belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
11. szombat

Nem járt volna neki könnyebb halál?

R. A. egyedül élt, öregkorára csak a barátai maradtak. Orvosi diplomáját akkor szerezte, amikor én születtem. Kicsi és törékeny volt. Röntgenszakorvos lett, fiatal korában ez volt az egyik leggyorsabban fejlődő új orvosi szakterület. Egy sötét szobában ülve képet alkotni az emberi test belsejében lezajló folyamatokról nem akármilyen kihívása volt korának. Az egyik legnagyobb fővárosi kórházban dolgozott, kiváló diagnoszta lett.

Dr. Vadász Gábor| Népszabadság| 2009. november 3. |78 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

legbelul | 2009. november 7. | 18:09:26

Egy baratomnak ajanlottam, hogy olvassa el ezt a cikket az alatta levo hozzaszolasokkal egyutt. A cikk olvasasara konnyen ra tudtam ot venni, de a kommenteket semmikeppen sem akarta vallalni. Vegul annyit mondott, hogy jo, ha lesz ideje atfutja oket a kedvemert.
Ma kaptam tole egy email uzenetet, melyben koszonetet fejezte ki azert, hogy felhivtam a figyelmet erre az erdekes cikkre, majd kozolte velem azt is, hogy a hozzaszolasokat is atolvasta es egyaltalan nem banta meg a rajuk forditott idot, sot! Igen kellemes meglepetest okozott neki, hogy az emberek itt nem a nol-on megszokott modon kommenteltek. Szerinte attol alakult a vita ilyen jol, mert mindenki komolyan allt a komoly temahoz es erdeklodessel figyelt a masik velemenyere. A hangsuly tehat az informaciocserere es nem pedig egymas lejaratasara kerult.

kations | 2009. november 6. | 23:17:41

legbelul | 2009. november 6. | 10:50:08

Igazad van és a cikk szerzőjének is. Ezekről a kérdésekről is kellene közösen gondolkodni és valamiféle közös álláspontot kialakítani. Ne legyen ez tabu, nem szégyen erről nyilvánosan beszélni. Ne csak spontán megélni hanem tanítani is kellene ha ez eddig nem történt meg. Képezni az érintett szakmák dolgozóit, felkészíteni magunkat az efféle lehetőségre. Társadalmunk ezzel is fejlettebb lehetne.
Ha már Amerikát (gondolom U.S.) említetted. Személyes ismeretből tudom, hogy ott a magatehetetleneket (születési vagy szellemi fogyatékos, súlyos baleset, stb) speciális otthonokban ápolják. A család számára ingyen, 24 órás felügyelet teljes egészségügyi ellátás. Minden történést, egy pirula beadását percre pontosan jegyzőkönyvezni kell. Ennek évi költsége fejenként több mint 70 ezer dollár. Amikor az országos medián (közepes) családi jövedelem nem éri el az évi 40 ezer dollárt. Itt nem az összegeket akartam hangsúlyozni (az egy gazdag ország) hanem a gondoskodást. Minden társadalmat az is jellemez miként gondoskodik az elesettekről. Egyedi rossz példa persze ott is van bőven.

kations | 2009. november 6. | 22:46:37

medve1942 | 2009. november 4. | 22:44:29

Kedves kommentelőtárs!
Talán J.M. Keynes a híres brit közgazdász és statisztikus mondta a világ jövőjének elemzésekor, hogy: „in the long run, we are all dead” (hosszútávon mind halottak leszünk).
Bocs, hogy kissé nyers voltam az előző hozzászólásomban de annak szűk természettudományos értelmében azon is vita folyik, hogy mi élő és mi nem amikor az elő és élettelen határát vizsgáljuk. Vagy honnan kezdődik az (emberi) élet és mikor fejeződik be. Nincs egyértelmű pillanat. Úgy tűnik az emberi test „természetes” meghalása jóval hosszabb mint egy másodperc. A szellemről (értelemről) nem is beszélve. Ez nagyon érzékeny erkölcsi, filozófiai, etikai, vallási és más kérdéseket is felvethet. Ezekhez én nem értek.

Számomra a vita nagyon tanulságos volt. A cikkíró is és a hozzászólók is egyetértettünk abban, hogy az embernek joga van az emberhez méltó élethez és halálhoz. Az előbbit most ne érintsük. Az utóbbiban sokféle nézet került napvilágra. Mindenki felfogása, műveltsége, vérmérséklete szerint írt. Gyakorlatilag mindenkinek igaza volt!

Én együtt sírtam azzal az anyával aki megölte cseperedő kislányát aki évek óta gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Úgy, hogy a fájdalomtól már létezni sem tudott. De nem tudom magam meg tudtam volna-e tenni. Szerintem mindenki együtt érzett vele. Szerencsére a bíróság a lehető legkisebb büntetést szabta ki az anyára.

Szerintem a probléma egyidős az emberiséggel. Minden civilizáció, társadalom vagy kisebb közösség másként oldotta meg. Olykor érzelemmel de sokszor hideg praktikussággal. Jobbára rábízták a családokra. Ilyen példa a mondabeli büdösbarlang ahova önként mentek a betegek vagy öregek. A szegedi tanyavilágban (nem is túl régen) meg hívták a Pipás Pistát. (Aki nő volt de ez csak a börtönben derült ki és nem vág a témába.) Vagy ahogy az „Árvácskában” volt mérgezett tejet kaptak. Sokan tudhatták, hogy az áldozat nem teljesen magától ment el de senki sem szólt. A magatehetetlen akkor is meghal ha szimplán nem kap táplálékot vagy folyadékot.

Manapság az emberek talán 99%-a nem otthon hanem a kórházban hal meg. Ez már önmagában is kérdéses lehet. Ha tehetném akkor én inkább otthon, a szeretteim között végezném még akkor is ha fél vagy egy évvel rövidebb ideig élek. A kórházban az orvos kénytelen a szakma szabályai szerint cselekedni. Ők és nővérek tudják a legjobban ennek sokszor haszontalan voltát. Nem lehet véletlen, hogy olykor „fekete nővérekről” hallunk akik önként vállalják a halál angyala szerepet.

Nem tudom mi lehet a jó megoldás. Szerencsés az aki egy teljes élet után hosszabb szenvedés nélkül távozik közülünk.

legbelul | 2009. november 6. | 10:50:08

Amint azt a hozzaszolasok is mutatjak, ez az eddig tabunak szamito tema egyre tobb embert foglalkoztat. Mindenkiben eros a felelem attol, hogy sajat maga is elobb, vagy utobb, abba a helyzetbe kerulhet, hogy meg kelljen hoznia a fajdalmas vegso dontest arrol, hogy szenvedjen-e tovabb, -hogy hagyja-e szenvedni azt akit szeret-, vagy inkabb sajat akaratabol veget vessen a szenvedesnek.
A temat ideiglenesen ugyan kikerulhetjuk, de az ut mindannyiunk szamara egyszercsak vegeter es hogy hogyan, azt elore egyikunk sem tudhatja.

Vannak kozottunk olyanok, akik vallasi alapon gondolkodas nelkul elutasitjak az eutanazia lehetoseget, gyanitom, hogy kozuluk is sokan inkabb csak haritanak.

Felmerult itt a vitaban az is , hogy vajon az egeszsegugyben dolgozok megfeleloen felkeszultek-e szakmailag egy ilyen dontes meghozatalara es meg az is, hogy vajon mennyire megbizhatoak erkolcsileg.

Meg kell, hogy mondjam, hogy nekem inkabb a hozzatartozokat illetoen vannak ketsegeim. Had meseljek el ket ide kivankozo tortenetet roviden:

Az elsot eppen most hallottam egy pszihologusnotol, aki rendszeresen latogatta korhazban fekvo gyogyithatalan beteg pacienset. A betegnek, aki fizikailag egyre gyengebb lett, meg nem voltak elviselhetetlen fajdalmai, szellemileg pedig teljesen ep volt. Az egyik latogatasa alkalmaval a pszihologusno osszetalalkozott a beteg legkozvetlenebb hozzatartozojaval, aki bizalmasan kozolte vele, hogy most mar nem kell sokaig korhazba jarniuk, mert o megkerte a kezeloorvost, hogy vessenek veget a “szeretett” hozzatartozo “szenvedeseinek”, mert o mar rettenetesen faradt es nem birja tovabb a latogatasok okozta megterhelest.

A masodik egy Europaban elo amerikai no tortenete, nevezzuk ot "E"-nek. "E" edesanyja "E" batyjaeknal elt Amerikaban, de mivel hirtelen szellemileg annyira leepult (fizikailag teljesen ep maradt), hogy mar nem hagyhattak napkozben magara, "E" batyja elhelyezte az edesanyjukat egy ilyen betegekre specializalodott oregekotthonaban. Az osszes koltseget az edesanya penzebol fizettek. "E" hazautazott Amerikaba megnezni az otthont, mert tul soknak tartotta annak havi beret. Megprobalta meggyozni a testveret, arrol, hogy nyilvanitsak az edesanyjukat vagyon nelkulinek es helyezzek ot at egy szegenyeknek fenntartott intezetbe. “Igy meg a vegen fel fogja elni az osszes penzet. Minek neki ez a draga otthon, azt sem tudja, hogy hol van! Mi meg itt nyomorgunk.”-panaszkodott. ("E" egyaltalan nem nyomorog es a mama ellatasa sem emesztett fel egy "egesz vagyont", mar csak azon egyszeru oknal fogva sem, mert nem volt neki olyan sok penze.)Az intezet orvosainak "E" feltette a kerdest, hogy meddig hagyjak meg az edesanyjat igy "esz nelkul bolyongani?" Megkerte oket, hogy ne gyogyszereljek az anyjat azokkal a meregdraga gyogyszerekkel, amiket adnak neki, hiszen ezek csak arra szolgalnak, hogy meghosszabbitsak az anyja teljesen ertektelen eletet.
"E" az anyja halalat kovetoen, az elveszett vagyon feletti mergeben, nem akart az edesanyja temetesen resztvenni. Az, hogy a hazautazasat megis csak meggondolta, egyedul annak volt koszonheto, hogy a sajat kamasz gyermekei kozoltek vele, hogy ok bizony nelkule is elmennek a vegso tiszteletet megadni a nagyanyjuknak.

kiyo | 2009. november 5. | 10:13:05

Tudja azt valaki közületek/Önök közül, hogy van-e különbség a haldoklási folyamat fájdalmasságát, hosszúságát illetően akkor, ha valakit megműtenek vagy nem műtenek meg?

medve1942 | 2009. november 4. | 22:48:25

Ebben a kérdésben egyébként mindenkinek ajánlom Faludy György Haláltánc-balladájának (egyetlen sora sem Vilon, mind Faludy) utolsó szakaszát a földművessel. Aki nem ismeri - az szegényebb egy verssel. De a hálón meglelheti.

medve1942 | 2009. november 4. | 22:44:29

Kedves kations, te természettudományokkal foglalkozó ember vagy, biztos tudod, melyik amerikai atomfizikus mondta egy megbeszélésen, hogy "hoszú távon valamennyien halottak vagyunk". Azt is tudod, hogy az a bizonyos pillanat azonos azzal, amikor az EEG agyhullámutatója egyenesen fut. ("Ha a képernyőn nincs hullám, akkor ez a hús a hullám" - ez jutott eszembe infarktus idején, de persze ez nem enkefalográf volt, csak EKG, és azért mutatott egyenest, mert szőrös mellkasra nem lehet jól felragasztani az érzékelőt vagy mit.)
Szóval, vallások iránt érdeklődő hitetlenként tudom, mi a bilológiai halál, de az igazi szerintem korábban áll be. Az ember addig él, amíg képes a halált választani. Mert SOKAN VAGYUNK. Mint Sánta Ferenc Erdélyében a "büdös barlang" körül. Ahová a felesleges öreg utolsó erejével felmegy, és amihez hasonló népszokást egy japán író, talán Akutagava is leírt. Sokan vagyunk, egyre többen leszünk, és a lelkünk aligha halhatatlanabb, mint egy kedves cicáé. Legfeljebb emlékként élünk tovább.

sydney | 2009. november 4. | 17:25:19

"chazooo" - arra gondoltam, hogy a születésed sem saját akaratodból történt. Kíváncsi lennék, ha ne adj Isten öreg korodban borzasztó fajdalmakkal járó csontvelő rákban szenvednél, mit csinálnál. Anyám ezt a borzalmas áttétet volt kénytelen elszenvedni, hiába kérte az orvosokat, nem segítettek, adták a hatástalan és nagyon drága gyógyszereket. Ráadásul ő nem volt vallásos sem, tehát ilyen jellegű akadály sem volt. Utolsó napjait egy "jó"hírű kórházban élte át, volt vagy 35 kiló és a végén egyértelműen átsegítették a túlvilágra, mert így cirka 1 héttel előbb jöhetett a helyére az új haldokló újabb nagy paraszolvenciával. Az intézetvezető főorvos a halotti bizonyítvány aláírásakor egy jó színész tehetségével majdnem sírva tartotta a markát még egyszer azzal, hogy "nem szenvedett szegény". Majdnem leköptem. (A nővérek 2 telefonszámot is ismertek, a halál éjfél előtt történt és én másnap délben -12 órával később- még úgy mentem be a kórházba, hogy nem tudtam, hogy meghalt. Egyébként ebben az országban eleve az jár jól, aki minél előbb (fájdalom nélkül) meghal.

Villon | 2009. november 4. | 17:22:44

Megegyszer...
Nincs remenytelen eset...
Eleve rossz/ertelmetlen allitasra nem mindig lehet ertelmes valaszt adni.
A kerdes ugyanis nem az, hogy az "eset" remenyteljes, vagy remenytelen,
hanem az, hogy a szenvedo "onkent" vallalja a "szerinte" ertelmetlen szenvedest. Ugyhogy tisztelt emberfelettiek, nekem nincs problemam, ha valki
onkent akar szenvedni a "hite" szerint. De mint ahogy itt elottem igen ertelmesen megjegyeztek, en nem eroltetem senkire a "hitemet", ha pedig valaki ram akarja eroltetni az ovet, az egy sajnalatosan primitiv agymosott,
aki nem erdemli meg hogy az "emberek" koze tartozzon.

innocent | 2009. november 4. | 16:02:44

Moderálási alapelvek- komment törölve -

muturi | 2009. november 4. | 15:56:38

jav: Tehát nem világnézeti, HANEM társadalom szervezési elvekről beszélünk, ami érvek és tapasztalatok alapján fejlődött, nem pedig elméletek vezérfonala mentén.

muturi | 2009. november 4. | 15:55:19

Kedves hunnia, mégis mik a te észérveid? A "szociológiai darwinizmusnak" mely fázisában kellene felismernie, hogy az értelmetlen szenvedéssel megnyújtott, rossz minőségű élet, sokak számára, nem élet?

De akkor megfordítom: helyes dolog-e szerinted, hogy mai állása szerint, az orvostudomány vajmi keveset törődik az életminőség javításával, és a puszta fizikai létezést hajhássza, "minőségi" korlátok nélkül?

A kettőnk közti különbség - amit te vitatsz -, arról szól, hogy míg én más ember életébe nem szeretnék korlátozóan beleszólni (egészen a társadalmi károkozás határáig, tehát azt elkerülendő), addig te korlátokat akarsz más számára szabni egy _meggyőződés_ alapján.

Én nem akarlak attól megfosztani téged, hogy a fizikai létezés bármilyen formáját magasabb rendűnek tekintsd, mint a minőségi, élhető életet (akkor sem, ha nem értek veled egyet), ezzel szemben te megfosztanál engem attól a lehetőségtől, hogy saját magam irányítsam az életemet.

Annyira kötődik ez a gondolat - ennek a gondolatnak a magja - a liberális világnézethez, mint amennyire a modern társadalmak liberális elvek alapján szerveződnek. Tehát nem világnézeti, társadalom szervezési elvekről beszélünk, ami érvek és tapasztalatok alapján fejlődött, nem pedig elméletek vezérfonala mentén.

Végül, visszatérve a "szociológiai darwinizmushoz". "Melyik társadalom pusztul el, melyik marad életben?" Vajh', az egyén szenvedéseit minden humánum nélkül, marginális kérdésként kezelő, az élet értelmetlen meghosszabbítására óriási energiákat pazarló társadalom a "versenyképesebb", vagy az - ritka egybeesés -, amelyik az egyént, az egyén akaratát értékként kezeli, s ezáltal komoly erőforrásokat is megtakarít?

innocent | 2009. november 4. | 15:01:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

innocent | 2009. november 4. | 14:58:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

hunnia1234 | 2009. november 4. | 14:24:05

Muturi:
Tehát még egyszer: sem téged, sem a katolicizmusodat/kereszténységedet nem "gyűlölöm" - azt viszont igen, hogy te - észérvek hiányában - világnézeti alapon próbálsz rám erőszakolni valamit, amivel szemben én érveket, nem csak egy világnézet dogmáit állítom.

It nem értek egyet. It nem akkaro veled vitatkozni, de észérveimet jobbnak tartom mind a tiedet. Bevallom hogy ezt a világnézetem befolyásolja, pont ugy mint téged a tied. Hogy melyikünknek van igaza, azt csak a történele és a Darwinizmus (szociologiai értelemben) fogja bebizonyitani, az által, hogy melyik társadalom pusztul el, és melyik marad fent.

reader | 2009. november 4. | 13:48:19

chazoo

Az ember természetesen nem megunt macska, vagy kiöregedett eb - de itt nem is arról van szó, hogy valaki dönt a súlyos gyötrelmek között élő beteg HELYETT, hanem arról, hogy akinek szüksége van rá, SZABAD AKARATÁBÓL választhassa az emberhez méltó halált a hosszú szenvedés helyett.

"Mert nincs reménytelen eset!" - Sajnos van.

"Ma már polgárjogot nyert az abortusz, a korai gyermekgyilkosság." - Hát, nem tudom, hogy az eutanáziának logikailag mi köze az abortuszhoz... Akkor miért nem mindjárt villamosszék?

muturi

"Amikor én azt mondom, legyen legális az aktív eutanázia, nem erőltetem sem rád, sem chazoora a nézetem. Ti ugyanis megtehetitek, hogy nem éltek ezzel az eszközzel, bármibe kerül is. Jelen helyzetben - és a ti véleményetek szerint - azonban, én akkor sem élhetek ezzel az eszközzel, ha szükségét érzem."

Teljesen igazad van. Egyesek valamiféle erkölcsi fennsőbbrendűségi tudattól vezérelve úgy képzelik, hogy joguk van egy embertársuk ÖNKÉNT megválasztott életébe/halálába beleszólni...

chazooo | 2009. november 4. | 12:29:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

muturi | 2009. november 4. | 11:27:27

@Pasinszki: azt is írtam már, hogy a mi családunkban is volt hónapokon át szenvedő ember. Az utolsó hónapban ő is kérte már, hogy segítsen neki a felesége "elmenni". Az ötödiken laktak, egy méterre volt az ágya az ablaktól. Kérte, hogy segítse oda a neje - arra sem volt már ereje, hogy odáig elmenjen.

Nyilván, a felesége ezt nem tudta megtenni. Az eutanázia "előnye", a fenti történettel szemben, hogy sem a haldoklót, sem a hozzátartozót nem kényszeríti valami szörnyű, "erőszakos" meglépésére. Nem a hozzátartozón múlik a döntés, nem a hozzátartozó az, aki megteszi az utolsó lépést. Ilyen értelemben az öngyilkossághoz, pláne a "kísért" öngyilkossághoz képest, jóval humánusabb megoldás.

muturi | 2009. november 4. | 11:23:27

@hunnia: én álszenteztem le chazooo-t. Nem azért, mert "gyűlölöm", még csak nem is az ő világnézetét gyűlölöm. Azt gyűlölöm, hogy ő a saját világnézetét akarja rám erőltetni.

Amikor én azt mondom, legyen legális az aktív eutanázia, nem erőltetem sem rád, sem chazoora a nézetem. Ti ugyanis megtehetitek, hogy nem éltek ezzel az eszközzel, bármibe kerül is. Jelen helyzetben - és a ti véleményetek szerint - azonban, én akkor sem élhetek ezzel az eszközzel, ha szükségét érzem.

Tehát még egyszer: sem téged, sem a katolicizmusodat/kereszténységedet nem "gyűlölöm" - azt viszont igen, hogy te - észérvek hiányában - világnézeti alapon próbálsz rám erőszakolni valamit, amivel szemben én érveket, nem csak egy világnézet dogmáit állítom.

Pasinszki | 2009. november 4. | 09:08:03

Mint liberális ember, magam is az aktív eutanázia hívének gondoltam magam, hiszen alapvető emberi jog, hogy életünk, halálunk, testi épségünk felől dönthessünk, ezt a döntést pedig mindenki másnak tiszteletben kell tartani. Csakhogy egy dolog az elv, és más ezt alkalmazni is. Volt a családunkban egy nagyon súlyos beteg. Idős ember volt, néhány strokon már átesett, járókerettel tudott csak járni, amikor elesett és combnyaktörést szenvedett. Megműtötték, de a műtét után már nem állt lábra. Ágyban fekvő, később pelenkázásra szoruló, folyamatosan szenvedő beteg lett. Két évig mindennap a halálra készült. Napról napra rosszabb állapotba került. Sokszor kérte, hogy segítsünk neki meghalni, de ha nem lettek volna jogi következmények, akkor se lettem volna képes ebben segíteni. Pedig a fiaimnak azt mondtam, ha fele ilyen állapotba kerülök, csapjanak agyon.

hunnia1234 | 2009. november 4. | 08:13:31

Villon:
A Papaval lehet nem egyet érten, de valakit le kurucinfozni mert keresztény vilagnézete van az sok.
"Álszent ostoba, sötét stb.) nem annyira emberséges. :-) Lehet hogy az illetö aki irja emberséges, de "Gyülöli" a vele ellenzö nézetet.
Az ovszerrel kapcsolatban, a Papa az ideális körulményekröl beszél.
T.I. Nem szabad csajozni, és a házaságban nem szabad használni óvszert.

Ha persze csajozól az bün, és ha akkor nem viselsz óvszert akkor hülye vagy. :-)
Az ember az ideális felé törekszik, de nem aszerint él. Mi például használtunk fogamzás gátlót a házaságban, mert nem tudtuk az ideálisnak megfelelni. De amig ezt csináltam nem is áldoztam és gyóntam. És nem kértem az egyháztól, hogy változtasa meg a tanításás.

U.I.

A Pápa nem tévedet a világnézete szerin, csak azt mondhatod, hogy a vilánézete hibás szerinted.

Villon | 2009. november 4. | 07:46:54

Ami pedig a "Papat" illeti (az elozore gondolok) o vaskosan felelos az Aids elterjedeseben, mert ellenezte az ovszer hasznalatat.
Persze a ha onnan nezzuk, hogy a Papa is ember....
Tevedni pedig...
Szoval azt hiszem jobb, ha nem ragozzuk...
En ugyanis csak eszervekkel vagyok hajlando vitatkozni...

Villon | 2009. november 4. | 07:41:38

hunnia
" Ugy néz ki hogy néhány nem hivőböl a gyülölet beszél."
Azert en a gyuloletet nem kevernem ossze az emberiesseggel...
A "hit" pedig senkit nem jogosit fel, hogy felsobbrendunek
kepzelje magat a "hitetlennel" szemben.
Ugyanis mind a ket kategoria relativ, vagy ha jobban tetszik,
nezopont kerdese.

hunnia1234 | 2009. november 4. | 07:36:29

Még egy megjegyzés. Van, talán egy hibás :-) világnézet, ami azt vallja hogy az álati élet nem egyenrangu az emberivel. E szerint elvenni az életet egy embertől vagy egy állattól, (kegyelmi megölés) nem ugyan az.

hunnia1234 | 2009. november 4. | 07:28:14

Innocent

Chazooval egyet értek.
Valószinuen a Pápa is, pedig nem olvassa a kuruc.infot.
Lehet nem egyet érteni a keresztényekkel, muzulmánokkal, de álszent ostobának hivni őket nem helyes. Ugy néz ki hogy néhány nem hivőböl a gyülölet beszél.

lényeglátó | 2009. november 4. | 06:10:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Villon | 2009. november 4. | 03:40:57


kations | 2009. november 3. | 23:15:39
Embere valogatja, hogy ki mikent ertelmezi azt, hogy "meg"erdemes elni, vagy
"mar" nem erdemes elni. Volt egy "apro" balesetem, az emberi felelotlenseg diadalakent ram esett egy tonnas eszergapad. Negy helyen tort el a csipocsontom... A legborzalmasabb az egeszben az volt , hogy midenkinek ki voltam szolgaltatva. Ezt meg a halalos ellensegemnek sem kivanom.
Az orvos azonnl kiirt allando rokkantnak...
En pedig amikor mar mankoval el tudtam mennni 30 metert, surgosen az uszoda fele vettem az utamat. Ezt tettem ot hanpon keresztul minden nap.
Az otodik honap vegen egy oran belul usztam a 2000 metert...
Szaz szonak is egy a vege, egy gondolkodo embernek igen is joga van "befolyast gyakorolni" az eletere es a halara...

kations | 2009. november 3. | 23:15:39

medve1942 | 2009. november 3. | 22:48:21

Mindnyájan leendő halottak vagyunk. Csak azt a pillanatot definiáld amitől már tényleg meghaltunk. Ha ezt tudod akkor minden szervemet használhatod. Üdv.

szundaram | 2009. november 3. | 23:12:06

A szerveim felajánlásán én is mindig hezitálok, mert az ember szeretne segíteni másokon, de ugyanakkor valóban félti a saját életét is a visszaélésektől. Valahol olvastam, hogy mi magyarok élen járunk a bizalmatlanságban. Költői kérdés lenne megkérdezni: vajon miért?

kations | 2009. november 3. | 23:10:23

Villon | 2009. november 3. | 22:23:06

Ajjaj. Nehéz téma. Lassan már visszavonulnék attól a kérdéstől amit részben én vetettem fel. Nem vagyok orvos. Valaha biológusként végeztem az egyetemen de azóta már sok minden mással is foglalkozom. Mindegy, az élet fogalmáról valaha tanultam. Jó lenne ha igazi orvos is hozzászólna a témához. De nem fog. Ezer elméleti (etikai) és gyakorlati megkötés akadályozhatja ebben.

A tények amiben biztos vagyok:
Agyunk mint legfőbb vezérlő szervünk kb. 2 (kettő) percig bírja ki oxigén és táplálék (glükóz) ellátás nélkül. A többi, átültetésre alkalmas szervünk esetleg 10 percig. Jó esetben. Másként fogalmazva az orvosnak (orvosi teamnek ha szerencsések vagyunk) már a haldoklás periódusában döntést kell hozni, hogy szerveinket fel lehet-e használni átültetésre. Ott kell állni a szikével, hogy amikor a főnök megadja az engedélyt akkor kivágjuk a szerveket amit még használni lehet. Ebben a világra kiterjedő internetes donorszolgálat a hasznukra lehet. Főleg ha ismerjük mind a beültetésre váró beteg, mind a haldokló immunológiai profilját. Órája, kétórája halott ember szerveivel már semmire sem lehet menni. Az ezzel foglalkozó orvosok percre pontosan fel vannak készülve erre. Még Európában is.

Elnézést a túlságosan konkrét, esetleg grafikus leírásomon. Erre csak a szerző hasonló stílusban, érzelmeket szándékosan felkorbácsoló stílusa lehet némi magyarázat.

komszomol | 2009. november 3. | 23:01:22

Persze a kapitalizmus normális életet sem képes biztosítani a többségnek (a kissebbségnek pláne nem), miért pont a halálunk lenne emberséges?

komszomol | 2009. november 3. | 22:55:16

"Walden | 2009. november 3. | 11:38:31

a KDNP természetesen nem fafejűségből ellenzi hevesen az aktív eutanáziát, hanem azért mert "keresztény pártként" nem tehet mást: életről és halálról Isten dönt, vallják"

Csakugyan? De orvoshoz járnak. Akkor bezzeg nem Isten dönt. Meg a halálbüntetés is tetszene nekik. Ja! Ők az Isten?

Bolhás | 2009. november 3. | 22:49:51

Fuzionált a nol a klubrádióval? Ott is non-stop a h1n1 és az eutanázia megy.
Egyébként régóta van eutanázia, túlszedálásnak hívják. Évtizedes gyakorlat, igaz, nem legális.

medve1942 | 2009. november 3. | 22:48:21

A halál az élet természetes része. El kell fogadni. Az orvosok változnak, mert új generációk lesznek orvossá, más felfogással. És ha úgy látják, hogy végére jár az út, akkor "fáldalomenyhítés, folyadékpótlás". A halál beállta ebben és ebben az időpontban... Kész. A halott minden használható szerve pedig a többi emberé. Aki másképp rendelkezik, fizesse gyógykezelését a vagyonából. Ez egy leendő elhunyt jól megalapozott magánvéleménye.

Villon | 2009. november 3. | 22:23:06

T.Kation.
En nem hiszem, hogy az az orvos aki megallapitja a halalt, es azt hogy a halottol valamilyen szerv meg felhaszanlhato, kapcsolatban all a "felhasznaloval". Ha igen ezen kell valtoztatni. Persze az "etika" egy igen kemeny dolog, kulonosen ott ahol esetleg penzrol is van szo...

kations | 2009. november 3. | 22:21:59

Attila | 2009. november 3. | 21:23:25

Nem akartam durva lenni. A kérdés a nyomtatványon egyszerű és minden átlag (felnőtt) ember megértheti. A túlzott óvatosságot (bizalmatlanságot?) elvállalom amikor saját, egyszerű életemről van szó. Ha felajánlod saját szerveidet, tedd. Én már legalább húsz éve megtanultam tisztelni az egyén szabad döntéseit. Ázsia közelebb lehet mint gondolod. Nem túl régen Koszovót vagy Boszniát (tényleg nem emlékszem pontosan) vádolták meg szervkereskedelemmel. Ők a Balkán magyaros felfogás szerint. Nyugat-Európa népei szerint mi is oda tartozunk.
Bocs, kissé eltértünk a cikk eredeti témájától. A véleményem írtam és senkit nem akarok oktatni.

innocent | 2009. november 3. | 22:18:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Attila | 2009. november 3. | 21:23:25

kations, honnan tudja egy valaki, hogy ő egyáltalán ilyesmit írt-e alá. Egyébként, elég durva feltételezés ez részedről. De mindenki döntse el maga, én felajánlom a szerveimet. Az általad említett eset biztosan előfordul afrikai, meg mély szegény ázsiai országokban, de itt Európában teszem azt 10000 esetből 1-szer...

kations | 2009. november 3. | 20:58:25

Villon | 2009. november 3. | 20:31:30

Semmi rossz. Ha biztosan meghalok és valamivel segíthetem a túlélőket akkor én is engedném. Még akkor is ha a túlélők szimplám megennének és ezzel nyernének időt. Erre is volt már nem egy példa.
Az én dilemmám ott lenne, hogy az orvos is ember. Még ha az ókori megfogalmazás szerint Isten után az első. Egy súlyos sérült esetén az élet és halál mezsgyéje nem mindig egyértelmű. Lehet, az élet az orvos egy kézmozdulatán múlik. És ha azt a mozdulatot nem teszi meg mert az én immuntípusom pont passzol ahhoz a beteghez akinek egy tüdőre vagy szívre van szüksége és akinek családja kifizeti az orvos egyévi fizetését? Nemcsak kelet-európai fizetségre gondolok! A kézmozdulat hiányát soha sehol egyetlen szakmai grémium nem fogja számon kérni az orvostól. Most nagyon bizalmatlan vagyok?
Kommentjeiddel sokszor egyetértek. És semmiképpen nem akartalak oktatni.

Villon | 2009. november 3. | 20:31:30

ons | 2009. november 3. | 20:19:46
En is beirtam a jogositvany megszerzesekor azt a bizonyos x-et.
Mi rossz van abban, ha valaki a "halala" utan is tehet valmi jot...

kations | 2009. november 3. | 20:19:46

Attila | 2009. november 3. | 18:39:15

Nem írtam, hogy apám már egy éve nem ismert meg bennünket. A 85. évében volt. Az utolsó hat hétre a háziorvos „parancsára” került kórházba amikor elvesztette maradék eszméletét. Így nem tudtuk többé otthon tartani. A modern módszerek következtében ott hat hétig haldoklott. Ha otthon marad a víz és táplálék hiánya miatt (természetes úton már nem tudta magához venni) max. három nap alatt elmegy. Mint régen.

Igen, elvi síkon én is az emberhez méltó élet és az emberhez méltó halál híve vagyok.

Felvetésed eszembe juttatja amikor fiam az első jogosítványán beikszelte, hogy baleseti halála esetén szerveit donorként felhasználhatják. Nemes szándék. Azért rákérdeztem biztos vagy-e abban, hogy másokat a saját halálodban akarsz érdekeltté tenni? Amikor 10 ezer kilométerre lezuhansz repülővel, eszméletlen vagy és egyetlen hozzátartozód sem tudja védeni érdekeidet. Már nem emlékszem hogyan döntött.

volt balos | 2009. november 3. | 20:04:38

Két éve már, hogy Apám meghalt....

Rák. Nem kapott fájdalomcsillapítókat, ma sem tudom miért.
Élete utolsó 4 hónapjában már csak annyit láttam a szemében, hogy a tudata menekül. Próbált egy rejtett zugot találni a fájdalom elöl. Nem talált. Az utolsó 2hónapban már nem volt képes kapcsolatot létesíteni velünk. Egyetlen egyszer sem panaszkodott. Eszét vesztette a fájdalomtól.

...könnyű legyen Neki a föld.

Villon | 2009. november 3. | 19:55:27

T. Cikkiro.
A "civillizacio" a "kepmutatasrol" szol, nem pedig az emberiessegrol.
Ezt irtam...
Nos ehhez meg hozzatennem, hogy az emberi meltosaghoz a jogot az "alkotmany"
garantalja? Tehat tisztelt kepmutatok. Tessek talan egy embernek megengedni, hogy emberhez meltoan halhasson meg..., nem pedig ugy mint egy gombosture szurt lepke...

alibaba | 2009. november 3. | 19:43:37

Az írás nagyon szomorú,és megrázó.Én is leírok egy esetet:Szeretett hozzátartozóm, hasonlóan az említett doktornőhöz pajzsmirigyrákban szenvedett. Áttét volt a tüdején, majd a gerincében is. Iszonyatosan szenvedett, szó szerint a falat kaparta, amíg este nem jött az ügyelet a Dolargannal. Aztán lebénult, nem tudtuk otthon ápolni. Bekerült egy szakintézetbe. Ott folyamatosan adagolták a fájdalomcsillapítót, a napjai elviselhetővé emberhez méltóvá váltak. Mivel deréktól lefelé lebénult állandó katéterre szorult. Majd - hiába mozgatták - felfekvések lepték el a testét. Fájdalmak elkerülték, mert amikor kérte, megkapta a gyógyszert, így nem észlelte, hogy csontig volt kisebesedve.Egy idő után uralhatatlanná vált ez a folyamat. Egy látogatás alkalmával annyit mondott a nővér: Most alszik, így búcsúzzanak el tőle, mielőtt ezt az adag fájdalomcsillapítót beadom.Holnapra el fog menni. Először megrémültünk, majd a nővér tekintetéből mindent megértettünk.Nem szóltunk semmit. Másnap reggel, mikor odatelefonáltunk közölték, hogy az éjjel meghalt. A tény súlya alatt rogyadozva mentünk be és hoztuk el a személyes dolgait. Arra gondoltunk,miért pont ő, hiszen csak 54 éves volt.
Tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy addig adták a fájdalomcsillapítót a kezelhetetlen betegnek, amíg örökre elaludt.Hálásan gondoltunk akkor is és most csaknem 30 év elteltével is azokra az orvosokra ápolókra, akik emberivé tették azt az utolsó 3 hónapot és az elmenetelt.
Tessenek eldönteni, hogy helyes volt-e amit tettek és az, hogy mi elfogadtuk!

Nefelejcs | 2009. november 3. | 19:29:50

Részemről az eutanázia mellett vagyok.

Attila | 2009. november 3. | 18:39:15

kations | 2009. november 3. | 16:51:19

De ne vedd el mástól a lehetőségét annak, jah és természetesen a haldokló dönt a sorsáról, nem a család, maximum magatehetetlenség esetén.

legbelul | 2009. november 3. | 18:18:04

Kozben eszrevettem a szerzo 2006.-ban irt cikket a gyeremekek eutanaziajarol. Nem ertek egyet azzal, amit dr Vadasz Gabor ebben a cikkben arrol ir, hogy a gyermekek fajdalmat jol lehet enyhiteni. A gyermekek fajdalmai epp ugy lehetnek elviselhetetlenek, mint a felnotteke es csak azert, mert a felnottek a gyermekek halalat meg kevesebe tudjak elfogadni, mint a sajatjukat, meg nem jogosultak arra, hogy a gyermekek szenvedeset elnyujtsak.
Sokan, meg pedagogusok, orvosok is, ugy tekintenek a gyermekekre, mintha azok a felnottek toldalekai lennenek. A szulok, ertheto modon, de megis helytelenul, keptelenek lemondani a gyermekeikrol, ezert teljesen remenytelen esetekben is hagyjak kinlodni gyermekeiket.

Mar az elnevezessel is baj van, mertha mi is a "kisert' eutanazia fogalmat hasznalnank, akkor jobban kitunne, hogy nem a felelossegre, annak atruhazasara kellene koncentralnunk, hanem a szeretetteljes, felelossegteljes szakertelemmel hitelesitett torodesre, segitesre. Persze, hogy nem lehet egy meregpirulat a gyermek kezebe adnunk, de dermedten aszisztalnunk sem kellene a remenytelen, hosszu kinlodasukhoz.

Mindezekbol bizonyara kitunik, hogy a "kisert" eutanazia mellett teszem le a voksomat. Teszem ezt meg akkor is, ha eppen a mi csaladunkban, egy idos kozeli csaladtaggal, tortent meg az az eset, hogy az orvosok altal megjosolt kozeli halal helyett az idos, teljesen magatehetelen beteg, varatlanul par nap alatt meggyogyult es ezt kovetoen meg kozel 10 evet elt velunk, meghozza viszonylag egeszsegesen. Aztan 96 eves koraban egy reggel nem ebredt fel tobbe.

csillaga | 2009. november 3. | 18:16:54

- nem, a fellelhetö kevés unformáció alapján
a hölgy szerelmi bánatból kivánta megölni magát ...

csillaga | 2009. november 3. | 18:10:49

lángoló, autó, újraélszetés, idös hölgy, Duna, okt. 29

?

muturi | 2009. november 3. | 17:17:51

chazooo, te álszent, ostoba valaki!

Pontosan az ilyen véleményeket "átkoztam" ki néhány kommenttel lejjebb. Nem kívánom, hogy akár egyetlen szeretted, akár te magad olyan helyzetbe kerülj, hogy a szenvedéseid minden emberi méltóságtól megfosztanak! Ezzel együtt is lehet, így fogod egyszer megérteni, miről beszélek.

Több szót nem érdemelsz.

innocent | 2009. november 3. | 17:15:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

chazooo | 2009. november 3. | 17:07:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Moliere | 2009. november 3. | 17:04:02

Szép írás, és igaz.

muturi | 2009. november 3. | 17:02:11

Érdekes, mert - a mi esetünkben a nagybátyánk - szenvedése erősített meg minket abban, hogy ez a lehetőség igen is szükséges lenne. Mindemellett, amit mondok, annak a lényege pontosan ez: te elbizonytalanodtál, én ma is - visszagondolva - örülnék, ha lenne lehetőség az eutanáziára. Hogy 'igénybe veszi-e' az ember, az egyéni kérdés nyilván, de a lehetőségnek illene adottnak lenni.

kations | 2009. november 3. | 16:51:19

Nekem is erősebb véleményem volt amíg végig nem néztem apám hathetes haldoklását. Rendben leélte életét, mindnyájan tudtuk, hogy már nincs visszaút. Mégsem tudtam volna igent mondani ha valaki megkérdezi adjuk-e be a (mondjuk a törvény által engedélyezett) végső injekciót.

muturi | 2009. november 3. | 14:57:16

@ marcotardelli (ez most friss válasz, nem úgy, mint az előző:)):

Természetesen a politikának nem csak figyelembe kell vennie, de ki is kell szolgálni a társadalmi igényeket. Messze vezető vita, hogy mi a helyzet olyankor, amikor a társadalom "többsége" nem ismer fel bizonyos kevésbé artikulált, ám a társadalom egészére nézve hatást nem gyakorló igényeket. Ilyen az eutanázia is.

Természetesen nem egyszerű a kérdés, igen-nem választ adni, döntéshozói helyzetben, felelőtlenség. Támogatni viszont, szakmai, vagy legalábbis érdemleges érvek mentén lehet.

Természetesen, ha vannak jól megfogalmazott ellenérvek, akkor azoknak is el kell hangozniuk, ám a magyar politikai életben sajnos ezen ellenérvek helyett pusztán világnézeti böfögést hallani. Márpedig ez a kérdés nem dönthető el világnézeti alapon.

mókuskáim | 2009. november 3. | 14:29:27

Kedves legbelül,
sajnos a gyermekekkel szemben sincs más bánásmód a jelenlegi törvények szerint. Néhány éve egy édesanya aktív eutanáziával szabadította meg fájdalmában már a falat kaparó kislányát a kínoktól: több évi börtönbüntetésre ítélték, utolsó pillanatban egyedi elnöki kegyelmet kapott, így nem kellett börtönbe vonulnia. Annak idején sokat cikkezett róluk a sajtó, a nevükre nem emlékszem, de interneten biztos fellelhető.

mókuskáim | 2009. november 3. | 14:24:13

irriga | 2009. november 3. | 13:47:58

Egy szót sem értettél meg a hozzászólásomból, de nincs kedvem hosszasan magyarázni. Szerintem mindenki más érti.

muturi | 2009. november 3. | 13:59:28

bocsi, nem tudom miért duplázott.

muturi | 2009. november 3. | 13:52:59

@ marcotardelli:

Ha nem hiszünk abban, hogy nincs kijátszhatatlan, a gyakorlatban SEM kijátszható törvény, akkor felesleges tartani magunkat akár csak egyhez is. Azért írtam, amit írtam, mert én meg vagyok arról győződve, hogy létre lehet hozni olyan biztosítékokat, amik kizárják a "trükközéseket".

Bár nem túl szerencsés Attila példája, annyi párhuzam valóban létezik a melegházasság és az aktív eutanázia közt, hogy egyik sem artikuláltan támogatott a széles társadalom által (sőt!), ettől még az egyén igényei nem társadalom-károsító hatásúak, így érthetetlen, miért zárkózik el egyik vagy másik probléma hathatós kezelésétől a politika. Nem kell, hogy látványos csinálja, csak csinálja.

irriga | 2009. november 3. | 13:47:58

mókuskáim | 2009. november 3. | 13:18:17

A halál jön, függetlenül az eü. ellátástól.

Aki megszületett az meg is hal.

Ha az eü. jól dolgozik, akkor rákban ...

legbelul | 2009. november 3. | 13:46:04

Szeretnem megkerdezni, hogy tudja e kozuletek valaki, hogy mi a gyakorlat a gyogyithatatlan betegsegben szenvedo gyermekek eseteben? Amennyiben enyhithetetlen fajdalmaik is vannak ki dont arrol, hogy meddig kell oket itt tartani?

mitzimacko
A "Hospice" szolgaltatna azt, ami mas orvosoknak, igy a korzetiorvosnak is tiltva van?
Svajcban van aktiv eautanaziaval foglalkozo magan klinikan mukodo orvoscsoport. Ok meghallgatjak a segitsegert hozzajuk fordulokat, bekerik a leleteiket, ok maguk is elvegeznek bizonyos vizsgalatokat, egyedul, hozzatartozoik nelkul is meghallgatjak a beteget,ezen a beszelgetesen jelen van egy jogasz is.
Nem mindenkit vallanak el, de ha megalapozottnak tartjak a kerest, adnak egy kis turelmi idot arra, hogy a beteg meg esetleg meggondolhassa magat. A megadott idopontban a betegnek maganak kell ismet jelentkeznie a klinikan -hozzatartozok is jelen lehetnek- a kisert eutanazia elvegzesere. Kulfoldieket is elfogadnak.

Igazabol, nem tudom, hogy mi tortenik akkor, ha minderre mar nem marad eleg ido, ha hirtelen tortenik valami.

A svajci pelda azt mutatja, hogy a gyogyithatalan betegek elozetes, nagyon alapos kivizsgalasa, felkeszitese elengethetetlen mindehhez, csakugy, mint ahogyan a beavatkozo orvosok, ugyvedek igenyes kivalasztasa, majd a megfelelo szakmai kepzesuk is.

mókuskáim | 2009. november 3. | 13:18:17

A lovakat lelövik, ugye? - az én korosztályom talán emlékszik a filmre. A házi kedvenceket a gazdi kérésére elaltatják, amikor súlyosan megbetegszenek. Képmutatásnak tartom az eutanázia tiltását, büntetését. Legfőbb ellenzői - némely politikai csoportok mellett, de az alábbi vagdalkozáshoz nem kívánok csatlakozni - éppen az orvosok. Miért, miért, kedves doktorok? Még ha magas szintű lenne az eü. ellátás, ténylegesen hatékony a fájdalomcsillapítás - de ilyen pénztelenségben, ilyen kórházi körülmények között ... Teher önmagának a betegnek, teher a családnak (ha van). Aki már nem élhet emberhez méltóan, miért kell ezt végigcsinálnia, és miért kell a családnak tehetetlenül végignéznie szerettük kínlódását? Én sokszor elmondtam felnőtt gyermekemnek: ha olyan állapotba kerülök, hogy nem tudok magamról, ne engedje, hogy mesterségesen életben tartsanak. Most, hogy ezt a történetet olvastam, lehet, hogy elkészítem az ún. "élő végrendeletet".
R.A. Doktor Néni, nem ezt érdemelte volna. Nyugodjon békében.

mitzimacko | 2009. november 3. | 12:12:42

Moderálási alapelvek- komment törölve -

marcotardelli | 2009. november 3. | 11:42:07

Attila - értem én amit mondani akarsz, csak nem értek vele egyet.
Az utolsó mondatoddal viszont igen.

muturi - bár elítélem a polpuista politikát, de azért van abban valami érthető, ha a politikusok figyelembe veszik a társadalom reakcióit bizonyos témákban.
Egy szó mint száz, az aktív eutanázia kérdése sokkal bonyolultabb annál, semhogy el lehessen intézni annyival, hogy legyen vagy ne legyen.
Ha mélyebben belegondolunk, valószínűleg mindenkiben felmerülnek kételyek pro és kotra is.

Walden | 2009. november 3. | 11:38:31

Támogatom a szerző felvetését. Pontosan az általa oly szemléletesen leírt esethez hasonlók miatt régóta úgy gondolom, hogy az aktív eutanázia jogát nem szabadna megtagadni az emberhez méltó életen már túljutott, de a biológiai létben még itt ragadt, itt tartott betegektől. Ez a jog minden embert meg kellene, hogy illessen.
A kiskapuk lezárása a törvényhozók felelőssége, de ehhez nagyon erős szakmai és társadalmi kontrollra lenne szükség, mert a mi kis magyar törvényhozóink hozzá nem értésből vagy számításból mindig is szívesen hagynak kiskapukat a törvényekben (amelyeken ők maguk mennek át elsőként). Nagyon fontos lenne annak tudatosítása is, hogy nem kötelező érvényű dologról van szó, hanem jogról, amivel vagy él valaki, vagy nem. Szigorú szabályok kellenek, de pusztán abból a megfontolásból, hogy lehetnek kiskapuk, nem lenne szabad tiltani ezt a szerintem alapvető jogot, hiszen hol nincsenek kiskapuk.

Attól eltekintve, hogy a kereszténység alaptanításait ma milyen színvonalú emberek képviselik a politikában, a KDNP természetesen nem fafejűségből ellenzi hevesen az aktív eutanáziát, hanem azért mert "keresztény pártként" nem tehet mást: életről és halálról Isten dönt, vallják, abba embernek nem lehet beleszólása. A baj ott van, hogy ezzel saját hitüket kiterjesztik a nem hívőkre is, hiszen ők sem választhatják a kegyes halált saját maguknak. Ez szerintem megengedhetetlen.

A többi pártnak azonban nincs ilyen kibúvója, nekik egyszerűen túl "kényes" a probléma, mint minden, ami igazán fontos és kevés köze van a pénzhez.

muturi | 2009. november 3. | 11:24:34

@ marcotardelli:

Ha nem hiszünk abban, hogy nincs kijátszhatatlan, a gyakorlatban SEM kijátszható törvény, akkor felesleges tartani magunkat akár csak egyhez is. Azért írtam, amit írtam, mert én meg vagyok arról győződve, hogy létre lehet hozni olyan biztosítékokat, amik kizárják a "trükközéseket".

Bár nem túl szerencsés Attila példája, annyi párhuzam valóban létezik a melegházasság és az aktív eutanázia közt, hogy egyik sem artikuláltan támogatott a széles társadalom által (sőt!), ettől még az egyén igényei nem társadalom-károsító hatásúak, így érthetetlen, miért zárkózik el egyik vagy másik probléma hathatós kezelésétől a politika. Nem kell, hogy látványos csinálja, csak csinálja.

Attila | 2009. november 3. | 11:03:06

Szerintem az aktív eutanázia elutasítása is igencsak magas, de amiről én beszéltem, a politikai fennhangokról, abban tökéletesen megegyezik a kettő. Sajnálom, hogy nem értetted meg amiről írtam, de ez már nem az én hibám.
Attól, hogy valamit mennyire támogatnak, attól még lehet igaztalan... Jogfosztottságot előidéző...

marcotardelli | 2009. november 3. | 10:59:31

Láng László - teljesen egytértek.

muturi - egyétértek abban, hogy a szoclib kormány 7 és fél év alatt tehette volna valamit az ügyben. A többi csak magyarázkodás.
Az a gyanúm, hogy a Láng László által jól összefoglalt problémák miatt a liberális képviselők és szakértők között is nagy a bizonytalanság a témában. Egyébként érthetően.

Attila - magad is csak az MSZP tehetelneségét támasztod alá. Ezzel egyet is tudok érteni.
A melegházasság témáját az eutanáziával egy lapon emlegetni, nagy csacskaság. Míg az egyik társadalmi elutasítása egészen komoly, addig a másik támogatása az.
Nagyon nem mindegy.

Attila | 2009. november 3. | 10:36:43

Az MSZP-sek elfogadnának egy ilyen törvénytervezetet, de nem merik, félnek a társadalom reakciójától és attól, hogy a fafejű rikoltozó KDNP-s barátaink, a Nemzet és a társai ismét nekiesnének a kormánynak. Ugyanez volt a helyzet a melegházasság kérdésében és a mostani örökbefogadási témákban is. Amúgy már régen létrejött volna egy ilyen törvény, kár, hogy az SZDSZ ezekért nem lobbizott jobban. Ez egy fontos téma lehetne ebben az országban!

muturi | 2009. november 3. | 10:23:07

Kedves Láng László!

Nem értek önnel egyet. A jogalkotókat azért tartjuk, hogy bezárják az összes kiskaput, ha kell akkor álljon fel olyan bizottság minden egyes eset vizsgálatakor, amelynek egyöntetű szavazásra van szüksége, a tagok közül pedig csak a kezelőorvosokat ismerik a hozzátartzók - így ki lehet zárni, hogy bármilyen nem "szakmai" döntésbe belekényszerítse a család a kezelőorvost. De lehet még a kérdést boncolgatni, egy szó, mint száz, biztos vagyok abban, hogy létre lehet hozni olyan szabályozást, mely hatékonyan, a rossz indulatú alkalmazást kizárva segít a probléma megoldásában.

@marcotardelli:

Attila védelmében csupán annyit, hogy a magam részéről is úgy gondolom, a kérdés felvetését nagyban akadályozza az eutanáziát rosszindulatúan és minden emberséget nélkülözve kiátkozó KDNP, és a vele szövetséges, hallgatag Fidesz. Ez nem menti fel sem a szocikat, sem a magát liberálisnak hazudó SZDSZ-t, hét és fél év alatt lehetett volna rendezni a kérdést - igaz, nehéz szeles időben pisilni, pláne ha valaki felénk fordít egy ventilátort.

Így hát nem is annyira a konzervativizmus, mintsem annak keresztényszocialista képviselői a bűnösök abban, hogy egy társadalmi szempontból ilyen érzékeny kérdés rendezését nem hogy nem segítik, hanem kifejezetten gátolják is.

Láng László | 2009. november 3. | 10:06:37

Szeretnék egyetérteni az aktív eutanázia támogatóival. Ez az igény azonban idealizált, steril társadalomképre épül. A rendkívül szerves - mondjuk a törzsi - társadalmak kivételével (amikor a közösség közvetlenül és hatékonyan szankcionálta a szokásaitól, erkölcsétől eltérő cselekedetet) nincs olyan közösség, amely hatékonyan képes volna szembeszállni az önkéntes halál intézményéhez kapcsolódó visszaélésekkel. Ideális társadalomban természetes volna az aktív eutanázia, de különösen napjainkban, amikor naponta látjuk példáit a legközvetlenebb családtagokkal szemben is elkövetett kegyetlenségeknek,nincs biztosíték arra, hogy "szerettei" ne kényszerítenének valakit a halál vállalására. Nálunk legalábbis nem intézményesíthető az eutanázia - mondom ezt úgy, hogy közben magam is vágyom, hogy ne így legyen.

marcotardelli | 2009. november 3. | 10:04:57

Attila, neked mindenről ugyanaz jut az eszedbe?
Ha jól tudom 8 évig nem fafejű konzervatívok voltak döntési helyzetben, miért nem történt semmi?
Közlöm veled, hogy én is fafejű konzetvatív vagyok, mégis helyeselni tudnék egy eutanáziát engedélyező szabályzást.
Na erre varjál gombot, te nagyon felvilágosult.

Attila | 2009. november 3. | 09:16:21

Kár, hogy alig kap ez publicitást, a fafejű konzervatívok meg kézzel és lábbal harcolnak ellene.
Aktív eutanáziát!

reader | 2009. november 3. | 08:52:43

Európában Hollandiában és Luxemburgban már engedélyezett az aktív eutanázia. Ismerve az elmaradott magyar állapotokat, nálunk még hosszú ideig hagyni fogják kegyetlen gyötrelmek között elpusztulni azokat, akik - saját akaratukból - szívesebben döntenének úgy, hogy gyorsan pontot tennének a kínok végére.

Terminátor | 2009. november 3. | 08:51:26

Rossz volt látni ahogy a macskám nem evett nem ivott heteken át, legyengűlt és lefogyott. El kellett vinni az állatorvoshoz hogy altassa el és adjon neki egy méreginjekciót. Nem kell megvárni hogy az élet adjon mattot, fel is lehet adni, hogy ne szenvedjünk.

értelmetlenségi | 2009. november 3. | 08:27:35

Kedves Dr. Vadász Gábor,

minden együttérzésem a munkáját, hivatását a halálos betegsége ellenére is rendületlenül folytató orvosé, de a téma kapcsán nagyon rossz példát hozott fel.

Igen, törvényeink tiltják az aktív eutanáziát, éppúgy, mint ahogy szinte az egész világon. Ön, mint (feltehetően) orvos, nyilván sokkal jobban ismeri ennek etikai és egyéb okait, mint a szakmán kívüliek. Csakhogy éppen az orvosok azok, akik abban a kivételezett helyzetben vannak, hogy végszükségben át tudják segíteni magukat a könnyű halálba. Az, hogy a röntgenorvos-asszony ezzel elkésett, a tényen nem változtat. Orvosként megtehette azt, amit egy átlag-beteg nem: akkora adag morfiumhoz jutot szabályosan, senkit bajba nem keverve, amivel átsegíthette (volna) magát a nemlétbe.

Nekünk, nem-orvosoknak még ennyi esélyünk sincs. Ránk hasonló esetben hosszadalmas, borzalmas kínok várnak, és a szenvedésünket - már megbocsásson - gyakran az orvosok közönye is tetézi...

Villon | 2009. november 3. | 02:52:57

T. Cikkiro.
A "civillizacio" a "kepmutatasrol" szol, nem pedig az emberiessegrol.
En a vegrendeletemben meghagytam, ha sulyos beteg lennek a felgyogyulas remenye nelkul, ne "hozzanak vissza" ha "elajulok".
Sok ilyen esetet kellene latni a "humanistaknak", hogy az ilyen alhumanus
allapot megszunjon. Minden reszvetem az one, aki az emberiesseg neveben
felemeli a szavat...

HIRDETÉS
Debby Purdy bírósághoz f...
Debby Purdy bírósághoz fordult, hogy férjét ne büntessék meg, mert segít neki az eutanáziában
Reuters - Alessia Pierdomenico

Akkoriban az átvilágítást végző orvost alig védte valami a sugárzás káros hatásától. A képernyő ólomüvegből készült, hogy valamennyire csökkentse az orvost érő sugárzást és a testét ólomkötény védte, de a képernyő és a kötény között a röntgenvizsgálatokat végző orvosok nyaka szabadon maradt, emiatt őket átvilágításkor valóságos sugárözön érte. Kezdetben még nem tudták, hogy a nyakon a bőr alatt lévő pajzsmirigy különösen érzékeny a sugárzásra, és nagyon könnyen rákossá válik tőle. Hogy életét kisfizetésű, hálapénz nélküli szakmát gyakorló orvosként fenn tudja tartani, mindig két állásban dolgozott. Kétszeresen terhelte testét az akkor már tudottan gyilkos sugárzással.

Nyugdíjasként is folytatta munkáját, mígnem - túl a hetvenen - fájdalmas csomót tapintott ki a szegycsontjában. Röntgenfelvételt készített, és saját maga diagnosztizálta a csontját pusztító rosszindulatú daganatot. A daganatot orvos barátai távolították el - és megállapították a már sejthetőt, hogy csupán pajzsmirigyrákja csontáttétét vágták ki. Őt is elérte a röntgenorvosok szörnyű foglalkozási betegsége, mely nagy fájdalommal járó áttétei révén sok szenvedés után öli meg a beteget.

Ő mindezt tudva szembenézett a sorsával: amíg mozgásképes volt, röntgenezett tovább. Barátai nagy szeretettel támogatták munkahelyén, segítették otthonában. Ez a "kegyelmi állapot" azonban csak rövid ideig tarthatott. Nem sokkal később eltörött a combcsontja: egy újabb hatalmas áttét roncsolta szét. Megoperálták, fémszöggel pótolták a hiányzó részt, így újra járóképessé vált. Nemsokára a szájában jelent meg a daganat áttéte, ami az arcüregét roncsolva tört át oda.

HIRDETÉS

A vérző, gyorsan növekvő daganat egy részét újabb műtéttel távolították el. Rövidesen - ahogy azt a betegség lefolyása megszabta - a derekában is áttéteket találtak. Ezek már idegeket nyomtak, és pokoli kínokat okoztak. Ekkor már elfogadta fájdalmai csillapítására a felkínált kábító hatású fájdalomcsillapítókat. Maga adagolta injekcióban önmagának, mindig csak a legszükségesebb mennyiséget.

Okos, nyugodt, kevésbeszédű emberként elkezdett készülni a közelgő halálra. Elrendezte dolgait, rendelkezett, osztogatott, szinte sohasem panaszkodott, de már alig tudott mozogni. Barátai, szépszavú gyerekei élelmezték, és mások is vele voltak. Szerették. Otthonában élhette utolsó napjait. Szerencséje volt, mert egyedülállóként sem volt teljesen magányos, nem kellett megtűrtként, elfekvőben, kórházi ágyon várnia az akkor már megváltó halált.

Egy hétvégén megemelték kábítószere napi adagját és ehhez - szokás szerint - a patikából elhozták az engedélyezett heti adagot. Kérte, hogy hétvégén ne jöjjek, törődjek gyerekeimmel, mert barátnői jönnek el hozzá segíteni, ellátni. Mivel arra jártam, mégis felmentem hozzá megnézni, ránézni. Csöngetésre, dörömbölésre, ajtórugdosásra sem nyitott ajtót. A kulcs a zárban volt. Szomszédja segítségével felfeszítettük az ajtaját.

Ott még az orvos számára is szörnyű látvány tárult elém. Az ágyán keresztben, hatalmas vértócsában feküdt, saját vérében megfulladva, egyik kezében egy üres fecskendőt, a másikban a bőre fertőtlenítéséhez használt vattát tartva. Az éjjeliszekrényen torz betűkkel írt lap arról, hogy nem bírja tovább, hagyjuk meghalni, bocsánat az öngyilkosságáért.

De mi is történt utolsó perceiben a szerencsétlen asszonnyal? Végső elhatározásra jutva megírta utolsó rendelkezését, beadta magának teljes heti kábítószeradagját. Eközben az arcüregét rágó daganat áttörte az agyalapi fő ütőere falát, és emiatt a vére elöntötte a száját, melyet a levegővel együtt leszívott a tüdejére. A saját vérétől fulladt meg, iszonyú kínok között.

Ezt a szörnyű véget érdemelte? Nem érdemelt volna segítséget a távozásához, ha már erre a végső tettre elszánta magát? Miért kellett egyedül és titokban erre a döntésre jutnia? Miért kellett ilyen betegen, ilyen szenvedések között önmagára kezet emelnie? A törvényeink azonban reménytelen esetekben is büntetik az efféle segítségnyújtást. És R. A. nem akart senkit bajba sodorni azzal, hogy eutanáziához segítséget kérjen. Nem lett volna tisztességesebb és emberibb, ha valaki - orvos rokona vagy bárki - vele van ebben a szörnyű órában, és segít neki ebben a végső cselekedetben: szeretettel kezét fogva, csendben elaltatva, hogy ne a saját vérében fulladjon meg iszonyú kínok között?

Kérem, gondolkozzunk el ezen, és válaszoljunk önmagunknak!

Címkék: eutanázia
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    78 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS