Család a pellengéren
Népszabadság - Peredi Ágnes A kastélytól jóval távolabb, Fertőrákoson különleges programmal várják a vendégeket. Villanyautókkal lehet körbejárni a város látnivalóit - a régi városfal nyomait, a püspöki palotát és a városi rangot máig igazoló pellengért. Ez az ország egyetlen megmaradt szégyenoszlopa, még a XVI. századból. 1912-ben még kikötöttek rá egy hűtlen asszonyt, és legutoljára, 1930-ban használták, amikor egy parasztembert kukoricalopáson kaptak. Most a turisták egymást váltva másznak fel rá, és fényképezkednek.

Itt látható az ország egyik különleges napórája is, amelynek két számlapja van: egy délelőttre, egy meg délutánra. A Rákos- vagy más néven Rák- patak partján, amely arról kapta a nevét, hogy valaha sok rák élt benne, mert olyan tiszta volt a vize. Ma nincsenek benne már rákok.

A Fertő tóhoz magyar oldalról csak két helyen vágták át a 3-15 kilométer széles nádast: az egyik helyen jachtkikötő van, bérelhető faházakkal. Csak olyan hajók járhatnak itt, amelyekre villanymotort szereltek. A másik lejáratnál van a strand, ahonnan sétahajózásra lehet indulni. A hajón elmesélik a tó történetét, meg a furcsa vízi ember, Hany Istók legendáját.

Fertőrákos korábban a kőfejtőről volt ismeretes, innen szállították a köveket Bécs leglátványosabb épületeihez, többek között a városházához és a Stephansdomhoz. Villanyautóval lehet eljutni a Mithras-szentélyhez, ahol részletes magyarázattal is szolgál a kutatásban részt vevő vezető.

Bejárat Mithrashoz
Népszabadság - Peredi Ágnes A kis házikó egy boltíves barlangot rejt, amelynek falán ott az 1800 éves szentély. A Mithras-szentélyek a II-IV. században terjedtek el a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték a föld alatti templomokat. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron - az egykori Scarbantia - környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

A falon egy ifjú látható, aki bikával küzd, alatta kígyó, mellette a felkelő és lenyugvó nap jelképei és más rejtelmes figurák, amelyek a titkos vallás hívei számára adott jeleket a titkos szertartásokon. A Mithras-barlang maradványait 1866 júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben, közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György meggyesi kőfaragó.

A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, huszonhét halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje. A szentély idővel mégis megrongálódott, és csak 1992-ben tárták fel újra. Éppen azon a helyen áll, ahol az osztrák-magyar határkő van.

Kapcsolódó cikkek: Ismét töltik a kolbászt Békéscsabán | Sárvár: a természet adta kincsek városa | Az erdei vasutat ünneplik Gemencen | A fényt ünneplik Mátészalkán | Erlauer Erlauban