belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
11. szombat

Hamis próféták

Nyíri Kristóf| Népszabadság| 2010. január 11. |47 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

moribana | 2010. január 14. | 23:57:41

Philopsychia:

"Motivációról hallott-e már?"

az valami olyan, ami belülrõl kell, hogy jöjjön, és az intézet igazgatónak
nem sok köze van hozzá.


"A további fejtegetésére reagálva: úgy látszik maga nagyon hozzáértő ezen a témán, "

Nyilván azért tettem ezzel kapcsolatban javaslatot, mert hozzáértõ
vagyok. Amennyiben nem ért egyet a javaslatommal, kíváncsian várom,
hogy milyen alternatívát tud felvázolni.


"nem is értem, hogy miért nem ül a megfelelő székben, hogy nyilvánvaló hozzáértésével a tanult kollégákat megszégyenítve felfrissítse a magyar tudományos élet poshadt állóvizét."

Azt nem mondtam egy szóval sem, hogy nem ülök a megfelelõ székben,
és amit leírtam, az nem fog bekövetkezni. Nem tudom, hogy mibõl
jutott erre a következtetésre. :-)

bohemi | 2010. január 14. | 23:46:30

Kékestető figyelmébe.
Az, ha valaki magánemberként liberális szellemű publicisztikákat ír, egyrészt teljesen rendben van, másrészt nem jelent párthoz tartozást.
Ami pedig Boros külföldi publikációit illeti, eszembe jut egy apró, de jellemző epizód. Kb. 8-10 éve Boros pályázott az Institut für die Wissenschaften vom Menschen nevű ismert bécsi kutatóintézet ösztöndíjára. Erről azt kell tudni, hogy pénzt, kvártélyt biztosít német nyelvű filozófiai szövegek fordításához (legalábbis ez a fő irány). Boros a saját könyvének németre fordításával pályázott. Ekkora pofátlanságra a jeles nemzetközi zsűri nem volt felkészülve, úgyhogy kénytelenségből hoztak egy "lex Boros"-t, miszerint saját könyv fordítását nem támogatják.
Tehát van, aki kényszeresen nyomul, s van, aki csak rendesen dolgozik.

Imremete | 2010. január 14. | 15:48:51

Jartathatjuk mi itt a szankat, a Plinkas Elnok Ur meg ka..il ra oszt jo napot.

Matyaskiraly | 2010. január 13. | 23:33:52

antivirtus | 2010. január 13. | 22:36:24-hoz:
Ha eleget irogatunk ide, akkor még a a végén eltűnik ez a link is... Persze, csak ha Pálinkás sajtófőnöke nem teljesen alkalmatlan.

antivirtus | 2010. január 13. | 22:36:24

Ugye az is mindent elmond a kedves MTA vezetők hozzáállásáról, gondolkodásmódjáról hogy ezt a visszataszítóan manipulatív, velejéig hamis irományt rögtön felrakták az MTA honlapra, míg a témával foglalkozó korábbbi, nem a mi kutyánk szája íze szerint ugató cikkek közül valahogy egyet sem ajánlanak a tudóstársadalom figyelmébe.
http://www.mta.hu/index.php?id=552&no_cache=1

akerek | 2010. január 13. | 18:33:44

Vajda Mihály reakciója a litera.hu-n:

Az én botcsinálta igazgatóságom lejárt, a helyre Gábor György – vallásfilozófus – és Boros János – pragmatista demokrácia-filozófus pályáztak, az Intézet kutatói 21:4 arányban Gábor Gyurit tartották jobbnak, a szakmai bizottság 5:0 arányban, ezek után az Akadémia elnöke Borost nevezte ki. Ma már elmondhatom, amit mindig is gondoltam – mert tegnap Nyíri maga is elárulta az újságban, hogy így volt - ő súgott az Elnök Úrnak, aki ugyebár atomfizikusként nem ismerheti ki magát a filozófia berkeiben. Szegény gonosz Nyíri: engem szeretne ki-nyírini, s az intézetet nyírija (még talán nem ki). Mert hogy az úgy volt, hogy 1985-ben, Lukács György születésének 100. születésnapját New York-ban is ünnepeltük. Nyíri a magyar hivatalos küldöttség tagjaként volt ott, én meg éppen ott tanítottam (itthon nem tehettem). A végén fogadás (party) a szervező lakásán, már éppen menni akarok, amikor meglehetősen kapatosan beállít Nyíri kolléga, rám startol: Ne menj el, csak miattad jöttem! Beszélni akarok veled. No ne, mondom, Pesten miért nem teszed? Summa summárum közölte velem, hogy ő ugyanazt akarja, amit mi, u.n. ellenzékiek, csakhogy ő belülről teszi, mert hogy onnan is kell. S még jó néhány pohár finom whisky elfogyasztása után – én sem vetettem meg a nedűt, de nem voltam olyan jól alapozva – kiöntötte nekem a – nem mondom meg milyen – lelkét. Búcsúzáskor csak annyit mondtam: Ha eddig nem is, ezek után utálni fogsz. Lehet, hogy minderre nem is emlékszik

Imremete | 2010. január 13. | 13:10:27

Tisztelt Nyíri Kristóf!
On a hazugsagaival teljesen lejaratja az MTA intezmenyet! Politikai dontes szuletett nem pedig szakmai, ezt On is, en is ,sot mindenki tudja. Egyszeruen azert fordul ki az ember gyomra, mert megprobaljak szakmainak beallitani. Abba kene hagyni!

Matyaskiraly | 2010. január 13. | 11:15:36

„2005-re elfáradtam, de bíztam abban, hogy új vezetéssel az intézet tovább tud haladni a bejáratott úton.
Keservesen csalódnom kellett. Az Intézet tudományfilozófiai-kommunikációfilozófiai kutatásai háttérbe szorultak; 2008-ra bármiféle tényleges műhelymunka abbamaradt, pályázati bevételek nem voltak.“

Nyíri Borbély Gábor igazgatóságáról emlékezik meg ily kedves szavakkal. Amit mond, az egyszerűen és hétköznapian hazugság. Borbély Gábor 3éves vezetése alatt az intézet 100 millió Ft pályázati pénzt szerzett. A legnagyobb projekt a Borbély vezette „Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte“ c. interdiszciplináris projekt volt, eredményeiről (projektleírás, publikációk, magyar és nemzetközi konferenciák stb.) itt lehet tájékozódni: http://www.phil-inst.hu/en/vallasfil/vallasfil.en.html.
De mindez nyilván nem volt műhelymunka…
Érdemes ennyi tetten ért hazugság után még foglalkozni ezzel a cikkel?

Matyaskiraly | 2010. január 13. | 10:47:15

„Válaszként Vajda Mihály 2009 júliusában Palló Gábor leváltásáról és nyugdíjazásáról intézkedett.”
A 67 éves Palló Gábort (kémiából az MTA doktora) Vajda Mihály az intézet összes többi nyugdíjas korú munkatársához hasonlóan nyugdíjazta, mégpedig azért, mert az akadémia vezetése azonnali és tetemes megtakarításokra szólította fel az intézetet, az ellenkező esetre kilátásba helyezve, hogy az intézet következő hónapi pénzét - benne a bérekre szükséges összeget - nem utalja át. Múlt év szeptember végén az akadémia vezetése megelégedéssel vette tudomásul a megtakarításokat, írásban rögzítve, hogy ezzel az intézet konszolidációját befejezettnek tekinti.

mindenkilometerkonel | 2010. január 13. | 09:17:46

legyen?

mindenkilometerkonel | 2010. január 13. | 09:17:23

Azt hiszem, Fehér István szomorú volna, ha a nemzetközi publikációs jegyzéke és reputációja olyan volna, mint Borosé: http://old.btk.pte.hu/tanszekek/filozofia/Boros_lap/publ_off_hu.htm
2000 óta szinte csak rövidke konferencia-előadások és -abstractek. Ha valaki ennyit forog külföldön (egyetemi tanulmányok, hosszú ösztöndíjak) s hív meg neves külföldi előadókat (lásd a CV-jét: http://old.btk.pte.hu/tanszekek/filozofia/Boros_lap/cv_hu.htm), akkor ily csekély elismertség inkább az el nem ismertséget jelenti.
De talán Nyírit/Fehért nem is a tudományos értékrendjük motíválta. Legalábbis Nyíri egy korábbi alkalommal az ugyanennek az intézetnek az igazgatói pályázatai közül szintén Borosét preferálta, pl. Forrai Gáboréval szemben. Forrainak valóban jelentős külföldi publikációi vannak (monográfia a Kluwernél, tanulmányok jegyzett folyóiratokban, jegyzett folyóiratok szerkesztőségi tagja): http://www.uni-miskolc.hu/~filtort/forrai/FG.htm
Egy még korábbi pályázatnál pedig Fábri György volt Nyíri favoritja, aki minden külföldi reputációt nélkülözött, és egy ideje még csak nem is kutatóként dolgozott - többek közt a jelentős külföldi ismertségű Kampis Györggyel szemben, aki ráadásul tudományfilozófiával és tudománytörténettel foglalkozik (http://hps.elte.hu/~gk/), mely témákat Nyíri épp erősíteni kíván a Filozófiai Intézetben. Ekkor Nyíri azzal érvelt, hogy egy igazgatónak nem tudósnak, hanem menedzsernek kell lennie.
Netán nem inkább az Nyíri kritériuma, hogy az illető az ő embere

Philopsychia | 2010. január 13. | 08:04:59

Némi alapfokú ismeret:

A filozófia minden tudományág bölcsője és alapja, a legmagasabb rendű értelmi tevékenység. A filozófia nélkül nem lenne sem fizika, sem matematika, sem a többi tudományág, hiszen mindez a bölcselkedés eredménye: mi az ami van, és miért, hogyan van mindez?


KannibálTatárÚr | 2010. január 11. | 10:17:30

"A szerző az helyett, hogy valami eredményes filozófiakutatásról írna, csak a pozícióharcot írja le."

A szerző célja a cikkel az volt, hogy a kialakult helyzetre referáljon, miszerint politikai döntések állnak a kinevezések mögött. A maga részéről cáfolta, hogy a filozófia terén ez így lett volna, és korrektül levezette, hogy miért nem volt így.


moribana | 2010. január 11. | 11:17:52

"Nem világos számomra, hogy egy
új igazgató hogyan tudja elérni, hogy néhany év alatt
számottevõen javuljon az intézet színvonala."

Hogy nem világos, az látszik. Motivációról hallott-e már?

A további fejtegetésére reagálva: úgy látszik maga nagyon hozzáértő ezen a témán, nem is értem, hogy miért nem ül a megfelelő székben, hogy nyilvánvaló hozzáértésével a tanult kollégákat megszégyenítve felfrissítse a magyar tudományos élet poshadt állóvizét.

Talán csak nem azért, mert ez mégsem ilyen egyszerű?

kékestető | 2010. január 13. | 00:38:48

Előbbi bejegyzéseim értelmében, következtetésem, kissé szarkasztikusan:
új idők, új eszmék: várjuk az első nemzeti radikális filozófus intézetigazgatót!:-))))
Jó éjt!

kékestető | 2010. január 13. | 00:34:57

(folyt.)

Azért Nyíri cikkéből az Intézet kutatói teljesítményére többször is használt „gyenge” minősítés ütött szívem leginkább. Ez érdekelne igazából talán a leginkább, valóban ki lehet ezt jelenteni?

kékestető | 2010. január 13. | 00:34:21

Jómagam vetten a fáradságot, s utánanéztem –és címek ill. publ. helyei szintjén, így legfeljebb benyomás szintjén – a két pályázó szakmai életútjának. Látható, hogy Boros témaválasztását illetően inkább szakmai irányultságú, mint Gábor, aki vallásfilozófus, s így a judaizmussal, illetve összehasonlító vallástörténettel is foglalkozik. Gábor esetében mindamellett tapintható a balliberális (értelmiségi) beágyazottság (ld. SZDSZ), széleskörű publikációs tevékenységgel, nívós, korukban kurrens folyóiratok szerkesztőségi tagságával. Boross vidéki indulása (Pécs) a 90-es években szorosan kapcsolta a helyi egyetem kiadójához, ill. a Csordás vezette Jelenkor(-kiadó)hoz. Félreértés, ez nem szégyen, utóbbi kifejezetten erény. A 2000-es évektől szakmai publikációi már jobbára az orsz. tudományos periodikákba jelentek meg, mint sok esetben Gáboré is (ld. Világosság). A terjedelemre egyaránt jelentős (szakmai) publikációs tevékenységet maguk mögött tudó pályázó közül Boros valóban összehasonlíthatatlanul több idegen nyelvű publikációval rendelkezik (ez valóban meglepő!) a fővárosi Gáborhoz képest. S a Nyugatra nyitottsága Boros konferenciaszervezéseiben is tükröződik! Ugyan a 2000 környékén közéleti publikációival még az ÉS-ben és Népszbabiban, M. Hírlapban jelentkező Boros később áttért a M. Nemzethez, több Derrida-könyve (fordítóként, közreműködőként) a 90-es évekből azt is jelzi, hogy a posztmodern rajta is átgázolt.:-))

Azért Nyíri cikkéből az Intézet kutatói teljesítményére többs

bohemi | 2010. január 12. | 20:42:37

Az ügynek persze több rétege van, de az egyik bizonyosan politikai színezetű hatalmi harc, amit tudományosnak álcázott ürügyekbe csomagolnak.

bohemi | 2010. január 12. | 17:02:04

Nem lep meg Nyíri véleménye, ami őt minősíti.
Csupán vélemény, szelektív tényanyaggal.
Az AKT ominózus üléséről egy szót sem ejt, ahol a dolgok végül eldőltek. A mamelukok és a megfélemlítettek-igazodók megtették a magukét. A tudományban persze nincs helye a demokráciának, de az intézmények szervezeti működésében nagyon is. Nyíri csúsztat, mellébeszél, hazudik. Könnyen teheti, mert ténylegesen kevesen ítélhetik meg a dolgokat (az információk még az akadémián belül korlátozottak).

Imremete | 2010. január 12. | 13:08:47

Hanyok ettol az orszagtol, es az emberektol, akik keptelenek demokratakent viselkedni. Gusztustalan ugy ahogy van.

Yogi Berra63 | 2010. január 12. | 11:49:11

Yogi Berra
Ami lemaradt:
nemzetközi tudomanyos kutatás törvényeinek”.

Congratulations. I knew the record would stand until it was broken.
Even Napoleon had his Watergate.
Yogi Berra

Yogi Berra63 | 2010. január 12. | 11:43:11

In theory there is no difference between theory and practice. In practice there is.
Yogi Berra

Érdeklődéssel követtem az akadémiai intézetekröl és kinevezésekröl szóló vitát.

Amikor azonban Nyíri akadémikus úr alábbi mondatát olvastam -

“Igazgatóságom során a következő elvek-megfontolások vezettek: a filozófia, elsősorban és meghatározóan, nem szenvelgés, nem esszéírás, hanem kőkemény tudomány, amelynek korszerű művelésére a korszerű nemzetközi tudományos kutatás és publikálás törvényei vonatkoznak.”

- hirtelen eszembe jutott, hogy úgy 1990 vagy 1991 magasságában a New Jersey-i Rutgers egyetem egy Magyar intézetet illetve tanszéket szándékozott alapítani, és erre tanszékvezetői pályazatot írt ki. Nagyon sokan pályázták meg ezt az állást, többek közt Dr. Nyíri János Kristóf. Nem tudom, mi lett a többi pályázó sorsa, de azt véletlenül, ám biztos forrásból hallottam, hogy Dr. Nyíri pályázatát szakmai szempontból egyszerüen csapnivalónak minősítették.

Annak az amerikai akadémiai bizottsagnak nyilvan semmilyen személyes kapcsolata nem volt a jelöltekkel és semmilyen érdeke nem fűződött bármelyik pályázó elvágásához. Gondolom, Nyíri. úr munkásőr múltját sem ismerték, hiszen az nem volt az akadémiai CV része. Ugyanakkor, ez az incidens példa arra, hogy volt minimum egy olyan eset, ahol Dr. Nyiri munkássága (nem tudom, hogy már akkor akadémikus volt-e avagy sem), nem ítéltetett “kőkemény tudománynak” illetve olyasminek, amely megfelel a “korszerű

Pálinkás Joshi Bharat | 2010. január 12. | 08:10:53

Szomorúan látom, hogy Nyíri professzor memóriája ki-ki hagy, ezért néhány pontosítás:
1) "Az állás megpályázására az MTA illetékes főosztályvezetője azzal vett rá..." - Ny. szerezte meg a referensi pozíciót, s miután két kiváló pályatársát leminősítette, maga ült a székbe.
2)"a filozófia ...kőkemény tudomány" - bizonyára e meggyőződés jegyében aggatta tele Ny. annak idején az akadémiát a Westel logoival, s korrumpálta a szakmát a nevetséges mobiltelefon filozófiai kutatásokkal.
3)"költözzön az intézményileg hozzá tartozó Lukács Archívumba, ahol megfelelő tér ugyan nem áll rendelkezésre, de sebaj" - köszönet a konszolidációért: az intézet jelenleg 2 db. kutatói szobával bír.
4)"Az Osztály, titkos szavazással, kis többséggel Boros pályázatát ítélte jobbnak."- pontosabban: Heller Á, Kelemen J. és Török A szavazatát mellőzte (ezek figyelembevételével GGy nyert volna).
5) "az Akadémai Kutatóhelyek Tanácsa is Borost javasolta." - pontosabban: a szavazás eredménye 6:6 lett, azaz egyik jelöltet sem javasolta.
Ny. valahogy elfelejti, hogy volt még külön a pályázatok értékelésére létrehívott Eseti Biz., mely viszont 5:0 arányban GGy-t javasolta.
6)"A tudomány világa nem a demokrácia ...világa" - de nem is az egy személyes diktatúráé: a szakmai bizottságoknak kellene dönteni.

mindenkilometerkonel | 2010. január 12. | 06:55:49

Utóhang: Ám ebben a második menetben sem tudott Nyíri vetélytárs nélkül indulni: az intézet senior munkatársa, Sós Vilmos is pályázott. Nyírinek kinevezése után első dolga volt, hogy Sós Vilmost eltávolítsa az intézetből: nyugdíjba küldte. Milyen ismerős... Boros János hű tanítványa mesterének: első igazgatói lépésként menesztette Gábor Györgyöt, a másik pályázót, igazgatóhelyettesi posztjáról (sajnos, Gábor még túl messze van a nyugdíjtól). Reszkessen, aki pályázatot mer benyújtani, és nem ő lesz a győztes.

mindenkilometerkonel | 2010. január 12. | 06:28:29

"m a legalaposabban. Tíz éven át, 1995 és 2005 között voltam az Intézet igazgatója. Az állás megpályázására az MTA illetékes főosztályvezetője azzal vett rá, hogy jelezte: az Intézetet a megszüntetés veszélye fenyegeti, mivel kutatóinak teljesítménye átlagában gyenge, főleg pedig nem áll össze tudományos egészszé, az intézetnek nincsen saját arculata, nincs kutatási koncepciója, stratégiája – így nem indokolható, hogy az ország felsőoktatási intézményeiben működő több tucat filozófiai tanszék mellett miért van szükség még akadémiai filozó fiai intézetre is."
Ez a megszépítő messzeség... Annak idején első menetben Heller Ágnes és Kelemen János pályázta meg a Filozófiai Intézet igazgatói állását. Az akadémia a pályázatok egyik bírálójának Nyíri Kristófot kérte fel - aki mindkét jelöltről negatív véleményt adott le, amivel elérte, hogy az akadémia ne nevezze ki egyiket sem. Ezek után - láss csodát - Nyíri Kristóf adott be pályázatot ugyanoda és ugyanarra az állásra. Hogy is van ez?

Matyaskiraly | 2010. január 11. | 21:54:22

KannibálTatárÚr | 2010. január 11. | 14:59:42
Moliere | 2010. január 11. | 12:01:04
"..."A filozófus nem jár laborba, ehelyett gondolkodik: akkor is, amikor vacsorázik, a metrón utazik, stb."...
Ha szabad idejében gondolkodik, akkor adja ki gondolatait könyv alakjában és ne az Akadémiától kérjen fizetést, viszont ha fizetést akar kapni, legalább járjon be a munkahelyére és ott végezze el a neki kiosztott feladatokat."
A Filozófiai Intézetben nagyjából 4 munkatársra esik egy íróasztal. De persze állófogadásra is be lehetne járni. Ebben az intézetben akkor dolgoznak, ha nem járnak be - hanem helyette a könvytárban ülnek, vagy otthon a saját maguk által megvásárolt számítógépen, a saját fizetésből kifizetett fűtésszámla költségére és az ugyanebből a fizetésből megvett könyveket olvasva dolgoznak. Az adóból persze semmi nem vonható le.

pöttyös | 2010. január 11. | 21:50:34

Ez a Gábor György az, aki Majsay szintű gyűlölködő pubikat szokott rittyenteni ugyanezeken a hasábokon? De akkor milyen tudományág az, amely megelégszik egy Népszab fórum szintjével??

teniszke | 2010. január 11. | 21:45:21

Így van : Bitó prof is azért lett politikai háziszerző a NSZ-nál, mert élettani tudományos téren már lecsengő időszakát éli, s most abból is politikát akar varázsolni, ami igazán nem az. Ötvös úr pedig, mint a NSZ munkatársa, ugyanolyan kötelezően elfogult, mint bármelyik másik magyar napilapé - ki erre, ki arra, de egyik sem jó...

chaosbaro | 2010. január 11. | 19:56:26

John Horrendous
Meg tudom erősíteni a Szécsi Gáborral kapcsolatos infokat, a hadseregben besúgó, az egyetemi évfolyamon a három MSZMP-tag egyike, aztán, ha jól emlékszem, Fideszben, majd SZDSZ-ben indult, most meg MDF-színekben kavar. Egészen elképesztően visszataszító.
Én azt is elgondolkodtatónak tartom, hogy az MTA kutatóintézetének munkatársainak jó része az egyetemeken teljes állásban!!! tanít (behatóbban az Irtudot és a Történettudományit ismerem), azaz két fizetést kapnak, míg mi az egyetemeken (ugyanazért, ha nem több munkáért) "csupán" az egyetemit. Vajon ez miért is van így? Soha nem értettem, hogy tud valaki egyszerre több állást megfelelő minőségben ellátni.
Nem mellékesen az OTKA-pályázatok többségét is ők "nyerik", ennek a mechanizmusába is sikerült több soron belelátni. Épeszű ember már pályázatot sem ad be.

s.high.hopes | 2010. január 11. | 17:19:55

John Horrendous | 2010. január 11. | 16:55:07

Ez azért a filozófiai vonallal kapcsolatban elgondolkodtató. Pláne, ha valóban munkásőrökről van szó. :( Ahogy máshol írtam ez kb. business as usual is lehet.

s.high.hopes | 2010. január 11. | 16:08:57

Imremete | 2010. január 11. | 14:58:02

Kérem, modern világunk egyik kevésbé ismert vívmánya, hogy a tudományos teljesítmények mértéke nagyságrendileg felmérhető egy laikus által is akár: meg lehet nézni az illető hol tanult, tanít és ezt össze lehet vetni az egyetemi rangsorokkal; meg lehet nézni hova, hányszor publikált (vannak folyóiratoknak is rangsorai) és kik, hol, hányszor idézték; némi szakavatottsággal azt is figyelembe lehet venni az adott kutatási terület mennyire divatos és elmélyült (ha divatos és frissen feltérképezendő, még eléggé általános, az sokszor azzal jár, hogy viszonylag tríviális dolgokkal, minimális erőbefektetéssel is komoly eredményeket lehet felmutatni). Mindez hozhat csalóka eredményeket is akár, de azért becsléseket, összehasonlításokat lehet tenni. Ha van egy minimális mérhető eredménnyel rendelkező, de "tűzközeli" ember és vele szemben egy eredményeseb a másik oldalon nem feltétlen kell főállású szakmabélinek lenni ahhoz, hogy eldönthessük ki való egy kutatóintézet élére.

KannibálTatárÚr | 2010. január 11. | 14:59:42

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Imremete | 2010. január 11. | 14:58:02

Szakmailag komolyabb emberek??? Egy filozofusokbol (tehat nem fizikusokbol) allo bizottsag 5:0 aranyban a masik jeloltet valasztotta, erre oszeult egy masik bizottsag amiben 0 filozufus volt, es megvalasztottak az Elnok Ur isteni sugallatara a masik jeloltet. A termeszettudosok dontottek filozofiai kerdesekben. Ez szekmailag komolyabb??? Mindegy. Magyarorszag egyszeruen nem erett a demokraciara. Ennyi es nem tobb. Az erosebb kutya....

s.high.hopes | 2010. január 11. | 14:46:06

Imremete | 2010. január 11. | 14:29:52

Komolyan nem értem mi a probléma. Az alapján amit lehet tudni, szakmailag komolyabb emberek kerültek a pozíciókba Pálinkás közbenjárására. A magyar humán- és társadalomtudományok eléggé a béka fenekén vannak, mivel a felszámolt/nem létező hagyomány újrateremtése helyett a hozzáértők többsége az aktuálpolitikai fullajtárságot választotta. Olyan nagy baj, hogy valamivel most felrázzák a belterjes tétlenséget?

Imremete | 2010. január 11. | 14:29:52

Soha ilyen direkt modon nem szolt bele egy akademiai elnok sem a multban a vezetok kinevezesehez! Az elozo akademiai elnok is inkabb jobboldali kotodesu volt, de ezt a pofatlansagot az eletbe nem engedte meg maganak, mert pontosan tudta, hogy ezzel az Akademia hirnevet assa ala. Az meg vicc, hogy termeszettudosok dontenek olyan kerdesekrol amihez annyi kozuk van, mint a filozofusoknak a fizikahoz. Szegeny Magyarorszag! Hova lejjebb?:((((

tarpataky | 2010. január 11. | 13:21:12

De tudomány a filozófia,de olyan mint egy Bartók mű.Gőzünk sem hozzá.Nem értjük,a filozófusok nem is akarják,Persze felmerül a sunyi kérdés,mi a franctól filozófus egy filozófus?Mi a fenét akar,Nietzsche is az volt ,persze egy dilisnek könnyű.A társadalom eltartja őket,mint annyi más barmot is,csak legyenek csendben.AKI HALLGAT,MÁR KVALIFIKÁLT FILOZÓFUS.Na én eztán kussolok,csak ide a lóvét.Mert filozófus vagyok!!!Értitek ti ezt?

s.high.hopes | 2010. január 11. | 13:19:54

"Mar ez [ t.i. az MTA ] is atpolitizalodott!"

O RLY? Mikor a politikatudományi intézetet megkérdőjelezhető szakmaiságú '90-es MSZP-jelölt vezette; vagy Gábor, aki egy közismerten balliberális elkötelezettségű "közíró" alig valami mérhető teljesítménnyel, az mi, ha nem átpolitizálság? Az a szomorú, hogy ez hiába megy így évtízed óta csak akkor lett belőle botrány, mikor vélhetően a jobboldal hatott oda erősebben; annak ellenére, hogy a döntés ezesetben szakmailag nagyon is védhető (Boros a hírek szerint még csak nem is jobboldali érzelmű).

nablaquadrat | 2010. január 11. | 12:57:56

"Mar ez [ t.i. az MTA ] is atpolitizalodott!"

Én azt hiszem, hogy ma sem jobban, mint az utóbbi 55 évben.
Bár talán annál durvább kisérlet, mint Magyar Bálint és Kóka részéről talán még soha nem történt erre.

Imremete | 2010. január 11. | 12:39:44

Egy kerdes? Minek egyantalan elbeszelgetes a jeloltekkel? A fizikus parkatona dont ahogy a fonok parancsolja, oszt jo napot! Csak akkor nem kene idetlenkedni palyazatok kiirasaval. Mert "Ám lássuk világosan: az MTA intézetigazgatóit nem választják, hanem kinevezik". Vicc. Mar ez is atpolitizalodott! Szanalmas! Egy fizikus dont filizofiai kutatasi kerdesekben. Lehet a filozofusoknak, meg a reszecskefizikai kutatasat kene meghatarozni! Kedves Nyiri Ur kit tetszik hulyenek nezni???

lényeglátó | 2010. január 11. | 12:05:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Moliere | 2010. január 11. | 12:01:04

Egy akadémiai filozófiai kutatóintézet nem "tudományos" abban az értelemben, amelyben tudományos lehet egy vegyipari vagy orvosbiológiai intézet. Más a műfaj. A filozófus nem jár laborba, ehelyett gondolkodik: akkor is, amikor vacsorázik, a metrón utazik, stb. A filozófiai intézet dolga az, hogy rávegye a munkatársait, hogy publikáljanak (ezt Nyíri sem érte el, mint volt igazgató). Ha így tesznek, akkor viszont az az akadémia (rajta keresztül a magyar kultúrát működtető társadalom) kötelessége, hogy fönntartsa őket. Ilyen ez.

bigchange | 2010. január 11. | 11:57:53

A gyengébbek kedvéért lefordítom Nyíri szövegét: Az Intézet létjogosultsága kérdéses, mert sokak szerint elég, ha csak az egyetemeken folynak kutatások, nincs szükség külön kutatóintézetre (ezt pl. én is így gondolom). Az Intézet munkatársainak többsége nem tud felmutatni komoly - értsd: nemzetközileg jegyzett - teljesítményt, ők a szakmailag igencsak harmatos Gábor György támogatásában érdekeltek, hiszen megválasztása esetén minden marad a régiben, s továbbra sem kell dolgozniuk az adófizetők pénzéért cserébe, elég megjelentetniük évente néhány publicisztikát. Sőt be se kell járniuk, hiszen az általuk elképzelt filozófiát otthonról is tudják művelni. Ez a mentalitás a legtöbb bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetben tapasztalható. Hol többé, hol kevésbé. A természettudományi kutatóintézetekről nincsenek információim.

Moliere | 2010. január 11. | 11:48:32

"hogy az MTA hogyan használja fel forrásait, azért az MTA elnöke felel."

Khm. Kinek?

moribana | 2010. január 11. | 11:17:52

Nem értem a kérdésfelvetést sem. Nem világos számomra, hogy egy
új igazgató hogyan tudja elérni, hogy néhany év alatt
számottevõen javuljon az intézet színvonala. Erre csak akkor
lenne lehetõsége, ha ki tudná cserélni az intézet dolgozóinak
jelentõs részét, ez pedig a mai magyar körülmények között
elképzelhetetlen.

A magyar tudományos életet csak úgy lehetne rendbe tenni, ha tiszta
lappal indulnánk. Az összes felsõoktatási intézményben és
kutatóintézetben mindenkinek az állását meg kellene szûntetni,
és újra kellene szervezni az intézményeket. Az újraszervezett
intézményekbe való felvételrõl pedig az adott téma
szakambereibõl álló független nemzetközi bizottság kellene, hogy
döntsön. Amíg ez nem történik meg, addig marad a ``First rate
minds hire first rate minds, second rate minds hire third rate minds'' elv
alapján bebetonozott alacsony színvonal. Ez független az igazgató
személyétõl.

KannibálTatárÚr | 2010. január 11. | 10:17:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

quodlibet | 2010. január 11. | 09:57:26

Sokfajta filozófia van. Olvastatok valait pl. Quinetól?

nugát | 2010. január 11. | 09:25:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

laci_54 | 2010. január 11. | 07:51:05

A fizikusok szerint a filozófia nem is tudomány...

HIRDETÉS

Marabu

Ötvös Zoltán (Viharos igazgatói pályázatok az akadémián) és Bitó László (MTA: Koncepciós kinevezések) írásai azt a látszatot keltik, mintha a legutóbbi akadémiai intézetigazgatói kinevezések hátterében politikai, nem pedig szakmai megfontolások álltak volna. Ez a látszat teljességgel hamis.

A Filozófiai Kutatóintézet ügyére szorítkozom, mivel annak részleteit ismerem a legalaposabban. Tíz éven át, 1995 és 2005 között voltam az Intézet igazgatója. Az állás megpályázására az MTA illetékes főosztályvezetője azzal vett rá, hogy jelezte: az Intézetet a megszüntetés veszélye fenyegeti, mivel kutatóinak teljesítménye átlagában gyenge, főleg pedig nem áll össze tudományos egészszé, az intézetnek nincsen saját arculata, nincs kutatási koncepciója, stratégiája – így nem indokolható, hogy az ország felsőoktatási intézményeiben működő több tucat filozófiai tanszék mellett miért van szükség még akadémiai filozó fiai intézetre is.

Igazgatóságom során a következő elvek-megfontolások vezettek: a filozófia, elsősorban és meghatározóan, nem szenvelgés, nem esszéírás, hanem kőkemény tudomány, amelynek korszerű művelésére a korszerű nemzetközi tudományos kutatás és publikálás törvényei vonatkoznak.

HIRDETÉS

A filozófia is igényli a műhelyés csapatmunkát; az Akadémia filozófiai intézetének pedig jelesül olyan műhelylyé kell válnia, amely az MTA intézeteinek együttesét tudásteremtő hálózatnak látja és láttatja, azaz érzékeny a tudományos interdiszciplinaritás filozófiai problematikája, valamint a tudományok közötti kommunikáció mintázatai iránt: hogyan függenek össze ma a különböző tudományok és résztudományok; hogyan, milyen csatornákon és csomópontokon át történik a tudás interdiszciplináris átadása?

A tíz év során számottevő eredményeket értünk el. Viszont továbbra sem lehettem elégedett a munkatársak publikációs tevékenységével (jól teljesítő kevesek, gyenge többség), és újra meg újra zsebre kellett vágnom az MTA vezetésének ez irányú bírálatait. 2005-re elfáradtam, de bíztam abban, hogy új vezetéssel az intézet tovább tud haladni a bejáratott úton.

Keservesen csalódnom kellett. Az Intézet tudományfilozófiai-kommunikációfilozófiai kutatásai háttérbe szorultak; 2008-ra bármiféle tényleges műhelymunka abbamaradt, pályázati bevételek nem voltak. Jómagam – már nem lévén az intézet dolgozója – minderről főleg a mindenki által mindenkinek továbbküldött e-mailekből értesültem.

2009 áprilisában az akkori igazgató, Vajda Mihály azt a javaslatot tette, hogy – a rezsiköltségeket csökkentendő – az intézet váljon meg könyvtárától, és költözzön az intézményileg hozzá tartozó Lukács Archívumba, ahol megfelelő tér ugyan nem áll rendelkezésre, de sebaj, a kutatók úgyis otthon kutatnak. A munkatársak többsége lelkesen fogadta az ötletet. Az intézet soha nem állt még olyan közel a megszűnéshez, mint ekkor. Úgy éreztem, hogy egykori igazgatóként és az MTA tagjaként tennem kell valamit.

Felvettem a kapcsolatot az akadémia elnökével, és „hátha még nincs veszve minden” – vagy Bitó prof. kedvéért: „hope against hope” – hangulatban arra kértem, tekintsük át a lehetséges alternatívákat. Kiderült, hogy az interdiszciplináris tudományfilozófiáról mint az akadémiai intézethálózat szükséges önreflexiójáról nagyon hasonlóan gondolkodunk. Beszélgetésünk feltehetően szerepet játszott annak a konszolidációs döntésnek a meghozatalában, amelyről Pálinkás József az intézet igazgatóját 2009. június 25-i levelében tájékoztatta, s mely levél hamarosan széles körben ismertté vált.

A levél – számos más szervezeti-adminisztratívútmutatás mellett – kívánatosnak mondta az intézeti tudományfilozófiai kutatások erősítését, és szorgalmazta Palló Gábor intézeti igazgatóhelyettes (kémikusfilozófus, az MTA doktora) fokozott szerepvállalását a konszolidációs folyamatban. Válaszként Vajda Mihály 2009 júliusában Palló Gábor leváltásáról és nyugdíjazásáról intézkedett. Az intézet közvéleménye nem háborodott fel, a média nem fújt riadót.

Ilyen körülmények között került sor a soros igazgatói pályázat kiírására. Az MTA search committee-t – „keresőbizottságot” – küldött ki Almási Miklós akadémikus vezetésével; ez a bizottság Boros János pécsi egyetemi tanárt, az MTA doktorát javasolta első helyen. Boros be is nyújtotta pályázatát; pályázatot nyújtott be még Gábor György PhD, az intézet munkatársa vagy harminc éve – és igazgatóhelyettese 2009. augusztus 1. óta –, kutatási területe: vallástörténet.

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya a pályázatokat 2009. október 29-i ülésén tárgyalta, az ülésen megjelent és hozzászólt Pálinkás József is, jelezve, hogy milyen típusú igazgatót képzel el a Filozófiai Kutatóintézet élére. A kulcsmondat így hangzott: „Értékelhető tudományos eredményeket szeretnék látni”. Az ülésen a pályázatokat Fehér M. István akadémikus és Boros Gábor, az MTA Filozófiai Bizottságának elnöke referálta.

Fehér egyértelműen Borost támogatta, utalva számos fajsúlyos nemzetközi publikációjára és azok nemzetközi visszhangjára, sikeres nemzetközi konferencia-szervezéseire, kitűnő tudományos kapcsolatrendszerére. Gábor György egyetlen idegenynyelvű tanulmánya 1987-ben jelent meg, az Intézet kiadásában. Boros Gábor mindkét jelöltet alkalmasnak mondta, de Gábor György mellett szóló érvnek érezte, hogy utóbbi jobban ismeri az Intézetet.

Jómagam is felszólaltam, jelezve, hogy az általam kívánatosnak tartott tudományfilozófiai profil kialakítására Boros Jánost tartom megfelelőnek. Az Osztály, titkos szavazással, kis többséggel Boros pályázatát ítélte jobbnak. Mint ismeretes, valamivel később az Akadémai Kutatóhelyek Tanácsa is Borost javasolta.

Ehhez képest a Filozófiai Kutatóintézet kutatói fóruma túlnyomó többséggel Gábor György mellett állt ki. Ám lássuk világosan: az MTA intézetigazgatóit nem választják, hanem kinevezik. Az adófizetők pénzén főállásban bölcsészkutatással foglalkozni ritka privilégium, s hogy az MTA hogyan használja fel forrásait, azért az MTA elnöke felel.

Hogy Pálinkás József szabályszerűen járt el, amikor végül Boros Jánost nevezte ki, ezt senki sem vitathatja. A vita arról látszik szólni, hogy ezek a szabályok eléggé demokratikusak-e? A kérdés félrevezető. A tudomány világa nem a demokrácia – a többségi vélemény –, hanem a kiváló kutatási eredmények létrehozóinak, s azok versenyének világa.

Ezt a világot az érintett testületek közül nyilvánvalóan az akadémikusok testülete, vagyis a II. osztály képviseli a leginkább – aki nem hiszi, mélyedjen el az interneten. Pálinkás József megfontolt szakmai döntést hozott. Drámaibban, de a tényeknek megfelelően fogalmazva: szembeszállva a filozófusszakma hangosabb részével, megmentette az MTA Filozófiai Kutatóintézetét.

A szerző az MTA rendes tagja, egyetemi tanár

Címkék: MTA, Fórum
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    47 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS