siman | 2010. március 9. | 15:05:52

Teljesen másképpen működő gazdaságra van szükség. Folyamatkiegyenlítő ősztönzőket kell beépíteni a rendszerekbe.
Nem a társadalmat kell megosztani politikailag, hanem külön kell választani a versenyt a szociális szférától. Pl. ugyan e módon az összes forgalomban lévő pénzmennyiséget, fele-fele arányban szétválasztani. Állami, és banki pénzt szükséges forgalomba hozni. Egyensúlyból keletkezik a stabilitás.

lazus | 2010. március 3. | 11:43:07

Szerintem masrol is kellene beszelni:

A magyar gazdasagot Jarai tette tonkre. O vezette be a szigoru monetaris politikat, es erositette a forintott irrealisan erosre.

Ennek kovetkezteben fordult az orszag exportrol az importra. Leallt a belso termeles es a fogyasztast az importtal fedeztek. Mindezt tetezte, hogy az eros forint, magas alapkamattal jart. Ennek eredmenyekepp a forinthitelezes atfordult devizahitelezesbe. A gazdasag szereploi a kulfold fele adosottak el. A tul eros forint eredmenyezte a gazdasag versenykepessegenek
csokkeneset es vegul a visszaesest.

1998-2002 kozott a Fidesz kormany a Horn Bokros idokbol elt, Bokros csomag, forint leertekeles (Suranyi).

Vilagosan latszik, hogy Jarai az egyik fo bunos a magyar gazdasag tonkreteteleben.

Róna Péter | 2010. március 2. | 17:32:53

Köszönöm a kommenteket. Válaszom Bozsónak és roarknak: AZ MNB-nek, mint a legtöbb jegybanknak két törvénybe iktatott alapfeladata van: a pénzügyi rendszer működésének biztosítása és az árstabilitás fenntartása. Az első feladatkörhöz elméletileg minden jegybanknak négy eszköze van: a kötelező tartalékolás meghatározása, a diszkont rendszer kialakítása, beleértve a repo feltételeit, a bankközi kamat alakítása, és persze az alapkamat meghatározása. Az árstabilitás fenntartásához különböző jegybankok eltérő eszközöket alkalmaznak. Az MNB az ún. „inflációs célkövetés” híve. (Szerintem ez a módszer, amely az új-zélandi jegybank találmánya, egy blöff, de ez egy más téma.) Kritikám abból áll, hogy az első feladatnak az MNB hosszú évek óta nem tesz eleget. A monetáris elméletek egyike szerint -amelyet az MNB követ – a monetáris politikának van lehetősége a reálgazdasági folyamatok KÖZVETLEN befolyásolására, kiemelten az infláció alakulására. Egy másik elmélet szerint -amely Keynes, Kalecki és Minsky nevéhez kötődik, és amelyet én helyeslek - a jegybank a reálgazdasági folyamatokat akkor és csak annyiban tudja befolyásolni, ha biztosítja a pénzügyi rendszer olajozott működését, hogy aztán a jól működő pénzügyi rendszer biztosíthassa a reálgazdaság fejlődését. Az árstabilitás ebben a felfogásban nem öncél, hanem a rendszer jó működésének nélkülözhetetlen feltétele.

Róna Péter | 2010. március 2. | 17:32:11

Szerintem – ellentétben az egyik hozzászólással – túlhitelezés történt („plazmatévék”), ami nem vezethető vissza a kétségtelenül elhibázott költségvetési politikához, hanem az MNB rendszer fölötti felügyeletének hiányából származik. Kifejezetten elismertem, hogy a feladat ellátásához az MNB nem rendelkezik a megfelelő eszköztárral, de szerintem édes keveset tettek az eszközök kialakítása érdekében éppen azért, mert az első, szerintem hibás, elmélet követői. Az általam leírt számokat fenntartom. Így pl. az adósságtörlesztés száma nem az egész lakosság egész jövedelmére van vetítve, mint ahogy teszi azt az egyik hozzászóló, hanem az adósok szabad felhasználású jövedelmére. És igen, én úgy gondolom, hogy a bedőlt hitel nem az adós, hanem a bank erkölcsi és szellemi bukása, mert az ő hivatása annak elkerülése.

Róna Péter | 2010. március 2. | 16:05:05

A PSZÁF feladata és eszköztára mindettől eltér, mert a PSZÁF nem a rendszer, hanem az egyedi bankok működőképességéért felel. Én nem támogatom a PSZÁF hatáskörének áthelyezését.

Róna Péter | 2010. március 2. | 15:55:49

Szerintem – ellentétben az egyik hozzászólással – túlhitelezés történt („plazmatévék”), ami nem vezethető vissza a kétségtelenül elhibázott költségvetési politikához, hanem az MNB rendszer fölötti felügyeletének hiányából származik. Kifejezetten elismertem, hogy a feladat ellátásához az MNB nem rendelkezik a megfelelő eszköztárral, de szerintem édes keveset tettek az eszközök kialakítása érdekében éppen azért, mert az első, szerintem hibás, elmélet követői. Az általam leírt számokat fenntartom. Így pl. az adósságtörlesztés száma nem az egész lakosság egész jövedelmére van vetítve, mint ahogy teszi azt az egyik hozzászóló, hanem az adósok szabad felhasználású jövedelmére. És igen, én úgy gondolom, hogy a bedőlt hitel nem az adós, hanem a bank erkölcsi és szellemi bukása, mert az ő hivatása annak elkerülése.

Róna Péter | 2010. március 2. | 15:55:33

Köszönöm a kommenteket. Válaszom Bozsónak és roarknak: AZ MNB-nek, mint a legtöbb jegybanknak két törvénybe iktatott alapfeladata van: a pénzügyi rendszer működésének biztosítása és az árstabilitás fenntartása. Az első feladatkörhöz elméletileg minden jegybanknak négy eszköze van: a kötelező tartalékolás meghatározása, a diszkont rendszer kialakítása, beleértve a repo feltételeit, a bankközi kamat alakítása, és persze az alapkamat meghatározása. Az árstabilitás fenntartásához különböző jegybankok eltérő eszközöket alkalmaznak. Az MNB az ún. „inflációs célkövetés” híve. (Szerintem ez a módszer, amely az új-zélandi jegybank találmánya, egy blöff, de ez egy más téma.) Kritikám abból áll, hogy az első feladatnak az MNB hosszú évek óta nem tesz eleget. A monetáris elméletek egyike szerint -amelyet az MNB követ – a monetáris politikának van lehetősége a reálgazdasági folyamatok KÖZVETLEN befolyásolására, kiemelten az infláció alakulására. Egy másik elmélet szerint -amely Keynes, Kalecki és Minsky nevéhez kötődik, és amelyet én helyeslek - a jegybank a reálgazdasági folyamatokat akkor és csak annyiban tudja befolyásolni, ha biztosítja a pénzügyi rendszer olajozott működését, hogy aztán a jól működő pénzügyi rendszer biztosíthassa a reálgazdaság fejlődését. Az árstabilitás ebben a felfogásban nem öncél, hanem a rendszer jó működésének nélkülözhetetlen feltétele.

Dr Photon | 2010. március 2. | 10:12:23

%
Ez a rendszer, mar a legelemibb valtozataban is tobbezer milliard forintos
allami hatekonysagnovelest eredmenyez amivel az allam lelegzethez es
kezdemenyezeshez juthatna, pl a vallalkozasok adocsokkenteset, oktatas,
egeszsegugy finanszirozasat illetoen.

Roviden ennyi, szivesen kifejtem reszletesebben is, erdeklodes eseten.
Oszinten remelem, hogy egyre tobb felelosen gondolkodo penzugyi es gazdasagi
szakerto gondolkodik el ezen az elkepzelesen es adna az eg, hogy a kovetkezo
kormany is komolyan vegye, a sajat es az orszag sikere erdekeben.
Az allam szamara tokeletesen transzparens penzaramlas mindenkeppen a jovo utja, felesleges huzni-halasztani a bevezeteset, mas orszagok un tapasztalataira varva. hagyjuk mar vegre abba a masok utanozasat, doktiner ugyvitelt a sajat jozan belatasunk helyett. Sapere aude, ahogy a romaiak mondtak, vagyis merj a sajat kritikus gondolkodasodra hagyatkozva donteseket hozni, ne masokat utanozva.

Dr Photon | 2010. március 2. | 10:06:09

%
Mar sokszor vazoltam a a NOL-on is, miben latom a kiutat. Szerintem teljesen uj
penzugyi rendszerre van szukseg, amit en fizikai modellektol inspiralva
fogalmazok meg. A keszpenzhasznalatot teljesen el kell torolni es csekkes es
elektronikus alapu penzforgalmat kell kizarolagosan hasznalni, amelyet az allam
teljes egeszeben regisztral, termeszetesen a banki ugymenetben megszokott
diszkrecioval. Ennek reven lenyegesen kozelebb kerulhetunk a meltanyos
kozteherviseles megvalosulasahoz, hisz ez gyakorlatilag megszunteti a
feketegazdasagot, az adocsalasokat, atlathatova teszi a bunozoi penzeket, stb,
pusztan ennek reven kb 2400 milliard Ft ado folyhatna be, az ASZ szerint
(ennyi a becsult behajthatatlan adok osszege).
A vazolt rendszerben alapvetoen haromfele adotipusra lenne szukseg:
1. penzforgalmi ado, 2. penz-parkoltatasi ado, 3. a kulfolddel folytatott
penzforgalom egyensulyat elosegitendo penzforgalmi ado. Az adokat a penzugyi
transfereknel rogton levonnak, illetve a szamlakon parkolo penzeket
visszakenyszeritenek a valos gazdasagba. Olyan kenyszereket kell letrehozni,
amik termelo beruhazasokba kenyszeritik a penzt a meltanyos kozteherviseles
es a kulfolddel folytatott penzforgalmat egyensulyi helyzetbe hozzak.
Igy a globalizacioba minden orszag csak a penzforgalmi egyensuly
megvalosulasa menten kapcsolodhatna be.
Ez a rendszer, mar a legelemibb valtozataban is tobbezer milliard forintos
allami hatekonysagnovelest eredmenyez amivel az allam lelegzethe

Dr Photon | 2010. március 2. | 10:05:16

%
Ha ez drasztikusan a felere csokkenne a valsag miatt (ami irrealis), akkor is az allamadossag kamataival
egyezo merteku volna, vagyis legalabb akkora problema, amekkorat on az allam
eladosodasaval kapcsolatban emlit, megha mas gazdasagszerkezei eredtete is van.
En azt hiszem, hogy nem annyira a berek, mint inkabb a hitelek elszaladasa
az, ami a problemak forrasa, vagyis a messze a teljesitmenyek feletti
novekedesi igeny, ami egyarant jellemzo az allamra es a maganszemelyekre.
Mellesleg szinte az egesz nyugati vilagra jellemzo ez.

Eleve nem tartom jonak a jegybank mint penzugyi puffer szerepet. Az
ilyesmi csak zart gazdasagok eseten mukodhet. Jelenleg mar az USA sem
mondhato ilyen gazdasagnak. Jegybank csak vamokkal vedett, tetszes szerint
nyithato es zarhato, eleg nagy meretu gazdasag eseten lehet az arstabilitas
ore, de meg akkor sem egymagaban, hanem a penzpolitika tobbi reszevel egyutt,
elsosorban az adokat es vamokat es azok szerkezetet ertve ezen.

Dr Photon | 2010. március 2. | 10:04:22

@bozsós | 2010. március 1. | 12:21:57
Koszonom szepen a turelmet es a magyarazatot. Azert meg mindig nem
ertem egeszen, amit On megprobal kifejteni. Ugy tunik, hogy amit On a berek
emelkedeserol irt, az a Medgyessy kormany tevekenysegehez kotodik elsosorban,
amit mintha azota a legkulonbozobb adok formajaban voltakeppen mintha
visszavettek volna, vagy legalabbis elinflaltak. Lehet valahol a berek
vasarloerejenek alakulasarol kimutatast latni? A pedagogusok, orvosok,
korhazi szemelyzet stb. bere egyaltalan nem tunik elszallva lenni.
Egyaltalan nem latom, hogy kiknek a (real)bere emelkedett 10-15%-kal. Gondolom, ez az atlagos emelkedes egy durvan szetnyilt berollo eredmenye, ami a
koltsegvetesi szferaban egyaltalan nem volna szabad, hogy megtortenjen.
Iszonyatos meltanytalansagot tukroz. Meglepo modon, pl az MNB elnoke tobbet
keres a FED elnokenel, ha jol emlekszem regebbi sajtoinformaciokra.
Hogyan juthatott idaig az allam?
Ezen tul, ugy tunik, hogy a jegybank egyaltalan nem tudta az arstabilitast
biztositani, hisz az MNB weboldalarol letoltheto inflacios grafikon
szerintem stabilitasnak jelet nem igazan mutatja, jelenleg 5%-on all,
de volt mar 9% is (2007-ben).
Ezen tul, ne felejtsuk el, hogy nagysagrendileg meg mindig a repatrialt
penz tunik az orszag penzugyi kivereztetojenek. Rona Peter korabbi cikkeben
a mult es az idei evre egyarant 7-8 milliard euros penzforgalmi hiannyal
szamolt, aminek a 2/3-a 4.5-5.5 milliard euro. Ha ez drasztikusan a felere
cso

bozsós | 2010. március 1. | 12:21:57

nak. Az állami osztogatás által kiváltott bérversenyt persze nem mindenki bírta - pl. 200 ezer egyéni vállalkozással van kevesebb, mint volt 2002-ben. Vajon csoda-e,ha az erős forintba, magas forinthitelkamat, évi 10%-15%-al növekvő reálbérekbe belerokkannak a vállalkozások, kimenekülnek más országokba és az 52%-os aktivitási rátánkkal mi produkáljuk a legalacsonyabb szintet az EU-ban? Nem csoda, hanem a szoci politika egyenes következménye - ez a politika halálbiztos és nincs olyan jegybanki politika ami ellen tudna tenni. Ha a jegybank kamatot emel - ez van, ami most. Ha nem emel kamatot - infláció van - ami törvényben rögzített feladatával ellentétes. Igazi csapdahelyzet.

bozsós | 2010. március 1. | 12:16:26

Dr Photon | 2010. március 1. | 10:48:40

"a fizetesi merleg hianyanak 2/3 a kulfoldre utalt tulajdonosi profit es nem az allamadossag kamattorlesztese (ami evente kb 2500 milliard Ft). Feltetelezem, hogy ez a 2/3 elsosorban a kulfoldi bankok hitelezese soran keletkezo profit."
Már hálistennek 2009-ben nem lett ennyi, mert csökkent a cégek profitja, így a repatriálás is. Az összefüggés, amire utaltam nem ez - nevezetesen, hogy a közvetlen államadósságteher nőne. A baj sokkal nagyobb. Az állami deficitet ugyanis csak úgy lehet finanszírozni külföldről liberalizált, nyitott gazdaságban, hogy kamattöbbletet fizetek a külföldi befektetőnek. A megemelt kamatszint "kiszorítja" a forinthitel piacról a hazai vállalkozásokat. Tetejében a magas kamat felülértékeltté teszi a forintot, mivel a külföldi befektetők forintvásárlásai jelentős forintkeresletet okoznak. A felülértékelt forint ösztönzi az importot (hazai termelőket kiszorítja a hazai piacról) és gyengíti az exportot. A kérdés az, hogy az állami kiadás vajon a hazai gazdaságot élénkíti-e (ellensúlyozza-e a fenti negatív hatásokat) vagy sem. A Fidesz-kormány alatt a gazdasági ösztönző intézkedéseknél mindig ügyeltek rá, hogy a pénz a belföldi vállalkozók kezén maradjon. A szocik pedig a pénzt segélyekre, nyugdíjra, állami alkalmazottak bérére költötték - ez pedig jelentős részben az importot emelte meg, úgy hogy a hazai vállalatok arra kényszerültek, hogy a béreket emeljék - hogy az állami pénzosztogatással versenybe maradhassa

Karesz (Charlie) | 2010. március 1. | 10:56:50

Az a normális, racionális, hogy a reálkamattal él az ember. Mindenhol ahol racionálisan döntenek ez így van.
“ És aztán sír mint a fürdősk hogy a rohadékbank ígymegúgy?”
Dehat a bankok pontosan olyanok, rohadékok, és átverők
Igazat ir RP:
“Honfitársaink túlnyomó többsége szorongással és ellenérzéssel megy a bankba, ahol tapasztalatai szerint így vagy úgy átverik”.

“Nem érdemeltek ti semmi mást, csak hogy a politikusok jól etcsesszenek benneteket, aztán röhögjenek”
NEM, pont nem ezt érdemeljük. Azt érdemelnénk, hogy ne vágjanak át a bankok, és ehhez ne asszisztájon a magyar elit.

Karesz (Charlie) | 2010. március 1. | 10:55:46

“ - a plazmatévé a méltányos és igazságos ellátás? Vagy mi a fene?”
Ezt félreértetted, pont azt irja, ez nem a méltányos ellátás !

“Meg hogy "a látszólag olcsó devizahitellel a bankok képesek voltak őt olyan adósságba verni, amely kizárja a megtakarítás lehetőségét"”
Igen pontosan igy van.

“Az normális, hogy valaki kétszer akkora lakást vesz, mint amennyi pénze van,”
Nem. Az a normális, ha akkorát veszel, amennyi pénzed van. Akkorát is vettél, de a bank azt mondja mindenféle szerződés felrúgásával, hogy neked csak feleakkora jár tavaly októbertől mint, amiben megállapodtatok.

“ vagy panel helyett új építésűt, mert a panel az snassz, nem "polgári",”
Nem snassz a panel hanem drága, drága a fűtés és a közös ktsg. Ezt nem tudod? Ha meg igen miért hazudsz?

“ és utána meg rinyál, hogy nem tud fizetni? Ezért a rendszer a hibás? A kormány? A jegybank?”
Nem azért rinyál mert nem tud fizetni, hanem azért mert felrúgták azt a megállapodást, ami szerint tudna. Ráadásul irracionálisan, mert elvitték a pénzt a 12-12%-ot fizető magyar bankokbol és betették 1%-ra az USAba, hogy be ne dőljön… persze ha itt hagyták volna, föl se merül a bedőlés, igy meg csak az IMF mentett meg minket.


“Az normális, hogy valaki adósságba veri magát egy vacak tévé miatt, mert neki a képcső nem jó, csak a plazma?”
Az a normális, racionális, hogy a reálkamattal él az ember. Mindenhol ahol racionálisan döntenek ez így van.
“ És aztán sír mint a fürdősk hogy a rohadékbank ígymegúgy?”
Dehat a

Karesz (Charlie) | 2010. március 1. | 10:54:51

ingyenebed | 2010. február 27. | 20:13:46
“Ti ennek tapsoltok?” FELTETLENÜL!
“Betegek vagytok ti mindannyian?”
Nem, Te vagy beteg, vagy fogalmad sincs mi van az országban. Esetleg fizetnek azért, hogy hulyesegeket irkáljal, nem tudom.

“Hogy a bankok verték devizaadósságba a magyarokat?”
Igen pontosan, a bankok realkamatot adtak a hitelre. (ezt irta korabban Róna Péter is) MI is vettunk fel hitelt 0% THM re, ugy hogy megvolt a penzünk, de kiszamoltuk, hogy 94-98 ezret nyerünk, ha felvesszük a hitelt és a bankban kamatoztatjuk a pénzünket. Végül is cc.120 ezret buktunk az ügyleten. Racionális józan megfontolásból.

”Hogy a bankok "a plazmatévék százezreit zúdítja az országra a velejáró eladósodással"”
Igen pontosan. Ez jó volt a plazmaTV gyártóknak, azoknak akik felvették a hitelt 1-2-3 évig, a bankoknak, csak aztán minden devizahitelesnek rossz lett, csak azért mert a bankok nálunk megtehetik amit pl Németországban nem.

”Hogy "Ma már a magyar nemzetgazdaság nem képes kitermelni azt a forrást, ami szükséges a társadalom méltányos és igazságos ellátásához."”
UGY van! A közgazdászok szűkített újratermelésnek nevezik. Pillanatnyilag több út van nálunk, mint amit a nemz jövedelemből fenn tudunk tartani.
Nem plazma TV-be, luxusautókba, Horvátországi üdülőkbe, 400 milliaós hazakba kellett volna ülni a pénzt és hiteleket, hanem termelőkapacitásokba, dehát pont ezt nem engedik a bankok.

“ - a plazmatévé a méltányos és igazságos ellátás? Vagy mi a fene?”
Ezt félre

Dr Photon | 2010. március 1. | 10:50:41

%
Egyedul a maximalis nyilvanossag kepes megvedeni a kozerdeket, meg az ahhoz kapcsolodo ugydonto nepszavazasok, hogy vesszoparipamat a kozvetlen demokraciat is felemlegessem. Kis hazankban regota olyan iranyban folynak a dolgok amik sulyosan sertik a kozerdeket (a demokraciat) es a tomegekkel kelletlenul lenyeletett gombocoknak se szeri se szama, javulas megsincs, aminek a gyokere a valodi (kozvetlen) demokracia hianya, vagyis annak a megakadalyozasa, hogy barmi a kozerdekkel ellentetben tortenhessen (termeszetesen az adott nemzetkozi peremfeltetelek kozott, amiket megint a leheto legnagyobb nyiltsaggal kell a tomegek szamara megvilagitani, ahogy az demokraciahoz illik).

Nostromo-nak meg: tetszik a nevvalasztas!

Dr Photon | 2010. március 1. | 10:48:40

@bozsós | 2010. március 1. | 08:48:55
En maskepp latom a helyzetet. Voltakeppen errol Rona Peter is irt mar egy regebbi cikkeben, ami a NOL-on is olvashato volt "Amit szabad Jupiternek" cimmel. Ebbol a cikkbol kiderul, hogy a fizetesi merleg hianyanak 2/3 a kulfoldre utalt tulajdonosi profit es nem az allamadossag kamattorlesztese (ami evente kb 2500 milliard Ft). Feltetelezem, hogy ez a 2/3 elsosorban a kulfoldi bankok hitelezese soran keletkezo profit. On ezt a sokkal fontosabb szamot nem is emliti. Miert, ha szabad erdeklodnom?
Ehhez a 2/3-hoz az allamnak pusztan annyi a koze, hogy engedi kulfoldi bankok hitelezeset es nem allit semmifele (mondjuk penzforgalmi ado jellegu) akadalyt a profit repatrialasa ele. Sot, a profit konvertalhatosaga vegett devizahiteleket vesz fel milliardszamra. Ennyi erovel az allam maga hitelezhetne a felvett devizabol... A jovedelemszint novekedeserol nem tudom mennyire lehet beszelni, ahogy on tette, hacsak nem az offshore szamlakra mentett jovedelmekrol van szo.

Nostromo bejegyzese kulonben eleg jol helyere tette az 1.5-25 vs 7-9%-os minositett hitelallomanyra vonatkozo adatokat erdemes volna Onnek kommentalni, nekem eleg hihetonek hangzik: nostromo | 2010. február 28. | 10:15:13

Mindenesetre, a hozzaallas mindig kultura kerdese. ha valaki kedveli a demokraciat, nem adja fel annyival, hogy a kormany megprobalja felreallitani a kritikajat. Egyedul a maximalis nyilvanossag kepes megvedeni a kozerdeket, meg az ahhoz kapcsolodo ugydonto n

bozsós | 2010. március 1. | 08:48:55

Róna úr cikkéből:
"A jegybank ahelyett, hogy követelte volna a törvényhozástól a szükséges eszközöket, politikai vitákat folytatott a kormánnyal a költségvetésről, elterelve a figyelmet saját hiányosságairól."
A jegybank nagyon helyesen a gyökerénél ragadta meg a problémát. A devizahitelezés elszaladását ugyanis a nagymérvű költségvetési hiány okozza. A jelenség röviden. Az állam hiteleket vesz fel, ezt elosztogatja. Nő a jövedelemszint. A jövedelmet nyitott gazdaságban elköltik (főleg importra). Magyarországon 2006-ban a GDP 70%-t tette ki az import. Az importot finanszírozni kell, ezt külföldi hitelből kell megtenni, a külföldi meg csak akkor jön ide, ha jó kamatot kap. Másrészt a megnövekedett jövedelem növeli a külkereskedelmi versenynek ki nem tett (u.n. non-tradeable) javak árát. Az inflációs veszély ellen (ami a jegybank fő kötelessége) megint csak a kamatemelés a gyógyszer - növelni kell a megtakarításokat. A laza fiskális és a szükségképpen restriktív monetáris politika így vezet alacsony gazdasági növekedéshez (magas kamatok mellett visszaesnek a privát beruházások), növekvő eladósodáshoz és később nagyobb adóteherhez.

bozsós | 2010. március 1. | 08:42:23

Dr Photon | 2010. február 28. | 23:23:45
"Mindenesetre az eufemisztikus (egy fizikus szamara legalabbis) kifejezessel eszkozpenetracios ratanak nevezett hitel/betet arany tenylegesen 177% (26. oldal) (19 Kmilliard / 11 Kmilliard, 38. oldal) a PSZAF szerint is: Rona Peter 168%-ot mondott."
A hitel/betét arányt nem vitattam. Tekintve,hogy a bankrendszernek nagyon jelentős devizakitettsége van (2,5 ezer milliárd forinttal több a devizahitel, mint a betét) az arányt a forint mindenkori árfolyama jelentősen befolyásolja.
Dr Photon félreért engem. Nem az a probléma, hogy a jegybank nem törődött volna a monetáris stabilitással (ilyen jelentése van is), de nincsenek JOGOSÍTVÁNYAI a beleszólásra. A jegybank már 2004-ben felhívta a figyelmet a devizahitelezés elszaladására és ennek makrogazdasági kockázataira - de ebben a Jegybank, nem HATÓSÁG. A devizahitelezés elfutásáért közvetlenül és közvetve is a kormány a felelős. Közvetlenül, mivel nem szigorította a hitelezést időben (a törvény csak ma lépett életbe), másrészt közvetve, mert a nagy költségvetési deficit egekbe nyomta a forinthitelkamatokat, ami a lakosságot és a vállalati szférát a devizahitelezés irányába nyomta. Róna Péter és ön is ezt a jegybank nyakába akarja varrni, ami tévedés.

Dr Photon | 2010. február 28. | 23:23:45

%
Mindenesetre az eufemisztikus (egy fizikus szamara legalabbis) kifejezessel eszkozpenetracios ratanak nevezett hitel/betet arany tenylegesen 177% (26. oldal) (19 Kmilliard / 11 Kmilliard, 38. oldal) a PSZAF szerint is: Rona Peter 168%-ot mondott. En tovabbra is ugy latom, minden amit Rona Peter mondott korrekt es helytallo. Az nem valasz Bozso reszerol, hogy nem volt megfelelo felhatalmazasa az MNB-nek a penzugyi rendszer stabilitasanak biztositasara. A helyes megkozelites az volna:
1. Kinek volt es miert nem tette. Ha nem tette, hogyan vonjak ezert felelossegre.
2. Ha senkinek sem volt, miert nem ragadta magahoz a kezdemenyezest vagy az MNB vagy a PSZAF, vagy egyutt, meg idejeben.
Bozso megkozelitese a problemakorhoz az enervalt funkcionariusra emlekeztet, aki miatt akar ossze is dolhet a vilag, o tobbet nem tesz, mint a papiron eloirt rutinmunkaja. Ez pl Amerikaban teljesen elfogadhatatlan munkakultura. Itt mindenki felelos mindenert (foleg ahol lelkiismerete szerint fontos problemat lat) , es egy igazi demokraciaban igy is kell ennek lenni. Roviden ennyit Rona Peter es Bozso megkozelitesei kozotti kulonbsegrol.

Dr Photon | 2010. február 28. | 23:20:37

@bozsós | 2010. február 28. | 19:49:49
"Mindenki csak azért felelhet, amihez megvannak az eszközei."
Erre szerintem megadta a valaszt Rona Peter:

"Az MNB az ilyesféle kritikát vagy elengedi a füle mellett, vagy arra hivatkozik, hogy nem rendelkezik szabályozási felhatalmazással. Az utóbbiban igaza van. A jegybanktörvény őt teszi felelőssé a pénzügyi rendszer integritásáért, de nem rendel a felelősség mellé megfelelő eszközöket. Ez azon csak jó kifogás. A jegybank ahelyett, hogy követelte volna a törvényhozástól a szükséges eszközöket, politikai vitákat folytatott a kormánnyal a költségvetésről, elterelve a figyelmet saját hiányosságairól."

Vagyis a jegybanknak es minden mas allami szervnek politikai kezdemenyezokeszsegrol is tanubizonysagot kell tenni, amit az MNB nem tett meg.

Vita volt meg az "un minositett hitelallomany" mertekerol, hogy az 1.5% vagy 7-9%. Megneztem az emlitett, decemberi PSZAF kiadvanyt. Nem egy konnyen attekintheto olvasmany, amellett, hogy a pdf-je a linuxos platformomom szokatlanul csampasan nez ki (szavakon beluli betutipus-keveredes). Ugy latom, hogy a kozolt adatok csak 2009 elso felevere vonatkoznak, tehat jollehet az ev vegi adatok valoban 7-9 szazalek koze eshetnek, a 2.5%-os adatot sem talaltam.

Mindenesetre az eufemisztikus kifejezessel eszkozpenetracios ratanak nevezett hitel/betet arany tenylegesen 177% (26. oldal) (19 Kmilliard / 11 Kmilliard, 38. oldal) a PSZAF szerint is: Rona Peter 168%-ot mondott. En tovabbra is ugy latom,

moribana | 2010. február 28. | 20:34:56

bozsós:

"A jegybank az alapkamatért felel, meg a pénzkibocsátásért, de a bankok hitelezési politikájába nem nyúlhat bele"

Senki nem mondta, hogy a jegybanknak kozvetlenul kellene kezi vezerlessel belenyulni a bankok hitelezesi politikajaba. De az alapkamatnak nagyon eros hatasa van erre.

Az a baj a magyar kozgazdaszkepzessel, hogy nem tanitjak a rendszerben valo gondolkodast, ezert kozgazdaszaink maximum egy lepeses gondolatmenetekre kepesek. A kozvetett hatasokat mindig teljesen figyelmen kivul hagyjak, pedig sokszor az okozott effektus lenyegesen nagyobb, mint a kozvetlen hatasoke.

bozsós | 2010. február 28. | 19:49:49

Gaspar | 2010. február 27. | 20:56:08
"Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jegybank, és az EKB is, nemcsak az árszínvonal stabilitásáért, hanem a pénzügyi rendszer stabilitásáért is felel."
Nem, nem nyilvánvaló. Mindenki csak azért felelhet, amihez megvannak az eszközei. A jegybank az alapkamatért felel, meg a pénzkibocsátásért, de a bankok hitelezési politikájába nem nyúlhat bele - arra csak javaslatot tehet. Ha szocializmus lenne és egyszintű bankrendszer - akkor igen.

Bolhás | 2010. február 27. | 22:57:42
Igaz, hogy nem 1,5% - most jelent meg a pszáf decemberi jelentése - már 2,5% (Forrás: www.pszaf.hu Jelentés a felügyelt szektorok helyzetéről 2009 december - 58. oldal) Ez még messze van a 7-9%-tól. A bankok tőkemegfelelése közben javult is - az átlag már újra 12% fölött van (8% a minimum)
Róna Péterrel nem az a baj önmagában, hogy milyen terápiát ajánl. (Az is erősen vitatható, de nem ezért neveztem sarlatánnak.) A probléma az, hogy nem ismeri a magyar (és európai) monetáris hatóságok közötti munkamegosztást és olyan dolgokat kér számon a jegybanktól, amiért nem felel. Olyan ember, aki a péken kéri számon a romlott húst és a drogériában keresi a probléma megoldását.

moribana | 2010. február 28. | 13:35:58

kika:

"A jegybankelnök-váltástól őszintén reméltem, hogy alapjaiban módosul a jegybank politikája. Legnagyobb sajnálatomra ez nem történt meg, igazából nem tudom, miért."

Milyen erdekes, hogy mindket oldal lenyegeben ugyanazt a politikat folytatja, ami szoges ellentetben van azzal, ami az orszag hosszu tavu gazdasagi stabilitasat biztositana. Vajon miert van ez? Lehet, hogy valami egyeb cel vezeli oket? :-)

"Bajnaiék most tettek néhány lépést jó irányban, de közel sem eleget."

Amit Bajnaiek csinaltak, az nem nevezheto "lepesnek", az egyszeruen parasztvakitas. A bankok szamara kotelezo torvenyek helyett etikai kodex? Nevetseges. Hitel limitek torvenyben? Autora max. 7 ev? Jelzalog alapon az ingatlan 70%-aig? Mirol beszelunk? Es egyaltalan egy normalisan mukodo bankrendszer mellett a bankok automatikusan epeszu limiteket alkalmaznanak a hitelbiralatkor. Vajon miert nem tortent ez meg nalunk?

Az ok egyszeru. Minel pofatlanabbul dragak a hitelek, a bankoknak annal inkabb megeri kockazatos hiteleket is kihelyezni. Kulonosen akkor, amikor a kockazatot nem a bank viseli. A bankoknak nalunk semmi kockazata nincs. Bedol egy hitel? Viszik az ingatlant. Meg jobban is jarnak. Az egyetlen kockazat az lenne, ha sok hitel dolne be egyszerre. De ezt a kockazatot allam bacsi az adofizetok kontojara atvallalta. Ezert kellett a "valsag" kirobbanasakor azt a csillagaszati hitelt felvennie.

Nem a tuneteket kellene elkenni, hanem az okokat megszuntetni.

kika | 2010. február 28. | 12:24:33

Lemaradt a folytatás.

Aki hitelt akart felvenni, az a devizaalapú hitelre volt rákényszerítve". A választás ugyanis leegyszerűsítve az volt: 6%-os kamatozású deviza alapú hitel vagy 12 %-os forinthitel? A lakosság válasza egyértelmű volt. A vállalkozók meg nem tudtak választani, mert 12 %-os és afölötti kamatot nem lehet kitermelni tisztességes, törvényeket is betartó tevékenységből.
Mindezeket csak betetőzte aztán az önkormányzatok kötvénykibocsátási kedve. Ők is devizaalapon, természetesen.

A jegybankelnök-váltástól őszintén reméltem, hogy alapjaiban módosul a jegybank politikája. Legnagyobb sajnálatomra ez nem történt meg, igazából nem tudom, miért.

Nyugati tapasztalataim alapján azt is megerősíthetem, hogy mindazt a szemérmetlen pénzügyi nyerészkedést, amit Magyarországon megengednek maguknak a bankok, az nyugaton elképzelhetetlen. Bajnaiék most tettek néhány lépést jó irányban, de közel sem eleget.

Norris | 2010. február 28. | 12:16:33

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kika | 2010. február 28. | 12:10:38

Régóta olvasom Róna Péter írásait és többnyire egyet is értek vele.

Úgy látom, hogy a deviza alapú hitelezés a 2000-ben történt gazdasági irányváltás következménye. Akkor lett Járai pénzügyminiszterből jegybankelnök a nem tudni hogyan lemondatott Surányi helyett. Akkor lett félreállítva a Bokros nyomdokain járó Chikán professzor úr és jött helyette Matolcsi a maga 7 %-os álmaival. Innentől 7 éven át a jegybank a fidesz napi politikájának az érdekében működött. Még egy éven át magasan tartották az inflációt, mert emlékezetem szerint ezzel a módszerrel gyűjtötték a költségvetésben az osztogatható pénzeket a választásokra. Azután mesterségesen felerősítették a forintot és ezzel megfelezték az inflációt, mert a választásokon ezt jól el lehetett adni. A jegybank szolgai módon kiszolgálta a fidesz minden ötletét. Majd jött a pofon és mindennek dacára a választást az MSZP nyerte meg. Ekkortól a jegybank minden lépéséből a kormánnyal szembeni tevékenység látszódott. Ekkortól 2007-ig az volt Járai (és orbán) célja, hogy ártsanak a szocialisták vezette kormánynak. Hogy ezzel az országnak is ártottak? Az mellékes ügy volt a cél, a hatalomba való visszajutás érdekében. Járai 7 éve szakmai csapás volt az ország szempontjából. 2003-ban, amikor 267 Ft körül volt egy euró (ami szerintem az akkori reális árfolyam volt) elegendő okot láttak arra, hogy megduplázzák a kamatokat. Ez volt azután a devizahitelezés felpörgetésének az oka. Aki hitelt akart felvenni, az a devizaalapú hitelre volt "

nostromo | 2010. február 28. | 10:15:13

Bolhás | 2010. február 27. | 22:57:42

Bizony jól tudod , és ez csak a 90 napnál kevesebbet késett állomány. Utána azonnal kiviszik követeléskezelő cégekbe, hogy ne rontsa a portfóliót.Az OTP -é , így is 7,9 % (lakossági) a vállakozóiról nem tesznek közzé adatokat, ukrán leányában 30-40 %. Az öt százalékos plafon pedig azt jelenti, hogy egy bank a nemzetközi sztendertek szerint addíg elsőosztályú.

Gyurka46 | 2010. február 28. | 09:53:32

Alapvető gond, hogy a politika irányítja az MNB-t is és a PSZAF-ot is.
A következő kormány valószínüleg teljesen maga alá fogja gyűrni az állami pénzintézményeket és az ellenőrző szervezeteket.

Toleranciahorror | 2010. február 28. | 09:31:24

Moderálási alapelvek- komment törölve -

roark | 2010. február 28. | 08:11:34

(le lett vágva)

4. "a monetáris politika nem volt képes a fejlődéshez szükséges tőkét versenyképes áron számukra biztosítani" - ez megint egy teljes félreértés. A monetáris politikának nem feladata a tőke biztosítása, arra való a piac. Az MNB nem veheti át a piac szerepét, mert ennek nem lenne értelme, és ezért forrása sincs hozzá. Fiskális politikát tessék a kormányon számonkérni.

5. "a minden elméleti alapot nélkülöző monetáris politika" A monetáris politika elméleti alapjai igen jól ki lettek dolgozva az elmúlt 30 évben, aludni tetszett? Mondjuk Róna tudatlansága megmagyarázható azzal, hogy finoman szólva nem publikált ezen a területen (se), ezért honnan tudná, mik az elméleti alapok? Zárójelben azért érdemes megjegyezni, hogy a monetáris politika elméleti alapjaiba történő bevezetést minden PhD programban első, legfeljebb másodévben meg lehet kapni, szóval ezek elég standard dolgok. Aki kijelenti, hogy ezek az elméleti alapok nem léteznek, magát minősíti.

Végül annyit, hogy a monetáris politika megértése - jelenlegi formájában - sajnos igényel egy kis technikai előképzettséget, amelyet úgy lehet megkapni, ha valaki PhD-zik közgazdaságtanból, majd ezen a területen kutat, dolgozik (egyetemen vagy jegybank kutatási osztályán). Ezért nagyon nehéz ezekről a dolgokról napilapban vitatkozni: ahhoz, hogy érdemben hozzászóljon valaki, ismernie kellene legalább az alapfogalmakat ezen a területen.

Ha valakinek nagyon nem tetszik a monetáris politika, akkor lehető

roark | 2010. február 28. | 08:10:52

A cikk tele van borzasztó félreértésekkel, nagyon úgy tűnik hogy Rónának fogalma sincs ezekről a dolgokról. Csak vázlatosan:

1. Magyarországon (hasonlóan a legtöbb OECD országhoz) a bankrendszer felügyelete nem a jegybank feladata, van erre külön szerv, nálunk PSZÁF. Jó oka van annak, hogy ez mindenhol külön van választva, mert teljesen más szakértelmet igényel a kettő. A magyar bankrendszerben valóban lehetne jobb a verseny, de ezért a jegybankot hibáztatni értelmetlen, tessék a PSZÁF és a GVH ajtaján kopogtatni.

2. Kb a 80-as évek óta közhely a szakirodalomban, hogy monetáris politika nem működhet függetlenül a fiskális politikától. Konkrétan: a jegybank nem tudja "jóárasítani" a kamatokat, hogy ettől pörögjön a gazdaság, mert nincs fiskális forrása ezt finanszírozni (nem vethet ki adót, stb). Nem is lenne sok értelme, a reálkamatoknak allokációs szerepük van. A jegybankot az infláció érdekli, feladata az inflációból eredő jóléti veszteségek minimalizálása.

3. "a magyar nemzetgazdaság nem képes kitermelni azt a forrást, ami szükséges a társadalom méltányos és igazságos ellátásához" - ez egy értelmezhetetlen állítás. Tartalma akkor lenne, ha Róna definiálná a méltányosság és igazságosság fogalmát (mármint számokkal, sok szerencsét), majd megmutatná hogy ez nem teljesül. Enélkül ez csak büfögés a levegőbe.

4. "a monetáris politika nem volt képes a fejlődéshez szükséges tőkét versenyképes áron számukra biztosítani" - ez megint egy teljes félreértés. A mone

Bolhás | 2010. február 27. | 22:57:42

bozsós | 2010. február 27. | 17:32:08
"A bankrendszer minősített hitel-állománya a teljes hitelállomány 1,5% - ami messze van a veszélyes 5%-tól."

7-9%

Bolhás | 2010. február 27. | 22:40:29

nina13 | 2010. február 27. | 21:47:34
"Egyetlen a Bokros Lajos, aki nagyjából tudná mit kell tenni"

Na ja, megkímélné a multikat az IPÁ-tól, és a hiányzó, ezer milliárdos nagyságrendű összeget a néptől szedné be ingatlanadó formájában.
Gondolom, Bokros idejében is vállalkozó voltál. Akkor hogy ment az üzlet?

nina13 | 2010. február 27. | 21:47:34

Számomra Róna Péter semmi újat nem mondott, bár igazat adok Neki. Évekkel ezelőtt hasonlókat írtam az akkor még tisztességes Magyar hírlapnak, majd a Népszabadságnak is. Nem vagyok közgazdász, de a cégem érdekeiből indultam ki. Nem csak financiális szempontból, hanem üzleti szempontból is. Nem is kell ehhez igazán közgazdásznak sem lenni, csak józan ésszel, tisztességesen gondolkodni. Járai volt az első, aki a jegybank élére kerülve eléggé el nem ítélhető módon a külföldi tőke kezére játszott. Aljas kártevő. Ismerőseim mondták annak idején. A kormány (Orbán kormány) lapáttal veszi ki a milliókat zsebünkből. Járainak és valószínűleg a Fidesznek is, az erős forint volt "hobbija". A gazdaság nem érdekelte. Akkor még a német márka volt a fő valuta. Nem különb utódja, Simor András sem, aki szintén nem nemzeti érdekből folytatta ezt a politikát. Eltörölve az intervenciós sávokat. Így szinte a végletekig erősödött a forint, aminek aztán jött is a következménye. Sajnos az országban álközgazdászok hirdetik az igét. Épkézláb ember alig jut szóhoz, vagy lehurrogják. Most "távlatok" kellenek, így a választás előtt. Egyetlen a Bokros Lajos, aki nagyjából tudná mit kell tenni. Igaz, Ő keményebb fiskális politikát szeretne. De most jön a feketeleves. Az annyira áhított euro kezd összecsuklani, vagy legalábbis megcsuklani. Mit tesznek majd közgazdászaink? Pláne, ha a Fidesz kóklerei veszik át az irányítást.

moribana | 2010. február 27. | 21:46:05

bozsós:

10 millio magyar ember neveben koszonom Neked, hogy minden ertelmes kozgazdasz hallgatot megbuktatsz, es ezzel biztositod, hogy epeszu ember ne kaphasson kozgazdasz diplomat nalunk. Ezt a tevekenysegedet lathatoan rendkivul sikeresen muveled. Ez mar az orszag gazdasaganak allapotabol is vilagosan latszik. Sajnos RP nem oda jart, ahol Te dontod el, hogy ki kap diplomat.

moribana | 2010. február 27. | 21:40:57

ingyenebed:

Ezt a logikat tovabb folytatva nincs is szukseg jegybankra, pszaf-ra, kormanyra, semmire. Mindenki csinaljon, amit akar, aztan majd megy a szeker valamerre. A penzpiacot pontosan azert kellene szabalyozni, hogy ne azon muljon, hogy mi lesz, hogy tiz millio kovacs janos eppen mit gondol (pl. plazma TV-t akar venni, pedig nincs penze ra).

"a plazmatévé a méltányos és igazságos ellátás?"

Olvasd el meg egyszer. Ezt RP nem mondta. Azt mondta, hogy reszben azert rendult meg a magyar gazdasag, mert 10 millio kovacs janos erejen felul, kolcsonbol vett plazma TV-t. Es mivel a gazdasag megrendult, mar nem kepes kitermelni a meltanyos ellatast. Ebbol nem kovetkezik, hogy a plazma TV resze a meltanyos ellatasnak.

Gaspar | 2010. február 27. | 20:56:08

bozsós,

Igaz, hogy nem olvastam a jegybanktörvényt, ellenben volt szerencsém évekig külföldön élni. Nyugat-Európában senki nem vonja kétségbe, amit Róna mond. A senkin természetesen a közgaszdászokat értem.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jegybank, és az EKB is, nemcsak az árszínvonal stabilitásáért, hanem a pénzügyi rendszer stabilitásáért is felel.
Sőt, még egy harmadik feladata is van, amit elsőrendő feladatnak is nevezhetnénk, és amit Róna szintén említ, ez pedig a vállakozások hitelhez jutásának/juttatásának biztosítása.
Ez ugyanis nemcsak a jegybank, hanem általában véve is a bankok elsőrendű feladata, ennek köszönhetően működik a gazdaság.

Úgy tűnik, hogy a magyar közgazdaságtan legalább 20 évvel van lemaradva az európai közgazdasági irányzatoktól.

Ne féljetek! | 2010. február 27. | 20:29:12

ingyenebéd

Sokban igazad van.

De az általad leírtak csak egy dolgot és kellően demagóg, buta pénzügyesek mentegetik magukat vele. 2009-ben a válság évében a világ bankjainak jelentős része veszteséges,holott a lakosság ott is pontosan arra a célra vett fel hitelt, mint nálunk, plazmatévé, autó, lakás...
Nálunk százmilliárdokban mérik a nyereségüket...

Az olyan gazember rabló módon emelték a díjaikat, amiért más országokban rájuk gyújtanák a bankokat...

Bozsós

Te nálad vizsgáznak ezek a pénzügyi középszerek? A Közgazdasági egyetem a világ legjobb 200 egyeteme között sincs, még a foci válogatottunk jobb besorolást kap mint a ti képzésetek...
Magyar közgazdász a Lajtán túl pénztáros lehet egy bankba...
semmi több...

ingyenebed | 2010. február 27. | 20:13:46

Mi van?
Hogy a bankok verték devizaadósságba a magyarokat? Hogy a bankok "a plazmatévék százezreit zúdítja az országra a velejáró eladósodással" ?
Hogy "Ma már a magyar nemzetgazdaság nem képes kitermelni azt a forrást, ami szükséges a társadalom méltányos és igazságos ellátásához." - a plazmatévé a méltányos és igazságos ellátás? Vagy mi a fene?
Meg hogy "a látszólag olcsó devizahitellel a bankok képesek voltak őt olyan adósságba verni, amely kizárja a megtakarítás lehetőségét"

Az normális, hogy valaki kétszer akkora lakást vesz, mint amennyi pénze van, vagy panel helyett új építésűt, mert a panel az snassz, nem "polgári", és utána meg rinyál, hogy nem tud fizetni? Ezért a rendszer a hibás? A kormány? A jegybank?
Az normális, hogy valaki adósságba veri magát egy vacak tévé miatt, mert neki a képcső nem jó, csak a plazma? És aztán sír mint a fürdősk hogy a rohadékbank ígymegúgy?

Ti ennek tapsoltok? Betegek vagytok ti mindannyian?
Nem érdemeltek ti semmi mást, csak hogy a politikusok jól etcsesszenek benneteket, aztán röhögjenek.

nostromo | 2010. február 27. | 20:13:12

Kitűnő elemzés , ezzel a szellemi színvonallal már lehetne vitatkozni , de nincs miről.

KannibálTatárÚr | 2010. február 27. | 20:08:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Balu | 2010. február 27. | 19:54:59

KériSzépen | 2010. február 27. | 17:10:52

Igen. Akár így is folytathattam volna.

Toleranciahorror | 2010. február 27. | 18:46:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bozsós | 2010. február 27. | 17:32:08

Róna Péter elolvashatná a jegybank honlapjának közepén a jegybanktörvényből idézett megállapítást. "Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása." A monetáris stabilitás Róna Péter által számon kért szabályaiért Magyarországon a PSZÁF felel. (hitel/betét arány, hitelfeltételek) A háztartásstatisztikai adatai egyszerűen hibásak. A hiteltörlesztési adat valójában 10%. A bankrendszer minősített hitel-állománya a teljes hitelállomány 1,5% - ami messze van a veszélyes 5%-tól. Több dolgot nem írok, de minden mondatába bele lehetne kötni. Ez a cikk egy szakmai sarlatán műve. Ez a Róna Péter átaludhatta az elmúlt 20 évet, mert olyan alapdolgokról nem tud, amiért nálam simán megbukna Pénzügytanból. Csodálom, hogy egy igényes lap helyt ad szakmai tévedésektől hemzsegő írásának.

KériSzépen | 2010. február 27. | 17:25:03

medve1942 | 2010. február 27. | 17:22:18

Jé,tényleg, ezt észre se vettem ! De valszeg Neked van igazad,szerintem se Bajnaira utalt Róna.

medve1942 | 2010. február 27. | 17:22:18

Dr. Photon: "A cimben szereplo "libak" politikai felhangokat kelt, ki tudja szandekosan, vagy veletlenul, mindenesetre erdemes felfigyelni erre a szovalasztasra."
Nem hiszem, hogy a jelenlegi miniszterelnök egykori üzletével kapcsoilatban volna valami "áthallás". Inkább arról van szó, hogy a liba nem tartozik az eszéről nevezetes madarak közé. Bár éppúgy madár, mint a galamb és a héja. De ezt Róna Péter tudná pontosan megmondani.

KériSzépen | 2010. február 27. | 17:10:52

Balu kár,hogy nem folytattad a mondatod , bizom benne,hogy így hangzott volna (valahogyan ):

Az összeomlás az állam fizetőképességének megszűnését jelentette volna ( nem általában az országét ), s a kamatok megemelésének a valódi oka, hogy extra kamatnyereséget kínáljunk azoknak a hitelezőknek, akik egy, a fizetésképtelenség határán álló államnak mégis hajlandók kölcsönözni.

Balu | 2010. február 27. | 16:50:30

Ráadásul Surányi leegyszerűsítése, sőt félreértése az, ha azt állítjuk, hogy ő szimplán a kamatpolitikát lazítaná (galamb). Surányi éppenséggel azt állítja, hogy a korábbi évek rossz gazdaságpolitkája, rossz szerkezetben végrehajtott reformjai és a jegybank által mesterségesen magasan tartott árfolyam következtében (amely szembe ment a gazdaságélénkítéssel) kerültünk olyan helyzetbe 2008 év végén, hogy már valóban nem igen lehetett mást tenni, mint drasztikusan megemelni a kamatot, ha el akartuk kerülni az összeomlást.

Balu | 2010. február 27. | 16:34:45

Érdemes elolvasni Róna Pétert, de Surányi mégis alaposabbnak, mélyebbnek tűnik nekem. Rónának az a vesszőparipája, hogy a jegybank nem tesz semmit, vagy épp keresztbe tesz a nemzetgazdaságnak. Surányi sem mond mást: a jegybank nem lehet érzéketlen arra, hogy hogyan befolyásolja a reálgazdasági folyamatokat. Surányi is épp egy lejárt doktrinához való feltétlen ragaszkodást kéri számon a jegybankon. A különbség, hogy ő mégis látja a jegybank mozgásterének korlátait, és nem is abban látja a megoldást, hogy ezt a mozgásteret tágítsuk, hanem inkább költségvetési és jegybanki politika jobb együttműködését (keverék) és bizonyos innovatív, a piacot befolyásoló technikák alkalmazását szorgalmazza. Különbség az is, hogy Surányi rávilágít arra, hogy nem a devizában történő eladósodottságunk a legnagyobb bajunk, hanem az egyensúlytalanság, sőt hogy egy nyitott gazdaságban nincs is olyan drámai különbség deviza és forinthitel kockázata között. Szóval, Surányi nehezebben olvasható és érthető, de mélyebb és igazabbnak is tűnik nekem, bár nem vagyok hozzáértő.

drBubó | 2010. február 27. | 16:31:58

A magyar társadalom tönretételéért elsősorban azok a közgazdászok viselik az erkölcsi felelősséget akikre Róna Péter ebben a cikkében is utal. A pénzrendszer feladata a reálgazdaság működtetésének biztosítása, nem pedig saját, tkp. virtuális jövedelmének hajszolása. Köszönet Róna Péternek szemnyitogató írásaiért.

nomen est omen | 2010. február 27. | 15:26:54

A Magyarországon világhírű Róna Péter megint osztja az észt. Ez a személyi titkárból egy kisbank élére felkapaszkodott jóembert a japán tulajok gyorsan lapátra tették. Azóta a híres külföldi szakértő szerepét játsza kishazánkban. Nem véletlen a nyugdíjkorhatár. Ő már a megemeltet is teljesítette, de egy közepes külföldi karrier után többre vágyi a pecázásnál. Adjunk neki egy Mária Terázia NV rendet és megnyugszik:-(

geogeo | 2010. február 27. | 14:47:24

"Ma már a magyar nemzetgazdaság nem képes kitermelni azt a forrást, ami szükséges a társadalom méltányos és igazságos ellátásához. Ez pedig nem elsősorban a költségvetés, hanem a minden elméleti alapot nélkülöző monetáris politika, a szereptévesztés és a fegyelmezetlen, koncepciótlan hitelezés keserű gyümölcse."

Ilyen mondatot közgazdász nem írhatna le - de nálunk mindent lehet.

végbéla | 2010. február 27. | 14:25:09

Az állam megreformálása túl nagy falat, azonkívül az is olyan, mint a magyar futball, mindenki ért hozzá. De a legfontosabb az, szerintem, hogy nagyobb falat az állam átformálása, mint egy-egy részterület reformálása. Másképp, ne a világot váltsuk meg, ne újabb rendszerváltozásért kiáltsunk, hanem azt javítsuk, aminek rosszaságát mindannyian látjuk, amit mindannyian érzékeljük. Ebben lehet nemzeti konszenzusra jutni. Másrészt e témába illeszkedik, hogy 2005-2006 körül erős vita volt, emlékeim szerint Dunai Péter kifogásolta a Járai Zsigmond vezette jegybank kamatpolitikáját, ami kritikát a fidesz hátszelével visszavertek. Ekkor hivatkozott Járai arra, hogy őt az év bankárává választották. Abban az időben volt az is, hogy a Vállalkozók szövetsége mindent megpróbált a jegybanki alapkamat csökkentése elérésére, de elhessegették azzal, hogy a jegybank függetlensége a legfontosabb. Azóta rühellem Járait, és azóta csodálkozom, hogy nem értékelték még át az ő "szakmai" felkészültsége megítélését.

KériSzépen | 2010. február 27. | 14:07:09

Én még emlékszem jól,hogy azon bizonyos nemzeti csúcson Róna Péter azzal kezdte, hogy Budapesten mennyi kerület van,és New York-ban mennyi kerület van,majd folytatta a vidéki önkormányzatok számával. Ezzel kezdte, majd azt mondta erről, hogy "Ezt be kell fejezni".

Nem az a baj,hogy erről mostanában Róna Péter már nem beszél, mert hiszen beszél helyette más nagyon fontos dolgokról. A baj az az, hogy Róna Péter hivatkozási alappá lett azoknál, akik viszont teljesen természetesnek tartják , hogy annyi önkormányzatunk van, mint a Egyesült Államoknak, hogy csak egy példát mondjak arra,akik szerint az állammal semmi baj.

KériSzépen | 2010. február 27. | 14:06:45

" Az a baj, hogy számunkra kulturálisan tolerálható a zsákmányszerző mentalitás. ". Szerintem is itt a bibi, ugyanis ezt akkor is igaznak véljük, ha egyébként nem vállalkozók vagyunk, hanem "beülünk" az állam várfalai mögé igazgatni, s onnantól , az államot elkezdjük úgy működtetni,hogy megfeleljen ennek a zsákmányelvnek, sőt, ha egyszer oda "beültünk",akkor mindenkit,aki kívül maradt, olyannak tekintünk,akitől valahogyan hozzá kell jutnunk a "zsákmányhoz", még akkor is, ha a zsákmányszerzésre általunk, falakon belüliek szerint, a zsákmányolásra nem alkalmas többin őszintén és szívesen szeretnénk segíteni ( lásd 13.havi nyugdíj,fizetés stb.)
Arról a rettenetesen torzító , de szívesen alkalmazott ötletről most nem is beszélnék, amikor az állam falai közül ki-kiüzengetünk a vállalkozóknak,hogy "volna ám lehetőség gyorsabban is gyarapodni…."

A másik ok ebből következik : amellett,amit az előző bekezdésben írtam, a szó legszorosabb értelmében sem marad egyszerűen időnk, nekünk hazai vállalkozóknak, hogy az államon kívül mással is foglalkozzunk. Könyvtárnyi irodalma lesz lassan,hogy a magyar állam szerint mit jelent az a szó, hogy "számla". Szerencsésebb helyeken ,kis túlzással, fognak egy papírt,és ráírják,hogy mennyivel "jövünk". ( Az adó itthon nem az állam és a vállalkozó közötti szép szerződés lényege ,az állam működési költségeihez való hozzájárulásról, hanem az államot illető zsákmány beszedési módja. Igaza van Sámánnak nagyon. )

Én még emlékszem jól,hogy azon bi

KériSzépen | 2010. február 27. | 14:06:03

Megint olyan írás Rónától, amely teljesen rendben van,minden szempontból. Megint egy olyan írás Rónától, aminek a hátterében álló alapgondalatát már ismerem,nem vitatom,egyetértek vele. Megint egy olyan írás, ami viszont újra nem arról szól,amit én már nagyon várnék tőle : egy írást bizony az államról,mint olyanról. Fanyalgok egy kicsit liberális módra.

Sámán az előbb nagyon fontos témákat érint ! Mi, magyar vállalkozók úgy vagyunk a magyar állammal,mint Csányi Vilmos kutyusai az emberrel. Csányi szerint a kutyákat már szinte csak és kizárólag az ember nevű élőlény érdekli. Bennünket,hazai vállalkozókat pedig csak és kizárólag az állam nevű intézmény. Szerethetné Róna Péter, hogy bennünket érdekeljen a bankrendszer is, hogy tanuljunk tőle, mint ahogyan szerinte a többi visegrádi ország bankrendszerétől lehetett az ottani vállalkozói világnak tanulni, csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű, sőt, én azt mondom, a "helyzet" ebből a szempontból tragikus !

Nem tudjuk kikerülni a magyar államot, hogy akár csak egy kicsit elfordítva a tekintetünket tőle, elkezdjünk más dolgokra is figyelni. Ennek szerintem alapvetően két oka van, egymásból következő okok,de vannak. Az egyik,hogy szó szerint szeretjük az államot, arra szeretnénk leginkább büszkék lenni,és nem másra. Ezért szeretünk egy nagy és hatásos,és jó államot csinálni, de már nem szeretjük azt nagyon,hatásosan és jól működtetni. Sámán soraiból talán lehetséges választ kapni arra,hogy miért : " Az a baj, hogy számunkra k

napoleon | 2010. február 27. | 13:50:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

saman | 2010. február 27. | 12:56:09

Iversnék szerzőcsoportja alkotta a kelet-európai gazdaságok némelyikéről azt a modellt, amelynek a kirekesztő és versenykorlátozó tartományát nevezik "predátornak". Mi ezt ismerjük "piacként".

Durva interferencia ez azzal, amit a kultúra kutatások mutatnak:
Globe - Hofstede kutatásai szerint mi vagyunk a 2. leg kudarcfélőbb nép 61 oszágból, harmadiakak vagyunk a bizonytalanságtűrés szempontban, de ami nagyon is ide vonatkoziak az az individualista és nőies szempont. Itt is ott vagyunk a skála legszélén. Ez ebből adódó intézményesség tagadó attitűd segít nekünk abban, hogy kilépjünk a "stabilitás - pénzügyi egyensúly", a rend normális kerékvágásából.

reszvetelidemokracia.blog.hu

saman | 2010. február 27. | 12:55:39

Feltűnő, hogy a baknrendszer, ezek szerint élén a jegybankkal éppen olyan süket az integrációs, építő, hálózatokért-, életvilágokért felelősséget vállaló kihívásokra mint a politika.

Azzal kezdődött a hazai kapitlaizmus története, hogy 8 évig nem volt a piacon kisvállalkozói hitel.

A szlovének 8 évig nem engetdték be a külföldi bankokat!
Az a baj, hogy számunkra kulturálisan tolerálható a zsákmányszerző mentalitás. Nem tűnik fel ez nekünk az orvosi korrupció esetében se, legyintünk rá egyet, nem baj, ha a politikusok olyan közéletet alakítanak ki, amelyben semmilyen társadalmi kontroll nem állhatja útját az eszkalálódó korrupciónak, és azt is elnézzük, ha a bankok is zsákmányszerző attitűdöktől vezérelve módosítják a játékszabályokat. Látszólag ez az aktuális helyzetben érthető mohóság a részükről, de ha túlgyőzi magát akkor életveszélyes.

Csak gondoljunk bele az adózás mértékébe. Vagy itt ez a cikk azt írja, hogy a diszkrecionális jövedelemrész mekkora arányát fizetjük hitelek törlesztésére...

Úgy gondoljuk, hogy maga a piac egyenlő a zsákmányszerző erőszakkal. Felépítettünk egy rendszert amiben összeomlik - veszélyes mértékben beszűkül a fizetőképes kereslet.

A lakáshitelek körüli banki viselkedés, az áruhitlek kamatszintje vastagon jó esetpéldák erre.

A jegybanknak nemcsak a stabiltitás lenne a felelőssége, hanem egyfajta tanulást is elő kellene segítenie.

Iversnék szerzőcsoportja alkotta a kelet-európai gazdaságok némelyikéről azt a modellt, amelynek

timurlenk | 2010. február 27. | 12:34:20

Nyilván R.P.-t itt és most is keményen helyre fogják tenni a magyar közgazdasági panoptikum főleg balliberális és amúgy eléggé ijesztő viaszfigurái. Eltért a szokásos butaság kánonjától. Ám ez nem változtat azon, hogy a lényeg kimondatott: nem egyedül a költségvetési ámokfutás tette tönkre a reálgazdaságot, az MSZP csak futott a pénze (a kormánypárt népszerűsége) után. Egy olyan helyzetben, amikor már akkor is szakadék tátongott a vágyak és a gazdaság igazi, nemzetközi teljesitőképessége között. Igaz, mára ez Grand Canyon-méretűvé nőtt. Ez a reálgazdaság ugyanis csakugyan siralmas állapotban van, élen az agrárgazdaság legnagyobb részével. És hogy ne lenne ilyen állapotban ezzel a bankrendszerrel, ezzel az adórendszerrel, ezzel a szociálpolitikával, ezzel az oktatási rendszerrel, ezzel az aktivitási rátával, ezzel a közerkölccsel, ezzel a kormáynzattal. Ami a devizahitelezéssel történt, már csak a veszett fejsze nyelének a markolászása volt – hátha igy elodázható, aminek jönnie kell. Ettől persze a felelősök még felelősök, a felelőtlenségük felelőtlenség – néhány évnyi látszatnépszerűségért évtizedekre előre a gödörbe löktek egy országot. Ahelyett, hogy nekiálltak volna „fenntartható növekedési pályára” állitani. Ahhoz persze nem „több pénzt az embereknek”- és „jóléti rendszerváltás”-szerű választási szövegekkel kellett volna kampányolni.

Dr Photon | 2010. február 27. | 12:10:58

Kituno cikk! Imadom Rona Peter irasait! Ujabb mestermu!
A cimben szereplo "libak" politikai felhangokat kelt, ki tudja szandekosan, vagy veletlenul, mindenesetre erdemes felfigyelni erre a szovalasztasra.

Ne féljetek! | 2010. február 27. | 11:37:42

"Jó lenne, ha országunk leendő miniszterelnöke ezen írások alapján nem a „hunyót” keresné, hanem azokat a mély öszszefüggéseket, amelyek az MNB szereptévesztése és a súlyos gazdasági és társadalmi válság között húzódnak"

Orbán Viktor figyelsz??

Érted miről beszél R.P.?

Mindjárt jönnek a balliberálisok és le barmozzák Róna Pétert, és ismétegetni fogják a már 20 éve droktriner és primitív "Bokros Lajos"-i csoda gyógymódjaikat.
Amig a nép rájuk nem gyújtja a bankjaikat, és a piros lámpánknál meg nem lincseli az AUdi 6-osokban ülőket.
Erre játszatok?