Tud/Tech címkék - evolúció

Hová lett kétmilliárd év?

Németh Géza | Népszabadság | 2012. május 12.

Bár a 600 millió évvel ezelőtti tengerekben nyüzsgött az élet, az akkori váz nélküli, puhatestű állatok vajmi kevés hasonlóságot mutatnak sokkal későbbi rokonaikkal. Aztán, geológiai mércével egy szempillantás alatt, néhány tízmillió év leforgása során evolúciós robbanás történt – tömegével jelentek meg az első szilárd vázas élőlények.

Gorillagének is mesélnek a múltról

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2012. április 25.

Az ember és a csimpánz után a legnagyobb emberszabású teljes genetikai kódja is ismertté vált.

Fura hüllő még furább tollakkal

Németh Géza | Népszabadság | 2012. április 15.

Hogy lehet az, hogy a Longisquama maradványain tollszerű képződmények mutatkoznak?

Neander-völgyi művész fókarajza

Juhari Zsuzsanna | Népszabadság | 2012. február 22.

Az eddigi valaha előkerült legkorábbi barlangi rajzokat fedezték fel spanyol kutatók. Még nagyobb szenzáció, hogy a Neander-völgyi ember festette őket, vagyis ezek az első olyan megtalált képek, amelyeket „unokatestvérünk” alkotott.

A lovakat több helyen háziasították

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2012. február 2.

Az állatok, köztük a vadlovak háziasítása az emberiség fejlődésének és a nagy civilizációk kialakulásának egyik kulcslépése volt. A ló élelemként és szállítóeszközként foglalt el fontos helyet az emberiség életében, és a bronzkor óta a harcászatban is jelentős a szerepe.

A majmoknak is vannak barátaik

Márta Kriszta | Népszabadság | 2012. január 16.

A barátok kölcsönadnak értékes eszközöket, vagy megosztanak egymással egy-egy jó falatot.

Génekben a hosszú élet titka

Dr. Nemes János | Népszabadság | 2011. november 24.

Újabb világrekord született: hat év után elkészült a világ legöregebb asszonyának teljes géntérképe.

A másik hajnal

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2011. november 7.

Négymilliárd évvel ezelőtt bolygónk hűlni kezdett, és a felszínén megjelenő vizekben egy önmaga megsokszorozására (önreplikációra) képes molekula vagy molekulák keletkeztek.

Ősemberek rejtélyes migrációja

Juhari Zsuzsanna | Népszabadság | 2011. október 25.

A denisovai ősember a nehezebb utat választotta: nyugat helyett dél felé vándorolt.

Megfordították az evolúciót

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2011. szeptember 27.

Ernst Haeckel német orvos és zoológus embriológiai kutatásai során megfigyelte, hogy a különböző gerinces állatok embriói egyedfejlődésük bizonyos szakaszaiban nagyon hasonlítanak egymásra, és csak később válnak eltérővé.

Már a guppikat is túlhalásszák

Hargitai Miklós | NOL | 2011. szeptember 19.

Norvég biológusok guppikon (akváriumi díszhalakon) végzett kísérlettel próbálják megjósolni, hogy milyen következményei lesznek a halállományok túlzott kiaknázásának, vagyis a túlhalászásnak. Az igazolásra váró feltételezés szerint a halak a túlélés érdekében kisebbek lesznek.

A legősibb sejtmaradvány

Németh Géza | Népszabadság | 2011. szeptember 13.

A Föld legidősebb, életre utaló nyomait fedezték fel Nyugat-Ausztráliában helyi és oxfordi kutatók. A természetesen mikroszkópos méretű maradványok egyértelműen bizonyítják, hogy már 3,4 milliárd éve, az oxigénmentes világban is léteztek sejtek és baktériumok. A felfedezést a David Wacey (Nyugat-ausztráliai Egyetem) által vezetett kutatócsoport a Nature Geoscience-ben tette közzé.

Láthatóvá vált ősünk agyfelszíne

Juhari Zsuzsanna | Népszabadság | 2011. szeptember 13.

Európában elvégzett, egyedülálló koponyabelső-rekonstrukcióval elkészítették a sokat vitatott faj, az Australopithecus sediba agyfelszínképét. Az eredmények alátámasztották a feltételezést, megtalálták az emberféléből az emberbe átvezető láncszemet.

A sörényes patkány méregfegyvere

Márta Kriszta | Népszabadság | 2011. augusztus 6.

Mérgező növényt rág, majd bekeni magát a nedvvel a sörényes patkány, hogy megölje a ragadozókat.

Génsebészet szupersebességgel

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2011. július 18.

Az evolúciós gép nem a fantázia szüleménye.Napok alatt elvégzi azt a feladatot, amit a génsebészek évek alatt. Igaz, még csak a prototípusa létezik, ám ha kitalálóinak hihetünk, újabb típusai forradalmasíthatják a biológiát: új élőlényeket hozhatunk létre, de akár egy kiválasztott faj teljes örökítőanyagát (genomját) is újraírhatjuk velük.

Több száz évig is élhetünk?

MTI | 2011. június 11.

Ha megértjük, hogy miként volt képes az ember 6 millió éves evolúció során megduplázni élettartamát, akkor közelebb kerülünk olyan terápiás megoldásokhoz, amelyek ezt tovább növelhetik - állítja Ungvári Zoltán kutatóorvos, aki szerint néhány évszázadon belül akár több száz évig is élhetnek majd az emberek.

Tovább élnek, de előbb öregszenek az ebek

Hargitai Miklós | Népszabadság | 2011. május 25.

Az emberrel töltött évmilliók meghosszabbították a kutyák élettartamát, pontosabban öregkorát.

A biológiai sötét anyag

Oravecz Elvira | Népszabadság | 2011. április 21.

A bolygónkat benépesítő legtöbb faj olyan apró egysejtű lény, mely csupán kevés rendszertani azonosításra alkalmas jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik.

Primitív dinoszauruszt fedeztek fel az Antarktiszon

MTI | 2011. február 20.

Egy ismeretlen dinoszauruszfaj maradványait fedezték fel amerikai paleontológusok az Antarktiszon, a primitív őshüllő a kora jura korban, 190 millió évvel ezelőtt élt.

A róka lehetett az ember legjobb barátja?

Hargitai Miklós | Népszabadság | 2011. február 1.

Az európai kultúrkörben a kutya, egyes ázsiai vidékeken az elefánt vagy a ló tölti be az „ember legjobb barátja” szerepkört.

KÖVETKEZŐ OLDAL1 / 2