz, azóta korszerűsítették.

xanadu | 2012. február 19. | 17:21:09

kiskutyuli | 2012. február 19. | 15:11:18

Igen?
Te hány szakkönyvet jegyzel hazai kiadásban?
Mert nekem van pár db.
A magyarságot nem a kokárda nagyságával kell mutatni, hanem a közös tudás, kultúra fejlesztésével.

A maszat kitűnő eszköz lehet diákok kezében, de mint MAGYAR K+F nevetséges.

Timót | 2012. február 19. | 16:08:29

Nincs új a nap alatt.

http://nosztalgiaradio.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=7&id=391

Mérőszalag antenna a Terta táskarádión. 1955-ben.

Szamok Embere | 2012. február 19. | 15:58:54

A Cubesat szabvány arra jó, hogy még egy egyetem is megengedhesse magának, hogy megépítse. Mindenkire rá van bízva, hogy mekkora intellektuális tartalommal tölti meg (legrosszabb esetben azt mondják, hogy nem viszik fel). Attól, hogy az alkatrészei boltban beszerezhetőek, nem biztos, hogy pl xanadu képes volna megcsinálni. Tudom, hogy a svájciak a saját SwissCube-ukon egy nagyon komplikált rendszert fejlesztettek az antenna kinyújtására. Ehhez képest a mérőszalagos trükk egy elegáns megoldás.

kiskutyuli | 2012. február 19. | 15:11:18

-JózanÉsz- | 2012. február 19. | 14:57:19

Szerintem legfeljebb magyarul beszélő, esetleg magyarországi lakcímmel rendelkező lény, de hogy magyar-e azzal kapcsolatban erős kétségeim vannak...

xanadu | 2012. február 19. | 15:05:20

-JózanÉsz- | 2012. február 19. | 14:57:19

Rossz nevet választottál.
Neked talán a kerék hazai előállításának bejelentése is összeegyeztethető lenne a józan ésszel.

Egy eszköz összeállítása, melyet már 55 éve kilőttek az űrbe és alkatrészei kaphatók a nemzetközi kereskedelembe, nehéz a hazai egyetemi K+F csúcsának beállítani.

Persze kitűnő dolog a villamosmérnök hallgatók képzésére, hobbijára.

-JózanÉsz- | 2012. február 19. | 14:57:19

axanadu minek rontod itt a levegőt te szerencsétlen!? Rühellem a hozzád hasonló rosszindulatú "tipikus magyar" hangembereket. A magyar oktatási rendszer szégyene vagy!

xanadu | 2012. február 19. | 14:33:31

Javaslom a hazai kutatók figyelmébe a következő projektet, mellyel már meg is érkezhetnek a XXI. szd előcsarnokába.

Olyan analóg rádiótelefon kifejlesztése, mely csak olyan nyelven működik, ahol beszéd az á,é,í,ó,ő,ű magánhangzókat is tartalmazza.

"Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a magyar kutatóknak."

kimitake | 2012. február 19. | 14:28:20

Nevetséges cikk
Mindenki tudja hogy a Masat-1 valójában a magyar halálcsillag amit az Orbán parancsára fejlesztettek ki a köztársasági lázadók ellen::))

kiskutyuli | 2012. február 19. | 13:42:45

Timót | 2012. február 19. | 13:18:17

Gyárakban sajnos van ilyen több helyen, de dolgoztam fejlesztő cégben is, ott mindenki egytől-egyig legalább 1 diplomával rendelkező mérnök volt!

Jager László | 2012. február 19. | 13:24:08

1 dm3 hightech.
Vegán volt szabad hely.
Már 1 magyar parány is kering a Föld körül.
J.L

lazus | 2012. február 19. | 13:24:04

az MTA-t azonban at kell alakitani

Evente 100-150-en szerznek PhD-t Magyarorszagon, azonban nem tobb, mint 5 uj allas van az MTA intezetekben evente. Ugyanazok az emberek nyomjak a borfotelt 10-20 eve, nincs verseny es mozgaster.

Az allando allami allasokat meg kell szuntetni. 10 eves munkaviszony utan mindenkit ki kell rugni es ez az egyetemi tanarokra is vontakozik.

Az nem megy, hogy ugyanazok elnek evekig az allami penzen es elveszik az eletteret es az ervenyesulest masoktol.

Timót | 2012. február 19. | 13:18:17

Nagyszerű dolog, hogy magyar mérnökeink egy 100x100mm-es kockába be tudtak kereskedelmi alkatrészek felhasználásával építeni egy tápegységet, akkumulátort és telemetria adót, amit sokadmagával egy rugós szerkezet kidobált a keringési pályára a szállító rakéta utolsó fokozatából.
Űriparnak ezt azért nem nevezném. Kicsi is, savanyú is, de a miénk.
Mégis, ez azért nagy vívmány, mert mérnököt, pályám során szinte csak osztályvezetőként, igazgatóként, és egyéb vezetőként láttam, amihez nem forrasztópáka, hanem író asztal volt a legfőbb munkaeszköz. Olykor szinte megverekedtek a pozícióért.
A technikai munkát, tervezést, bemérést megvalósítást, általában a műszerészekre, és technikusokra bízták. (régebben).
Aztán ha a berendezés kész volt, alá írták a dokumentációt.

kiskutyuli | 2012. február 19. | 12:50:27

Remélem belépünk az ESA-ba, ideje lenne keresni a valódi kitörési pontokat! (elég ha 1-2 bejön)
Olyan területeket, ahol tényleg jók vagyunk, márpedig a mérnökeink igen is a legjobbak között vannak még a jelenlegi hatalmas anyagi hátrány ellenére is.
És talán elsőre furcsának hangozhat, de az űrkutatás rengeteg pénzt hozhat is az országnak. (Ahogy a saját vonat vagy buszgyártás is, ezeken a területeken tényleg van keresnivalónk!)

Gratulálok a résztvevőknek! Nagy eredmény ez számukra(és számunkra is!), hogy a sok részegység sikere után, egy teljesen saját gyártású műholdat is sikerült megépíteni, ami ráadásul rendeltetésszerűen működik is.

Not f'd | 2012. február 19. | 12:07:03

1. magyar félvezetőipar nem nagyon létezik, pedig az kellene ilyen körülmények között,
főleg ha magyar műholddal dicsekszünk.
2. kitalálom, hogy az antenna 5 amerikai dollár, igaz meglehet, hogy kínai
http://www.amsat-na.com/store/item.php?id=100154
3. a fellövéshez láthatólag lövésünk sem volt (nem ESA tag, és a francia kereskedelmi
egység a szabad piac nevében nem köti az orrunkra az űrrepülést, igaz ajándék ló)
4. én már jelentkeztem az ESA-hoz, de lepattantam, mert nem vagyunk tagok. Két magyar
hallgatóról tudok összesen, akik az ESA-nál tölthettek egy kis időt
(szegedi matematikus
alma-mater).

xanadu | 2012. február 19. | 12:03:19

borsbi | 2012. február 19. | 11:56:40

Ha ha ha!
Csak dolgoztam matatóintézetben.
Ezek 95 %-ban semmi hasznosat nem csinálnak ...
Az eredményes kutatáshoz:
1. az MTA-t fizetős nyugdíjasklubbá kellene alakítani.
2. a felszabaduló pénzek elosztásáról az ipar képviselőit is meg kellene kérdezni.
3. ...

borsbi | 2012. február 19. | 11:56:40

xanadu | 2012. február 19. | 09:06:53
Gratulálok sikeres szerepléséhez! Tanító mestere Szijgyártó úr már remeg félelmében, hogy a Vezír Önt teszi helyébe.
Amúgy meg fájdalmas produkció mindnyájuktól, akik ez úton masíroznak.

xanadu | 2012. február 19. | 11:37:24

Ha ha ha!
Ez a maszat kb. annyit ér, mint Plagi bácsi dolgozata!
Conforming fully to the CubeSat specification, Pumpkin's CubeSat Kit is an affordable off-the-shelf hardware and software development and deployment solution that includes:

Complete, finished and ready-for-launch CubeSat structure (in 0.5U, 1U, 1.5U, 2U or 3U size) with high strength, low mass, and exceptionally large internal volume
Both a Development Board (DB) + Pluggable Socketed Processor Module (PSPM) for in-lab development and testing, and a separate Motherboard (MB) + Pluggable Processor Module (PPM) for the actual Flight Model
Low-power, high-performance electronics based on your choice of PPM, using:
TI's 16-bit MSP430 ultra-low-power microcontroller (PPM A1|A2|A3)
Silicon Labs® C8051 8-bit mixed-signal MCU (PPM B1)
Microchip® PIC24 16-bit high-performance microcontroller (PPM D1, PPM E1)
Microchip® dsPIC33 16-bit digital signal controller (PPM D2)
Pumpkin's space-proven multitasking Salvo Pro RTOS software
Pumpkin's CubeSat Kit software libraries
Pumpkin's processor-specific software libraries
HCC-Embedded's EFFS-THIN FAT file system library for use with the CubeSat Kit's SD card socket
Example projects
Plug-in modem / transceiver support and built-in USB 2.0
USB debug / Flash emulation tool (FET) for programming and debugging
Power supplies, programming adapters, cables and tools

xanadu | 2012. február 19. | 11:32:41

Berija | 2012. február 19. | 10:38:51

Igen!
Csak így tovább!
Szerintem nagy lépés lenne a világ tudományban, ha a magyar kutatók rovásírásos operációs rendszert írnának a 8088-as processzorra.
Itt a jellemzők:
Az eredeti PC jellemzoi:

Intel 8086 processzor 4.7 MHz órajellel
20 bites címbusz
8 bites Input/Output sín
256 Kbyte dinamikus RAM ( beforrasztva)
BASIC értelmező a ROM -ba beégetve
aljzat a 8087 -es matematikai coprocesszornak
5 bővítőhely (PC - slot); egyet elfoglal a grafikus kártya, egyet a lemezvezérlő
egy párhuzamos port
legfeljebb 2 db 5.25" hajlékonylemezes meghajtó, egyenként 360 kByte kapacitással
CGA grafikus kártya
csatlakozó a kazettás egység számára
64.5 Wattos tápegység

Rögtön az 1981 év színvonalára ugranánk.
1957-1981.
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a magyar kutatóknak.

OkoskaTörp | 2012. február 19. | 11:29:09

xanadu: 1. A Szputnyik-1 egy cseppet nagyobb volt 1 kilónál (83-szor). 2. A Szputnyik-1 mögött a két szuperhatalom egyike állt, nem egy csóró kis ország csóró felsőoktatási szakemberei.

Not f'd | 2012. február 19. | 11:28:01

a menedzsernek: ez az első Román, Lengyel és magyar műhold, amerikai tankönyv és katalógusból.

ALMASat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=73
PW-Sat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=144
Xatcobeo - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=145
Robusta - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=146
e-st@r - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=147
Goliat - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=148
Masat-1 - http://www.amsat.org/amsat-new/satellites/satInfo.php?satID=149

Ezermestereknek: http://www.cubesatkit.com/

http://www.pumpkininc.com/content/doc/forms/pricelist.pdf

reply

pavel_lishin 5 days ago | link

This sounds like the start of a great joke.

"So a Romanian satellite, a Polish satellite, and a Hungarian satellite go into space..."

Berija | 2012. február 19. | 10:38:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2012. február 19. | 10:08:46

ground | 2012. február 19. | 09:59:36

Csak a tények.

Szovjetúnió 1957.
Magyarország 2012.

ground | 2012. február 19. | 09:59:36

Csak gratulálni tudok hozzá, hiszen a mai viszonyok között ez nem lebecsülendő és a sok ostoba kekeckedőt kéretik nem figyelembe venni!

marsalfia | 2012. február 19. | 09:43:40

No erre kellene pénzt költeni, nem stadiont építeni ezer embernek, hogy láthassák a focinak csúfolt játékot, amit mi űzünk.

xanadu | 2012. február 19. | 09:06:53

Hazai űripar!

Ha ha ha!

Mi most tartunk itt:
Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak.

Horváth Gyula a műholddal: nem lehetett több egy kilónál, ami külön kihívást jelentett

Népszabadság - Teknős Miklós

– Olyan véleményt is hallani, hogy a Masat–1 műhold fellövése hasonló jelentőségű, mint bő harminc évvel ezelőtt Farkas Bertalan repülése volt. Osztja ezt a gondolatot?

– Valóban sokan gratuláltak azzal az üzenettel, hogy a műholdunk a következő mérföldkő a magyar űrkutatás történetében. Én azért tisztelettel megemlékezek az elmúlt negyven év többi magyar fejlesztéséről, kutatási eredményeiről. A több űrállomáson is eredményesen használt Pille műszer mellett ki kell emelni a miskolci kutatók fémhabosítási kísérletét, mint ahogy a különböző műholdakra, űrszondákra készített magyar fejlesztések is kiemelkedő eredmények.

– Honnan jött a tudás ehhez a vállalkozáshoz?

– Az egyetemen 1970-ben alakult Űrkutató Csoport több mint negyvenéves fennállása során tizenöt műholdra, két üstökösöket vizsgáló űrszondára (Vega és Rosetta) és a Mir űrállomásra készített berendezéseket. Valamennyi hibamentesen működött, illetve működik. Az utóbbi években az ESEO (European Student Earth Orbiter) oktatást segítő műholdra készült tápellátó-alrendszer és egy űridőjárást vizsgáló műszer e műhelyben. A Műegyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, a Szélessávú Hírközlési és Villamosságtan Tanszék, valamint az egyetemi Űrkutató Csoport másfél tucatnyi oktatója és hallgatója hatékony együttműködésének gyümölcse a február 13-a óta az űrben keringő műhold, a Masat–1.

– Hogyan kezdődött ez a vállalkozás?

– 2000-ben egy amerikai egyetemen vetődött fel, hogy mi lenne, ha a diákok miniatűr műholdat építenének? Ennek az ötletnek volt jogosultsága, hiszen a nagyobb méretű műholdakat szállító rakéták rakterében mindig volt kihasználatlan hely. Az ilyen holthelyek betöltésére tökéletesen alkalmasak a néhány köbdeciméteres miniműholdak. Azóta közel félszáz, különböző egyetemeken kifejlesztett műholdat juttattak Föld körüli pályára. 2007-ben egy lengyel-magyar konferencián mutatták meg a lengyelek a saját prototípusukat. Ekkor gondoltuk néhányan, hogy ilyen műholdat akár mi is létrehozhatnánk. Nem légből kapott volt az ötlet, hiszen többen már évek óta részt vettünk az Európai Űrügynökség (ESA) különböző pályázatain. Jól sáfárkodtunk az idővel, mert az a bizonyos lengyel eszköz a Masat–1-gyel közösen repült a Vega rakétán. Egymás mellett kaptunk helyet az orrkúpban.

– Milyen műholdat építhettek?

Az egész világon rádióamatőrök hallgathatják Masat-1 jeleit
Népszabadság - Teknős Miklós – Azt tudtuk, hogy a műhold térfogata egy köbdeciméteres kocka lehet, és a tömege nem haladhatja meg az egy kilogrammot. Ezen korlátozásoktól eltekintve minden olyan főegység megtalálható benne, ami nélkül elképzelhetetlen egy kereskedelmi műhold. Fedélzeti számítógép, kommunikáció, tápellátás itt is tartozék. Menet közben rájöttünk arra, hogy éppen a korlátozások miatt talán nagyobb kihívás egy ilyen műhold megépítése, mint egy nagyobb térfogatú eszközé. Csak egy példa: egy átlagos mobiltelefon által felhasznált energiánál kisebb energiával működő eszköz jeleit kell vennünk több ezer kilométeres távolságból. Komoly mérnöki kihívást jelentett, hogy műholdunk mozgását egy félaktív mágneses stabilizáló rendszerrel befolyásolni tudjuk. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy olyan műholdak építésén gondolkozunk, amelyek kereskedelmi célokat is szolgálhatnak. Az ilyeneknél viszont alapvető, hogy orientálni tudjuk a műholdat. Az eddigi tapasztalatok szerint minden rendszer tökéletesen működik a Földet 102 perc alatt megkerülő, több mint kétezer alkatrészből megépített műholdon.

– Ki hallhatja meg a magyar műhold jeleit?

– Bármely rádióamatőr, hiszen az eszköz a rádióamatőrök által használt frekvencián sugároz. Az érdeklődőknek elküldtünk egy szoftvert, amelynek segítségével értelmezhetik a jeleket. A világ félszáz rádióamatőre Ausztráliától Kínáig figyeli a jeleket.

– Meddig működhet a Masat–1?

– A tervek szerint minimum három hónapon át küld jeleket, de elképzelhető, hogy egy évnél tovább működik – egy japán kockaműhold 3,5 éve üzemel. Számos tényező befolyásolja, hogy meddig keringhet bolygónk körül a Masat–1, mi úgy számoljuk, hogy legfeljebb három év múlva a légkör sűrűbb rétegeibe érve elég. Veszélyes anyagot nem tartalmaz, ezért nem jelentett veszélyt a környezetre. A pályája olyan, hogy sem a nemzetközi űrállomásra, sem más űreszközre nem jelent veszélyt.

– Mennyivel tud többet a Masat–1, mint az 1957-ben fellőtt első műhold, a bip-bipelő szovjet Szputnyik?

– A Szputnyik az elsőségről szólt, arról, hogy Moszkva megelőzte Washingtont. A technika azóta óriási fejlődésen ment keresztül. A miniatürizálásnak köszönhetően a mi műholdunk memóriakapacitása tízszerese a legelső amerikai űrsiklók fedélzeti számítógépes memóriakapacitásának. A cubesatok általában 10-15 adatot gyűjtenek a működésükről, a Masat–1 közel százötvenet. Kritikus volt a műhold energiarendszerének megtervezése. Túl sok energiát nem emészthetett fel a belső rendszer hőstabilizálása, mert akkor nem jut elegendő energia a kommunikációra. De hidegen sem maradhat, mert tönkremehet. A műholdról küldött adatok elemzéséből kiderült, hogy belső hőmérséklete az optimális 25-33 Celsius fok között van. Az elnyújtott elliptikus pályán, 300-1450 kilométeres távolságban keringő műhold saját tengely körül forog, egy-egy fordulatot húsz másodperc alatt tesz meg. Nekünk sikerült passzív módon a mozgás stabilizálása, a svájciaknak például nem, mert aktív stabilizálást alkalmazva egy hiba miatt centrifugaként pörög az eszközük. A műhold mind a hat oldalára építettünk napelemeket, úgy tűnik, hogy ezek elegendő energiát termelnek. A beépített akkumulátornak köszönhetően energiát is tud tárolni. De legfőbb feladata, hogy a saját működését figyelje, igazolja.

– Honnan szerezték be az alkatrészeket?

– Részben webshopból, barkácsboltból, olyan helyekről, ahol bárki vásárolhat. A Masat–1 műhold antennája például egy fém mérőszalag darabja. Kiváló laprugó, ami akár több hónapos összetekerés után is visszanyeri eredeti alakját. Az űripari napelemeket külföldön vásároltuk, de a rendszerek, részegységek mind hazai fejlesztés, hazai gyártás. A többi egyetemi műhold esetében legtöbbször részben kész alkatrészekkel dolgoztak, amelyeket egy adott céllal integráltak. A mi műholdunk számos újítást tartalmaz, amit a pénzszűke okozta kényszer is szült. Másként nem tudtuk volna létrehozni a háromszázmillió forintos eszmei értéket képviselő műholdat.

– Mennyire kell komolyan venni ezt a műholdat?

– Sokan megmosolyogják, amikor megtudják, hogy ez egy Rubik-kockánál alig nagyobb. Ám ezt a műholdat komolyan kell venni. Ez a méretosztály kulcsfontosságú lehet új technológiák kipróbálásakor.

– Először arról szóltak a hírek, hogy egy indiai rakéta viszi fel, majd mégis az európai Vega-rakéta első útján lehetett utas a Masat–1. De mibe került az űrutazás?

Kutatói állásokat, pénzeket hozhat, ha csatlakozunk az Európai Űrügynökséghez
Népszabadság - Teknős Miklós – Az űrtechnológia tele van buktatókkal, amit mi magunk is megtapasztaltunk. Hiba esetén egy rakétából tűzijáték és tengeralattjáró egyaránt lehet. Az elején valóban indiai startról beszéltünk, de egy malőr miatt visszafogták az ottani programot. Tavaly októberben szólt a hollandiai partnerünk, hogy van szabad hely az első startjára készülő Vega-rakétán. A fellövés előtt bizonyítani kellett, hogy az eszközünk működőképes vákuumban, tűri a hőingadozást, túléli a kilövés során fellépő intenzív rázkódást. Minden teszten tökéletesen megfeleltünk, így nem volt akadálya a startnak. Mivel ez az út a Vega rakéta első missziója volt, ingyen vitték fel a Masat–1-et.

– Újabb műholdakról álmodnak, de mi lesz ezekkel az álmokkal, ha a több évtizedes halogatás után jövőre sem leszünk tagok az ESA-ban?

– Nem csak azért tartom fontosnak a tagságot, mert ez segíti szakmai fejlődésünket, hanem azért is, mert ez a tagság munkahelyek százait tarthatja meg, teremtheti meg az országban. Az ESA éves tagdíja a mi esetünkben információim szerint 7-8 millió euró lenne, ami látszólag sok pénz, ugyanakkor az űrügynökség esetében előre jelezhető, hogy a tagdíj több mint 90 százaléka visszapályázható. A pénz visszajön, hiszen a tagsági szerződéskor az ESA vállalja, hogy az adott ország számára akár külön programot ír ki. Azonban amíg nem vagyunk tagállamok, a nagyobb, akár éves szinten 4-5 milliárd eurós összköltségű projektekhez nem férhetünk hozzá. Tehát van egy 7-8 millió eurós, szinte teljes egészében visszanyerhető tagdíj, aminek révén milliárdos programokban fejleszthetnénk. Botorság, hogy eddig nem éltünk ezzel a lehetőséggel. Úgy tudjuk, hogy ha jövőre sem leszünk tagok, akkor elveszíthetjük az ESA előszobájának tekintett, többször meghosszabbított Európai Együttműködő Államok (ECS) tagságunkat is. Vagy belépünk, vagy teljesen kimaradunk az európai űriparból. ESA-tagságunkkal jelentősen csökkenhetne az ügynökségtől kapott különféle – például meteorológiai, kommunikációs – információk, szolgáltatások ára. Hozzáférhetnénk az ESA infrastrukturális hálózatához is, ahogy ezt megtehetik a közelmúltban csatlakozott románok és az épp csatlakozó lengyelek. E két ország felé hatalmas tudástranszfer indul, indult meg az ESA felől. Olyan iparágról beszélünk, amely a legnagyobb hozzáadott értéken keresztül a legtöbb profitot termeli. Szó sincs kidobott pénzről. Ez az az ágazat, amelyet az összes környező ország elsődleges kitörési pontként jelölt meg.

– Az ESA-tagság nélkül megszületett a Masat–1, de megszülethet-e a Masat–2?

– A Masat–1 esetében széleskörű összefogásról beszélhetünk. Szponzorok pénzzel, eszközzel, szoftverrel támogattak, a Műegyetem infrastruktúráját ingyen használhattuk. A program résztvevői soha egy fillér munkabért nem számoltak el. Az egyetemi oktatók és hallgatók által befektetett mérnöki és hallgatói munkaóra 55-56 ezer körül van. Még egyszer senkitől sem várható el, hogy ugyanennyi időt és ezzel pénzt áldozzon egy újabb műholdra. A bizonytalanság ellenére már tudjuk, hogy milyen műholdat szeretnénk építeni: az elsőnél nagyobbat precízebb stabilizáló rendszerrel és akár további kísérletekkel, berendezésekkel a fedélzetén. De tudni kell, hogy a magyar űripar számára hosszú távon a nemzetközi együttműködés a járható út.

– Milyen hatása lehet ennek az egyliteres miniműholdnak?

– Új technológiák kipróbálására kiválóan alkalmas egy ilyen műhold. Hogy egy ilyen feladatot ránk bíznak, vagy másokra, az nem a mi döntésünk, a referenciát megteremtettük. Az mindenképpen presztízsértékű, hogy a műholdakat készítő egyetemek elitklubjában a Műegyetem is benne lehet. A legjobbak között vagyunk, hiszen a műhold üzemszerűen működik. A tanszékek új kompetenciákkal, technológiákkal bővültek, a hallgatók piacképes tudásra tettek szert. Olyan tudásra, amelyet bármely kutatóközpontban hasznosíthatnak. Ha nem tudjuk, tudják itthon folytatni a munkát, akkor ők is külföldre mehetnek, és akkor nem a hazai GDP-t növelik.

HORVÁTH GYULA 1980-ban született Győrben. 1994 és 1998 között a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanulója. 2004-ben diplomázott okleveles villamosmérnökként. 2005-től a Műegyetem Villamosmérnöki karának Elektronikus Eszközök Tanszékén Tanársegéd, majd 2011-től adjunktus. 2009-ben Oktatás és köznevelés kategóriában Junior Príma díjas. Magyarország első műholdjának, a Masat–1-nek a projektmenedzsere.