Az óvárosban a helybeliek – és példájukon turisták is – a macskakövek közül egy-két centiméternyire kiemelkedő fém csőcsonkokba teszik (nem dobják, hanem teszik!) a cigarettacsikket, amelyeket aztán másnap hajnalban szorgos köztisztaságiak szednek föl és visznek szeméttelepre, égetőműbe. A „csikktelenségnél” nyomósabb okai is vannak, persze, hogy az UNESCO a dél-csehországi kisvárost felvette a kulturális világörökség listájára.

BELVÁROSI VÍZITÚRA

A Vltava (Moldva) magas partján díszlő várat meg a „síksági” óvárost két patkókanyarral elválasztó-összeölelő folyó a maga – részben épített – fehér tajtékos zúgóival megunhatatlan látni-hallgatni való. Hát még a vízitúrázók – nem túlzás – tömege!

Kajakot, kenut, felfújható csónakot több helyen is bérelhetnek a kalandvágyók (kategóriától függően néhány száz koronáért). Akik felborulnak – minden hatodik-nyolcadik kenu és minden tizedik-tizenkettedik gumicsónak utasaival megtörténik ez –, a derékig érő sodrásban a parton bámészkodók tapsa, nevetése közben iramodnak járművük után.

LÉLEGZETELÁLLÍTÓ GYALOGHÍD

A „szárazföldön” tucatnyi múzeum kínál több napra elegendő látnivalót. A pompás főtér XVI. századi városházája alatti Tortúra Mú zeumtól (nemcsak a kínzóeszközök látványa, hanem a pincehelyiségek dermesztő hidege miatt is hátborzongató!) a vendégeinek régi-régi gépek, motoros járművek egész garmadáját is felsorakoztató Malom étteremig (ételeit a bejárat elő tti, kézzel forgatható apró vízimalom lapátjaira ragasztott lapokon kínálja), a marionettfigurák varázslatosan gazdag gyűjteményétől (képernyő n Mozart Don Juanjának bábváltozatát is megnézhetjük) a XX. századi és kortárs képzőművészek figuratív és nonfiguratív munkáinak otthont adó Egon Schiele Art Centrumig.

A legkülönb látnivaló a XIII. századtól erősségnek épülő, majd az egymást követő tulajdonosoktól, kiváltképpen a Schwarzenberg családtól reneszánsz-barokk lakóvárrá, kastéllyá alakított várkomplexum. Az udvarfüzér a maga „medveszállodájával”, gazdagon festett falaival és lélegzetelállító, többemeletes gyaloghídjával szabadon végigsétálható.

A hajdani fényűzést, káprázatos gazdagságot elénk táró múzeumi helyiségek azonban csak meghatározottórákban,vezető vel látogathatók. A legvidámabb terem falain az olasz commedia dell’arte jellegzetes figurái, helyi ünneplőbe öltözött parasztok képeimeg karikatúraszerűen ábrázolt polgárok-nemesekkatonák tündöklenek. Méltóságteljes a hangulata az egész Európában ritkaságszámba menő XVIII. századi barokk színháznak (évente néhányszor tartanak benne operaelőadást).

IGAZI VILÁGRITKASÁG!

A kastélypark forgó nézőterű szabadtéri teátruma pedig világritkaság. A prospektusok, útikönyvek többnyire téves leírásával szemben e színház valósága: a park emeletes nyári kastélya elé olyan – ferde tányérra emlékeztető – néző teret építettek, amelyik a maga száztonnájával forogni képes. És ha például – mint ezen a nyáron – Shakespeare-tragédiát vagy klasszikus operát kínál a program, akkor a félezres néző tér az egyik jelenetben a soklépcső s nyári lak, a következőben a park tűzesős boszorkánytisztása, a harmadikban százados facsoport mesterséges ködtő l titokzatossá váló törzsei elé mozdul.

MEGKÖZELÍTÉS, TARTÓZKODÁS

> Megközelítés: Prágából autóbuszszal, személyautóval Prágát érintve vagy Brnótól a Trebic–Jindrichuv Hradec–České Budejovice útvonalon.

> Szállás itthonról is rendelhető (panzió reggelivel 7000–8000 Ft-tól).

> Múzeumi jegyárak: 100–240 korona, több helyütt vannak gyermek-, diák- és nyugdíjaskedvezmények.

> Szabadtéri színház: a jegyek több száz koronába kerülnek, de megérik az árukat. Célszerű őket interneten vagy csehországi utakkal foglalkozó irodákban beszerezni.

> A hangulatos óvárosi utcák soktucatnyi éttermében, presszójában, a szuvenírboltok sokaságában az árak az igényesebb hazai üdülőhelyeken megszokottal azonosak.

> További infó: www.ckrumlov.cz, www.discoverczech.com