A generációváltással a fogyasztás ötödére is eshet

Reviczky Zsolt

A hazai háztartásokban levő hűtők, mosógépek, elektromos tűzhelyek, azaz a nagy háztartási készülékek 43 százaléka 8 évnél idősebb, ám ezek adják az ilyen jellegű energiafogyasztás közel 72 százalékát. Ezzel szemben a 8 évnél fiatalabb, korszerűbb gépekre (a készülékek 57 százalékáról van szó) a fogyasztás 28 százaléka jut. A cserével az évi villamos energia négy százalékát takaríthatnánk meg.

"Ha ma Magyarországon az összes kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a vásárlók a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre, akkor a kisebb energiafogyasztás miatt akár 1,8 millió tonna szén-dioxid-csökkentést érhetnénk el, ami a hazánkra szabott egyévi 1,5 millió tonnás csökkentési előírás 120 százaléka" - jelentette be egy minapi tájékoztatón Mészáros Fanni, a CECED Magyarország cégvezetője. (Magyarország 2007-2013 között az Európai Unió felé évi 1,5 millió tonnás károsanyag-viszszafogást vállalt. Bőven javíthatunk a mutatóinkon, hiszen egy főre jutó energiafogyasztásunk fele az EU-s átlagnak, de egységnyi GDP-előállításunk háromszor több energiával jár.)

Az elaggott háztartási készülékek cseréjével a fogyasztók, a gyártók és az állam is jól járna. Állami segítséggel a vásárlók alacsonyabb áron juthatnának modern, energiatakarékos gépekhez, míg a gyártók és a kereskedők ismét növelhetik a gazdasági válság alatt visszaeső eladási mutatóikat. A rövid távú, válságenyhítő hatás mellett környezetvédelmi előnyöket is biztosítana a korszerű készülékek elterjedése. A mosógépgyártó cégek például az elmúlt húsz évben fejlesztéseikkel 44 százalékos energia- és 62 százalékos vízcsökkentést értek el. A 8 évnél idősebb, és a mai korszerű, nagyobb teljesítményű/fogyasztású gépek fogyasztáskülönbsége akár ötszörös is lehet. Tavaly mintegy 1,1 millió háztartási gépet adtak el hazánkban, ami nem jelent automatikusan ugyanennyi cserét. Gyakorta kerül ugyanis a régi készülék a nyaralóba.

Dióssy László környezetvédelmi szakállamtitkár szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a háztartási gépek cseréjének támogatására kiterjeszthető-e a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó pénz. Hivatalosan egyébként továbbra sem lehet tudni, hogy menynyiért adtuk el tavaly szén-dioxid-kvótánkat. Sajtóértesülések szerint 12-15 eurót ér most a "piacon" a szén-dioxid tonnája, azaz akár százmillió eurót is nyerhettünk tavaly ezen az üzleten. A tárgyalások idén folytatódnak, a tavalyi keret többszörösét kínáljuk. Dióssy László reményei szerint egy-két hónapon belül újabb szerződéskötésekre kerülhet sor.

Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője szerint az elmúlt tizenhét év alatt a különféle energiatakarékossági programoknak köszönhetően mindössze három százalékkal csökkent szén-dioxid-kibocsátásunk. Most viszont egy év alatt kellene egy százalékot csökkenteni. (Brüsszeli előírás, hogy az energiahatékonyság területén évente egy százalékot kell javítani 2016-ig. Egy másik keretszám: 2020-ra viszont az 1990-es szinthez képest kell húsz százalékot javulni.)

A 3,5 millió korszerűtlen magyarországi nagy háztartási gép cseréjének támogatása 25-35 milliárd forintjába kerülne az államnak. A tárca gondolkodik az ügyön, de ennél több konkrétumot nem tudni. Így maradjunk a külföldi példáknál. Mészáros Fanni szerint Hollandiában 2000-2004 között adtak készpénzes támogatást a cseréhez, Olaszországban személyi jövedelemadó-kedvezmény jár hűtőgépcsere esetén, Spanyolországban csak tavaly 700 ezer készüléket cseréltek le egy ottani támogatás segítségével. Nálunk a CECED Magyarország két kampánya növelte a készülékcserék számát, de a jelenlegi helyzetben illúzió azt hinni, hogy önerőből képes lenne a magyar lakosság a cserére.

Kapcsolódó cikkek: Novembertől újabb áramáremelés | Nem emeli a nettó gázárat az E.ON-megállapodás | Energetikai pályázatok: cél a hatékonyság | Vízerőnk huszadát használjuk ki | Nehéz komolyan venni Orbán vádaskodását