
Kurucz Árpád
Pedig közelebb lennénk a valósághoz... Hisz a tizennyolcadik század elején, miután a törökök és a császári zsoldosok is feldúlták a vidéket, a térség pusztulásnak indult. Ám mivel a jászok lakta, viszonylag háborítatlan területeken egyfajta túlnépesedés mutatkozott, így 1718-ban előbb harminckét család, később újabb kilenc família költözött ide Jászapátiból, az akkori „Szent Mártony pusztára”. Nekik köszönhető a krónikák szerint Kunszentmárton megalapítása, s nem véletlen, hogy az itteni hímzőköri asszonyok nemcsak a hagyományos, bordós-barnás kun mintákat, hanem bizony a harsány zöld, csak itt-ott bordóval vegyített tipikus jász motívumokat is rávarrják terítőikre, párnaciháikra.
Ez az érdekes kettősség a várost körbeölelő folyó, a Hármas-Körös esetében is megfigyelhető. Az ittenieknek oly kedves parti sétány randevúk helyszíne, idős párok esti sétájának útvonala, kutyások találkahelye. De ugyanez a folyó árasztott el 2000-ben több tucatnyi házat, s nehezítette meg a helyiek életét a 2006-os újabb nagy áradásnál. Aztán a támfalakat újjáépítették, a sétányokat megerősítették, az ártér hajdan beépített, „civilizált” részeit pedig viszszaadták a folyónak.
A vendégszeretetéről, befogadókedvéről is híres település ezzel a természet iránti alázatát is megmutatta.
Múzeum
A mindent gyűjtő
Neolit kori kőbalták, pattintott kőeszközök, bronzbalták, karperecek, ruhatűk, gyűrűk, pallosok, főzőedények, korsók, térképek, régi iratok, népi hímzések, korsók, kancsók, szőttesek: mindez együtt látható a Tiszazug fővárosának Helytörténeti Múzeumában. Az épület külön érdekessége, hogy egy időben börtönként is működött, s ennek nyomait az éles szemű látogató ma is felfedezheti.
Infó: A múzeum a Kerületiház utca 8. szám alatt látható, keddtől szombatig délelőtt 9–12, délután 13–16.30 óráig tart nyitva.
Kegykép
Búcsújárás
A Vérző Homlokú Szűzanya kegyképe búcsújáró hellyé tette Kunszentmártont: a karmelita rend templomába nyaranta elzarándokolnak a hívek. A városban azonban inkább a katolikus templom ismert, amelyet Szent Márton püspökről neveztek el. „Elődje” egy kis fatemplom volt, az épület 1910-re nyerte el mai alakját.
Infó: Vérző Homlokú Szűz Mária kegyhegy. Karmelita rendház Munkácsy út 1. Előzetes bejelentkezés: 56/461-379
Holtág
Hármas és Betekincs
Az élő Hármas-Körös és Holt-Körös pazar színfoltjai a városnak, valamint a környéknek: előbbit szinte elkísérik a település utcái, terei, amelyeket mintha direkt a kanyargó mederrel harmonizálva építettek volna ki. A holtág – a környék belieknek csak „Betekincs” - közel másfél kilométer hosszú, kissé távolabb esik a lakott vidéktől, ám épp ezért színes élővilág, csend, nyugalom fogadja a túrázókat, pecásokat. Ha szerencsénk van, akár jégmadarat is láthatunk itt.
Emléktábla
Kossuth és a Honvéd Kórház
Régen vendégfogadó volt, ma iskola a Mátyás király úti épület, rajta egy tábla, amely arra emlékeztet: itt szállt meg 1849 júliusában Kossuth Lajos, s Vukovich Sebő igazságügyi miniszter társaságában e helyen intézett lelkesítő, toborzó beszédet az öszszegyűlt tömeg előtt. A helyiek akkoriban vállalták az átvonuló seregek élelmezését, gyalogosok és lovasok felszerelését, a tavaszi hadjárat idején pedig kisegítő honvéd kórházat állítottak fel.
Infó: Kossuth-emléktábla: Mátyás király út 6.
Épület
Szecessziós zsinagóga
A második világháborúban a vidéki zsidóság deportálásakor negyven kunszentmártoni családot vittek a kecskeméti gyűjtőtáborba, majd tovább: csak kevesen tértek viszsza. Nekik is emléket állít az 1911-ben épült szecessziós zsinagóga, a Deák Ferenc utcában. Az épület felidézi azt a korszakot is, amikor még helyi iparosok és céhek tucatjai alkottak a városban. Így kerültek ide a Mátray-féle téglagyár égetett épületdíszei, vagy épp Bozsik Kálmán színes kerámiái.
Infó: Zsinagóga: Deák Ferenc út 20. Előzetes bejelentkezéssel látogatható: 56/461-042
Csekeszőlő
Kunszentmártontól alig néhány kilométerre található Cserkeszőlő, a fürdőhely. A gyógyvíz mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott.
Infó: Cserkeszőlő gyógyfürdő: Fürdő út 1/A. Nyitva tartás: 7.30–17.00
|