Az Ares 1-X rakéta, az amerikaiak reménysége

Reuters

Annak, hogy az élre az Ares rakéta került, valószínűleg egyetlen kézzelfogható oka van: a lista az Egyesült Államokban készült, és arrafelé az októberben sikeres tesztrepülést végrehajtott űreszköz számít pillanatnyilag a legnépszerűbb tudományos-technikai vívmánynak. Amerika a 60-as évek óta nem dobott igazán nagyot az űrrakétaversenyben, jelenleg nincs is jelen az űriparnak ebben a kompetitív, sok profitot hozó, de nem igazán látványos szektorában, aminek a vitatott megítélésű űrsiklóprogram a magyarázata. De az új Orion űrhajók fellövésére vagy akár műholdak és más hasznos (fizetős) terhek felvitelére alkalmas Ares látványosan kiköszörüli ezt a csorbát, és visszahelyezi az USA-t az űrkutatás térképén oda, ahol az amerikaiak szerint a helye van.

A második helyre sorolt találmányban – mint cseppben a tenger – benne van a félelem a jövőtől, az ember számára fontos fajok kipusztulásától, a táplálékkészletek elfogyásától – meg persze van egy kis adag aggodalom is a környezetért. Ez így együtt talán megmagyarázza, hogy mit keres az élbolyban a tartályos tonhaltenyésztés technológiája.

A világ tonhalállománya az 50-es évek óta 90 százalékkal csökkent (kisebb részben a környezetszennyezés, döntően a túlhalászás miatt), és a talán legnagyobb mennyiségben fogyasztott tengeri hal már-már végveszélybe került. Megmenteni a tartályos módszer sem fogja a tonhalat (legfeljebb arról gondoskodik, hogy ne tűnjön el az étlapokról), de azért nagy dologról van szó, nagyjából olyasmiről, mintha valaki a kőszáli kecske nagyüzemi tenyésztésének módszerét dolgozta volna ki (és az újítás az emberiség élelmiszergondjainak megoldását is éppen ugyanannyira segíti: a drága tonhal ettől még nem lesz az éhező népek eledele): a nagy tengeráramlatok tiszta, mély vizéhez szokott halfajt rávenni, hogy egy „befőttesüvegben” jól érezze magát, és még szaporodjon is, szép teljesítmény. Csak így tovább.

Az energiatakarékosnál is jobb LED-izzó
Reuters A harmadik hely a Philips LED-égőjének jutott. Ez bizony annak a burkolt beismerése, hogy a kompakt fénycső – amire az EU épp lelkesen lecseréli a hagyományos, fémszálas izzókat – korántsem tökéletes, és kell helyette valami más. A fénycső egészségtelen (például az elektromágneses sugárzása meg a higanytartalma miatt), a fényét az ember nem szereti, és túlságosan gyakran meghibásodik ahhoz, hogy a fő versenyelőnyének mondott és a drágaságát kompenzáló hosszú élettartam a gyakorlatban is érvényesülni tudjon.

A LED-égő viszont tényleg tudja mindazt, amit a XXI. században egy fényforrástól elvárhatunk: a színe és a melegsége változtatható, energiaigénye kicsi (egy 50 wattos izzó fényét képes előállítani 10 wattnyi energiafelvétellel), nincsenek negatív környezeti hatásai, és garantáltan elvilágít legalább 25 évig. Annyi idő alatt remélhetőleg meg is térül.

De elég a fanyalgásból: a listán nagyszerű találmányból is akad néhány. Ilyen például a jövőre piacra kerülő Nissan Leaf (falevél), amely egy középkategóriájú autó lesz – azaz a külsejével, a befogadóképességével és az árával is belesimul a kategória átlagába –, csak éppen elektromos hajtással üzemel majd. Ami megkülönbözteti a versenytársaktól, az egyrész éppen az árcédula lesz, másrészt pedig a használhatósága: a Leaf kevesebb nyűggel jár majd, mint amit az elektromos autóknál eddig megismertünk. A 160 kilométeres hatótávolságú kocsi akkumulátorait speciális gyorstöltővel akár 28 perc alatt is 80 százalékig fel lehet tölteni, az otthoni konnektorból pedig nyolc óra alatt szívja teli magát. Ez a gép valóban elérhetővé teszi a nulla károsanyag-kibocsátású villanyautózást.

Az első szériában készülő tisztán villanyautó, a Nissan Leaf
Reuters Autós projektből egyébként több is van a listán, de az ehető versenyautó vagy a világ leggyorsabb gőzhajtású kocsija valószínűleg kevesebbet lendít a világon, mint a négykerekű villanyjármű. Vagy éppen a kétkerekű, merthogy ilyen is akad a Top 50-ben, méghozzá a 15. helyen.

Az YkeBike formája a régi idők kerékpárjait idézi: az első kerék nagy, a hátsó kicsi. Itt azonban véget is ér a párhuzam. A könnyű (kilenc kilogrammos), összecsukható biciklit energiatakarékos, fékerő-visszatápláló villanymotor hajtja. A kormány az ülés mögé/mellé került. Ha belegondolunk, valójában egy Leaf–YkeBike kombináció lenne az egyéni közlekedést preferáló városi ember ideális járműve – már csak a tiszta áramtermelést kell feltalálni hozzá.

A látásvesztés bizonyos típusait részlegesen korrigáló elektromos szem vagy a már lapunkban is bemutatott, 30 százalékos hatékonyságú AIDS-vakcina komolyságához nem férhet kétség, ezek vitán felül indokoltan szerepelnek a listán, hiszen emberek millióinak az életét változtathatják meg, ugyanúgy, mint a fából (olcsón és gyorsan) elkészíthető csonthelyettesítő implantáció, a húsz dollárból kihozható műtérd vagy a hordozható ultrahangkészülék.

Ide kell sorolnunk a Microsoft Natal nevű mozgás- és gesztusérzékelő játékvezérlőjét is, amelyet (hogy pontosak legyünk: nem feltétlenül magát a vezérlőt, hanem az abba beépített technológiákat) valószínűleg az élet számtalan helyén használjuk majd néhány év múlva, az autóvezetéstől a számítógépekig, nem is beszélve a megváltozott képességűeknek szánt különféle perifériákról (gondoljunk csak a szemmel működtethető billentyűzetre).

Nem álom többé a gravitáció törvényét látszólag megcáfoló lebegés, a levitáció sem, amit mágnesek segítségével, egerek közreműködésével művelnek – a cél a súlytalanság egészségügyi hatásainak földi tanulmányozása. És lehet valami a teleportációból is: ahogy azt a lista hatodik helyén szereplő találmány jelzi, a dolog – atomok közötti közvetítőeszköz, és – közeg nélküli adattovábbításként – már működik, pillanatnyilag egyméteres hatósugárral. Vagyis egyelőre olyasmi, mint a magyar narancs, de – ha hihetünk a Time szerkesztőinek és olvasóinak kollektív bölcsességében – benne van a lehetőség, hogy egyszer még kinövi magát.

...és a legrosszabbak

A Time olvasói az év legsötétebb innovációit is megválasztották. Az ötös listára a mosolyellenőrző számítógépes programnak, a Büszkeség és balítélet zombis átiratának, a hosszú ujjú kutyakombinénak, a gázálarccá alakítható melltartónak és a dolgozatjavító szoftvernek sikerült felkerülnie.

Kapcsolódó cikkek: A kokárda | A történet ereje | Túl átlátszó univerzum? | Ámítás nélkül | Ukrajnában „titokban” kérnének útlevelet